A Sanyi

„Heliogabalus Rómában nem tett mást, mint hogy ügynökeivel olyan férfiakat hajtatott fel, akinek különösen nagy nemiszervük volt;”

Historia Augusta

Híre ment, hogy miután Soros György meghatározó, ám nem éppen az ő elképzelése szerinti szerepet játszott az áprilisi választásokban, mostanában valahogy nem kíván hazánkba látogatni. Ám ő egy igazi emberbarát, és nem nézhetné, hogy Magyarország Soros nélkül maradjon, elküldte hát a trónörököst Soros Sanyit, hogy képviselje őt a vad, orbánista törzsek között. Sanyi meg is érkezett és eme esemény kapcsán fotográfiákat is közzétett, mert ő egy igen modern trónörökös.

Nem kellett volna.

A képek közzétételénél csak az volt a sajnálatosabb, hogy én is megtekintettem azokat. Tettemet a kíváncsisággal elegyes hülyeség indokolja, mely kora gyermekkorom óta jellemző rám. Rettentő élmény volt, melynek feldolgozása tán jobban fog sikerülni, ha megosztom a nagyérdeművel.

A képek Sanyit egy akkora szőrös, benga négerrel ölelkezve ábrázolják, hogy az a gravitációs hatása révén meghajlítja a téridőt. Einstein boldog lenne. Mint megtudtam, az illető bizonyos Maxwell Osborne, aki divattervező és egyben négerjogi aktivista. Gondolom, csak fekete ruhákat tervez. Az ifjú pár Budapest legdrágább szállodájában az elnöki lakosztályt vette bérbe, mely nyilván méltó keretet biztosít a boldog hancúrozásukhoz.

Zárójel. Fogalmam sincs róla, hogy miért buzi az összes férfi divattervező. Valaha úgy hittem, hogy a nemiség és a szakma közötti szoros korreláció csak az örömlányoknál fedezhető fel. De hát tévedtem, mint annyi minden másban. Tán a divattervező céh titkos, belső szabályzata írja elő. Zárójel bezárva.

Sanyi trónörökösről nekem azonnal Heliogabalus római császár jutott eszembe. Heliogabalus (született Varius Avitus Bassianus néven és uralkodott Kr. u 218-222) Caracalla császár után uralkodott, akit – miután leszállt lováról pisilni – a saját testőre ölt meg. Szégyenteljes uralkodásáról bőségesen beszámol a fent idézett Historia Augusta. Végül, anyjával együtt saját katonái ölték meg egy latrinában, ahová elrejtőzött.

És még mondja valaki, hogy nincs történelmi igazságszolgáltatás.

Többek között azt is olvashatjuk vele kapcsolatban, hogy „Heliogabalus udvarában oly nagy befolyásra tett szert egy bizonyos Zoticus, hogy a palotabeli főtisztviselők mind úgy bántak vele, mint uruk »férjével«. Bennfentességével és jólértesültségével úgy élt vissza, hogy pénzért árulta Heliogabalus bizalmas megjegyzéseit és intézkedéseit, így óriási vagyont szerzett magának.” Hát így valahogy.

Sanyi egyébként tudós férfiú is. Mint azt megtudtam, éppen PhD dolgozaton munkálkodik a „Zsidó Dionüszosz: Heine, Nietzsche és az irodalom politikája” címmel. Hogy Maxival közös képeit elnézve Nietzsche mit mondana róla, azt könnyű elképzelni. Az, hogy Dionüszosz zsidó volt, nyilvánvalóan következik abból a tényből, hogy Zeusz meg néger – az aktuális Hollywoodi értelmezés szerint.

Sanyit mostanában kiáltják ki császárnak és imperátornak, miután atyja lassan kifakulni látszik a létezésből.

Ebben a minőségében utazott eme távoli provinciába, hogy a vesztes csata után új legátusokat nevezzen ki, megbüntesse a hibázókat és – a szokásoknak megfelelően – zsoldemelést ígérjen a légióknak. Hogy miképpen fog élni a hatalommal, azt majd meglátjuk, azonban azt elmondhatjuk, hogy uralkodása kedvezőtlen jósjelek között kezdődik.

E történet, minden undorító részletével, számomra annak bizonyítéka, hogy igenis létezik az isteni igazságszolgáltatás. Soros György méltó büntetését már evilági életében, a fiában kapta meg, akiben – mások mellett – jó alanyra leltek kártékony eszméi. Nem tudom természetesen, hogy mi jár a fejében, mikor az elnöki lakosztályban folyó eseményekre gondol, de úgy vélem, nem boldog tőlük, hiszen ő még egy egészen más erkölcsökkel bíró kor gyermeke.

Mely erkölcsök szétzúzásáért egyébként kevesen tettek nála többet.

Sanyiban egyszerre láthatja a siker és a bukás szimbólumát. Valahányszor rátekint, elgondolkodhat azon, hogy tényleg ezt akarta-e. Mert hát, ugye szép dolog a teória, de mikor az ember saját családjáról van szó, akkor valahogyan más perspektívát kap a dolog. Az pedig igencsak felemás eredmény, hogy Sanyiról nem a zsidósága, hanem Maxival folytatott liaisonja fog először eszébe jutni az álmélkodó népnek.

Minden esetre szerintem Sanyi nagyon jól jön Orbánbasinak. A továbbiakban nem kell gyűlöletpropagandát folytatnia. Bőven elég képüket kifüggeszteni ahhoz, hogy Mari néni orvosi segítségre szoruljon a kisboltban, Pista bácsi pedig még több pálinkát nyakaljon, csúf káromkodások közepette. Mert hát – legyünk őszinték – ki az az épelméjű ember, aki olyasmit akar, aminek ez az eredménye?

***

Most olvasom, hogy az OSI irodája elköltözik Budapestről – amiben nyilván szerepet játszik az itt tomboló antiszemitizmus is – a távoli Berlinbe, ahol épp a minap vert laposra egy próbaképpen kipát viselő izraeli arabot egy másik a nyílt társadalom nagyobb dicsőségére. Óvnám Sanyit attól, hogy felmenjen barátságos arab fiatalemberekkel egy magas ház tetejére. Árthat az egészségének, pedig nekünk még szükségünk van rá.