Mi a művészet?
46„Állítjuk, hogy az utánzó költő ugyanígy teremt az egyén lelkében rossz alkotmányt, amikor az esztelen lélekrésznek kedvez, amely nem tud megkülönböztetni nagyobbat, kisebbet, hanem ugyanazt gondolja hol nagynak, hol kicsinek; és csak árnyképek másolója, messze rugaszkodva az igazságtól.”
Platon: Az állam
A média egy része nemrégiben hangos volt a Quimby nevű popzenekar frontemberének, Kiss Tibinek, a nemzet csalogányának az egyik TV-ben idézett „versétől”. A nyájas olvasó érdekében nem idézném a művet. Nem csak azért, mert minősíthetetlenül trágár, hanem azért sem, mert értékelhetetlen. Már az is érthetetlen, hogy elterjedten „versnek” nevezik, holott a sortördelésen túl semmi olyasmi nincs benne, ami versre emlékeztetne.
Szögezzük le rögtön elöljáróban, hogy verset Ady írt, meg Babits, meg még sokan mások; Kiss Tibi semmiképpen. Egyesek, hogy tovább súlyosbítsák a helyzetet, hősünk tevékenységével kapcsolatban még „művészetről” is szó esik. Mindenki helyrehozhatatlan hibát követ el, ha Tibi tevékenységét irodalmi kontextusban említi. Tibi egyébként halmozottan hátrányos helyzetű, már az apja is rossz verseket ír.
Szögezzük le elöljáróban, Kiss Tibi és a Quimby tevékenysége – a többi iparoséhoz hasonlóan – nem művészet, hanem a szórakoztatóipar része.
Ne tévesszen meg senkit a látszat, a dalszövegeik pöffeszkedő „mélyértelműsége” ellenére munkásságuk semmiben sem több, nem különb mondjuk a „Reszket a hold a tó vizén” kezdetű sláger és előadója, vagy a Pityinger művész úr képviselte színvonalától. A helyzet az, hogy mindez mit sem különbözik az „Aranyeső” című operett uncili-smuncili kezdetű betétdalától. Példaként talán idézzük Pityinger művész úr lírai opusát, hogy a nyájas olvasó összevethesse Kiss Tibi alkotásával és eldönthesse, melyikük a nagyobb művész. Íme: „Dopeman a nevem a kurva anyádat./Dopeman a nevem a kurva anyádat./Ki ez a gusztustalan állat?”
Mert a szórakoztató ipar örök és célja, valamint színvonala – évszázadokra visszamenően – változatlan. A nép persze imádja ezeket, hiszen ez az a gondolati mélység, ahová egyáltalán képesek lemerülni. Mit mondjak, nem kell hozzá tengeralattjáró, sőt attól tartok, még csak búvárszemüveg sem.
Az orrot viszont célszerű befogni.
Mostanában divatba jött, hogy amennyiben valamely „művész” valami elfogadhatatlan „műalkotást” tesz le az asztalra és ezen néhányan, az ízlés utolsó mohikánjai közül felháborodnak, akkor a hozzáértők a „művészi szabadságra” hivatkoznak. E fogalom használata – szerintük – minden kötöttség alól felszabadítja az „alkotót”. A művészi szabadság fogalmának efféle használata értelmében azután bármi művészet lehet, az ivarszervek mutogatásától a kisstibi-féle amorf átkozódásig.
Így lesz művészet például a Hermann Nitsch-féle hentes-art, melyet a nyitóképen is megtekinthetnek. (A jeles alkotó előszeretettel tesz meg műalkotássá kibelezett disznókat, a maguk véres valóságában. Hozzá képest Kiss Tibi a poémájával nyeretlen kétéves.
Van még mit tanulnia.
Ezen érvelés szerint nem lehet, nem szabad elítélni az efféle művészi akciókat, mert az sértené a „művészi” és általában a bármilyen, korlátlan szabadságot, az pedig csúf dolog.
Na most, a művészet lehet, hogy szabad ám az ipar – legyen az bármilyen – már korántsem az, tekintettel arra, hogy fő célja a profitszerzés. Ezért azután ésszerű korlátozások alá esik, nehogy a profithajsza során károkat okozzon.
Amúgy, a művészet sem szabad, mert bár a művész azt alkot amit akar, de – Schopenhauert parafrazálva – ritkán akarja azt, amit akar.
A művészet megítélésének bizonytalansága több okara vezethető vissza. Egyik oka az ízlés végletesen primitív fordulata, mely lehetetlenné teszik a valódi műalkotások felismerését. A másik pedig az az elterjedt vélekedés, amely összetéveszti az ismertséget és népszerűséget az értékessel. További probléma, hogy a „mi a művészet?” kérdésre adott válasz a filozófia – és általában a racionálisnak nevezett gondolkodás – régi adóssága, ha tetszik, veresége.
Nincs érvényes definíciója a művészetnek, nem tudjuk tételesen és logikusan, ellentmondás mentesen kifejteni hogy mi a művészet. Így aztán azt sem, hogy ki a művész. Ebből viszont – számomra – nem az következik, hogy minden művészet. Ha már szélsőséges következtetést akarok levonni, és a művészet fogalmi elismerésének ára az, hogy Kiss Tibit is bele kell venni, akkor inkább helyezkedek arra az ikonoklaszta álláspontra, hogy semmi sem művészet.
A liberális művészetelmélet pedig nem érdekel.
Természetesen egy iparosnak is lehet véleménye. Ám gondoljunk bele, mikor hív meg Alinda a Simicska-TV-be egy kőművest, hogy az ott verseit olvassa fel. Pedig szép egyenes falat rakni sokkal hasznosabb, mint gagyi popdalokat írni.
Nem tudom – és nem is akarom – eldönteni, hogy Tibi miért teszi amit tesz. Életrajzából úgy tűnik, maga is nehezen viseli el saját művészetét. Ezt mondjuk megértem. Pénzt természetesen kap érte, hiszen ebből él és erről szól minden iparág. Nem szégyen ez.
A szórakoztatóipar konfekcionált illúziógyártás és fő feladata az uralkodó ideológia kiszolgálása. Így volt ez mindig. Ahogy a kommunizmusban a szórakoztató ipari termékekben – melyeket akkor is megtévesztő módon „művészetnek” neveztek – nyüzsögtek a nemes lelkű párttitkárok, úgy szaporodnak mostanában a „műalkotásokban” a négerek és a buzeránsok. Változnak az idők, ám az egyszerűek számára mindig fel kell osztani a világot jókra és rosszakra és hogy, hogy azok a jók, akiket az uralgó eszmék annak tartanak.
Azonban az ideológia apologétái és iparosai sem akkor, sem most, nem művészek.
Tibi is egy ilyen apologétája a haladó libsizmusnak. És az eredmény szempontjából tökéletesen mindegy, hogy valóban hülye és hisz abban, amit csinál, vagy megrögzött cinikus és kizárólag a pénz érdekli.
Nincs mit tenni. Vissza kell vonulni a költséges nevelés képezte ízlés sáncai közé és elzárkózni az ipari illúzióktól és manipulációtól. Megtehetjük, hiszen tudjuk: Ars longa vita brevis. Műveljük kertjeinket!
Alex
2017-03-26 @ 14:30
Mi a művészet? Bon Dylan irodalmi Nobel díjat kapott.. De legyünk tárgyilagosak. A művészet már megszűnt művészetként. Amikor egy „művész” a saját ürülékét kiállította „alkotás” gyanánt akkor ez teljesen egyértelmű lett.
Demeter Károly
2017-03-26 @ 15:33
Furcsa dolog ez a Törökkel. Mindent egyedül csinál az ő ravasz, titkolódzó módján, és állandóan gyanús, de végül mielőtt agyonvernék, tisztázza magát, és kiderül, hogy még hálával tartozunk neki.
– Elsősorban körülnézek ott – mondta Senki Alfonz -, azután írok a leánynak.
– Majd én írok – kiáltottam.
– Igaz – mondja Hopkins -, ő az író.
És köpött.
Rejtő Jenő,A három testőr Afrikában
medvefalvy
2017-03-26 @ 17:20
„A művészet soha semmi mást nem jelent, csakis önmagát” (B.P.)
Apropó H.Nitsch: a magyar vágóhidakon napi ezer ilyen történik. Ez attól és csak azoknak válik művészetté, akik eddig azt hitték, hogy a hús a kertben terem.
Fogash
2017-03-26 @ 18:02
nem. a vágóhidakon kurvára nem az történik, hogy az állatot úgy beleznék ki, hogy közben fröcsög a vére mindenfelé, illetve a műértő henteslegények sem úsznak a vérben.
Sőt, a falusi disznóvágás sem így néz ki.
A disznó mindkét esetben elpusztul, de mindkét (nagyüzemi/házi) módszer elsődleges célja, hogy a sertés minél kisebb stresszel és fájdalommal tudjon távozni az élők sorából. Ipari szinten árammal, házilagosan a fejsze fokával kábítanak, aztán átvágják a nyaki artériát, amin keresztül a disznó 1 percen belül kivérzik.
A képen látható esemény egy élveboncolás. Azt kellene így „kiállítani”, aki kitalálta…
khm
2017-03-26 @ 17:40
Azért ezen a „műalkotáson” több a paradicsomlé,mint a vér. Ha valaki látott már disznóvágást,tudja miről beszélek.
bölcsuhu
2017-03-26 @ 18:40
Szerintem a mű mindig az érzelmekre hat! Hiába akarja a modernizmus bedumálni, hogy az értelemre. Egy művön nem filozófálgatni kell, hanem élvezni s arra valók az érzékszerveink.
S csak beteges lelkek élveznek olyant ami másokban unodt, közömbösséget, értetlenséget okoz.
Ergo Aristo kérésére a válasz: művészet az, amely valamilyen területen (irodalom, zene, képzőművészet, építészet, színészet, film, tánc, sőt gasztronómia, stb) élvezhető művet hoz létre!
Amit meg kell magyarázni, az már nem az!
legyetek
2017-03-27 @ 11:07
Az élvezhetőséget nem tartom kritériumnak, illetve lényeges attributumnak.
Sok VALÓDI mű meggyötör és ez a gyötrődés vezet katarzishoz,
felismeréshez.
Továbbá a magyarázhatóság nem érv sem pro sem contra. Igen sok mű
hordoz rejtett üzenetet, amit igenis magyarázni kell, szükséges hozzá pl.
egy konkrét élethelyzet, vagy a kor szellemének ismerete. Ebből élnek
például a művészettörténészek.
Ajánlott irodalom: Végvári Lajos – Tudod-e mi a művészet?
Dunai Bögöly
2017-03-29 @ 22:54
„Amit meg kell magyarázni, az már nem az!” (nem művészet(
Teljesen igaza van. Nem is kell ezt tovább ragozni!
Tango47
2017-03-26 @ 20:12
Nevezett művei közül az az érdekes, amit valszeg belőve alkotott (Most múlik pontosan pl, mely viszont a Csík zenekar előadásában tartok emlékezetesnek), amit gondolom józanul alkotott, mint az inkriminált „verset”, az egyszerűen szánalmas.
P.s.: Paton helyett Platon jobb lenne.
Zeta
2017-03-26 @ 20:26
Kedves Aristo!
Teljesen egyetértek azzal, hogy a „vers” minősíthetetlenül trágár és értékelhetetlen.
DE!
Amit a Quimby és Kiss Tibor évek óta csinál az vérprofi Zene, és nem csak „szórakoztatóipar”. Tavaly a liberálisok mentek neki, mert fel mert lépni a Tusványoson. Akkor mindenki szidta vagy sajnálta és attól volt hangos a liberális sajtó, hogy Kiss Tibor eladta magát a hatalomnak. Nem kellene egy embert-zenekart-, annak egy félresikerült, lehet, hogy tényleg rosszindulatú megnyilvánulása miatt egy szintre hozni a cikkben illusztrációként bemutatott „hentessel”.
Ezzel ugyanarra a személyeskedő szintre süllyedünk le, mint mint az ominózus minősíthetetlenül trágár és értékelhetetlen „vers”.
100km
2017-03-27 @ 08:55
ezzel nagyjából egyet tudok érteni.
kiegészítve azzal, hogy – tudtommal – nem verset hanem dalszöveget írt, ami talán nem ugyan az a szint. zeppelin kontra szojuz raketta, mindkettő repül, a maga nemében egyedülállóak, de sok közük nincs egymáshoz.
bár bob dylan nobelje óta ebben sem lehetünk biztosak, mint a gyerek nemi identitásában.
ha viszont aristo tényként kezeli a fenti állítást – vers=dalszöveg – akkor aristo behódolt a svéd libsik állításának.
az ilyen ügyekre szokták volt mondani: vihar a biliben
fran
2017-03-26 @ 20:52
Ma hallgatom a rádiót a művészet a téma. Figura mondja Nem csak az igazat kell mondani, hanem a valódit, ahogy Petőfi Sándor írta a Thomas Mann üdvözlése című versében. A baj az, hogy ilyen tudatlan és pökhendi figuráknak engedtük meg, hogy a művészetről nyilatkozzanak.
Aki meghatározza mi a művészet az uralja az elitet. Érdemes egyszer elolvasni Kundera azon szövegét, amikor azt kutatja, mitől lett Kafka elfogadott, elismert szerző, egyetlen ember műve, aki addig mondta, hogy milyen fontos szerző Kafka, míg elhitték neki. Ennyin múlik.
Alex
2017-03-27 @ 00:19
Te segghülye barom!
1./ Thomas Mann üdvözlését nem Petőfi írta, mert amikor élt Thomas Mann még meg sem született, hanem József Attila.
2./ Az idézet pontosan: „Te jól tudod, a költő sose lódit /az igazat mondd, ne csak a valódit,”
vektortér
2017-03-27 @ 02:34
Ez komoly?
Tango47
2017-03-27 @ 10:20
Nem zavarja az a tény, hogy fran kommentjében éppen a rádiós műsorvezető műveletlenségéről ír?
nagi69
2017-03-27 @ 07:25
Öhm, kár ezért a stílusért, uram! Ezen a helyen nem szoktunk így írni. Én úgy értelmeztem egyébként, h a kommentelő a rádiós műsorvezetőt idézte Petőfi és Mann kapcsán… Nyilván hasznos lett volna, ha használ írásjeleket…
De talán majd ő helyreteszi a mondanivalóját. Ha válaszol egy ilyen hangvételű megjegyzésre. (Nem vagyok benne biztos, ezért kotyogtam bele, bocs!)
Alex
2017-03-27 @ 16:46
Igaz, most látom, hogy egy rádiós ökör mondta. Akkor bocs. „frantól” !!
A rádiós a segghülye barom, és tényleg el kellene zavarni a sok műveletlen műsorvezetőt és újságírót, elsőként Kálmán Olgát aki nemcsak buta, de rosszindulatú is!
vektortér
2017-03-27 @ 16:57
Tudtommal a rádiós műsorokban a műsorvezető intéz kérdéseket az adott „művész”, startup-hero, szagértő, stb. vendéghez, aki mondja az ilyen, és ehhez hasonló okosakat…
Alex
2017-03-27 @ 00:23
Segghülye barom 2.
” A baj az, hogy ilyen tudatlan és pökhendi figuráknak engedtük meg, hogy a művészetről nyilatkozzanak.” Téged idéztelek. Egyébként Franz Kafka valódi művész volt, ha nem haragszol. Ha valakinek merő antiszemitizmusból mást mond az egy gazember. Egyébként Kundera sem vonta kétségbe Kafka nagyságát.
vektortér
2017-03-27 @ 02:52
Miért mindig az ilyenek írnak ilyeneket?
etruszkszumirszittya
2017-03-26 @ 21:57
A képzőművészetről irnék mivel azt nem kell elolvasni vagy ha idegen nyelven irták leforditani viszont egy képet egy pillanat alatt lehet észlelni értékelni.
De vegyünk hármat. Mona Lisa La Gioconde vs. bármelyik késői Mondriaan vs egy graffiti művész vagy csikot vagy csak egy szint a vászonra festő nem tudom én kicsoda.
Leonardónak adok 95%ot Mondriaannak 45%ot az egyszinű vászonosnak O%ot. És ezt racionálisan objektiven meg tudom magyarázni. Egyszerűen nem művészet.
Vagy egy Verdi ária 88%os egy magyar népdal 65%os egy rock zenész szüleménye O%os. Egyszerűen nem zene.
És igy tovább.
Már unom tizedszer leirni ezeket igy most mellőzöm a részleteket.
Alex
2017-03-27 @ 00:31
Nem pontozásra mennek a dolgok. A festészet a fotográfia elterjedése után válságba került. Canaletto megfestette fél Itáliát, Drezdát, stb. nélküle nem tudnánk, hogyan nézett ki egykor. Ráadásul elképesztően finom részletekkel dolgozott. A mai technikával ezt két kattintással pontosabban dokumentálhatnánk. De nem Canalettoból kellene kiindulni, mert az iparosmunka, hanem kompoziciókból. Mondjuk Michelangelo Utolsó Ítéletét egy Canaletto kvalitású kisiparos soha nem komponálta volna.
Matyko-X
2017-03-30 @ 23:07
Válságba? Ahogy vesszük. A tehetségtelenek egész biztosan. Azok egy része „modern” lett.
Szezont a fazonnal keverni nem szerencsés: ahogy Canaletto képeit sem a fényképekkel, sem a szellem ábrázolásának különféle kísérleteivel hasonlítgatni. Valahol tisztességtelen.
Amúgy meg minden (nagy) képzőművész (jó) iparos. Amelyik nem, az meg nem művész. Sem, tegyük hozzá.
Alex
2017-03-31 @ 16:17
Matyko! Én a dokumentarista festészetet helyeztem szembe a kompozicióssal. Canaletto dokumentálta amit látott. Munkácsy is a Csendélet képekben. Michelangelo a Sixtus Kápolnában komponált. Megkomponált egy víziót: Krisztus középen és körben áramlanak a Pokolba kergetett emberek. A világ egyik legerősebb hatású festménye! Megbabonázza az embert annyira szuggesztív!
Matyko-X
2017-04-02 @ 14:08
No és miért lenne a dokumentarista alacsonyabbrendű a vizionáriusnál?? Alma – Körte. MÁS. N.b., a „doku” festő is komponál – néha elementáris erővel. Kétségben pölö ezt a kismesterit megnézni:
http://www.ebay.de/itm/WILLIAM-DIDIER-POUGET-1864-1959-LARGE-SIGNED-FRENCH-OIL-to-37-000-DORDOGNE-/302250078594?_trksid=p2047675.l2557&ssPageName=STRK%3AMEBIDX%3AIT&nma=true&si=XVsoZJHBHLaOVUEXQlKXtAXzvXE%253D&orig_cvip=true&rt=nc
Gáspár anett
2017-03-26 @ 22:40
Erről is van törvény.
Érvényesítette valaki?
Én
2017-03-27 @ 06:33
„MI A MŰVÉSZET?”
Hát, az kiderült, hogy te nem tudod. Vagy tudod, csak hát most muszáj volt írni valami kvimbiset, mert most éppen. A művészethez semmi köze.
” az egyszerűek számára mindig fel kell osztani a világot jókra és rosszakra”
Mint látszik, ez a cikk sem tesz mást. Kérdés, mitől különb akkor?
„Vissza kell vonulni a költséges nevelés képezte ízlés sáncai közé”
Igen… de még jobb lenne, ha a lakosság műveltebb lenne. Csak akkor nem lehetne így megvezetni.
guy netud
2017-03-27 @ 07:30
ajánlom otto muehl munkásságát tanulmányozni, felvezető kommentár mellőzésével – ha művészetről esik szó
pár napot eltöltöttem burgenlandi kommunájában…
fran
2017-03-27 @ 08:16
A művészet nem csupán azt gondolom, hogy valami művészet, hanem vannak objektív megítélhető részletei. Például, hogy ki írta Thomas Mann üdvözlését, és hogy Petőfi Sándor mikor élt és ki írta valójában ezeket a sorokat. Ha ezek nincsenek meg, akkor hiába beszélsz bármit a művészetről.
Másrészt egy Kafka szintű művész is simán eltűnne, ha nincs valaki aki kiáll érte és elvégzi azt a munkát, hogy beemeli a kanonikus szerzők közé. Mindez nem holmi rejtély, hanem munka.
A művészet kategóriába bekerülni nem a véletlen műve, nem a szerencse véletlen játéka és nem elég az se, hogy valamire ráfogom, hogy művészet.
Alex
2017-03-27 @ 16:48
Méltóztatott fran úr olvasni már Valamit Kafkától?
fran
2017-03-27 @ 22:11
Méltóztattam. Nekem egy közepes írónak tűnt olvasás közben. Értem és tudom, miért fontos szöveg, főleg nekünk közép-európaiaknak, de nem lelkesedtem érte.
Másrészt a művészet megmagyarázható, megérthető. Végig kellett vergődnöm a Metamorhoses-on. Szó szerint kín volt olvasni. De amikor a tanár elkezdett róla beszélni, hogy mi a poén benne és mi az értelme, akkor már érdekesnek tűnt.
kr
2017-03-27 @ 09:35
„Mi a művészet?”
10-15 éve volt szerencsém a Műcsarnokban megnézni a négy évszázad francia festőinek kiállítását. Gyönyörködtem a festményekben. Aztán elértem a kortárs szekcióhoz. A földön egy üres képkeret volt a falnak támasztva. Először jót nevettem a kiállítók hanyagságán, ám észre vettem hogy tábla is tartozik hozzá. Tehát „mű”.
Sajnos manapság sok ilyen üres képkeret van: Mondani való nélkül beszélnek, énekelnek és művésznek nevezik őket/magukat.
legyetek
2017-03-27 @ 10:03
A művészet a technológia átadás nem matematikai formája, tehát kell
valamilyen szintű absztrakcióval rendelkeznie. A technológiát
itt nagyon általánosan kell érteni, pl ide gondolom a viselkedésmintákat is.
Tehát az, hogy „menj a kurva anyádba”, nem művészet, mert se nem
technológia átadás, se nem absztrakció.
Ez a Mi Hazánk
2017-03-27 @ 11:48
Azért akkor már jegyezzük meg, hogy egyes vélemények szerint azért a Quimbi élből elképesztően szar. Csak azért nem mondom, hogy irritálóan, mert ahhoz túl puhapöcsű zene, hogy ilyen érzelmi szinten hatni tudjon, hiszen csak mezei tinglitangli fos.
Természetesen ízlések és pofonok: van, akinek tetszik, azért más a véleménye. Én például lehetnék egy ezek közül, de nem vagyok, így világ életemben megkíméltem attól az élménytől magam, amit a Quimbi jelent, még akkor is, ha a hányadék fos mai maintsteam popzene másik pólusát testesíti meg. Tehát máshogyan, kvázi pszeudoóértelmiségi módon kibaszott szar.
Alex
2017-03-28 @ 01:17
A mi hazánknak szüksége van Tyereskova nevü „művésznőkre” akik dalba öntik, hogy a p~juk illatos? Sőt le is fotózták valahol ezt a becses testrészt, az is fent van a neten.
Arte Legis
2017-03-28 @ 22:49
A „letámadás” teljes. A huszadik század véget ért, a háború nem.
. .”az Emberiség az Élet kezében, most ökölbe szorulni látszik. . .”
Matyko-X
2017-03-29 @ 21:22
Máj dír Aristo, hogy egyszeri 1et nem értésemmel gyötörjelek:
az utolsó bekezdés második mondata egy Hieronymus Bosch-i képzavar – ha az ember szó szerint veszi.
Ha nem, akkor értem, jó Uram mire akart eljutni.
Na de, ilyen ez a(z írás) művészet!
Dunai Bögöly
2017-03-29 @ 23:03
Sok nagyszerű hozzászólást olvastam itt. Sajnálom, hogy nem olvassák sokkal többen Aristot, de örülök, hogy nem gyűl ide annyi mihaszna nick.
vitéz Kadarka
2017-03-30 @ 00:45
Vélhetően Tibi a gangsta rapot majmolja, ami liberális intellektuális és üzleti körök támogatásával lett ilyen népszerű. A rap a manhattani gettó kultúrájának fúziója Herbert Marcuse és Karl Popper elméletével – a koktélból aztán a Rick Rubin, Lyor Cohen és Jerry Heller típusok csináltak bomba üzletet, a globalizáció világhódító aláfestő zenéjét.
Matyko-X
2017-03-30 @ 22:46
A Tibi gangsta rap majmolása körülbelül annyira érdekes, mint hogy a fekália frakcionált desztillációjának melyik frakciója a leg …. bb!
„Manhattani gettó kultúrája” – nahát, hogy mik vannak!
legyetek
2017-03-31 @ 06:20
A kérdéses legbüdösebb frakció a szkatol. Amúgy rendkívül érdekes anyag, egyes parfümök is tartalmazzák. Persze ettől a ténytől a cimbi sem jobb sem érdekesebb nem lesz.
Matyko-X
2017-04-02 @ 14:17
Kösz, még rémlik :-). A napi proktológiai gyakorlat jó emlékeztető. Pusztán csak jelezni akartam, hogy ennek a művészetnek nem nevezhető izének az elemzése se ér egy kalap angyalbögyörőnél többet. Marcuse, Popper és hasonló szarok ide vagy oda.
vitéz Kadarka
2017-04-05 @ 01:35
Úgy tünik, megszállt a rap szelleme: dühös vagdalkozás négybetűs szavak kíséretében 🙂 Kölcsönözz egy kis humorérzéket Aristo mestertől.
vitéz Kadarka
2017-03-30 @ 13:15
A multikulti fúzió egy gyöngyszeme, a globális kultúra apoteózisa:
https://www.youtube.com/watch?v=jPHRqgY-hPY
Ebből a művészetből nyernek ihletet derék progresszíveink, mélyen lenézve elmaradott posványunkat. Ez az irányadó nyelvezet filmben, szinházban.
Matyko-X
2017-04-05 @ 09:44
Kedves intésed vajh mely négybetűsre érted? Á, biztos ez az ANGYALBÖGYÖRŐ verte ki a biztit! Vagy ezek a „oszt modernek”?
Alex
2017-03-31 @ 16:08
Emlékművet kellene állítani a tánc- és illemtanároknak. Sajnos érdeklődés hiánya miatt közülük többen idő előtt elhunytak, sokan pályát módosítottak 🙁