A tudomány hangja, avagy a pénz beszél
57„…a tudomány tudománya az árnyak birodalma, az egyszerű lénységek rendszere, amely mentes minden érzékiségtől”
Hegel: A logika tudománya
Átadták az MTA Humán Tudományok Kutatóházát Budapesten, a Tóth Kálmán utcában. A 17 ezer négyzetméteres impozáns, modern épület 8 milliárd forintba került, és azt a célt szolgálja, hogy ide költözzenek az Akadémia humán kutatóintézetei. Az épület hatalmas belső terekkel, függőfolyosókkal és dísznövényekkel ékes, ahogyan az a tudomány templomához illik. E hatalmas építmény valamelyik emeletén, egy szobában él egy Szabó Péter András nevezetű ember, aki szakmáját tekintve történész, lelkiállapotát tekintve pedig kétségbeesett. E mélységes reménytelenségének aztán hangot is adott egy irományban, „Üdvözlet a magyar tudomány süllyedő hajójáról” címmel, melyet a népszerű Mandiner portál is közzétett, a közönség okulására.
A süllyedő hajó metaforájáról ugye mindeninek a Titanic esete jut eszébe, az a kép, hogy míg a zenekar játszik, az utasok mulatnak, aközben a hajó teljes gőzzel halad a gonosz, autokratikus, tudományellenes jéghegy felé. Ja, és Céline Dion énekel közben. Szabó szerint pontosan ez történik a bölcsésztudományokkal is, kivéve talán Celine Dion danolását. A sötét jövő azért fenyegeti a bölcsésztudományokat, mert a gaz kormány meg kívánja kurtítani a költségvetést, illetve a finanszírozás módján is változtatni akar, beleszólást követelve az általa kifizetett pénz elköltésébe is. Ami nyilvánvaló skandalum, már csak azért is, mert eddig nem így volt.
A mű három alapvető részre tagolható.
A) Az intézmény teljes politikafüggetlenségének hangoztatásából;
B) Ennek homlokegyenest ellentmondó módon libsi politikai hitvallásból;
C) Az intézmény életbe vágó fontosságáról.
Az intézmény politikafüggetlenségét, érdekes módon, azzal kívánja prezentálni, hogy az azt irányító fontos emberek – köztük ő is – egyházi középiskolákba jártak. „…milyen liberálbolsevik fészek az, amelyet jelenleg egy volt pannonhalmi diák vezet, helyettese meg éppenséggel a pesti piaristáknál és a Vatikánban tanult?” – kérdi.
Ez izgalmas kérdés, csak azt nem értem, hogy miképpen jön ide?
Számtalan példa bizonyítja az elemi és középiskolai tanulmányok indifferens voltát a későbbi nézetekkel kapcsolatban. Példaképpen emlékeztetnék arra a történelmi tényre, miszerint maga Sztálin elvtárs sem a papneveldébe alapozta meg későbbi ideológiai elkötelezettségét, pedig járt oda. Hogy egy intézmény liberálbolsevik fészek, vagy sem, annak megítélése nem nagyon függ az ott dolgozók általános iskoláitól, sokkal inkább attól, amit tesznek. Az pedig végképpen ostoba érvelés, hogy ők nem lehetnek liberálbolsevikok, mert nem nagyon éltek a kommunizmusban. Elárulnám neki, a nyugati kommunista pártok mai tagjainak az ük öregapja sem élt kommunizmusban, ők meg mégis liberálbolsevikok. (Ha már így akarja nevezni őket.)
Ez után következik – mint említettem – az ennek ellentmondó hitvallás. Szabó hibátlanul felmondja az ellenzéki mantrát: CEU, Oktatásegészségügy, Putyin, pártállam – minden ami kell. Egyedül Mészáros Lőrincet hiányoltam fájón, ő valahogyan kimaradt a felsorolásból. Érdekes módon a nem az MTA-hoz tartozó, „…különböző részben vagy egészben történettudományi profilú…” intézményeket versenytársaknak tekinti. Vajon miben versengenek? A Történettudományi Intézet háttérbe szorításának okaként a sanda kormányzati szándékot jelöli meg, mert: „…a múltat inkább megteremteni kell, mint kutatni”. Értsd: ha már majd ők, a tudomány élő lelkiismeretei, nem leszek akkor elkezdődhet a történelemhamisítás. Én ezt pontosan fordítva látom: amíg ők vannak, addig találkozhatunk a történelemhamisítással.
Ami a jeles intézmény létének indoklását illeti, ott is találkozhatunk érdekes dolgokkal. „És hogy mit jelent mindez a magyar történettudomány mint nemzeti tudomány számára? Röviden megfogalmazva a választ: katasztrófát.” A katasztrófa első összetevője, hogy „számos szakterület kutatását évtizedekkel veti majd vissza”. Ez bizonyára szörnyű dolog, ám én mondjuk úgy vélem, hogy amit ötszáz évig nem „kutattak” ki, az még várhat néhány évet, anélkül hogy nagyobb tragédia történne. Ha csak pár évtized múlva tudjuk meg, hogy mit mondott Apafi Mihály erdélyi fejedelem a budira menet az udvari kirurgusnak, az tán nem okozza a nemzet vesztét.
Fontos funkció továbbá, hogy folyóiratokat is kiadnak, melyeket nyilván milliók olvasnak magafeledten.
A folyóiratok kiadására mindközönségesen azért van szükség, mert a kutatóknak publikálni kell valahol, és ezt legegyszerűbben a maguk szerkesztette kiadványokban tehetik meg.
Azért is pótolhatatlan munkásságuk – írja Szabó –, mert az egyetemeken tanítóknak, levéltárakban, múzeumokban dolgozóknak nincs elég ideje kutatni. E mögött ismét csak az a gondolat húzódik meg, hogy valamiért ez a dolog sürgős. Hogy fogy az idő, sietni kell. Amit ma kikutathatsz ne halaszd holnapra.
Végezetül néhány megjegyzés. Sohasem értettem, hogy például a történeti, vagy filozófiai munkássághoz miért van szükség intézetekre. A történész kutatómunkája mélyen individualista tevékenység. Levéltárakban kell kutakodni, régi irományokat böngészni, majd az így talált eseményeket közzétenni. A történetírás nagyjai, magyarok és nem magyarok, egyetemeken dolgoztak, tanítottak, és furcsa módon mégis jutott idejük ilyesmire. Fel sem merült, hogy a történeti kutatás valami öncélú dolog, csak azért, mer „engem ez érdekel”.
Mert bizonyára roppant kellemes dolog olyasmivel foglalkozni, ami érdekli az embert, ám az nem lehet elvárás, hogy ezért mások fizessenek.
Az MTA és intézetei jelenlegi formájukat, finanszírozásukat egy különösebb cél nélküli sodródásban alakították ki. A jelenlegi struktúra, a különböző intézményekbe szervezett kutatóintézetekkel az 1950-60-as években jött létre. Ekkorra az Akadémiát megtisztították a „retrográd” elemektől és rábízták a kommunisták által nagy fontosságúnak tartott bölcsésztudományok új, rendszer-kompatibilis (értsd: hazug) téziseinek kidolgozását.
Ez sikerült is, és e téren az Akadémia a hazudozás fellegvárává vált.
Az elmulasztott rendszerváltozás során aztán be is betonozták ezt a formát, „függetlenné” téve, no nem az Akadémiát, hanem a kommunisták által kinevezett akadémikusokat. Egy szervezet önmagában semmi, nem cselekszik, nem befolyásol. Azt a benne dolgozók teszik. Az átalakítás gazdasági, egzisztenciális és hatalmi érdekeket sért. Mindazokét, akik haszonélvezői ennek.
Megértem és Szabót. Kellemetlen elveszíteni az állást és elmenni tanítani. Vigaszul elmondanám neki, hogy a történettudomány legnagyobb alakjai között számontartott Theodor Mommsen például kisegítő tanárként dolgozott két lánynevelő intézetben. Nem szégyen az. Közben valahogyan mégis volt ideje megírni Róma történetét. Előtte is nyitva a világ, várjuk korszakalkotó könyveit.
2019-02-05 @ 11:02
A társadalomtudományok már régen az orwelli „duplagondol” elv alapján működnek és az „újbeszél” nyelvet használják.
2019-02-05 @ 14:18
Történészek, Régészek, Akadémiák.
Csak egy példa: a nagy piramis, ami KÉT ÉS FÉL MILLIÓ(!), KÉT ÉS FÉL TONNÁS(!) kőböl épült, amik több száz kilóméterről származnak !!! Na most HIVATÁSOS ÉPÍTÉSZEK szerint a mai modern technikával is a kőfejtéstől a befejezésig TÖBB ÉVTIZEDRE volna szükség !!! Na erre jönnek az ilyen AKADÉMIKUS,TÖRTÉNÉSZ/RÉGÉSZ urak, és szerintük a vasat akkor még nem is ismerő egyiptomiak mindössze HÚSZ(20) év alatt ezt a giga projektet megcsinálták. Ennyit ezekről.
2019-02-05 @ 15:01
Nagyom rossz példa. Ugyanis megcsinálták. Csak mi nem tudjuk, hogyan. Ami a vas ismeretét illeti az egyiptomiak búzát adtak érte cserébe a rómaiknak. De Kheopsz idejében is tudtak már a vas létezéséről. Sok olyasmit tudtak amit mi nem tudunk, pl. piramist építeni. Senki sem mondta, hogy a mai technikával csinálták, de mi azt sem tudjuk, hogy miért csinálták, szóval jöhet Däniken a zavaros földönkivüli elméletével bárki, mert még ez is elképzelhető.
2019-02-05 @ 16:08
„Sok olyasmit tudtak amit mi nem tudunk, pl. piramist építeni.”
EZT HONNAN VESZED ?
A helyzet ugyanis az, hogy az egyiptomiak mindent lefestettek, kőbe véstek -földművelést, vadászatot, harcot-, de a piramis építésről az égadta világon SEMMI sem található.
2019-02-05 @ 16:52
Nagyon tetszik ez a hozzáállás, kedves Hazádnak. Pontosan ezt kérdezem évtizedek óta. Ha az egyiptomiak mindent kőbe véstek, agyagból megformáltak, leírtak papiruszra, akkor éppen a legnagyobb műveikkel nem dicsekedtek? Meglehet, hogy a nagyobb piramisok már korábbiak, vagy mivel Istennek hitték a fáraókat, ezért nem is csodálkoztak, hogy a megfaragott köveket az istenek felemelték mondjuk amikor ők éjjel aludtak.
Távolabb az óceániai sziget rejtélyváros a Nan Madolnál a bennszülöttek mesélték is, hogy az istenek lebegtetve az égen vitték oda a nagy bazaltköveket.
Csak az én életemben megdőlt már egy csomó történelmi feltételezés, úgyhogy semmit sem szabad kritika nélkül elfogadni, mert holnap már más lesz az álláspont.
Ami a Gizai nagy piramisokat illeti azok egy nagy erőművek, a föld piezzoelektromosságát használják ki a környék áramtermelésére, s alatta vízzel lefojtott szarkofágban lehetett az a sugárzó elem, amit a zsidók kiloptak onnan, s József múmiája melletti aranyborítású koporsójában csempészték ki, ezért rohant utánuk Ramszesz, és az lett betéve a frigyládába.
2019-02-06 @ 13:19
@csakafidesz Te vagy a nagyon rossz példa. Ha elfogadjuk a jelenleg uralkodó tézist a (nagy) piramisok keletkezésének idejét illetően, az úgy kettőezer évvel előzi meg egyáltalán Róma alapítását (már amennyiben hihetünk Liviusnak). Ezzel az erővel Júdás is csak azért árulta el Krisztust, mert Android-párti volt az iOS-szel szemben az új startup vallást illetően. A térségbe pedig a hettiták hoztak először vasat, úgy hétszáz évvel Róma alapítása ELŐTT, de még mindig jóval ezer évvel Kheopsz kora UTÁN. Ilyen tűrések még benézhetők (egyes) dinoszauruszok kihalását illetően, de azok mintha kicsit távolabb lennének az időben visszafele. Mellesleg „mi” is tudunk piramist építeni, meg Burzs Khalifát is – csak van némi különbség (meg majdnem öt évezred) a technológiai szintet illetően.
@Naprózsa által kifejtett elmélettel sincs nagyobb probléma a piramisokat illetően. Csak ezért ne közpénzből fizessünk enyhén lökött „tudósokat” – majd fizet érte valami hollywoodi producer-iroda, ha szükségét érzi, hogy Harrison Ford unokáinak is muszáj játszania egy új Indiana Jones-filmben.
2019-02-05 @ 15:08
Igen nekem is ez az egyik kedvenc történelemhamisításom. Mikor előadják, hogy rézszerszámokkal meg fagörgőkkel és kenderkötelekkel valósították meg az egészet. Én azt mondom, adjunk lehetőséget a t. történész uraknak, ki a természetbe és szépen a puszta két kezüket és fenenagy inelligenciájukat használva lehet szépen építeni egy piramist. Kapnak fejenként egy rézbaltát és rézvésőt. 😉
2019-02-05 @ 16:27
Egyetértek kedves Hazádnak és Etin véleményével. Nekem is ez a kedvenc rejtélyem. De nemcsak a nagyobb piramisok feltűnő pontossága, pl. a Yucatan félszigeti El Castillo, vagy akár a Machu Pichu építése is megmagyarázhatatlan mikor az utóbbi kettő építői még a kerekeket és a lovakat sem ismerték.
Szetm kellene keresni valami antigravitációs lebegtetési technikát, amivel emelték ezeket az elemeket, és kizárt, hogy az éppen csak kőkorszakból kivakaródott emberek meg tudták ezt tervezni és ekkora köveket felemelni.
Ha mi létezünk mint biológiai lények itt a Földön, kizárt, hogy máshol nem fejlődtek ki emberformájúak. Dannikennek van igaza: itt földönkívüliek jártak. S tán most is effélék a teremtőt megjátszva hitegetik a Bilderberget, hogy valami jutalomért tegyék hangyarabszolgává a homo sapienst.
2019-02-06 @ 21:52
Ya, és ki a fene öntötte a yapi kőpénzeket, melyek igazából üvegből vannak?
2019-02-17 @ 13:41
Sok marha! Tájékozatlan, okost akar előadni! A titok „öntött kő” Jobb a mai betonnál!
2019-02-18 @ 03:33
Ha olyan „okos”, árulja már el, hogy ki öntötte ezeket a mészkő, sőt gránit köveket? S ki nyomta össze olyan szilárdságúra mint ahogy a természetben csak a roppant földi tektonikai mozgási energiák teszik, s milyen technikával azokat az öntött köveket? Mi a kötőanyag? Hol gyártották, tán bányászták és kiégették mint a meszet? Hol a zsaluzat amibe öntötték? Hol van akkor az a folyamat megrajzolva, leírva? Ennek ott kéne lennie a falakon. Az, hogy öntötték, egyes esetekben igaz lehet, csakhogy minket pont az érdekel, hogy kik és hogyan? Mert az ókori rézszerszámos ember nem, az biztos.
Ha se a történelemhez, se a művészetekhez, se a technikához nem ért, Mahir Kara, csak kinevetteti magát mifelénk. Van olyan portál is bőven, ahol még Önnek is teremhet babér, őket lenne érdemes boldogítania.
2019-02-06 @ 08:41
2500000/365
6849.31506849315068493150
Ha naponta száz követ helyeztek be, akkor ~68 évig tartott.
Az is rohadt sok.
2019-02-05 @ 11:47
Ezek a „kutatók” nyugodtan dolgozhatnak a ménkű drága intézetek nélkül és a kiemelt ,juttatásokkal díszített fizetések nélkül.Egy gimnáziumi tanári állás mellett kiválóan lehet kutatni. A LÓGUS (szocio,gendero,pszicho) intézetekre végképp semmi szükség,mert csak köpködni tudnak a társadalom konzervatív szegmensére.Ez ingyen is megteszik.A fennmaradó pénzt pedig el lehet költeni az OPNI utódintézményére.
2019-02-05 @ 12:16
Hát persze. Az elmúlt 30 évben olyan ideológiailag független, egyébként nemzeti gondolkodású volt pl. a történelemtudomány (is), ami többek között Glatz Ferenc, Kristó Gyula, Komoróczy Géza írásain kiválóan látszik. Köszönjük, de ebből nem kérünk.
2019-02-05 @ 15:07
Glatz Ferencet személyesen ismerem. Nem volt soha elfogult, csak beállt a szélbe, szóval nem pisált a széllel (=Párt irányvonala) szemben. Komoróczy Géza ókortörténész, Kristó Gyula sem volt elfogult. Ilyen hülye diletánsok, mint maga nem mondjanak ítéletet sokkal okosabb emberek felett.
2019-02-05 @ 15:11
Ha még mindig a finnugor elmélet mellett állnak ki akkor csak simán buta, dilettánsok…
2019-02-05 @ 15:22
A felsoroltak közül speciel senkisem foglalkozik a finn-ugor elmélettel.
2019-02-05 @ 17:02
A finnugor-magyar nyelvrokonság tudományos TÉNY, nem elmélet.
2019-02-06 @ 12:57
A medve szereti a mézet. Ez nemcsak puszta vélemény, ez tény, ez tény. (Milne: Micimackó)
2019-02-06 @ 17:58
„A finnugor-magyar nyelvrokonság tudományos TÉNY, nem elmélet.” És nem valóság. Tudományosnak tény.
2019-02-07 @ 10:44
Óh igen. Leszámítva azt az apróságot, hogy a honfoglalás kori valódi magyar sírokban (régészeti módszerekkel azonosítva: tárgyak, temetési eljárás) kivétel nélkül türk rokonságú halottat temettek. DNS vizsgálatok igazolták. Budenz József (derék német, nem is tudott jól magyarul) Hunfalvy (Hunsdorfer) Pál nevű szász ember tanácsára kezdte nyelvészeti alapon a kutatást, miközben törte a magyart.. De ott van még Reguly Antal is, róla ezt írja a wiki: „Reguly Antal német nyelvtudását és a történelem iránti vonzódását otthonról hozta magával.” továbbiakban „Több nyugat-európai országban járt, majd Stockholmban megismerkedett egy finn könyvtárossal. Valószínűleg ez a találkozás ébresztette fel érdeklődését a finnugor nyelvrokonság kérdése iránt. 1839 őszétől bő másfél évet Finnországban töltött.” Tény, hogy oroszul is megtanult, szóval művelt volt. Találkozott csúvacs és manysi nyelvű emberekkel is. Végül itthon a Magyar Tudományos Akadémia Toldy (Schedel) Ferenc ajánlására tagjaivá avatta, amit néprajzi tanulmányaival meg is érdemelt.
Ez a díszes német társaság akiket Arany János anno annyira utált az Akadémián jöttek elő a finn-ugor rokonsággal. Az már csak részletkérdés volt nekik, hogy a finn-ugor magyarok sok türk szót is megtanultak a vándorlásuk során. Akkor még nem volt DNS vizsgálat. Jelenleg inkább az a nézet a helyes, hogy a türk gyökerű magyarok sok finn-ugor szót tanultak meg..
Erről csak ennyit.
Arany Jánosnak pedig mindvégig fájdalmat okozott az a felsőbbrendűség ahogyan a német szavakat beszédjükbe keverő önjelölt tudósok előadták magukat a magyar tudomány apostolainak.
2019-02-08 @ 15:20
Mi köze a nyelvrokonságnak a genetikához? Biztos, hogy érted a témát, amihez hozzáugattál?
2019-02-05 @ 12:41
Történelmet kutatni? Arra a kis időre? Minek? Vagy talán pont azért eme liberális kapuzárási pánik mert éppen ők tudják a legjobban, hogy ez az utolsó időszak, amikor Európa népeit még meg lehet fejni olyan álmunkákra kizsarolt pénzekkel amit – ahogy kedves Pandora is elemzi „LÓGUS (szocio,gendero,pszicho) intézetekre” – e halálra ítélt ősnépek fölöslegesen kidobhatnak.
Merthogy ezek a mai liberális örök nyavikolók a társadalmaik hátán eltartatva magukat éppen azon dolgoznak irtózatos vad vehemenciával, hogy megszüntessék ezeket a „lógus” úgynevezett tudományokat. A szociológusok minket nyüstölnek, hogy nem vagyunk eléggé szociálisak mindenféle kisebbségekkel, meg vallási tanokkal, a pszichológusok azon is, hogy kellően elfogadóak legyünk a deviánsokkal, a genderológusok pedig azon, hogy legyünk mindnyájan szelíd békés fűevő és levágandó deviánsak, de inkább ne is szaporodjunk.
A történelemológusok pedig azon dolgozgatnak, bebizonyítsák, hogy mint civilizáció nem is léteztünk, csak Ázsiából ide szalajtott bunkó buckalakók valánk, és mint ilyenek nem is érdemlünk mást mint megvetést.
Eközben az Ázsiából szalajtott valóban bunkó buckalakók a „lógusok ” által legyengített népeken tort terveznek ülni.
Akkor meg minek is bármiféle ilyen kutatás? Európa új urainak biztosan nem lesz szükségük se Akadémiára, se Magyarra, se Tudományra, ennek a három szó kombinálásával létrehozott pénznyelő intézetre meg végképp nem. Ők garantáltan nem fognak igényt tartani történészekre sem, mert nekik már meg van írva a történelmük az előző 1400 évre meg kb. ugyanennyire ezután. Meg a tudományra se lesz szükségük hisz amit Allah leszögezett az minden benne van a Koránban, Hadiszokban – „Ami ennél több, az meg káros!” – mondotta valamelyik effendijük anno mielőtt a híres Alexandriai könyvtárt (is) Egyiptom leigázásakor felgyújtatta.
De pont a nyafogó liberális történészek azok akik most azon dolgoznak, hogy eladjanak az iszlámnak, ezt pont ők nem tudnák? Vagy történész létükre mégsem sejtik, hogy ez következik?
Hát ha tudják, akkor szégyelljék magukat, hogy az európai polgárháború, az europid civilizáció utolsó perceiben az utolsó pénzünket is el akarják magukra költeni. Úriember ilyet nem tesz.
Ha meg nem tudják, hogy mi várna ránk az ő aknamunkájuk révén, akkor meg inkább ne is kutassanak, de ne is tanítsanak. Történelmet sem.
Mert e ballibsik efféle ‘társadalmilag nélkülönözhetetlen hasznos szaktudásukkal’ már eddig is ártottak eleget.
2019-02-05 @ 15:14
Naprózsa! A történelmet nem kutatják, az leíró tudomány. Összerakják a múlt apró cserépdarabjait. Akár tetszik, akár nem a XV. században a románok lélekszáma Erdélyben már jelentős volt, a Felvidéken, annak északi részén a szászok és a szlávok között alig 20% magyar élt. Szóval lassan a testtel a tényekkel szemben. Csák Máté földjén a magyarok kisebbségben voltak.
2019-02-05 @ 16:38
Éééééés? És akkor mi van???
Ez hogyan befolyásolja a történettudományról, mint diszciplínáról alkotott képünket?
csakafidesz!
Te honnan ismered a „tényeket?” Gyanítom, történelemkönyveket, netán történészek egyéb értekezéseit olvastad. Hm…
Az nagyon nem mindegy, hogy a történelemkönyveket írók milyen önkép megrajzolásában érdekeltek. Ahonnan a XV. századi nemzetiségi összetételekről szóló ismereteid származnak, ott ezekből az arányokból milyen következtetéseket olvastál ki? Mert ez így, önmagában semmit nem jelent. Erdély, vagy a Felföld területei abban a korban a Magyar Királyság régiói voltak. Ez azt jelentette, hogy a magyarok által létrehozott és működtetett, egységes gazdasági, hatalmi, kulturális és közigazgatási övezet részeiként élték az életüket.
2019-02-05 @ 20:22
Jó, rendben. Akkor nézzünk egy reális példát. Két ember összeverekedik a villamoson. Kijön a rendőr. A két pofozkodó egymást fogja vádolni, mert közhely, hogy mindig a másik kezdte.. (Ha mással nem akkor csúnyán nézett rá.) Jön még néhány tanú. Érdekes módon az utasok többsége pont akkor nézett ki az ablakon, de lesz három tanú háromféle történettel. Ebből az egészből születik egy hivatalos eljárás, a beidézett tanúk már máskép fognak emlékezni. A bíróságon megint más kerül a jegyzőkönyvbe. Mindezt 100 év múlva valamelyik aktakötetben megtalálja valaki mit tud meg a valóban megtörtént dolgokról.
De ne menjünk ilyen messzire. Az MSZMP KB üléseinek jegyzőkönyvei mennyit tartalmaznak az elhangzottakból? Pedig ott az ország sorsáról volt szó..
2019-02-06 @ 17:11
Lehet, hogy lelekszamban kevesebb volt a magyar (amikor kevesebb volt), de a nemesseg es az ertelmiseg viszont foleg magyar volt. Ez nem egy dehonesztalo teny, sőt. A tenyeket sokfelekeppen lehet csoportositani. Vagy elnyomni mas, jelentektelenebb apro „tennyel” es igy egesz mas jon ki a vegen.
2019-02-07 @ 10:50
Pont az értelmiség volt kevésbé magyar, jórészt németekből állt. Ld. fentebb. De a nemességünk körében is sok volt az idegen és mégtöbb a labanc érzelmű. A nemesi címeket nálunk két évszázadig a Habsburgok osztogatták..
2019-02-06 @ 08:46
Azt ne felejtsük el, hogy ehhez nagyban hozzájárult Basta vérengzése. Az nem csak úgy véletlenül lett..
2019-02-05 @ 12:43
Szabó Anna ennek az éhenhaló Szabó András Péternek lehet valami rokona,mert ugyanazt a mantrát mondja fel, vagy az is lehet, hogy a Szabó András Péter genderizálódott és újabban már Anna néven osztja az észt és ajvékol. 🙂
2019-02-06 @ 09:59
…különösképpen fájlalja a hölgy a Lukács Archívum takaréklángra helyezését.
Pedig…azt és a Löwinger Bernáth-ból Lukács Györgyé metamorfozálódott nagy gondolkodó müveit kellene éjt nappá téve kutatni és tanulmányozni ! 🙂
Javasolnám Rákosi /Rosenfeld elvtárs összes müveinek kritikailag átdolgozott újrakiadását is, ejsze még hasznunkra válhat.
2019-02-07 @ 11:29
Csak az Elsevier kiadóról: az egy profitéhes, árait pár éve meghúszszorozó (!) cég, ahol a közzétételért a szerzőknek (is) fizetniük kell.
Többi állításodon jót mosolyogtam.
A felsorolt intézetek többsége szimpla melegedő.
A hiányolt CEU egy áltudományos janicsárképző.
A Lukács-archívumot minősíteni szükségtelen.
Téged is.
2019-02-08 @ 10:25
Hát ez pompás megjelölés , ez az áltudományos janicsárképzö! Ez az, találóbban nem lehetett volna. Ezért nyomban megjutalmazom, csak magamat tudom, csokival s kávéval; viszlát.
2019-02-05 @ 13:41
Anno egy rakás komcsi befészkelte magát a jól hangzó „Magyar Tudományos Akadémia” nevű üdülő intézménybe, de semmi tudományos eredményt nem termeltek, és nem is termelnek. A könyvkiadás nem ugyanaz, mint a könyvírás, szerkesztés. Azt mások végezték.
2019-02-05 @ 14:05
Mondana néhány egzakt példát? Melyik intézet, melyik kutató, melyik publikációja nem tudományos értékű munka az MTA-nál?
2019-02-05 @ 16:02
Pl. Nagy Imre? Lukács György? Rudas László? Jánossy Lajos? Gerő Ernő?
2019-02-05 @ 17:00
A felsoroltak melyike tagja jelenleg az MTA-nak?
2019-02-05 @ 18:02
Olvasd újra amit írtam. Más egy könyv kiadása, és más annak megírása, szerkesztése.
A gyengébbek kedvéért: nem az MTA érdeme a szakemberek, tudósok által elért tudományos eredmények.
Tudományos eredmények kutató, fejlesztő (magán vagy állami) cégek, intézetek körében születnek, és nem az MTA-ban.
Sőt, a releváns tudományos eredmények első körben még nem is publikusak, ezért az olyan „semmi szükség” intézetek, mint az MTA, nem is tudhatnak róluk. Sőt, jobb ha nem is tudnak róluk, mert nemzetbiztonsági szempontból kockázatot jelentenek a többnyire (finoman fogalmazva): „nem hazafi” vezetőség miatt.
A szakma, az ipar az, ami meghonorálja az újítókat, feltalálókat, és nem a léhűtők gyülekezete (MTA).
2019-02-05 @ 20:25
Tudományos akadémia még semmit sem talált fel. A melegvízet sem az akadémikusok találták fel. A legtöbb feltaláló még egyetemi végzettséggel sem rendelkezett. James Watt gépészmester volt, eredetileg kovács.
2019-02-08 @ 19:33
Egyetértek, tiszta beszéd arról, hogyan állanak a dolgok.
2019-02-09 @ 11:21
Hóman Bálintot a komcsik kizárták az Akadémiáról, tagságát utólag sem állították helyre. Ezzel szemben Nagy Imrét, Lukácsot, stb. a mai napig is akadémikusként tartják nyilván.
Erre varrj gombot kisember.
2019-02-05 @ 14:38
„Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz!”
2019-02-05 @ 15:19
Nos van a múlt, az idealizált múlt a krónikákban, és van a történet-tudomány amelyik folyamatában vizsgálja a múltban lezajlott eseményeket. Ehhez annak a tudása is kell, hogy az alap mindenkor a valóság volt. Buda várát a török nemcsak csellel, de túlerővel is vette be, mert a térségben már több török harcos volt, mint fegyverre fogható magyar.
2019-02-05 @ 23:47
Sztem az is eletveszelyes, ha ezeket elbocsajtjak es minden ilyen liberalis tortenesz tanar lesz
2019-02-06 @ 10:07
Így van, sokkal jobb a jelenlegi, alkalmasság alapján kontraszelektált tanári és tanítói gárda. (Tisztelet a mindenkori, talán nem elhanyagolható kivételnek.)
2019-02-05 @ 23:58
Aristo!
Hiszen nem lehet az Akadémiáról így írni, az egyes foghíjasabb intézeteiről sem. Ez a kérdés árnyaltabb megközelítést érdemel.
A kérdés, miként nézzen ki a magyar és tudományos és akadémia. Mindhárom hangsúlyos. Egyes kutatóknak valóban érdemes lenne elgondolkodni, mi az MTA összetétel első tagja. Mert a középütt állót mindháromnak vélik.
Alighanem ez az MTA-kérdés olyan, mint a jó húsvéti sonka, csípi a szemünket a füst, de ki kell tartani, sokat kell hozzászólni minden oldaláról, hogy szépen érjen.
2019-02-06 @ 17:40
A tavasz beállta előtt előveszem a gyepszellőztetőt és végigtolom a pázsiton.
Kigyomlálja a mohát, az egyéb nem odavaló gyomot, fellazítja a talajt és utána nagyon szépen megújul a fű. Az akadémiánkra is ráférne egy kiadós átfésülés, szellőztetés, mert ugyebár nem kevés pénzt költ el évente, anélkül, hogy a jónép egyáltalán tudná mi folyik a tudomány fellegvárán belül!
Hogy ez most hogy gyön (sic!) ide, én nem tudom!
2019-02-07 @ 10:56
A jónép nemigen értené meg. Olyasmit mondana, hogy mi a fészkes fenének kell Wittgenstein logikai nézeteivel foglalkozni. Főkép, hogy minden állításának az ellenkezőjét is kidolgozta.
2019-02-07 @ 08:46
Sajnos Aritistó úr nem védte meg eléggé a kormány azon álláspontját, hogy csak a gyakorlati hasznot hozó kutatást kell megtartani. Kukába a fenébe a naplopó bölcsészekkel, és az akadémia mostantól csak azt kutassa, hogyan lehet még 3%-kal növelni Csányi disznóinak vágósúlyát, hogy a Pick eladások tovább nőhessenek!
2019-02-07 @ 11:02
Csányi elvtársunk pont most üzent, hogy a disznai között neked is szorít egy kis helyet és vállalja, hogy 6%-kal növeli a tömegedet.
2019-02-07 @ 14:38
Köszönöm az első kézből érkező hírt, üzenem neki, hogy csak emiatt nehogy kidobjon téged a hideg pusztába a jó meleg disznótelepről.
2019-02-07 @ 17:35
Alanyiból tudod,hogy jó meleg a disznótelep?
2019-02-07 @ 19:41
Csak kikövetkeztettem, hogy ott is olyan jó akolmeleg lehet, mint a magyar blogok kommentrészlegében, akár jobboldaliak, akár libsik…
2019-02-07 @ 23:08
Medvefutty: Nem, sajnos rendszeresen idetevednek libsik is pedig mi ezt itt nem igenyeljuk. Ez nem vitaforun, ne farassza magat!
2019-02-08 @ 12:54
„Érdekes módon a nem az MTA-hoz tartozó, „…különböző részben vagy egészben történettudományi profilú…” intézményeket versenytársaknak tekinti.”
Igenis, ennek így kell lennie, konkurrenciára is szükség van ha kellett a kapitalizmus s a függetlenség.
Ha meg az állam eltartja az intézeteket, akkor azt kutassák, amit kérnek tölük. Így van ez a nagyon Csodált Nyugaton is. Ki ad ott pénzt, ha nem látta a kutatói tervet és a lehetséges eredményt, amivel tudna mit kezdeni?
Mi ösztönzi a kutatókat másképp arra hogy jó, szellemes és találékony ötletekböl fakadó érdemes kutatásokat végezzenek, kifogástalan minöségü dolgozatokat írjanak, ellássák a diákságot hozzáférhetö anyaggal? A közönséget ismeretterjesztö könyvecskékkel?
Nem vicc és nem mulatságos, hogy a humán intézetek mindeddig minimális hazai történelmi ismeretszerzésre voltak képesek. A nyelvünk még mindig finn-ugrász, Attila s a népének semmiköze a magyarokhoz. Különben egy primitív mészárló, „pogány” horda voltak légyen, mindenféle kultúra nélkül, melynek kitalálói (a kultúrának) és müvelöi a Nagy Nyugat országai valának és ma is azok. (Istvánt, a királyt nemrég pelenkázta tisztára nagyérdemü Alföldink).
Hiszen az egyetlen világhírnek örvendezö magyarországi egyetemet a CEU-t már ki is hajkurásztuk az országból. És lásd, az MTA nem is érezte sértve magát emiatt a minösítés miatt. Akkor meg így igaz, ö csak többedrangú.
Pedig már nagyon rá akart állani a korszerü, 49. nemiség feltárására. De kinek kell az? és még finanszírozzák is aztata szocik által különösen megsajnált magyar szegények? a zadójukból?
Nagy hazai régészeti lelet állomány van, amely a zakadémia pincéiben lapul s nem mer még zakatolni sem; talán még a „sógorokhoz” is odatévedt egy s más, azok sem zakatolnak és miattuk sem zakatol senki.
Hát akkor minek ez a péznyelö, bársonykarosszékben ülö, orrukat azzal a bizonyos karóval sem elérhetö felebarátink egyesülete?
Egy fentebbi kommentben mondta olvtársunk, hogy legalább a „T”- ben megvan az egyesség.
Bátorkodom abbeli véleményemnek hangot adni, hogy az élet megvan és megy tovább a természet törvényeinek megfelelöen.
A tudomány, különösen a humánoknak becézettek, pedig, ha becsületes, akkor megpróbálja ismereteket szerezni az embei tudatról, annak többrendbeli szintjeiröl s ezek változásairól. Igaza lehet nagyon is körülhatárolt esetekben, de a legtöbbször mégiscsak elbízza magát és utolérhetetlen mennyiségü szöveggyártás segítségével gyártja a filozófikus ideológiákat is.
Kivétel ö közöttük is van, aki például a természet RENDJÉVEL is számol. Nincs szándékában a Tiszát a Dunából eredeztetni de az ilyeneknek általában s valamikor leáldozik a csillaga. Ha megint az egyén egyediségének a jogai jönnek fel nyugatról a láthatárra (kötelességröl nem esik soha vagy alig szó, hiszen az fenyegetöen hat, zsarnokságot szül, ésatöbbi, ésatöbbi), akkor humánusan-fluviusan a Tiszának is joga van ahhoz, hogy onnan eredeztesse magát ahogyan az neki tetszik.
Söt, azon mindegyre változtathat is. Majd kimegy a tudomány a Tisza partjára, persze hogy zöld felügyelet alatt, s ha megtalálja, akkor tudomány lesz a Tisza vízének az eredetéböl.
Elismerem, hogy egy blog keretein belül ez a hsz. is számolhat a böbeszédüség benyomásával. De legalább itt van leghátul, ki ki elolvassa, vagy nem, de nem kell az egerét lestrapálnia a következö hsz. miatti érdeklödése okából.
2019-02-17 @ 13:48
A történések hátteréről 1998 Kapuban
A globalizációnak alig van szüksége értelmiségre. Írni, olvasni,
gondolkodni, okosan beszélni tudó értelmes emberre. Csak végrehajtó,
hajcsárokat igényel. Ezért kell szűkíteni a tanulás lehetőségét,
kizárni belőle a szegény ember fiát. A globalizáció csak kis létszámú
sikeres egyént visel el, akiket pénzzel köt magához. A sok ember is
zavarja a globalizálás terveit. A népességfogyást az egészségügy
lezüllesztésével, reformjával lehet gyorsítani.
Miért nem szereti a politika a mezőgazdaságot?
Mert az:
• irtja a kártevőket,
• agyonüti a marhákat,
• levágja a disznókat,
• a trágyát beszántja a földbe!
Miért nem szereti a mezőgazdaság a politikát?
Mert az:
• a legnagyobb kártevője, ami ellen nem védekezhet:
• vegyszerrel,
• csapdával,
• éleslőszerrel,
• jégelhárító rakétával,
• elárasztásos öntözéssel.
Mért nem szereti a politika az egészségügyet?
Mert az:
• felismeri az elmebajt,
• meggyógyítja a betegeket,
• életben tartja a nyugdíjasokat,
• bezárja a bolondokat.
Mért nem szereti az egészségügy a politikát?
Mert őt:
• elmebajosok kezelik,
• halmozottan hátrányos helyzetbe kényszerítik,
• „halálos ágyán” nem engedélyezik az eutanáziát!
Mért nem szereti a politika az oktatást?
Mert az:
• megokosítja az embereket,
• az okos ember felismeri az ügyeskedőt,
• lenézi az ostobát,
• megveti a gazembereket.
Mért nem szereti az oktatás a politikát?
Mert nem tudja:
• fegyelmezni: a verés tiltott,
• oktatni, hiszen ostoba,
• nevelni, mert kezelhetetlen.
• mint „iskolaköteles”, kirúghatatlan!