James Bond

58

„Ami az embereknél lehetetlen, az az Istennél lehetséges” 

Lukács 18:27

Olvasom a hírekben, hogy James Bond, közismert nevén 007-es ügynök, a következő, mélyenszántó filmalkotásban egy néger nő lesz, valami Lashana Lynch nevezetű. Őszintén megvallom, egyáltalán nem csodálkozom. Talán csak egy kicsit azon, hogy arról nem szólnak a hírek, az illető leszbikus-e, mert úgy lenne teljes a dolog.

A néger vikingek, római legionáriusok és a buzi csillámpónik után e hír kifejezetten visszafogottnak számít. Mert hát miért ne lehetne a MI6 ügynöke és ítélet végrehajtója egy néger nő? Miért ne lőhetné halomra Anglia és a szabad világ ellenségeit? Igaz, a forgatókönyvíróknak bizonyára túlórázni kell kicsit, hogy megoldják, amint éppen beépül a orosz titkosszolgálatba, mert – mint a viccből is tudjuk – arrafelé nem preferálják a néger nőket a FSZB-ben. Talán azért, mert nincs nekik otthon ilyenjük, ellentétben Angliával, ahol bőséggel teremnek. Vagy mert nem bírják az orosz telet. (A ródlizó néger – egészen a legutóbbi időkig – valamiféle vicces oximoron volt, ez mostanra, a svédországi életképeket elnézve, megváltozott, már csak a hóemberrel van baj, a hó politikailag inkorrekt színe miatt.) Vagy – ami a valószínűbb, a hollywoodi produkciók szellemi színvonalát elnézve – egyáltalán nem erőltetik meg magukat, és a forgatókönyv szerint majd az oroszok egyszerűen csak nem veszik észre, hogy az illető néger és nő.

A populizmus vakká tesz.

Némi forgatókönyvi problémát okozhat az, hogy Bond karakteréhez hozzátartozott az ellenállhatatlan férfiúi sárm is, amellyel minden női partnerét legalább egyszer, de inkább többször, az ágyba vitte. (Persze ha véletlenül leszbikus a művésznő, akkor ezzel sincs semmi probléma, és elnézést kérek az akadékoskodásért.) Az sajnos nem derül ki a hírekből, hogy a művésznő önmagában is elégséges, avagy eleget kell tennie a filmben a buzikvótának is.

A filmkészítők szerint, azért keverték bele a művésznőt a készülő műalkotásba, hogy „… igazodjanak a korszellemhez, és hogy a fiatalabb generáció számára is elfogadhatóbbá tegyék a sorozatot, amit sokan kritizálnak például amiatt, hogy túl szexista.” Sohasem gondoltam volna, hogy a „fiatalabb generáció” számára elfogadhatatlan egy mű, ha nincs benne néger nő, bár az kétségtelen, ismereteim hiányosak e téren, tán azért, mert én nem vagyok „fiatalabb generáció”. Viszont, a fentiek alapján, már érteni vélem a „fiatalabb generáció” szemmel látható viszolygását a klasszikus művészetek iránt, melyet én eddig az általános elbutulás eredményének gondoltam, ma már viszont tudom, hogy a valódi ok az, hogy azokban csak nagyon ritkán szerepelnek néger nők. 

Az eredeti, Ian Fleming által írott, történetekben Bond többnyire valamiféle gonosz, ám nagyon okos és befolyásos rosszfiúkkal számol le, autós üldözések, verekedések, ágyjelenetek és lövöldözések közepette. Mit mondjak, nem lesz egyszerű erre a vonalra felültetni egy euroafrikai nőszemélyt. De bízzunk a kreativitásban. Talán egy migránsos kerettörténetben lehet elképzelni a következő Bond-filmet. Ebbe a közegbe a hősnő különösebb nehézség nélkül, mintegy természetesen tudna beolvadni. A forgatókönyv alapja gyakorlatilag adott, a haladás hívei számára. Vannak ugye a bociszemű szegény migránsok és vannak a gonosz populisták.

Lássuk!

Migránsokkal teli csónak, valahol a tengeren. Halk zene, vízcsobogás, az utasok az örömódát éneklik, miközben etetik és szívük vérével táplálják egymást. (A keresztényeket már régebben bedobták a tengerbe.) Megértés szeretet, sokszínűség. Ez utóbbi kicsit necces, mert mindenki néger. Vágóképként két migráns Platón késő középkori reprezentációjáról beszélget. A 007-es álcázva együtt utazik velük, fedőtörténete szerint húsz évig dolgozott rabszolgaként egy mangánércbányában. Persze ő kicsit másképpen van felszerelve. Van nála például egy zsebóra, melyen egy rejtett pöcköt elmozdítva az csatacirkálóvá válik, lézerütegekkel, más pöckök alkalmazása esetén pedig palacsintasütőként vagy egérfogóként használható. Golyóstolla is van, mellyel ha ír valamit, az az égen is megjelenik lángbetűkkel. 

Ekkor morajlás hallatszik, a csónak megremeg és mélyből felemelkedik egy fekete atom-tengeralattjáró, kalóz zászlóval, de hogy érthetőbb legyen, a parancsnoki tornyon Putyin arcképével. A csónak felborul, az idillnek vége, mindenki a vízbe fuldokol. A 007-es átúszik a tengeralattjáróhoz és bekopog. Először nem akarják beengedni, de becsapja őket, és azt mondja, hogy pizzát hozott. Erre mégis beengedik a falánk populisták, mire ő kiirtja az egész legénységet és segítséget kér. A segélyhajó megérkezik, fedélzetére veszi a migránsokat, köztük a 007-est is, aki addigra elsüllyeszti a tengeralattjárót és elássa tengerfenék iszapjába, hogy ne találják meg.

Ezután izgalmas üldözés kezdődik. A hajót körülveszik az idomított harci-delfinek, akik úgy tesznek, mintha halat kérnének, de közben fakenews-el árasztják el a migránsokat, például Vadai Ágnes fényképeit mutogatják, mondván, hogy ő várja őket a parton. Mindenki a vízbe akar ugrani, hogy úszva megkerülje a Jóreménység-fokot és visszajusson Szomáliába.

Az izgalmas tengeri üldözés közben a 007-es háromszor megdönti a kapitánynőt, kétszer a fedélzetmestert és egyszer az olajoshordót. A delfinek megdöglenek a mikroműanyagtól és az olajtól.  Ekkor éhezés üti fel a fejét, mert elfogyott a vegán szendvics, de szerencsére a tenger klimatikusan felmelegszik és mindenki ehet halászlét.

Bond egy zsebrakétával partra száll és megtisztítja a kikötőt is az ellenségtől. A város rombadől. A négereket kiteszik és azok elmennek biogyapotot szedni. A 007-es az egyik finánccal visszavonul egy villába, és megüzeni M-nek, hogy egy darabig ne zargassák. Dolga van.

Happy end. Hát valahogy így. 

***

Mi pedig vehetjük az óriás-popcornt kólával, hogy megtekinthessük a modern kultúra újabb csúcsteljesítményét, 3500 Ft + ÁFA. Mikor kijövünk a moziból, garantáltan sokkal színesebbek, nyitottabbak, megengedőbbek leszünk, elvégre azért mentünk megnézni a filmet. Mi másért.