A grófnő kilovagol

55

„A videó nem túl bonyolult: az látható, hogy lóháton kijön a tengerből, azonban politikustól ilyet még nem láttunk.”

HVG

Úgy kezdődik, hogy először csak mintegy sejtelmesen tűnik fel a nemes paripa, inkább csak sejteni lehet, majd látszik is már. Egyébként, ahogyan nézem, igazi arabs, ami nem gyakori, sőt, ritka.

Aztán egy ügyes mozdulattal az amazon is a hátán terem – ugyan sajnos a veséjére ül, ez azonban részletkérdés –, majd látható maga a főpolgármester-helyettes asszony is, aki diadalmasan végleg a kitűnő állatra pattan – sajnos még mindig szegénynek a veséjén gubbasztva. A szárat kis kacsójában tartva, ja, és fürdőruhában van, és mindehhez bájosan mosolyog is a szentem. Snitt. Ez a rövid videó futott nagy pályát a magyar médiában. Nem értem. Hát ilyet még politikustól bizonyosan nem láttunk, pedig volt már mindenféle, még a legmeglepőbb dolgok is.

Azonban nem értem magát a meglepetést, hiszen tudjuk, hogy Tüttő kőgazdag és megengedheti magának.

Köszönhetően bizonyára Leisztinger elvtársnak, aki alányúlt, illetve izé… nem ezt akartam mondani – esetleg felkarolta, vagy mi a fene történt. Bár vannak ennek ellentmondó hírek is, de nehéz eligazodni a főpolgármester-helyettes asszony magánéletén. Hogy miképpen tett szert erre a vagyonra, azt rejtély övezi, mindenesetre viszonylag gyorsan gazdagodott meg. Mondhatni, rajtaütésszerűen. Furcsa egy ügy ez a meggazdagodás. Leisztinger úgy kezdett hozzálátni, hogy létrehozott egy kárpótlási jegyeket forgalmazó céget. Aztán már nem is volt megállás.

Zárójel. Emlékeznek még azokra a daliás időkre? A sok szerencsétlenre, akiknek minden vágyuk volt, hogy megszabaduljanak tőlük, aztán a névérték 5–10 százalékáért eladták és vettek érte színes tv-t, meg mindenféle marhaságokat. Akik tudták, hogy mi a dörgés, azok – akik felvásárolták őket – bombaüzletet csináltak velük. Lehetett venni mindent értük földet, gyárat, szállodát, akármit, nem is kellett gondolkodni rajta, csak vásárolni, vásárolni; aztán majd később döntünk a sorsáról. Daliás idők voltak. Zárójel bezárva.

Mindenesetre ez a karrier jót tett Tüttőnek is, amit az is láttat, hogy valahogyan szert tett vagy egy tucat ingatlanra és némi készpénzre is. Ezekkel felszerelkezve aztán már egyenes út vezetett a vízi lovagláshoz. Reméljük, KariGeri felfest neki lósávot is, hogy aztán azon járhasson be a munkahelyére, ahol országépítő tevékenységét folytathatja a haza üdvéért. A lovat meg kikötheti a városháza udvarára; minden rendben is lesz – már csak dolgozni kéne.

Ami azonban némileg zavaros, ugyanis az első, kissé necces intézkedése az volt, hogy „helyzetbe hozta” a volt párját egy busztenderen. Ami még Karácsonynál is kivágta a biztosítékot. Bár hogy kinél vágta ki, az vitatható; szerintem KariGeri nem is értette a dolgot. Természetesen nem mulasztotta el egy Facebook-posztban megemlíteni, emígyen: „De azt tudom, hogy sem ebben az ügyben, sem más ügyben soha nem képviselt és nem fog képviselni más érdeket, csakis a városét, a budapestiekét. Ő az egyik legegyenesebb, legtisztességesebb, Budapest ügyeiért legelkötelezettebb ember, akit ismerek. Tűzbe teszem érte a kezem.” Hát, a tűzzel azért vigyázni kéne, sajnálnám, ha egy újkori Mucius Scaevola lenne belőle. Ez nem fenyeget már, mivel a tendert lemondták, megmentve tőle az adófizetőket, ami annál is kedvezőbb, mert a szóbeszédek szerint a buszok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, ezért most meg kéne szabadulni tőlük. A hülye magyaroknak majd jó lesz. Csak nehogy felbukkanjanak valahol máshol is.

A munkával amúgy is baj van. Fogalmam sincs ugyanis, hogy mi a fenét csinálnak KariGeri helyettesei, de tartok tőle, hogy nem sok mindent; be kellett építeni Fletó embereit a közgyűlésbe, hogy kéznél legyenek és le tudják szavazni, ha muszáj. Például mi a fenét csinál ott Kerpel-Fronius Gábor? Már túl azon, hogy az átláthatóságért, a részvételiségért, az innovációért és a fenntartható fejlődésért felelős főpolgármester-helyettessé választották. Ezek közül nekem különösen szimpatikus a „részvételiségért” való felelősség. Mondjuk egy ijesztő terven kívül még nem produkált semmit – majd legközelebb talán.

Látható tehát, hogy Tüttő Katára fény vetült, amit nem így képzelt el eredetileg. A Zákinthosz-szigeti nyaralást valószínűleg nem így gondolta el, vízi lovaglással meg mindennel. Bennem már csak egy kérdés motoszkál: vajon ki készítette a videót? Csak nem Leisztinger, aki – mint Tüttőtől tudjuk – az általa ismert legokosabb ember? Fedje ezt balladai homály.