Szürkeállomány

„Ha felidézzük, hogy mindnyájan őrültek vagyunk, az összes rejtély eltűnik és az élet dolgai magyarázatot nyernek.”

Mark Twain

A nagy, összellenzéki légi felderítés rendkívüli sikereket ért el az ellenség azonosításában az elmúlt hetekben. Fontos dolog ez, hiszen ha nem tudjuk, hol jár éppen az ellenség, nem is tudunk harcolni ellene.

Megfigyelték például, hogy a gazdag emberek drágán nyaralnak és közlekednek, mi több, ilyenkor időnként másokat is magukkal visznek, és mivel a burzsoák már csak ilyenek, nem a pályagondnokot utaztatják, hanem – láss csodát – barátaikat és üzletfeleiket, akik nem meglepő módon maguk is gazdag és/vagy befolyásos emberek. Erre magunktól nem jöttünk volna rá.

E korszakos felismerés után következett a következő nagy leleplezés: Orbánbasi lánya, egy Flóra nevezetű ifjú hölgy ugyancsak légi úton közlekedik a távoli Ciprus szigete és Budapest között, hangzott a bombasztikus hír. A tudósítást Demeter Márta LMP-s társelnök-aspiráns repítette világgá, miután egy hősies expedíció keretében, a kietlen magyar puszták kellős közepén fekvő Kecskeméten betekintést nyert a honvédség repülőgépeinek úti okmányaiba. A rettenetes önkényuralom, közpénzszórás és fasizmus eme újabb bizonyítéka – ahogyan mifelénk mondják –  mint fos a libán, úgy ment keresztül a libsi médián.

Aztán kiderült, hogy nem erről volt szó, a gépen utazó Flóra egy Orbán nevezetű katona kislánya volt, aki apját látogatta meg, aki békefenntartóként tartózkodott a szigeten. Vad magyarázkodás kezdődött. A médiamunkások Mártára mutogattak, mondván ő volt gondatlan, Márta pedig azzal védekezett, hogy ő csak kérdést tett fel. A nagy adok-kapok során elmaradt azonban néhány egyszerű, ám megválaszolatlan kérdés, melyet tán fel kellett volna tenni maguknak mielőtt nekiállnak botrányt csinálni.

Az első kérdésnek úgy kellett volna hangzania, hogy vajon mi a fészkes fenét keresne a gyanúba kevert Orbán Flóra – aki egy tizennégy éves ifjú hölgy – a kies Ciprus szigetén?

Ez a Ciprus ugyanis egy meglehetősen zűrös hely. Hosszú története során mindenki megszállta már, aki arra járt, legutóbb a törökök, ami azzal az izgalmas következménnyel fenyegetett, hogy háború robban ki két NATO-tag között. Ez szerencsére elmaradt, így nem tudtuk meg, miképpen harcolt volna a NATO önmaga ellen. A mai napig mindenféle felfegyverzett katonák állomásoznak ott, törökök, britek és ENSZ-békefenntartók az egzotikus kínai hadvezér Chao Liu tábornok parancsnoksága alatt. Ifjú hölgyek számára kifejezetten nem ajánlott hely. Nem tudok róla, hogy bármi lenne a szigeten, ami egy gyerek érdeklődésére tarthat számot.

A következő kérdés, hogy ha már Ciprusra utazik 14 éves létére, miért nem ment vele valaki a családjából? Fasiszta körökben ugyanis nem szokás a gyerekeket csak úgy elengedni egyedül a világ végére. Ha tehetjük még a közeli iskolába is eléjük megyünk és a körmünket rágjuk, ha osztálykirándulásra mennek. Féltjük őket ugyanis.

Azon, hogy a honnőnek nincs annyi esze, hogy ezeket végiggondolja, nem csodálkozom.

LMP-s társelnök akar lenni, ami önmagában is súlyos tünet és bizonyára lesz is, hiszen az esze – mint a mellékelt ábra mutatja – már meg van hozzá. Lehet majd környezet- és sminkügyi miniszter Márki-Zay kormányában. Csak aztán az etikai bizottsággal kell vigyáznia, mert ha azok egyszer előveszik, akkor mehet Berni után Amerikába. További veszély, hogy valaki megtalálja Hadházy bekapcsolva ott felejtett diktafonját a radiátor alatt.

Annál meglepőbb a haladó sajtó szerepe az ügyben. Már csak azért is, mert ők mind szakmailag, mind pedig erkölcsileg példaképeink. (Ezt tőlük tudjuk, tehát igaz, mert ők az igazat és csakis az igazat… – mint látjuk.) Ők, mielőtt hangzatos vezércikkek tömkelegében adtak volna hangot mélységes felháborodásuknak, ezeket a kérdéseket igazán feltehették volna maguknak, és mivel nincs rájuk észszerű válasz, kissé óvatosabbak lehettek volna. Tovább talán az is elég lett volna a gyanakváshoz, ha feltekintenek arra a szellemi magaslatra, melyen Demeter honnő tartózkodik.

Csak hát nekik is hamarabb jár a szájuk, mint az eszük, ha Orbánbasiról van szó.

Elnézést, ilyesmit természetesen senki sem kért. A korrekció abban merült ki, hogy bizonyos kijelentő mondatok után kérdőjelet biggyesztettek, illetve beszúrtak egy-egy mondatot és ezzel a dolog részükről, a lovagiasság és a haladó sajtóetika szabályai szerint el is volt intézve. Mi viszont levonhatjuk a megfelelő következtetéseket és mikor majd például valamely ellenzéki nagyágyú fékezhetetlen becsületességéről értekeznek, akkor a helyén kezelhetjük a dolgot.