Egy nemzet megalázása
6Mikor egy történelemről szóló könyvet olvas az ember, akkor először nem az adott történelmi eseménnyel, hanem a történetíróval ismerkedik meg. Minden ellenkező híreszteléssel szemben, objektív történetírás nem létezik, nem létezhet, hiszen már a témaválasztás is jellemző az íróra. Bryan Cartledge is elfogult, azonban szívünknek kedves módon, mellettünk az.
Másutt is folytatok zavarkeltést
http://konyvkultura.kello.hu/kritika/2017/09/trianon
2017-09-13 @ 02:30
Nehéz ebben a témában hozzászólni. Egy olyan békerendszerről van szó amelyet sokan boncolgattak. De egy pillanatra álljunk meg a másik, a keleti oldalán. Az antant oldalán harcoló oroszokat nem hívták meg. Azért sem, mert a békekötés idején az orosz cár már egész családjával együtt meszesgödörben feküdt, és a Szovjet-Oroszország képviselői az egész világ szemében közönséges bűnözők és tömeggyilkosok voltak. De mi következik ebből? Szépen körül kellett párnázni a bolseviki államot. Az 1919-es mozgalmak, a „dicsőséges Tanácsköztársaság” meg hasonló alakulatok miatt minnél kisebbre szeletelt ütközőzónákat rakni a peremére. Ennek ugyan ellenmondani látszik a pánszláv mozgalom, de csak addig amig TGM (Tomas Garrigue Masaryk) nézeteit Leninről meg nem ismerjük. Nos a művelt Masaryk szemében Lenin egy primitív gazember volt, aki a civilizáció tönkretételét tekinti fő céljának Oroszországban. Mitagadás Masaryk életében kisérlet sem történt arra, hogy az oroszokkal felvegyék a kapcsolatot. Csak utóda Benes ment el Moszkvába, de ő is a németektől való félelmei miatt.
Az egységes délszláv állam (Jugoszlávia) is ennek köszönhette létét, mert ha nincsen marakodás a szerbek, horvátok, bosnyákok, stb. között akkor senki sem fordul a bolsevikké züllött oroszokhoz segítségét. Egy erősebb Románia, mert az közvetlenül a határnál van sokkal jobban véd, a lengyelek is, ha meg vannak erősítve némi egykori Poroszországgal.
Vagyis nyugat célja a feldarabolás és a pufferzóna kialakítása volt itt Keleten.
Más kérdés, hogy vakságukban nem vették észre, hogy ezzel sokkal nagyobb kárt csináltak, mint amilyen hatásfokkal védték a bolsevizmustól Európát.
2017-09-13 @ 10:31
A történelem olyan is mint egy gyermekeknek szánt kifestőkönyv, a színtelen alakokat ,szereplőket mindenki tetszése szerint festheti be, édesaranyszínűre avagy gyűlöletlilára.
Mi van akkor kérem tisztelettel – milyen ítéletet hozunk mert azt qurvára szeretünk ám ítélkezni – ha egy kéjgyilkos árvaházat alapít, ami a későbbiekben sok száz árva gyermek harmonikusabb fejlődését mozdítja elő ?
2017-09-13 @ 10:49
nem nem soha
2017-09-13 @ 11:32
Az ökológiai szükségszerűség majd újrarendezi a dolgokat. A törökök 150 évi voltak itt és az utolsó pillanatig elképzelhetetlennek látszott, hogy valamikor is elmennek.
2017-09-13 @ 12:32
ökológia??
2017-09-13 @ 19:04
Kiváló recenzió, nem a klasszikus boncolgatós-szarozós értelemben persze. A végén ezzel a vérfagyasztó „velünk élő Andics Erzsébet” kitétellel.
Ami sajnos reális: mikor lesz végre máltó emléke Telekinek, Bethlennek, Hómannak???
Hogy a trágya károlyit végre eltakarították az őt meg nem illető Parlament melletti helyről, az az igazságtevés első kis lépése.