A beszéd

43

„Az élet többnyire elviselhetetlen, kivéve ha ittas az ember.”

Samuel Johnson

A Sargentini-jelentést övező szóviharban némileg háttérbe szorult a hír, pedig Jean-Claude Juncker beszédet mondott az EU Parlamentben.

A beszédnek, a „State of the Union” (Az Unió helyzetéről) hangzatos címet adta, az éppen kilépő angolok anyanyelvén, félreérthetetlenül utalva az amerikai elnökök hasonló évértékelőjére. Juncker barátunkat nem kell különösebben bemutatnunk. Mindannyian, akik csak kicsit is foglalkoznak a politikával, ismerjük. Rendszertanilag ő a Homo Isiaticus alfajba tartozik, és sok hasonló egyed él velünk Moszkvától San Franciscóig. Közös jellemzőjük az ellenállhatatlan vonzódás az üvegből készült tárgyak, mint a palackok és poharak iránt. Szegényebb országokban természetesen a műanyag is megteszi, hiszen a kétliteres pillepalack a szegény ember velencei kiskirálya.

Megható pillanat volt, mikor a közismerten euroszkeptikus Nigel Farage egy kicsi zöld dobozban az angol zászlót mintázó zoknit ajándékozott Junckernek. Biztosan úgy vélte, abban biztosabban jár majd a gyakori isiászok során. Hogy egy efféle fuszekli megváltoztatja-e a csókolózási szokásokat, azt nem tudom. Arra azonban biztosan alkalmas az ajándék, hogy ahányszor felhúzza emlékezhet elnökségének legnagyobb sikerére a brexitre. Főleg a szaga.

E megható, szeretetteli jelenet után került sor a beszédre. Nagyjából azt mondta a félig-meddig üres padsoroknak a derék szeszpióca, hogy minden rendben van, csak egy kicsit nagyobb egységre van szükség.

Azt ugyan nem mondta, de gondolom, úgy véli, hogy például ennek keretében Német-Római császárnővé kéne koronázni Merkel asszonyt.

Itt azután elszabadul a képzelet. Ezzel például az egyre kényelmetlenebb olasz Salvinit is levennék a sakktábláról, hiszen a császárnővé koronázás első lépése – a történelmi szokások szerint – az Itália királyává szentelés a Lombard Vaskorona segítségével. Ebben a minőségében pedig bizonyára azonnal kirúgná ezt a kellemetlen alakot. (A szertartáshoz – a korszellemnek megfelelően – bizonyára találnának néhány leszbikus néger püspöknőt, valamely, magát kereszténynek nevező vallási csoportból.) És csak ezután vonulna be, gyémántokkal ékített nadrágkosztümben a birodalmi gyűlésbe, jobbjában a hatalmát jelképező egymilliárd eurós bankjeggyel, és fogadná az európai választófejedelmek hódolatát. Na jó, abbahagyom.

A beszéd hangulata egyebekben egy másik császárt, Ferenc Józsefet idézte, ő mondogatta ugyanis igen sokszor, magyarországi látogatásán, hogy „Minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve!”. (Bár ő később állítólag beismerte, hogy csak azért mondta ezt mindenütt, mert összesen ennyit tudott magyarul. A Habsburgok legendás szellemi képességeinek ismeretében ez sem volt kevés.)

Természetesen azért lenne min javítani. Szerinte égetően szükség volna közös európai pénzügyminiszterre. Ugyanúgy, ahogyan nagy szükség volt a legendás, Talleyrand-i diplomáciai képességekkel megáldott Federica Mogherini szolgálataira az EU külügyminisztereként. Már ha valaki még egyáltalán emlékezik a hölgy nevére és áldásos tevékenységére.

Létre kéne hozni egy újabb, jól fizető funkciót, hogy ha már más nem, legalább a kontinens kormányának látszata meglegyen.

Az embernek az a benyomása, hogy lassan már csak a Monty Python-i hülye járások minisztériuma hiányzik az EU-s állatseregletből. (Aki véletlenül nem látta: https://www.youtube.com/watch?v=j0lcFjL79rY)

Szót ejtett természetesen az egység legújabb letéteményeséről, a Európai Ügyészségről is. Igaz, csak mintegy mellékesen, mint a terrorizmus elleni harc koordinátoraként. Az ötlet logikus. Ha van Európai Bíróság, nyilván szükség van Európai Ügyészségre is. Én már várom az Európai Ítéletvégrehajtó – más néven Európai Hóhér – funkciójának kieszelését is. Így lenne teljes a dolog. Az Ügyészség vádat emelne, a Bíróság elítélné, az Ítéletvégrehajtó pedig felpofozná a renitens tagállamot. Nem akarok tippeket adni, de tán Sargentini alkalmasnak látszik erre a funkcióra, a kondija és az esze is meg van hozzá, és jót tenne az esélyegyenlőség oly kívánatos céljának is.

Zárójel. Tényleg a feministák miért nem követelik a női hóhér funkciójának bevezetését is? Mégiscsak más enne, ha puha, finom érintésű női kacsók igazítanák a kuncsaft nyakára a kötelet. Csak ne felejtsem el javasolni Pető Andreának. Zárójel bezárva.

Nem maradhatott el a katonapolitikai vonal sem. Juncker szerint 2025-re fel kell állítani egy egységes európai haderőt. Apróbb részletkérdésekre, mint méltóságon aluliakra, nem tért ki. Például ki lenne a főparancsnok, milyen lenne a vezényleti nyelv, hogyan egységesítenék a fegyverrendszereket és ki rendelné el a bevetésüket.

Jelentéktelen kérdések ezek.

Ahogyan a dolgok haladnak a nyugati fegyveres erőknél, ennek az egyesült haderőnek fő erejét 2025-ben a szpáhi lovasság és a janicsárok fogják adni. Bár nem tudom mert akkor Merkelt nem császárnőnek, hanem padisahinának kéne kinevezni. De hogy lenne a hárem? Mindegy, majd megoldják.

Végezetül látnokunk szót ejt a jövőről is. Megítélése szerint már most nagyon sokan vannak Afrikában, és a jövőben pedig kifejezetten rohadt sok néger lesz ott. És ez Európának probléma.

Az én prózai, fasiszta véleményem szerint ez nekik, afrikaiaknak probléma.

Ha például fölös energiáikat a gyerekcsinálás helyett az élelmiszer termelésbe (lásd: szántás, vetés, kapálás) fektetnék, sokkal jobb lenne nekik, és amint a gyermekek létrehozásához nem kérik a segítségünket, úgy azok eltartásához se kérjék.

Hát nagyjából ennyi volt a nevezetes beszéd lényege. Sokkal okosabbak nem lettünk, de legalább megtudtuk mire képes az isiász és a páneurópai gondolat együtt. A fene tudja, de én kihagytam volna.