Mese a szuverenitásról, avagy hotspotot Líbiába
11„Viseljétek a Fehér Ember terhét,
Küldjétek fajtátok legjobbjait,
Vessétek száműzetésre fiaitokat,
Rabjaitok szolgájaként;
Hogy igába fogva őrizhessenek
Újonnan befogadott, izgága, vad,
Morc és konok népeket,
Ezeket a fél ördögöket, fél gyermekeket.”Rudyard Kipling: A Fehér Ember terhe
Elnézést kérek a nyájas olvasótól, de a fenti poémát – méltóbb tolmácsolás hiányában – magam voltam kénytelen lefordítani. Amint látják, olyan is. A vers eredetileg Amerikában jelent meg akkoriban, mikor az USA éppen a hányatott sorsú Fülöp-szigeteket szállta meg.
Kiplinget, mint a Brit Birodalom viktoriánus poétáját ma már kötelező elmarasztalni az „imperialista”, mi több „rasszista” gondolkodás bűnében. Mert hát miképpen is gondolta, hogy olyan népeket, melyek olyan színes népszokásoknak hódoltak, mint az emberevés vagy az özvegyek elevenen elégetése, „gyermeknek” tekint?
És valóban. Ritka az a gyerek, aki ilyeneket tesz.
De hát ugye a gyarmatok romantikus szemlélése efféle eltévelyedésekhez vezet. Még szerencse, hogy – a libsik véleményével ellentétben – mégsem estünk teljesen a kulturális kisajátítás gyakori, súlyos bűnébe velük kapcsolatban, mert akkor például mi is ehetnénk embert, vagy égethetnénk özvegyeket.
Ma már tudjuk: mindezen szokások felszámolása, továbbá utak, vasutak, kórházak építése kulturális- és egyéb imperializmus volt, és mint ilyen, mélyen elítélendő. A kultúrák egyenrangúak, minden relatív, nincsenek „örök” értékek, parancsolatok pedig még kevésbé. Ezt szépen meg is tanultuk, van előttünk azonban néhány apró, ám annál bosszantóbb probléma. Rögtön fel is vetném őket.
Méricskélős korban élünk. A legnagyobb tudományunk, a mindenünk lett a kisebb, a nagyobb, a több és a kevesebb viszonyának lehetőleg számszerű eldöntése. Így hát fel kell tennünk a kérdést, hogy vajon az antidemokratikus társadalmi berendezkedés, horribile dictu diktatúra, kisebb vagy nagyobb bűn, mint a fent vázolt néprajzi különlegességek? Mert hát ugyebár, miközben mélyen és meggyőződésesen elítéljük a hajdanvolt gyarmatosítást, holmi diktatúrákat nem vagyunk rest porig bombázni, lerohanni, megszállni, é.í.t. A nemes nyugat cselekedeteit elnézve nyilvánvaló, hogy a diktatúra sokkal, de sokkal súlyosabb bűn, mint például az emberevés.
A libsik imádott Macronja francia földről azzal lepte meg rajongóit, hogy bejelentette: ún. „hotspotokat” fognak létrehozni a festői Líbiában, ahol is megszűrik a gallok földjére igyekvő négereket. Az atomfizikusok és a kukásautó sofőrök jöhetnek, a többi marad.
Ide jutottunk pár százezer migráns után.
Annak idején, mikor Orbánbasi javasolt valami hasonlót, kórusban sikoltoztak, többek között emlegetve Líbia „szuverenitását”. A javaslat tehát szélsőfasiszta illiberalizmusnak minősült, mindaddig, míg maga a gerontofil gall plasztikkacsa nem javasolt valami hasonlót. Onnantól – feltehetően – maga lesz a kinyilatkoztatás, különösen, ha a Bundesmutti is áldását adja rá, márpedig ő – így a választások előtt – bármilyen látszatintézkedésben benne van. Ez a sérthetetlen „szuverenitás” felmerült akkor is mikor felvetették, hogy az EU hadihajói talán ne egyenesen Olaszországba mentsék ki a líbiai strandolókat, hanem esetleg visszavihetnék őket a kiindulási helyükre.
Mármost, Líbia egy szép nagy ország igen hosszú tengerparttal.
Bárhol állítják is fel a hotspotot, mindenképpen két alapvető dologról gondoskodni kell. Először is arról, hogy a négerek egyáltalán bemenjenek oda, másodszor pedig, ha már benne vannak, meg kell védeni őket. A helyi folklórnak ugyanis szerves részét képezi a kalózkodás, az útonállás és a rabszolgakereskedelem. E szivárványos népszokások csak a rövid, ám annál elítélendőbb gyarmati megszállás alatt csökkentek némiképpen. Ha Macron, csak úgy odaküld bevándorlási tisztviselőket, akkor szinte bizonyos, hogy záros határidőn belül elrabolják őket a váltságdíj reményében. És ha nem fizetnek értük, akkor darabokban érkeznek vissza. Bár lehet, hogy amennyiben fizetnek akkor is.
A líbiai „kormánnyal” roppant nehéz lenne megegyezni, tekintettel arra, hogy nincs ilyen szervezet. A jelen helyzetben bármely líbiai, aki az európai segélyek elsikkasztása révén fegyvereket vásárolhat és felfogadhat néhány rablógyilkost, simán alakíthat „kormányt” és tárgyalhat az EU-val „humanitárius” segélyekről, melyekből további hadakat toborozhat. Ha komolyan gondolják a dolgot, akkor egész hadsereget kell odaküldeni, megszállni az országot és utána lehet utakat, vasutakat, kórházakat építeni, közigazgatást létrehozni.
Mint a régi szép időkben.
Ezzel párhuzamosan természetesen – a megszokott ügymenet részeként – ki kell irtani néhány okvetetlenkedő törzset. Egyszóval Európának magára kellene vennie újra a „fehér ember terhét”. Amit egyszer már lerakott. Na és hogyan viszonyulna mindez Líbia szuverenitásához?
Mindezen erkölcsi dilemmák elkerülhetőek lennének természetesen, ha mindközönségesen megvédenénk a határainkat. A tengeren éppúgy, mint a szárazföldön. Tudom én, hogy senki nem akarja vállalni a nagy tengeri haletetés ódiumát, pedig nemigen látok megoldást. Az ún. kibocsájtó országok kormányaival kár tárgyalni, hiszen zsarolási pozícióban vannak/lesznek, amit kíméletlenül ki is használnak.
Tökéletesen igaza volt a boldogult Kadhafi elnöknek, aki megjósolta, hogy halála esetén migránsok milliói fogják elárasztani Európa országait. Ebből a szempontból tényleg kár volt agyonlőni. Kivéve persze akkor, ha pontosan ezen áradat előidézése volt a cél.
2017-08-01 @ 13:03
ha ez a (z arab) tavasz, milyen lesz a nyár?
2017-08-01 @ 13:38
Sok mindent nem lehet a gondolatmenethez hozzátenni – ahogy a mondáshoz sem, hogy akiket az Úr el akar veszejteni, azoknak először az eszét veszi el. Ez tömegméretekben zajlott le és zajlik jelenleg is az egykori Európa nyugati felében.
Ahol a vezetőknek pederasztált csinovnyikok legfeljebb arra a kényelmesnek hitt „megoldásra” képesek, hogy az importált használhatatlan – viszont veszélyes – kétlábú fehérjemasszát vélt K-európai gyarmataikra depónálják.
Vagyis szeretnék, ha – régi jó gyarmatos szokás és elvárás szerint – ezek az országok nemhogy önként, de dalolva és alaposan megfizetve ezért a kétes élvezetért, maguk hajtanák nyakukat a járomba.
A készséges „bal” és „liberális” (ződ, alternatív, LGBTQMNOPRs és egyéb „haladó” perverziókkal cifrázott) mozgalmak, pártocskák nép-, nemzet- és haza-árulói pedig az elmúlt évszázadok gyakorlatának megfelelően lihegve igyekszenek megfelelni az elvárásokanak, „értékeknek”.
2017-08-01 @ 13:52
Érdekes, pont tegnap említettem a Fülöp-szigeteket, mint példát arra, hogy ahová egyszer az amerikaiak beteszik a lábukat, akkor onnan nehéz őket eltávolítani. A szigetek függetlenek lettek, de a támaszpontok maradtak. Még akkor is, ha erről az impozáns listáról hiányoznak: https://de.wikipedia.org/wiki/Liste_von_Milit%C3%A4rbasen_der_Vereinigten_Staaten_im_Ausland
Csak a Fülöp-szigetek fő cikknél említik meg szerényen.
Azért az elgondolkodtató, hogy ahol az USA ,,rendet” rak, ott nagyobb a káosz mint azelőtt. Irakban rendületlenül folyik a polgárháború, Afganisztánban, úgy néz ki, belefásultak a sikertelenségbe, pedig az egész világ ott sürgött-forgott. Most már csak arra vigyáznak, hogy az ópiumtermelés ne akadozzon.
Líbiában sem lesz másként, ezt nem nehéz megjósolni. Azt minden érdeklődő tudja, hogy az egyik legrendezettebb afrikai ország volt, komoly szociális segélyekkel az ott élőknek. De Kadhafi nem az ő kurafijuk volt. (A F. D. Rooseveltnek tulajdonított szólás után:,,He’s a son-of-a-bitch, but he’s our son-of-a-bitch.”)
De ami feltűnt annak idején a bombázásoknál, itt is mint Irakban, tönkretették az infrastruktúrát, nem kímélve az iskolákat, és a kórházakat. De a legnagyobb bűnük az volt, hogy elsőként szétbombázták azt a csatorna rendszert, amelyet Afrika csodájának tekintettek, amely százezrek megélhetését biztosította.
A Wikipédia se ír erről, érdekes módon. Ellentétben bőven ír Kadhafi viselt dolgairól, mintha ez lenne a valós ok a meggyilkolására.
Pedig mostanra köztudott, hogy a vesztét az okozta, hogy az Afrikai Uniót egységes gazdasági térségé akarta tenni, és dollár helyett aranyat akart az olajért kapni.
De a világ demokratikus vezetői azt nem szeretik, ha ilyesmi a bennszülöttek fejében formálódik. Bármilyen nagy is az irántuk való empátiájuk.
2017-08-01 @ 14:31
„Tökéletesen igaza volt a boldogult Kadhafi elnöknek, aki megjósolta, hogy halála esetén migránsok milliói fogják elárasztani Európa országait. Ebből a szempontból tényleg kár volt agyonlőni. Kivéve persze akkor, ha pontosan ezen áradat előidézése volt a cél.”
Kedves C.Dömötör,
Az Ön és Aristo esszéjét összekovácsolva megkapjuk az átfogó helyzetképet.
Macron is csak egy gyarmatosító ország kései leszármazottja.
Ha Orbán Viktorra hallgattak volna…de az snassz, akkor nem vesztegettek volna el már jó két évet. A hatalom birtokában kialakul sokaknál egy kontroll nélküli cezarománia amely eddig is a történelmet formálta az egész világon.
2017-08-01 @ 22:00
Volt egy amerikai sorozat a The Office. Egy irodáról szólt és a szereplők közt ott volt több író is. A sorozat lényege annyi volt hogy Jim az okos, értelmes és normális srác megragadt egy papírt áruló cégnél, mert az élete szerelmét akarta meghódítani. Mivel unatkozott a nem neki való munkában azért állandóan megtréfálta a munkatársát é ezzel ütötte el a napjait. A sorozat vége felé ezt mondta neki az egyik író szereplő Jim miért nem nősz fel? Miért nem leszel inkább James? S vállalod a felelősséget végre. A történet végén Jim elmegy sportmarketingesnek. Az a baj, hogy maximum eddig terjed az okos és értelmes felnövéseinek lehetősége az amerikai fehér férfinak. Azt gondolom maga a posztmodernnek és kolonializmusnak ez az értelme: ne vállalhass felelősséget a saját sorsodért, néped sorsáért.
2017-08-02 @ 01:51
„(…) Kipling – és ez ugyancsak javára szóljon – nem volt szellemes, »vakmerő«, s nem érzett vágyat a polgárpukkasztásra sem. Általában közhelyekkel dolgozott, és mivel magunk is a közhelyek világát éljük, mindabból, amit mondott, ma is sok minden megáll. Akárhogy is, még legvaskosabb ostobaságai sem oly felszínesek és bosszantóak, mint »felvilágosult« kortársainak egynémely megnyilatkozásai, mint amilyenek Oscar Wilde epigrammái, avagy az a hibbant mottógyűjtemény, amit az Ember és felsőbbrendű ember végén találni.” (Orwell, George: Rudyard Kipling (1942). In: Az irodalom fölszámolása. Válogatott esszék. Európa Kk., Bp., 1990., 257.p.)
2017-08-02 @ 14:22
OW színházi ember volt, nem mindennapi stílussal és élettel.
Aranyköpései pedig egy zseni elhullajtott magja.
2017-08-02 @ 11:33
Ha Kadhafi nem kérte volna vissza a letétbe elhelyezett, olaj eladásokból nehezen összekuporgatott aranykészletét a nyugati országoktól, még ma is élne és Európa is szegényebb lenne egymillió bevándorlóval.
2017-08-02 @ 14:19
„Geontofil gall plasztikkacsa”
Leestem a székről.
2017-08-03 @ 08:56
…..igen ha akarjuk akkor vicces , ha meg azt akarjuk akkor igazságtalan és egyszerű szitok. Csak hogy világos legyen, a nemzeti nem jobb mint a liberális, pusztán ugyanazért, amiért a fagylaltot és a sört sem lehet minőségileg egymás elé mögé rendelni.A szexuális élet pedig mindaddig amíg valakinek nincsen átrtalmára szabad magánügy.Kövér László meg egy f@szfej de csak ha én aígy definiálom.
2017-08-03 @ 19:10
Azokat a francia hotspot-okat célszerűbb volna a kikötőkben elhelyezni, ott biztos nem tudják kikerülni. Ha nem ott van, akkor szerintem egy nagy blöff, komolytalan az egész.