Hárpia a hálószobában
17„az osztály a forradalmi célszerűség érdekében jogosult beleavatkozni tagjai szexuális életébe”
Aron Zalkind a kommunista szexualitás prófétája
Tartozom a nyájas olvasónak egy tökéletesen fölösleges vallomással: nem nagyon szeretem Kirkegaardot. Ennek egyik oka, hogy a dán gondolkodó majdnem teljes munkásságát a Hegellel való birkózásnak szentelte, akit viszont a legnagyobb gondolkodók között tartok számon. Természetemnek eme sötét oldalát – az olvasó szerencséjére – igyekszem féken tartani. Tehát nem kedvelem Kirkegaardot, de én legalább olvastam.
Nem úgy, mint Pető Andrea, az MTA doktora és a CEU professzora. Ő ugyanis cikket rittyentett „Kierkegaard nászéjszakája” címmel az elmélyülten tudományos Magyar Narancs című kiadvány hasábjain. Ennek bevezetőjében idézi a jeles dán gondolkodó egyik megállapítását, ahol azt hányja Hegel szemére, hogy gondolatai nem nyújtanak kellő támpontot arra nézvést, hogy miképpen kell viselkedni a nászéjszakán.
Ez egyébként jogos. Hegelt, filozófiailag nem nagyon foglalkoztatta a hálószoba, ahogyan a többi normális filozófust sem.
Ha ugyanis a professzor asszony méltóztatott volna olvasni Kirkegaard műveit, akkor pontosan tudná, hogy ez az ironikus megjegyzése pontosan az ellen szól, amit Pető később mindenáron ajánlani szeretne. A dán azt állítja ugyanis, hogy nem lehet az emberi élet intimitását, meghittségét teoretikusan megközelíteni, szabályok közé szorítani, ahogyan azt Pető és tettestársai szeretnék.
Ő egyébként elítélőleg nyilatkozik a „romantikus” szerelemfelfogásról, mely azon férfiakban alakult ki, „akik kamaszkorukban kétségbeesetten próbálták ellesni azt a mozdulatot a filmvászonról, ahogyan a férfi sztár karjába kapja és lecsókolja a vágyott nőt, hogy aztán az boldogan elaléljon.”
Ezt az értelmezést még értem is, hiszen a professzor asszony ilyet bizonyára tényleg csak a filmvásznon tapasztalt.
A CEU genderológusa szerint a legfontosabb feladat: „(…) egyrészt az intim viszonyok egyenlőségen alapuló kodifikációja, másrészt a meglevő szabályok alkalmazása (…)” Ezt ugyan később agyonüti azzal, hogy „a női jogokért harcolók az intimitást normatívan szabályozó törekvésekkel szemben határozzák meg magukat”. De ez a nyilvánvaló ellentmondás nem zavarja őt – amint Kirkegaard véleménye sem – mert a többi radikális feministához hasonlóan, egyszerűen nem gondolja végig. Ezután felteszi művére a koronát: „annak a meghatározásához, hogy mit kell tennie egy fiatalembernek a nászéjszakáján, a Kierkegaard által hiányolt hegeli magyarázathoz időre, türelemre, párbeszédre és körültekintésre van szükség”. Mondjuk szerintem a hegeli magyarázathoz nem időre, türelemre, párbeszédre és körültekintésre lenne szükség, hanem Hegelre, akinek viszont jóval több esze volt annál, hogysem ilyen magyarázatra vetemedett volna.
Eddig a cikk. Nem tudom megállni, hogy újra meg ne állapítsam: a gender és egyéb „tudományok” művelőiből üdítő módon hiányzik a filozófia jeleseinek ismerete. Valamint, ettől nem teljesen függetlenül, a koherens gondolkodásnak még csak az igénye sem merül fel bennük.
Van azonban az intimitásnak – melybe oly vígan turkálnak a jog fakanalával – egy, a gendertudomány által méltatlanul elhanyagolt szelete. Ez pedig a buzi házasság területe, melyet, eléggé el nem ítélhető módon, még az isztambuli egyezményből is kihagytak. Az ugyebár axióma, hogy amennyiben egy férfi nőnek érzi magát akkor az is. Joga van hozzá, amint azt a Brian élet című örökbecsű műalkotásból is tudjuk.
Zárójel. Ez természetesen általában is igaz, ha bárki bárminek gondolja magát, akkor ő az. Lehet például kandeláber is. Csak meg ne gyújtsák. Zárójel bezárva.
Mármost, amint valaki nőnek nyilvánítja magát, akkor automatikusan elnyeri mindazon feminista támogatást, mely „a” nőknek szól. Hiszen az így feminizálódott buzi elnyomásnak lesz kitéve a „férfiak” részéről. Már ha ez a fogalom értelmezhető ezen keretek között.
Illene hát szabályozni ezeket a dolgokat is. Ami azért egyáltalán nem egyszerű dolog. Azt még el tudom képzelni, hogy a buzibárokban ezentúl komplett közjegyzői irodát nyitnak, ahol gondos szerződések szabályozzák – a vazelin minőségéig bezárólag – a felek jogait és kötelességeit. De mi van a családi fészek melegében történő elnyomásokkal? Mondhatjuk azt (mondják is), hogy a buzik azok nem olyanok. Ám mivel másrészről szerintük az összes többi ember meg olyan, adódna a következtetés, hogy a buzik nem emberek. Ezt pedig nyilván kerülni szeretnék. Amúgy is komplikált az ügy.
Képzeljük el. „Anyus” otthon porszívózgat, ápolja a növényeket, mikor hazajön az a brutális állat, véres húst követel vacsorára és erőszakoskodni kezd. Elnézve a buzikkal foglalkozó irományok illusztrációjaként mutogatott százharminc kilós transzvesztitákat, egyáltalán nem állapítható meg biztosan, hogy az adott esetben ki is a „gyengébbik” nem. Hiszen olyan maflást tud adni az 52-es tűsarkúval, hogy a vadállat arról koldul. Már a puszta nézésétől lepattog a csempe a falról.
Hogyan megy így el a hatósághoz hihetően bepanaszolni az őt ért erőszakot, mikor a rendőr is fél tőle?
Nincs mese, ezen bizony dolgozni kell még és szabályozni és újra csak szabályozni. Másképpen nem megy. Elismerem, hogy gondolkodásom jórészt vágyvezérelt ebben az esetben. Azt szeretném ugyanis, hogy a feministák, genderológusok és más furcsa népek ezentúl minden energiájukat az intimitás ezen feltáratlan szeletének szentelnék. Akkor ugyanis talán minket békén hagynának.
Piffu
2018-01-06 @ 15:44
Pfejj, amikor valaki a kodifikáció szót részesíti előnyben a törvényalkotással szemben, (ami egy szótaggal rövidebb, nem emlékeztet a fikára, sőt még magyar is) az biza egyéb szörnyű bűnökre is képes. Vicces is, meg értem is, amikkel Aristo mester itten elő-elő hozakodik, de bakter, már megbocsássék, ERRE A szarságra időt, karaktert, humort pazarolni…Mikor az életben annyi szép más dolog van! Szerintem, kedves Aristo, rendelkezel néminemű mazochisztikus beütéssel, hogy ilyen fikás dolgokat egyáltalán végignézel, meghallgatsz, meg még gondolkozol is rajta. Túl rövid az élet ahhoz, hogy ezzekel a WTF dolgokkal kelljen foglalkozni. Ez is bakter, nem vagyok annyira hülyegyerek, elvégre prezentálni tudtam egy-két papírost, de amikor egy mondatnak háromszor kell nekifutni, mert annyira értelemetlen, magyartalan, de legalább még hülyeség is, akkor az ember buráján átfut a langy, röpke gondolat, mi a frásznak is vesztegeti erre a drága életidejét! De azért persze jó volt. Az ember már csak olyan állat, amely szereti a hasonszőrűeket.
Piffu
2018-01-06 @ 15:50
Még egy apróság! Hogy ki a bánat cseszett ki úgy ezzel a szegény madárral, hogy állandóan negatív szövegkörnyezetben találja magát, nem tudom. A hárpia az egyik legnagyobb és legszebb sasok családjába tartozó madár , gyönyörű kinézettel, viszonylag rejtőző, visszahúzódó életmóddal. Az viszont jellemző rá, hogy fészkét (életterét) és fiókáit életre-halálra védelmezi. Szükség esetén még az embert is megtámadja, ha fészkét, fiókáit veszélyezteti. Ha a madarat, és „szociokulturális” tényezőit körbejárjuk, a hárpia szónak inkább dicsőséges, mélyen pozitív „jelzőnek” kellene lennie. Nem tudom,miért alakult így. Talán a hárpia az első „újbeszél” áldozat.
Alexxx
2018-01-06 @ 16:44
„Talán a hárpia az első “újbeszél” áldozat.” Dehogy! Már száz évvel ezelőtt is hárpiának nevezték azokat a rémes nőket akik elől menekülni voltak kénytelenek a férfiak.
Kitalátor
2018-01-06 @ 20:58
A dél-amerikai majomevő sas a nevét a görög mitológia hárpiáiról kapta.
Klárika
2018-01-07 @ 08:21
Ésazaképo ttfenn, azotta a hárpia, illetvegy belölük?
Alexxx
2018-01-06 @ 16:40
Nem tudom, hogy Pető Andrea vagy Vásárhelyi Júlia rendelkezik-e azokkal az ismeretekkel amiket egy nő a férfiak karjai között szerez meg. Én pl. egyiket se ölelném magamhoz, de tudjuk vannak kivételek. A derék migráns fiúknak szinte mindegyik nő kívánatos, még a 80 éves néni is aki virágot visz a temetőbe. Ha pedig nincsen nő a láthatáron ott van a póniló a berlini állatkertben..
Rövidre zárva: Aki még egy pónira is felgerjed az holtbiztosan rámászik a gendertudomány művelésétől elhájasult nőkre is. Na pont ezért kell ezeknek minnél több migráns. Lám máris megvan az okozati összefüggés.
Alexxx
2018-01-06 @ 16:54
Amig el nem felejtem. A mostani „új európaiak” nem nagyon érdeklődnek az isztambuli egyezmény felől. Ha egy nőt megkívánnak akkor az meg van kívánva, ás teljesen mindegy számukra, hogy a nő akarja-e a dolgot vagy sem. Már eleve úgy lett nevelve, hogy a kecskével kezdték és tudták, hogy fölösleges érdeklődni a hajlandósága felől. A kétlábon járó kecské, akarom mondani nővel is éppen úgy kell bánni. A megfelelő pillanatban elkapni és a többit nem részletezem..
heroes_never_die
2018-01-06 @ 17:28
😀 😀 erröl mindig eszembe jut a Hofi „szabad-e a kecskével” cimü gagje, aki baloldalisága dacára, a bolsiból lib-retardálttá mutált Vágópistik és hasonló szuperintellektusok szemében ma már elnácultnak számitana, ha nem fényezhetnék magukat még mindig Hofival, aki amúgy definitiv konzervativ, anno tipikusan szoci nézeteket vallott.
heroes_never_die
2018-01-06 @ 17:15
Töredelmesen bevallom, én „kodifikáció” helyett egészen más dolgokat szoktam csinálni az ágyban. Baj-e? (( Az ugye pusztán véletlen, hogy egy bizonyos ideológia, nevezzük szakállas frakciónak, a nemek közötti használati utasitásában, vulgo korán, ami kb. 80 %-ban a szexröl értekezik, a legapróbb részletekig szabályozza a magánéletet is. Talán ez az összekötö kapocs közöttük és a femináci-genderfasiszták közt. ))
Merci Aristo 😀
Klárika
2018-01-07 @ 08:50
Talán még nem vette hírét az új svéd bevezetvénynek, minek utánna, de még annakelötte kétoldali megállapodás után a felek írásban rögzítik a fékek és egyensúlyokkal, tehát jelen van a zunió is, legalábbis az értékrendszere, szóval azértékekkel ellátott megállapodást.
Következik a sajátkezü aláirás, majd beküldik az okostelefonon a gender-jegyzöhöz. Afelöl nincs még törvény, hogy milyen hosszú a minim. várakozási idö a válaszra, minek utánna szabad lehet a vásár.
Feltételezem, hogy mindehelyett írta szerzönk azt, hogy kódifikáció. De ezt legalább lenyomta egészet, nem hagyott ki belöle egy betüt sem.
Azon a betün is nagyon sok fog múlni a svéd parlamenti vitában; hogyan fogják véghezvinni a döntést.
De azért meg kell hagyni nekik, hogy elég huncutok voltak, hiszen a polkorrekt tervezet elöterjesztöi csak a második félévben látogatták a ceut, miután meglett a trónörökös is és az utánpótlás is.
Azt hiszem, hogy mind tikok lettek, még oldalágon is a kerálság örökösei. (he he he)
Alexxx
2018-01-07 @ 11:28
A Svédországban élő muszlimok elvágják a szőke nők torkát, mert nincsen kendő a fejükön. De előtte egy kicsit megerőszakolják őket. Nem ketten, hárman, hanem harmincan mennek rá. A ruszki katonák nem voltak ennyire serények..
Na erre kössön gombot az isztambuli egyezmény..
Fábián Ferenc
2018-01-07 @ 10:54
Nem valami kohnifikációra utalsz? Mert úgy ma már tényleg szükség van némi(?) heroizmusra. És ezzel a heroizmussal már a „die”-t sűrűn hallom-olvasom együtt. „Never” nélkül. Hiába aggódom a „forever” miatt, mert úgy látszik, túl szűk bőrt szabtak rám az istenek. Viszont mit kínál a másik út? „Heroes…”! Én hadd kínáljam tovább, amit 11évesen kaptam Komjáthy könyvében a Napkirálytól: „Csak hősnek lenni érdemes e világon”. Vassal vagy tintával, egyre megy. A Tamási Áron „Ábeli kérdésére” meg tanuljuk meg az otthont belül hordozni, vetődhetünk bárhova is. Bónusznak egy kis Illyés : „Homlokon lőhetnek, ha tetszik, mi mögötte van,égbe menekszik „. SO WE NEVER DIE!
Klárika
2018-01-07 @ 09:34
Megelégednék már a koherens gondolkodással is. A kettö együtt túl sok (a filezófia is).
A CEU is ennek köszönheti a világhírét, hogy nem terheli túl a szürkeállományokat. Nem gyülölködö és rasszista, tehát felveszik azokat is akik nemcsak az alagútban….,s ha onnan végre kiháborúsmenekültek még nem tudnak írni sem, nemhogy olvasni. Tehát csak szörmentén, szörmentén, nemhogy Kierkegaard vagy Hegel, vagy a direktoruk.
A gender család fészkében kb. annyi a meleg mint a búbos bankáékében.
Mindenki búbos, mondjuk, amellett bamba. A tojásokat a gender kakukkok szállítják le még idejében. Miután meg kibújtak a csibészkek a tojásból, nagy lesz a hirig s a hacacáré, hiszen bankáék búgnak, kakukkék kakukkolnak, ezt nevezték a ceun multikultinak.
Ezt tanulta doktor professzor MTA doktora Petö Andrea is a CEU-n és ezzel öregbíti továbbra is a ceu világhírét. A búbjában tárolva Sören Aabye Kierkegaardot is, de ne legyünk oly zsugoriak, George Lukacs- ot se haggyukki a búbból.
Fábián Ferenc
2018-01-07 @ 10:57
Klárika! Az „ismeretlen imádók” rovatba húzhat egy strigulát!
Klárika
2018-01-07 @ 12:52
Köszönöm szépen, máris húzom.
Alexxx
2018-01-07 @ 11:30
Elég nagy baj az a Magyar Tudományos Akadémia számára, hogy olyan doktorai vannak, mint amilyenek..
szkeptikus
2018-01-09 @ 12:07
Ha az ember elolvassa Pető Andrea cikkékt, világos, hogy a szöveg nem Kierkegaardról vagy Hegelről szól, hanem a nők emancipációjának aktuális problémáiról. Hegel csak azért került szóba, mert Kierkegaard szerint filozófiai absztrakcióval nem lehet megoldani a mindennapi élet konkrét problémáit. Tökéletesen igaza van.