Parasztok és zsidók, avagy etűd az integrációra
45„A többség jobbágy-mentalitású. Mindent elfogad, mert éppen ez a szabály”
Vajda Mihály: Szög a zsákból
Önéletrajzi ihletettségű könyvet adott ki Vajda Mihály az ún. „Budapesti iskola” egyik jeles képviselője, gondolom azért, hogy megossza élményeit, kételyeit, élete történetét az érdeklődő közönséggel. Bár, őszintén szólva, nemigen tudom, kit érdekelhet egy, a marxista szektából lassanként kifakuló, ma már meglehetősen jelentéktelen értelmiségi csoport története. De hát ez az író, a kiadó és az olvasók dolga. Én magam sem terveztem, hogy elolvasom, azonban a könyv eléggé nagy port vert fel, így megvettem és elolvastam.
A mű két részből áll. Az első rész Vajda emlékeit tartalmazza a „Budapesti iskola” tagjaihoz fűződő viszonyáról és a szellemi útról, melyet bejárt a marxista tévtanoktól a liberális tévtanokig.
Mondhatni hogyan jutott a csöbörből a vödörbe. Mesterének, Lukácsnak a művét parafrazeálva: utam Marxhoz és vissza.
Ebben a részben igazán csak egy érdekességet találtam, mikor Vajda őszintén elmeséli, hogy bizony az utóbb költött „ellenzékiségnek” nem sok köze volt ahhoz, hogy az iskola képviselői emigráltak, vagy ahogyan ők utólag ezt hőseposszá nemesítették: „elűzték” őket.
A nevezetes korčulai nyilatkozat (Hellerék aláírtak egy nyilatkozatot a jugoszláviai Korčulán, melyben elítélik a ’68-as csehszlovákiai bevonulást) után 4 évvel a csoport belekeveredett az MSZMP belső, bizantikus hatalmi harcaiba és rossz lóra tettek.
Ez konkrétan azt jelentette, hogy azok pártját fogták, akik Kádárt túl „liberálisnak” tartották és még akasztgatni szerettek volna.
Ezért aztán Kádár megmutatta, hogy ki az úr a házban, és megfenyítették őket, de még ez sem volt komoly, mert mint írja: „Aczél megüzente Duczyńska Ilonával, hogy >>nyugi, nyugi, hamarosan elfelejthetjük az egészet<<”. Ennyit az ellenállás mítoszáról.
Addig a rendszer kényeztetett kedvencei voltak, utazgattak nyugatra, előadásokat tartottak, jólétben és kényelemben éltek. Csak hogy legyen kontrasztja a dolognak, engem apám halálos ágyához nem engedtek kiutazni. „Kiutazása közérdeket sért” – hangzott a meglehetősen tömör indoklás.
A könyv második része egy interjú Kardos Andrással, aki, mint azt a PestiSrácok tudósításából tudjuk, régi harcostársa Heller Ágneséknak és emellett gyakorló elmeháborodott. Ebben a részben hangzik el az inkriminált rész, mely akkora feltűnést keltett. Ide is idézem:
„Nekem semmi bajom nincs a parasztokkal, csak sajnos a parasztságnak nem sikerült az eredeti szellemiségét levetkőznie… Nálunk ez a szocializmusban következett be, többé-kevésbé, de úgy, hogy az ehhez szükségképpen hozzátartozó szellemi átalakulás nem volt lehetséges, mert a téeszben is úgy kellett viselkedni, mint a jobbágynak. Engedelmeskedni kellett.”
Mindemellett azt is kifejti, hogy ő kapásból tudja, ki a zsidó, mert azok különböznek a többiektől; akik itt értelemszerűen a magyarok. Ez engem kínosan emlékeztet Kertész Ákos „genetikai alattvaló” minősítésére.
Ha ezt én írtam volna, lenne haddelhadd.
Ám most nincs kedvem moralizálni, hanem el szeretném mondani, mi Vajda és Kertész alapvető tévedése a haladó zsidók és a retrográd parasztok – a magyarok – efféle összehasonlításával.
A vád tehát az, hogy a „parasztok” az engedelmeskedéshez vannak szokva, így elvárják, hogy megmondják nekik, mit kell tenni, önálló akaratuk, szándékaik nincsenek. Ez annyiban igaz, hogy a paraszt valóban engedelmeskedni kénytelen, ám nem az úrnak, hanem valami teljesen másnak: a természet szabályainak, melyekről Vajdának láthatóan fogalma sincs.
Vetni, aratni, állatokat tenyészteni akkor és úgy kell, ahogyan azt a szabályok megkövetelik.
A földesúr is csak akkor kapáltatta a kukoricát, mikor az gazos volt, és eszébe sem jutott januárban vetni. A természettel együtt élve, attól függve, nem szolgalelkűség annak szabályait betartani, hanem józan racionalitás, a tapasztalat és tudás olyan mértéke, melyről Vajdának még csak elképzelése sincs. Ehhez kötődtek ünnepeik, hitük és szokásaik. Ez alól senki sem volt kivétel, úr és szolga egyaránt alávetette magát a természet szabta feltételeknek, mert nem tehettek másképpen.
A városokban élő zsidóknak – különösen az értelmiségnek – jóval kevesebb ilyen kötelme volt/van. Árulkodó, hogy a könyvben még a pesti értelmiség szokásos bukolikus ábrándozása sem található a falusi látogatások kutyaugatásával és tücsökcirpelésével.
Láthatóan ki sem tette a lábát a városból és nyilván ezt is tartja természetesnek. Számára a városi lét a lehető legjobb, legszebb és legszabadabb életforma. Nem csoda, hogy semmit sem ért és lát a „parasztok” világfelfogásából, és megrekedt a „természet legyőzésének” ostoba, kommunista ábrándjánál. Nem lenne viszont szükségszerű, hogy ebből az idézett sorokból áradó lenézés is fakadjon.
A lenézés alapja a rajtakapott cseléd dühe.
Aki itt valóban szolgalelkű, aki úgy érzik, hogy mindenáron engedelmeskedni kell, azok a magyarországi kommunista világmegváltók.
Ők nem a természet, hanem hol Lenin, hol Sztálin vagy bármely véreskezű, gyilkos rablóvezér kénye-kedvének engedelmeskedtek. Azt csak belvárosi szatócsok és uzsorások találhatják ki, egy „paraszt” soha, hogy gumipitypangot kell termeszteni, vagy gyapotot a Hortobágyon és hogy a Szovjet mezőgazdaság felsőbbrendű.
És ebben – állításaikkal ellentétben – nem volt más racionalitás, mint a született szolga ájult úr-tisztelete.
A diktátorok lakájai között pedig tömegével találhattunk – mi parasztok – belvárosi, egyetemi értelmiségieket, sikertelen és tehetségtelen költőket és írókat, valamint haladó, vallásukat és életmódjukat megtagadó (ex)zsidókat, azaz a Vajdákat. Mi több, a legtöbbjük az volt.
Ők voltak azok, akik hűséges kutyatekintettel még annak a gazdának a kezét is megnyalták, aki éppen akasztotta őket. Ők álltak és állnak át az egyik ostoba ideológiától a másikig, ha uraik azt várták tőlük. A humanizmusuk vérfürdőbe torkollott ahányszor külső, barbár uraik hatalomhoz juttatták őket, mert a szolgából lesz a legrosszabb úr. És így lettek – mint Vajda is – kommunistából liberálisok, mert szolgai szellemük képtelen saját, önálló utat találni a világ megértéséhez és magyarázatához.
Ami pedig a leglesújtóbb, hogy a mai napig nem adták fel az általuk éppen helyesnek vélt társadalmi formák ránk kényszerítésének kísérletét.
Még mindig ők tudják jobban, hogy mi jó és mi nem jó nekünk. Nekünk, akiket ennyire nem értenek.
Itt él velünk egy csoport, a haladó, belvárosi értelmiség, és pontosan ennyire sikerült integrálódnia a magyarságba. És az a legszomorúbb, hogy sajnos ezek közül Vajda, kétség kívül, még a jobbak közé tartozik.
Feher Zsolt
2018-01-21 @ 17:45
Hät ez az van egy szäzalekban alig merhetö belterjes ember aki elhiszi hogy egyedül ök az etalon.Ha valamit kiizadnak az maga az isteni kinyilatkoztatäs. Emelett vagyunk mi a merhetö többseg akik mär regen nem tartjuk ezeket a nyomorultakat ertelmisegieknek vagy csak megelhetesi iroknak neveznem öket. Penzfilozofusoknak. A viläg vältozik ezek soha meg mindig egymäst ajnärozva märmint zs azs-t veregetik vällon magukat aztän a hegyek egeret szülnek!!! Mi meg mär fel se veszük kertesz,vajda,heller,konräd. Egyik kutya mäsik eb.
fábián ferenc
2018-01-21 @ 20:57
Közös pórázon. Hogy hol a póráz másik vége?
khm
2018-01-21 @ 17:53
Nem tudom,hogy a jobbak közé tartozik-e ez az izé,de akkor,igen keveset ér az egész társaság.
Emerenz
2018-01-21 @ 18:09
Te Artisto, hogy volt az a mondásod a disznópásztorok ivadékaival? Gondolom a fentiek fényében dícséretnek szántad?
fábián ferenc
2018-01-21 @ 20:59
Aristo mester mondását nem olvastam, de lehet, hogy Csokonai elírta előle: „Dudva marad dudvák közt az ananász, kanász marad, kinek nevelője kanász”.
Alma®
2018-01-22 @ 16:37
Tessék parancsolni:
„Nekünk, akik olyan családokból jöttünk, melyek – jól-rosszul – de évszázadokon át irányították ezt az országot, bele kellett törődnünk, hogy életünket cselédek és disznópásztorok – meg az ivadékaik – uralgása alatt kell leélnünk és még örülhetünk, ha amúgy békén hagynak bennünket. A nagyszüleinket, szüleinket még kivégezték, vagy internálták.
Ebbe még úgy-ahogy bele is törődtem/törődtünk – nem látszott más, értelmes alternatíva – de abba már kevésbé, hogy ugyanazokat a pofákat kellett néznem a rendszerváltozás után. Csak most már a szabadság és a szabadverseny élharcosaiként tündököltek.”
Utána néztem, mert én is nagyon szeretem ezt a passzázst, a 2017-02-04-i bejegyzésből való.
toth bela
2018-01-21 @ 18:27
A belvarosi kavehaz ablakabol nezik az elhalado embereket, akiket ök csak suttyoknak tekintetek, de a kirakat tükreben, magukat latva, talan eszükbe jut, hogy ezek az emberek vegzik a dolgukat, alkotnak munkaval epitik a gyermekeik jövöjet, mert mar van remeny es a remeny az altaluk mindig oly lenezett es labtörlönek hasznalt „jobbagysag” soraibol nött ki. Egy „suttyo paraszt”, egy „jobbagy” megmutatta nekik, hogy kell ezt csinalni verengzes es terror nelkül.
Az eszme es a rendszer ami egy kis seggnyalasert es arulasert buksisimit adott es elhitette veletek, hogy ti aztan vagytok valakik most halott es velepusztultok hamarosan ti is. Becstelenül , utodaitokat öröksegetekkel megbelyegezve, de önkritika es szegyenerzet nelkül.
Mert dehogy jut eszetekbe bevallani, hogy tevedtetek es bocsanatot kertek, hogy legalabb egy szemernyi magbanast , legalabb szinlelnetek.
Nem ! Es ez mutatja, hogy sosem ertettetek, hogy mi az magyarnak lenni. Ha olvastatok volna nagyjainkat, es ertettetek volna ovo es örök ervenyü szavaikat , tudnatok.
Igy soraimat a következökkel zarom :
Okadok a firkalmanyaidtol !
KARY
2018-01-21 @ 18:42
Vajda Mihály is állandóan azok közé tartozik akik magukat kiválasztottaknak tartották ,ma is tartják .Büdös nekik a paraszti munka ,nem is becsülik.Budapesten kívül nem is látnak ,zabálni ,vedelni ,kakálni ,vizelni és idegenek szekerét tolni képesek csak ,állandóan kifosztják,tönkreteszik az országot.
Mindent Tudni Akarok
2018-01-21 @ 19:08
Az írás kiváló! Nincs mit hozzá tenni.
Rabló Idő
2018-01-21 @ 21:35
De van:-)
Alexxx
2018-01-21 @ 19:17
Elképesztő fokú zsidó arrogancia is található az inkriminált művében. Ha ennyire felsőbbrendűnek érzi magát ne csodálkozzon azon, hogy a nem-zsidók és a magyarok elfordulnak tőle.
Ennek a Vajdának csak azt üzeme, hogy a „parasztok” nélkül éhenhalna. Minden falat kenyéért köszönetet kellene mondania, és nem lenézni azokat akik jóvoltából van mit ennünk. Szívből kívánom, hogy akadjon a torkán a vacsorája.
muki
2018-01-21 @ 20:18
Erre van egy mondás( kissé átalakítva ): ha a paraszt nem szarik, a Vajdák nem esznek …
fábián ferenc
2018-01-21 @ 21:19
Kosztolányi „Három szatírájából” jut eszembe az „úriasszony”-rész: „…de ő kenyeret nem eszik soha, csak aszpikot, grapefruitot, káviárt, s így tőle független…” Itt még érdemes fölfrissíteni a harmadikat, a „Forradalmár”-t is:
Forradalmár
Itt jár közöttünk. Áldott, szende lélek.
Nagyon szelíd. Krisztus-szakálla rojtos
gubancba lóg. Véres, meleg szivét
künn a kabátján hordja, láthatólag,
mint futtatáson lóverseny-jegyet.
Fáj néki ez a „szörnyű Ázsia”,
e „drága ország”, melyet tönkretesznek
s nem engedik, hogy ő tehesse tönkre.
Ifjúkorában elvett egy csunya,
kicsiny leányt s egy szép nagy bankbetétet.
Azóta ez kitartja s ő egészen
„eszméinek élhet”. De mégse boldog.
A termetét kissé rövidre szabták,
orrát piszére, szűkre homlokát.
Egyenlőséget kíván mindenütt,
egy nagy fölosztást, abban a reményben,
hogy néki is jut ekkor egy derék,
délceg gerinc, egy főúri sasorr,
s az agy-tőkésektől egy kis velőcske.
A célja nem kisebb és nem nagyobb, mint:
az Emberiséget megváltani.
Csak ezt imádja. Mit neki család,
mit gyermek és mit árva asszonya,
olyan goromba véle, mint a pokróc
s az anyja is padlásszobába kuksol,
míg ő utazgat és habot zabál.
Az Emberiség szent barátja ő.
Ha hallja, hogy egy konferencián
az Emberiség tyúkszemére hágtak,
vagy egy kicsit náthás, szívére gyászt köt
s nem bír aludni, olyan izgatott.
Úgy látszik, ők ketten megértik egymást.
Az Emberiség végtelen szerény,
nem nyit be hozzá, nem kér tőle pénzt,
cipőt, meleg ruhát, mint Péter és Pál,
s így véle ő békésen éldegél.
Örök szerelme nem is fogy soha.
A koldusoknak, kik feléje nyújtják
sovány kezük, sosem ad alamizsnát,
de mindegyikkel szívesen kezet fog,
mint ember az emberrel. Ez az elve.
És közbe készül a leszámolásra.
Mikor vasárnap lengenek a burzsuj
erdők s virulnak a burzsuj virágok
és hektikás, kis díjnokok söröznek
és nénikék, nyugdíjas özvegyek,
akik egész héten padlót suroltak,
kávéjukat kevergetik s fiúcskák
és kisleányok ünnepi ruhában
sóskifliket rágcsálnak és az úton
léggömböket eregetnek kacagva,
ő zordonan szemléli dőzsölésük
és a barátjait meglökve, így szól:
„Itt vér fog folyni nemsokára, vér”.
Mert amikép ábrándozol te arról,
hogy egykor a saját szőlődben ülsz,
vagy olvasol egy csöndes este, ő úgy
játszik magában vérrel, lámpavassal,
parasztkaszákkal, rémekkel, halálos
társasjátékot és feketelistát
vezet, amelybe mindenkit beír,
hullát szagol és csöndesen akasztat.
Nem gyűlöletből, ám „történeti
szükségességből”. Közveszélyes őrült.
Nem önveszélyes. Hisz magának ő
sohasem árt. Ez minden érdeme.
Máskép vele a fene se törődik
és ez dühíti egyre jobban. Egyszer
volt boldog. A korzón utánament
szelíden egy angyali detektív,
mint ápoló a mániás után,
hogy egy kicsit vigyázzon életére,
hogy meg ne üsse oktalan fejét.
Ekkor kitört, tombolva hátrafordult,
botrányt csapott és Isten, emberek
előtt a művelt és szabad világhoz,
a csillagokhoz föllebezve, vérben
forgó szemekkel és tág orrlikakkal
ekkép kiáltott: „Ez reakció!”
1930
100km
2018-01-22 @ 09:03
hát ez k..va jó volt, nem ismertem 🙂 kösz!
Muray András
2018-01-25 @ 10:57
Ez a vers telitalálat.Köszönöm a felderítést !
heroes_never_die
2018-01-22 @ 06:54
Ha elnézem ezt a potrohos, tokás, lógó mellü képzödményt, ez vagy 5 falu teljes termelését zabálja fel egy évben. (Nem szoktam goromba stilusban irni, de ez a mérhetetlen és föleg megalapozatlan arrogancia még engem is kihoz a sodromból…)
Alexxx
2018-01-22 @ 12:20
„5 falu teljes termelését ”
Nézd kérlek, ma már nem a falu termel.. Furcsán hangzik. Régen a falu eltartotta magát, eltartotta a várost, sőt az ország népének is kenyeret adott. Ma a falusiak boltban veszik a kenyeret, horribile dictu a húst, de még sokszor a zöldséget is. A falusi ember konzervdobozból önti ki a morzsolt kukoricát a konyhában.
Az egész mezőgazdaság ipari vertikumba épült bele, ma a termelő nem a falu, hanem a mezőgazdasági vállalkozó és az élelmiszert -ritka kivétellel- nagyüzemek dolgozzák fel, keverik vegyszerekkel és mérgekkel amiktől a sajt 3-4 hónapig eláll, a dobozos tej hasonlókép. A termékre időnként ráírják az E… tartalmat, valamit a benne lévő szója, guargumi, térfogatnövelő és ízfokó anyagok mennyiségét.
Jó étvágyat mindenkinek!
heroes_never_die
2018-01-22 @ 15:08
Drága Alexxx, megint tanultam valamit, pedig reménykedtem, hogy kis hazánkban legalább vidéken, amit Bp-röl nézve mindig „lent”-nek mondanak, akkor is, ha az éppen „fent” azaz északabbra van, a világ még kissé rendesebben él.
Sose felejtem, valamikor ’99 tájékán töltöttem el Hajdúszoboszlón pár napot és a helyi élelmiszerboltban megnéztem a „krémsajtokat” az ismert francia márkanév alatt. A sok „E” jelzés és adalék mellett végül is nem találtam benne sajtra utaló tartalmat. Ebböl következtettem arra, hogy a multik a már anno Németországban gyanússá váló mocskaik maradékát az új piacon adják el. Feltételezem, a raktáraik még tele voltak. A kajagyarmatot itt, jelenlegi lakhelyemen is észlelem. Motto: „nekik ez is megfelel”…
contemplator
2018-01-21 @ 20:38
„A városokban élő zsidóknak”
Tömegeik kis galíciai stetlékben éltek, haszid csodarabbik imádatában, középkori sötétségben.
Ez a feltétlen imádata a csodarabbinak, ami visszaköszönt Lenin, Sztálin, Lukács, Freud stb. stb. szolgai bálványozásában.
Rabló Idő
2018-01-21 @ 21:30
A földművelő és állattartó mezei ember, ha munkája eredményéből a fölösleget el akarta adni, ki volt szolgáltatva a felvásárlónak, aki megszabta az árat és hitelképes volt a banknál. A mezőgazdasági ember áruja romlandó volt, rövid idő alatt kellett megszabadulnia tőle, viszont nem volt megfelelő csomagoló- és szállító kapacitása.
Ráadásul a termény és takarmány mennyisége és minősége az időjárástól és a földrajzi adottságoktól függött, miközben az iparűző városlakók saját vásárlóerejükhöz mért vételárat, folyamatos ellátást, mennyiséget és minőséget igényeltek.
A minderre tekintettel levő felvásárlási áralkuk során a tőkeerős termény- és élőállat-kereskedők, a mezőgazdasági bankok és feldolgozó üzemek visszaéltek erőfölényükkel, a „parasztok” – és rajtuk keresztül az egykori dzsentri – kiszolgáltatottságával és tőkeszegénységével.
A visszaélésektől való megalapozott félelmében a „paraszt” kénytelen volt engedelmeskedni annak, aki áruja értékét megszabja. Csakis ebben az értelemben igaz vád, mely szerint „a „parasztok” az engedelmeskedéshez vannak szokva [értsd: rákényszerítve], így elvárják, hogy megmondják nekik, mit kell tenni [termelni], önálló akaratuk, szándékaik nincsenek.”
Az emancipáció után a zsiddancs szatócsból így lett földtulajdonos, termény- és állatkereskedőből így lett új földesúr. A kis zsidóból így lett nagy zsidó és akasztós bolsi. A szocizmusban tanácselnök, párttitkár és besúgó. A kapitalizmusban kárpótlási jegytulajdonos, majd zöldbáró.
A vidéki magyar nép azonban nem felejti a megaláztatását, és amikor érzi, hogy a hatalom megvédi őt vérszopóitól, fölemeli a fejét. Két ízben is megtörtént, hogy lerázta az „engedelmesség” rákényszerített bilincsét és busásan megfizetett sérelmeiért.
Kiszolgáltatottsága ma is fönnáll, így ma is csak a megfelelő alkalomra vár. A vámhatárok lebontásával és a hazai áruk kereskedelmének nemzetközi áruházláncok kezére játszásával további lehetőségek nyíltak az erőfölénnyel való játszadozásra, a felvásárlási árak letörésére.
Vajdát és a többi idegenszívű libsit elvakítja az urbánus gőg és a magyargyűlölet. Ezért nem néznek szembe a hasonszőrűek múltjával, nem okulnak sorsukból, sokadszor is félvállról veszik figyelmeztetésünket: „Ne bántsd a magyart”.
Semmi részvétet sem érzek sorstalanságuk iránt:-\
békebíró
2018-01-21 @ 21:56
Először talán kéne venni egy jó távcsövet.
Kristóf
2018-01-21 @ 21:57
Valahol itt van elásva a mai világ minden baja. A természethez való viszonyban, vagy hogy felfogható legyen, a Teremtőhöz való viszonyban. A természet és benne az ember lealacsonyítása és kirablása vitt a mai romlásba rohanó általános válságba. És ne ámítsuk magunkat, az amit ez a gazember képvisel, az az uralkodó világrend ideológiája és hite. Ennek talaján áll az intézményeken át megszerezhető tudás is. A konzervatívok feje is ezzel a tudással van kitömve, ezért is tartom ezt az állapotot tudathasadásnak.
Gondoljunk arra, hogy az az úristen, aki hozott anyagból „teremt”, hazudik a teremtményeinek, majd dühében megátkozza őket, ki is? Aki kiirtatja a komplett Kánaánt természeti kincsestül, miért teszi? És egyedül a hazugságot nem tiltja? Én nem örülnék, ha a népemet egy ilyen gonosz valaki kiválasztotta volna. És ha már kiválasztotta a valakiket, akkor mire is? Ez lenne az az amúgy valahány ezer éves „ősi” eredet és „tudás”, ami felsőbbrendű lenne? (vö. micisapka, bő gatya, fütyülős barack, stb.) Holott az emberiség annál az „ősi” árulásnál sokkal régebbi, csak nem tartotta magát különbnek a többi teremtménynél, nem hazudott, és erről nem vezetett dicsőségtáblákat.
Aki nem árulta el kollektíve a Teremtőt, azt pedig évezredek vagy legalább évszázadok alatt földbe taposták, és a hamis látszat eluralt mindent, elhazudva a romlást. (Ezt érzi a konzervatív, csak a kincstári tudásával nem éri fel.) A szellemiség, – ami mögött amúgy a gonosz áll – általánosabb: a kiváló angol gentleman is mindig alább való parasztnak tartott pl. egy Kínát vagy mondjuk ugyanígy minket is. De a jó öreg görögök is így gondolkodtak. El is buktak mind.
A magyar föld népe meg nem kompatibilis ezzel a hazug látszatvilággal. Hiába próbáltak minket csatlakoztatni hozzá kényszerből 1000 éve. Ezért volt részünk ebben az eluralkodó környezetben az 500 helyett amúgy 1000 éves hanyatlás, nem pedig „Hajh de bűneink miatt.” Amiben egyáltalán nem a keresztény hit és a görög-római másik két pillér tartott minket életben. És tudni kéne végre, hogy nem egy jelmezes történelemkönyvi epizód alatt termettünk itt kb. 1100 éve. (Lásd Marjalaki Kiss Lajos pl.) El kéne fogadni, hogy mi nem ez az „értelmiségi” szellemiség vagyunk, sosem voltuk és nem is leszünk a Nyugat periférikus második vonal béli utánzata. Az csak a legkevesebb, hogy nem egy nyelvet beszélünk, ha akár megtanulnak is magyarul, vagy mi az aktuális birodalmi nyelven. Egy olyan teremtett világ (ateistául a természet) öröksége vagyunk valónkban, aminek valamennyi civilizátor vagy 12 évezrede ádáz ellensége. És bár mindig csalással szereznek előnyt, nem tudtak kipusztítani. Hát ezért gyűlölnek. És ahogy egyre jobban recsegnek-ropognak a nagy globális mű eresztékei, egyre fájdalmasabban vonyítanak a „visszaemlékezéseikben” IS. Azt mondom, hogy látni fogjuk mi még ennek a végét életünkben. Sajnos fájni fog mindenkinek.
Alexxx
2018-01-22 @ 12:10
Kétszer futottam neki, de nem igazán értem. Kissé töredékes a gondolatmenet.
M
2018-01-21 @ 22:07
igen. http://www.mourningtheancient.com/truth.htm
M
2018-01-21 @ 22:09
https://www.youtube.com/watch?v=uW3a1bw5XlE
M
2018-01-21 @ 22:11
https://www.youtube.com/watch?v=k_BPPvzUpD4
M
2018-01-21 @ 22:15
https://www.youtube.com/watch?v=7O2q3hrsHhI
Alexxx
2018-01-21 @ 23:32
Kedves Zsidó Honfitársaim!
A holokauszt megemlékezéseken ne rajtunk kérjétek számon, hogy mit tettek a nagyapáink! Mert ezt babarczyeszter elkövette, volt hozzá bőr a képén! Hanem kérjétek számon a kertészákosokon és vajdamihályokon, és hasonszőrű társaikon, mert ők gerjesztik, a múltban is a hozzájuk hasonlók, az arrogáns nagyképű, beképzelt, pökhendi zsidók voltak akik terjesztették a gyűlölködést és generálták az antiszemitizmust!
Minden gyalázkodást nem tudunk mi magyarok sem lenyelni! Nem vagyunk moslékzabálók, genetikailag alávalók (kertészákos). Nem vagyunk buta parasztok jobbágymentalitással (vajdamihály).
Közösítsétek ki magatok közül azokat akik ilyen lenézően beszélnek a magyar honfitársaikról!
Piffu
2018-01-22 @ 10:41
Meglepő,de a mai napig megtalálható ez a tiltott cucc a neten, gugli még nem takarított: (én nem olvastam, nem láttam, nem értek vele egyet, meg még csak nem is hallottam róla senkitől, a linket is csak valahol véletlenül nyitottam meg, és elhatárolódom mindentől, ami benne áll):
http://docplayer.hu/684280-Richard-harwood-tenyleg-6-millioan-haltak-meg.html
Alexxx
2018-01-22 @ 11:42
Végülis, ha elolvasod az általam írottakat NEM a holokausztról szóltam, hanem arról, hogy folyamatosan antiszemitizmussal vádolják a ma élő embereket miatta, és közben ők becsmérelnek másokat moslékzabálóknak, stb. Pl. Kertész Ákos szerint csakis a EGYEDÜL a magyarok felelősek a holokausztért, mert a németek már bocsánatot kértek… (Ez a kitétel nagyon durva!)
Itt a teljes gyalázkodás szövege:
——————————————————————–
„A magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: „ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ.” De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire.
Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt.”
——————————————————————
Szóval mindenért mi vagyunk a hibásak. Lehet, hogy nagyapáink, ükapáink között is voltak leparasztozás miatt mérges emberek, de senkit nem dugtak gázkamrába. Auschwitz-i tábort nem a magyarok építették. De ilyen mérvű gyalázkodás miatt a ma élők nem fogják szeretni a kertészákos és vajdamihály féléket, mert nem lehet szó nélkül hagyni ezt a tömény gyűlölködést.
Kertész Ákos gyűlöl minket, el is ment Kanadába. Ez így tisztességes eljárás. Vajda Mihály viszont még nem ment el, hanem a „jobbágymentalitású” magyar paraszt által termelt kenyeret eszi. Hát erre csak azt tudom mondani, ha gyűlöl minket menjen el ő is. Nem muszáj itt élni és minket gyűlölni.
Piffu
2018-01-22 @ 14:25
Természetesen elolvastam. De nem érdemes kiragadni dolgokat egy komplett „univerzumból”. Egy alternatív valóságból, melyet ŐK alkottak maguknak, még az ún. biblikus időkből, és ahol még ma is élnek. (az a bizonyos hatmilliós könyvecske semmi mást nem csinál, mint próbál utánajárni az eseményeknek korabeli, vagy későbbi bizonyítékokat kutatva)
Két könyvet tudnék melegen ajánlani mindenkinek, aki érteni szeretné ezt a zsigeri gyűlöletet és megvetést, és lenézést, amit ők éreznek irántunk, főleg ha „felismerjük” őket. Az egyiket már sztem ajánlottam, Shlomo Sand (Hogyan alkották meg a zsidó népet) könyve kötelező olvasmány mindannak, aki tiszta fejjel, gyűlöletmentesen, de tudatosan akarja érteni, kezelni ezt az ellentétet, amit évezredek óta szítanak azok, akinek ez ideológiai érdeke. Egy idézet a jezsuita blogból egy pap tollából, aki olvasta Shlomo Sand könyvét:
„Sand megállapításaival és történeti-régészeti hivatkozásaival nemcsak a zsidó nemzettudat nagy ideológusait, valamint a mai Izrael állam létrehozóit „veri orrba”, de, férfiasan bevallom, engem, katolikus papot is, aki nagy meggyőződéssel olvasom miséről-misére az Anyaszentegyház előírása szerint az Ószövetség mitikusabbnál mitikusabb, mesésebbnél mesésebb, speciális effektekkel átszőtt történeteit. Tudom, hogy amikor vallásilag interpretálunk szövegeket, akkor jobb nem bevonni a történelmi tényeket.
A történelmet, ha nem is mindig “a győztesek írják”, de minimum olyanok, akik céljuk elérésében képesek színessé varázsolni a múltat, óriásoknak láttatni a halandókat. Blöffölnek.
De hadd idézzem Sand-ot: “A következő bibliai elbeszélés, amelynek történeti hitelessége megkérdőjelezhető az új régészeti felfedezések nyomán, a nemzeti emlékezet koronájának ékköve volt… Az egységes királyság Dávid és Salamon alatt a zsidó történelem aranykorát jelentette. Minden jövőbeni politikai álom a bibliai múlt ezen időszakát tartotta szem előtt, ebből merítette eszméit, hasonlatait, elképzeléseit és derűlátását. Regényeket, költeményeket, színdarabokat ihletett a hatalmas Saul, a félelmet nem ismerő Dávid és a bölcs Salamon alakja. A kutatók felfedezni vélték a paloták romjait, pontos térképeket rajzoltak hadmozdulatokról, egyesített határaikról, amely az Eufratesztől egészen Egyiptomig határáig terjedt. Ezután érkeztek a terepre az 1967 utáni régészek és bibliakutatók, akik e hatalmas királyság létét megkérdőjelezték … A feltárások sehol sem eredményeztek Dávid és Salamon birodalmának idejére, a Kr. e. X. századra vonatkozóan jelentős királyságra utaló leletanyagot. Nem volt nyoma hatalmas építményeknek, falaknak, a palotáknak, s a feltárt kézművestermékek szegényesek és egyszerűek voltak.” (193-194 old.) Majd később: “A különböző helyeken folytatott régészeti feltárások bebizonyították, hogy az északi hegyvidék lakói, akárcsak a déli Júdea földművesei, politeisták voltak. Tisztelték a népszerű Jahvét, aki lassan a görög Zeuszhoz és a római Jupiterhez hasonlítóan központi istenséggé vált, de továbbra is fenntartották más istenségek, például Baál, Semesz és a gyönyörű Aser kultuszát.” (194-195 old.)
Ami inkább, nekünk magyaroknak szól, no meg persze a kertészákosféléknek, az Dr. Bunyevácz Zsuzsa: Félni csak… kiknek is lehet? (Nimród és Ábrahám fiai) című, kimerítő forrásjegyzékkel ellátott hiánypótló (betiltással fenyegetett) könyve. A bevezetője:
„Magyarországot illetően érzéseim nem voltak tárgyilagosak. Bevallom, hogy undort éreztem, és érzek még ma is, ama turáni törzs iránt. Akárcsak rokonaik, a törökök, nagyon sok mindent elpusztítottak, ugyanakkor nem alkottak semmit. Buda Pest csalárd város, minden ősi jelleg nélkül. Elérkezett a felszabadítás és a megtorlás órája”. (Harold Nicolson brit diplomata)
1. fejezet
Nincs új a Nap alatt?
A fenti sorokat Harold Nicolson brit diplomata, politikus írta 1919-ben, miután részt vett a párizsi békekonferencián. Aztán alig száz év múlva majdnem ugyanezt fogja harsogni az Európai Unió, az Egyesült Államok némely vezéralakja és hazai elvbarátaik: senkiházi betolakodók vagyunk Európában; mindig is csúnyán bántunk a kisebbségeinkkel, nálunk a múltban és napjainkban rettegnie kellett a zsidóknak és a cigányoknak; a kormány 2010 óta felszámolja a demokráciát, megszünteti a jogállamot, diktatúrát vezet be. Bűnös nép vagyunk, antiszemiták, rasszisták…Az EU, az ENSZ, mindenfajta bizottságok és szervezetek sorra ítélnek el minket, nincs olyan hét, hogy ne marasztalnának el valamiért, legyen az alkotmánymódosítás, színházigazgatói kinevezés, vagy utcanév. Ráadásul olyan ügyekbe szólnak bele, amelyeknek a mása megtalálható más uniós országban is, illetve olyan országokat nem marasztalnak el, mint például Izrael, ahol messze rosszabbul bánnak a palesztinokkal, mint mi valaha is bántunk kisebbségeinkkel…És amikor már a tengerhajózással kapcsolatban is vádakat fogalmaztak meg ellenünk, nyilvánvalóvá kellett válnia, valójában nem arról szól a történet, ami a felszínen látszik.
Okkal kérdezhetjük: mi a valódi baj velünk? Honnan ered ez az ellentét a magyarok és a „művelt Nyugat” között? Csak korunkban tapasztalható mindez?
Vagy már sokkal korábban kezdődött? Tán valami ősi ellentéttel van dolgunk? Gondolkodásbeli különbség az oka a köztünk és a „művelt világ” némely irányítója közti véleménykülönbségnek? És valójában mi az, amit nem tudnak megbocsátani nekünk?
A Nyugat ma szívesen tetszeleg a civilizáció, a műveltség megteremtőjének szerepében. Az európai felvilágosodás, Darwin és a marxisták hatására történetírásuk azt hangoztatja, hogy állandó fejlődéssel jutottunk el napjainkig, amikor is a Nyugatnak köszönhetően létrejött a világ legfejlettebb civilizációja. Magukat tartják a fejlődés utolsó láncszemének, és saját felsőbbrendűségüket hirdetik. Ők mondják meg, kik az alacsonyabb rendűek, és kik a barbárok. (És persze mi, magyarok, ez utóbbiak közé tartozunk.)
De ugyanez vonatkozik a vallásokra is: Európa zsidó-keresztény gyökereiről beszélnek. Ábrahám az egyistenhit megalapozója. A kereszténység felvétele előtt gyakorlatilag pogány csürhe voltunk, az „ázsiai hordákból” csak itt, Európában, a kereszténység felvételével lettünk valakik.
…
Magyarságról csak kb. ezer éve beszélhetünk, minden későbbi kultúránkat más népektől kölcsönöztük. Tehát műveletlen és barbár betolakodói vagyunk a művelt Európának. Semmi közünk a szkítákhoz, hunokhoz, hogy más korábbi kultúraalkotó népeket ne is említsünk. A fősodratú magyar történetírás szerint nem lehet ősi származástudatunk.
A néphagyomány és a krónikáink azonban egy másik történetünkről szólnak. Nem valószínű, hogy van még egy nép, amelyiknek a hivatalos és a „másik” története ennyire eltérne egymástól. Lehet, hogy a népemlékezet nem téved? Lehet, hogy közünk van azokhoz az ősi, nem indoeurópai és nem sémi népekhez, akikhez az emberiség majdnem minden vívmánya fűződik? Akik a maguk idejében a „művelt világot” jelentették? Talán ezt nem tudják megbocsátani nekünk? Mert azon kevesek közé tartozunk, akik még őrzik az aranykor emlékét? Ezért hangoztatják állandóan bűneinket, hogy megfosszanak önbecsülésünktől? Mert a nemzetközi tőkének kell a Kárpát-medence? Mert ha egy fát el akarnak pusztítani, akkor a gyökerét kell kivágni? Valójában félni nekünk van okunk?”
Ez a könyv bevezetése, utána egy húszéves kutatómunkára alapuló, tabudöntögető, hatalmas forrásanyagra támaszkodó, de remekül olvasható könyv jön, és végül az utolsó fejezet, ami Aristo kommentjének méltó befejezése lehet, és egyben magyarázata mindannak, ami előtt időnként értetlenül állunk, kertészákosok, vajdamihályok gyűlöködő fröcsögése, érthetetlen gyalázkodása. Kihagyásokkal ugyan, de ideírom a könyv végét, mert Aristo mondandójához szervesen kapcsolódik és mindannyian tanulhatunk belőle…
heroes_never_die
2018-01-22 @ 07:39
Je suis paraszt! – jutott eszembe, amikor elöször olvastam erröl, a számomra ismeretlen, ráadásul zsigerileg rasszista izéröl. Nyilvánvaló, hogy egy belpesti körfolyosós bérkaszárnyában, ahová talán még a nap se mer besütni, a horizont maximum a gang egyik oldalától a másikig terjed. Van ilyen. Van akinek ez jutott és van, aki kifejezetten ezt szereti. De!
Ne próbálják újra és újra, több emberöltön keresztül a mindig ugyanolyan, sehova se vezetö körfolyosóikat felstilizálni és másokra tukmálni! Azokra, akik életeleme a szabad, a millió lehetöséget megmutató, de soha igába nem fogható természet. Ne feledjük, a vajdamihályok, kertészákosok és a többiek egy negyed milliméternyi kézzel fogható értéket nem teremtettek, de rombolásaik generációkat tettek tönkre.
„És így lettek – mint Vajda is – kommunistából liberálisok, mert szolgai szellemük képtelen saját, önálló utat találni a világ megértéséhez és magyarázatához.” – kulcsmondata Aristo egyik legtanulságosabb cikkének.
Merci Aristo!
100km
2018-01-22 @ 09:07
„engem apám halálos ágyához nem engedtek kiutazni. „Kiutazása közérdeket sért””
hát akkor azt kell mondjam A, hogy egészen elnéző … „ezekkel”
legyetek
2018-01-22 @ 10:38
Elegáns riposzt. Én nem lettem volna ennyire vajszívű. Utálom ezt a szellemi csürhét.
Piffu
2018-01-22 @ 10:43
Szerintem nem vajszívűség. Csak a szólásszabadság óvatos feszegetése. Hiszen ebben a demokratikus szólásszabadságban bármit szólhatsz, amit szabad.
Alexxx
2018-01-22 @ 12:03
Ez a „szellemi csürhe” szereti figyelmen kívül hagyni, hogy a nem-zsidók között is számtalan tudós koponya van. Sőt kifejezetten haragszanak ezekre a tudós nem-zsidókra, mert azok eleve nem illeszkednek bele a „jobbágymentalitású” és „moslékzabáló” skatulyába.
A tudományos világ ilyesfajta kettéosztása zsidókra és nem-zsidókra nagyon veszélyes magára a tudományra nézve is.
kivagyok!
2018-01-22 @ 15:23
Osztom azt a meglátását, hogy valóban jobb egy hűvös szobában a világirodalmat olvasgatni, mint a napon kapálni. Aztán az már csak nézőpont kérdése, hogy ezt okosságnak vagy lustaságnak nevezzük. De félretéve a tréfát, ő egy semmirekellő ember, a munkássága egy fillért sem ér, mert nem gazdagítja az emberiség tudását, nem fordul a világ jobb irányba a gondolataitól, semmi értékelhetőt nem tett le az asztalra. Ő csak élősködött a termelő magyar emberek nyakán. De elárulom neki, hogy a gazdálkodáshoz nagy tudás szükséges. A növényekhez, állatokhoz érteni kell, mert különben nem nő, nem gyarapszik semmi. Ez egy mérhető tudás, Vajda meg pofázzon amit akar nem oszt, nem szoroz, szóval olyan mintha nem is lett volna.
Alexxx
2018-01-22 @ 18:02
Szóval konkrétan egy haszontalan kenyérpusztító. Ha csak marxista balblát irkál haszontalan, ha vicsorog a magyarokra azzal árt nekünk. Különösen, ha rohangál külföldre mószerolni. Szóval nincsen szükségünk az ilyen vajdamihályokra, megvan az ország nélkülük is. Sőt nélkülük s hellerágnesek nélkül sokkal jobban megvagyunk.
miskolci
2018-01-22 @ 17:45
Vajda Mihály hosszú élete során gazdag filozófiai életművet hozott létre, ami nemzedékek gondolkodását stimulálta. Vajon a bírálói mit tudnak felmutatni az alpári fröcsögésen kívül?
Piffu
2018-01-22 @ 22:14
Méltó adalék Aristo írásához – egyben magyarázat is arra a jelenségre, amit Aristo is – magyarok százezreivel, millióival együtt – értetlenül szemlél.
(hosszú lesz, előre szólok):
„Két út áll…
Messze könnyebb lenne a ránk leselkedő veszéllyel szembeszállni, ha ebben a zsidó származású honfitársaink is segítségünkre lennének. A napjainkban igencsak fenyegetőnek tűnő jövő elkerülésének megoldása az ő kezükben is van.
Nyilvánvaló, hogy a világ zsidóságának csupán töredéke tartozik azokhoz, akik Izrael Állam politikáját irányítják. E cionista csoport tagjai mindent felhasználtak céljaik elérése érdekében – ahogy arról szót ejtettünk. Nem egy olyan tettet hajtottak végre, amely ellen jogosan fel kell lépni minden demokratának, minden jóérzésű embernek, származásától függetlenül. E csoport a zsidó nép álmát, vágyát, szenvedéseit is felhasználta saját céljai elérése érdekében: a létrehozott Izrael állam már messze nem az a békés otthon, és messze más politikát folytat, mint amit a bevándorló zsidók többsége valaha is akart volna. Egy szűk, diktatórikus kisebbség gyakorlatilag az egész emberiséggel szemben globális konfliktusba került. Az eredeti eszme megváltozott, ez a hatalom ma már a határokon átívelő világuralomra tör – a zsidóságra ugyanolyan veszélyesek, mint másokra. Ezt világszerte többen is így látják. Israel Sahak szerint például ma a zsidó sovinizmus és a vallási fanatizmus politikai hatása sokkal nagyobb, mint magáé az antiszemitizmusé. „Szilárd meggyőződésem, hogy az antiszemitizmus s a zsidó sovinizmus csak egyszerre küzdhető le.” Azok a zsidók, akik nem hajlandók számot vetni és megbékélni a múlttal, történelmük rabszolgájává válnak, és minduntalan megismétlik a cionista és az izraeli politikában – írja.Mások is hasonló véleményt fogalmaztak meg: Moishe Friedman rabbi szerint például a cionisták úgy tüntetik fel magukat, mintha ők lennének a zsidóság jogos képviselői. Tom Segev pedig dokumentumok tömegeinek feldolgozása alapján jutott arra a megállapításra, hogy Izrael Állam érdekében manipulálták a vallási cionista eszméket. De más zsidó származású szerző is bírálja a cionista politikát, például Noam Chomsky, Norman Finkelstein, Ilan Pappe, Jichak Samir. Ugyanakkor nem egy olyan zsidó szervezet is létezik, amelyik anticionista, hogy csak a Neutrei Kartát vagy a Jewishfor Justicefor Palestinians csoportokat említsük. Tüntetések is folynak a világon Izrael ellen, amelyeken azt fogalmazzák meg, hogy semmi köze a zsidóság egészének ahhoz, ami Izraelben zajlik. …
Mindezek ismeretében feltűnő, hogy hazánkban nem nagyon akadunk olyan zsidó származású honfitársunkra, aki bírálná a cionistákat. Vajon miért nem?
Pedig korábban nem egyszer volt példa arra, hogy felemelték szavukat azok ellen, akik olyat tettek, amivel nem lehetett azonosulni. … például 1919-ben az izraelita hitközség elhatárolódott Kun Béláék terrorjától, ahogy 1945 után a zsidó származású Dénes Béla is a zsidó ÁVH-soktól: „Máig azt vallom, hogy a kommunista zsidóknak semmi közük sincs a zsidósághoz…ezek a zsidó származású ávósok, nyomozók és orvosok nem mocskolhatják be a zsidóságot, mert régesrégen elszakadtak mindattól, ami zsidó. A zsidó vallástól, a hagyományoktól, a néptől, és még a látszatát is kerülni akarták annak, hogy valaha is a zsidósághoz tartoztak. Zsidók már régen nem voltak, magyarok meg sohasem lettek! A párt tökéletes vezetői, Moszkva leghűségesebb cselédjei lettek.”
…
Mostanság alig hallani hasonlókról. Nem ítélik el mindazt, amit Izrael a palesztinokkal tesz, sőt, égbekiáltó különbségre mutat a következő eset. Izraelben 1980-ban előfordulhatott, hogy Yoram Sheftel ügyvéd egy náci háborús bűnöst – John Demjanuk – védett, sőt kijelentette róla, hogy szerinte ártatlan. Budapesten 2013. november elején Horthy-szobrot avattak, ami ellen számos zsidó szervezet és személy tiltakozott. És amíg korábban Izraelben egy zsidó származású ember állíthatta, hogy védence nem náci háborús bűnös, addig Budapesten egyetlen egy zsidó származású honfitársunk sem akadt, aki kiállt volna és felvilágosította volna néhány Horthyval kapcsolatos történelmi tényről a hitsorsosait. Például, hogy Nürnbergben nem találták bűnösnek. De alig találkozunk olyanokkal is, akik elhatárolódnának azoktól a zsidó vezetőktől, akiket pénzügyi botrányok vesznek körül, akiknek a nevéhez tízmilliós végkielégítések, sok milliós prémiumok, valamint a holokauszt-áldozatokhoz el nem jutott milliárdforintos nagyságrendű pénzek kötődnek.
Nem segíti elő a közös kiállást az sem, hogy mára a vallásos zsidóság életében a Tóra helyett a Talmud szelleme vette át az irányítást. Azonban ezeknek a szövegeknek a cionista magyarázata igencsak megkérdőjelezhető. Hívő ember nyilvánvalóan nem buzdíthat mások elpusztítására vagy mások földjeinek elvételére. Mindezek ellenére nem akadni nyomára annak, hogy hazánkban hívő zsidó emberek a Talmudtól, illetve a cionista magyarázatoktól való elhatárolódásokra ösztönöznének.
…
Nem használ a jelenlegi helyzet megoldásában az sem, hogy Európa legnagyobb zsinagógájához, a budapestihez bűnözők neve fűződik. Tasnádi Péternek például számozott helye van, pedig az elsők között volt, akit maffiabűncselekménnyel vádoltak…
…
Vegyes érzéseink támadhatnak akkor is, ha meglátjuk Szemjon Mogiljevics márványtábláját a zsinagóga falán. Mogiljevics évekig működtette Budapesten Közép-Európa legnagyobb bűnszervezetét…
…
Jó lenne tehát, ha hazánk védelmében közösen lépnénk fel. Ehhez nélkülözhetetlen volna, hogy a zsidóság valamiképpen éreztesse, a nemzet részének tekintik magukat…
…
Tény, hogy a náci rendszer a hazai zsidóságnak is tragédiát jelentett. De tény az is, hogy nem voltunk bűnösebbek másoknál. Sőt! És mégis, minket tartanak Európa legbűnösebb népének! Nem kellene arra is emlékezni, hogy a történelem folyamán mindig befogadtuk a zsidókat?Hogy a vészkorszak elején is mentettük őket a német megszállásig? Nem kellene egyszer például a zsidó emancipáció emlékére állítani egy emléktáblát? Nem kellene néha a nemzet közös fájdalmából kivenni a részüket? Mondjuk, ha a Mazsihisz honlapján a trianoni emléknapon legalább egy nyúlfarknyi szöveg megjelenne. Vagy együttérzést kifejezni a lemészárolt bácskai magyarokkal?
Miközben a bűnösségünket állandóan hangoztatják, mi messze kevésbé tesszük ezt fordítva. Nem nagyon emlegetjük, hogy van olyan forrás, amely szerint Buda kulcsát a zsidók adták át a töröknek, vagy hogy 1848-ban a Habsburgok oldalán is harcoltak zsidók. Kun Bélát és az ÁVH szörnytetteit politikailag nem korrekt emlegetni.
Nem kellene néha bocsánatot kérni mindezért? Megbocsátani és bocsánatot kérni?
Ahhoz, hogy együtt lépjünk fel hazánk védelmében, jó lenne, ha nem sértenének meg magyarságában senkit. A sor hosszú, a „genetikailag alsóbbrendűtől” a „fütyülős barackon és bő gatyán” át a Szent Korona gyalázásáig. Zsidó honfitársaink legyenek büszkék identitásukra – de mi is hadd legyünk büszkék a miénkre. A békés együttéléshez az is kell, hogy hagyjanak minket magyarként élni és boldogulni a saját hazánkban, ne űzzenek gúnyt a magyar nemzet ősi jelképeiből, és ne mondják meg, kiről nevezhetünk el utcát és kiről nem. Idézzük ezzel kapcsolatban John Howardot, Ausztrália volt miniszterelnökét! Az iszlám bevándorlókkal összefüggésben mondta, hogy a „bevándorlóknak kell alkalmazkodni, nem a hazaiaknak! Vegyék tudomásul, vagy hagyják el az országot. Elegem van abból, hogy a mi nemzetünknek kell folyton óvakodnia, nehogy bizonyos egyének vagy nemzetük megsértődjék…El fogjuk fogadni a ti hiteteket, nem fogjuk megkérdőjelezni. Csupán annyit kívánunk, hogy a mi hitünket is fogadjátok el, és éljetek velünk harmóniában, békében és örömben. Ez itt a mi nemzetünk, a mi földünk és a mi életvitelünk, és minden lehetőséget megadunk nektek, hogy javainkból részt kapjatok, és velünk együtt élvezhessétek. De ha állandóan panaszkodtok, sajnálatot hajhásztok, történelmi zászlóinkat égetitek, hitünket becsmérlitek, keresztény értékeinket semmibe veszitek, életvitelünket elítélitek, akkor arra biztatlak benneteket, éljetek demokráciánk és társadalmunk egy további előnyével: azzal a joggal, hogy elhagyhatjátok az országot! Ha nálunk nem vagytok boldogok, akkor menjetek el! Nem kényszerítettünk benneteket, hogy ide jöjjetek. Ti akartatok hozzánk jönni. Hát fogadjátok el azt az országot, amely titeket is elfogad”
Ilyet magyar miniszterelnök miért nem mond?
…
Napjainkban a nemzetközi pénzoligarchia, a cionista rezsim sanyargat minket. Ez ellen próbáljuk felvenni a harcot. Mindegy, hogy milyen etnikumúak a vezetőik, senkit sem érdekelne a származásuk, ha jó sorunk lenne. De nincs. A tisztességtelen emberek ellen emeljük fel a hangunkat, akkor is, ha zsidó származásúak. Nem azért, mert antiszemiták vagyunk, hanem mert élni akarunk. Ha mondjuk zulu négerek hoztak volna létre hasonló globális birodalmat, akkor őket bírálnánk.
…
Nem könnyíti meg a megoldást a holokauszt állandó emlegetése sem. Attól még nem holokauszttagadó az,aki tisztán akar látni. A világban vannak zsidó származásúak is, akik a hivatalostól eltérő véleményen vannak.
…
Tény ugyanakkor, hogy többségünk nem fogadja kitörő örömmel, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyzetében , amikor hárommillióan élnek szegénységben, milliárdokat költünk kárpótlásra. Tény, hogy nem vesszük jó néven azokat az eseteket sem, amikor például egy legalább ötszázmillió forintos értékű budai állami ingatlant adunk át térítésmentesen a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványnak. Vagy amikor 1,5 milliárd forintot kapnak a zsidó szervezetek a közösség rehabilitálására. De talán más lenne a véleményünk, ha csak egyszer is előfordulna, hogy a Mazsihisz a milliárdos nagyságrendű kárpótlási pénzek akárcsak egy százalékát felajánlaná például a Gázai-övezetben nélkülöző palesztinoknak. Ők ugyanolyan ártatlan áldozatok, mint amilyenek a zsidók voltak Hitler alatt.
…
Az eddigiek alapján úgy tűnik, hazánkban messze más a viszony a magyarok és a zsidóság között, mint máshol.
…
Mi lehet ennek az oka? A választ talán a fizikai síkon túl kell keresnünk, ami modern, gyakorlatias világunkban szokatlan lehet.
…
Az alárendelő szemlélet inkább a zsidóságra jellemző, és inkább a bal agyfélteke, az anyag dominanciája jellemző rá. A magyarok gondolkodásmódja mellérendelő szerkezetű, inkább a szellem, a jobb agyfélteke dominanciájával. Mindkettő létezése az isteni akarat megnyilvánulása? Mert az egyiknek csak a másikkal együtt van értelme? Talán a zsidóság az emberiség anyagi princípiumát képviseli, míg a magyarság a szellemit? Ez lenne az ősi ellentét oka?
…
Mindez persze azt is jelenti, hogy feladatunk van, hiszen nélkülünk nem állhat helyre a világ rendje. A világot ma szinte a végtelenségig maga alá gyűrő szemlélet győzedelmeskedni látszik, szükség van tehát a teljes fordulatra, a mellérendelő szemléletre, amely visszaállítja az egyensúlyt. Szükség van arra az ősi, aranykori szemléletre, amelyet Európában talán a magyarság őrzött meg leghűbben. Szükség van az Élő Isten alaptörvényére, a szeretet törvényére. A napvallásúak szemléletére, az ősi, igazságos jogrendünkre.
Talán pontosan ez a küldetésünk, ahogy azt egy sumir himnusz is mondja?
„Országok országa, Törvénytudás népe, Napkelet s Nyugat közt a Világnak fénye. Nagy a te nemzeted, nagy a te végzeted, oly messze magasztos, hogy föl sem érheted…”
A szkíta népeknek is volt egy óriási feladatuk: az igazság rendjének védelme és helyreállítása. A néphit szerint Nimródot is ez jellemezte: a Rossz kor legrosszabbja idején felül szép fehér lovára és előveszi kőbe rejtett hatalmas lángpalloshoz hasonló égi kardját, majd eltapossa a gonoszokat és azok minden sötét alkotását. Égi kardja el tudja választani a világosságot a sötétségtől, a jót a rossztól.
Attilát is mindig ítéleti szereppel hozta összefüggésbe a nyugati világ.
…
Szent István 1080 körül írt Nagylegendájának bevezetőjében pedig a „Pannónia földjén lakó magyarokról” úgy írnak, mint „akiket az örökkévalóság titkos terve korábban természetes lakóhelyükről napnyugati részekre rendelt a keresztények eltévelyedéseinek megbosszulására”.
Mindezek alapján úgy tűnik, fel kell ismernünk szakrális küldetésünket, amelynek teljesítéséhez eddig is megkaptunk minden segítséget. Nem egy nagyhatalommal szálltunk szembe – és hol vannak már azok a nagyhatalmak?!
Felvettük a harcot a tatárokkal – hol van már a birodalmuk? Felvettük a harcot a törökkel – hol van már az Oszmán Birodalom? Hol van az osztrák császár? Hol van az orosz cár, akinek segítségével leverték az 1848-as forradalmunkat? Hol van a Szovjetunió, amelynek katonái 1956-ban vérbefojtották a szabadságharcunkat? Anglia és Franciaország elvesztette gyarmatait Trianon után. Akik minket akarnak leigázni, azok előbb-utóbb kudarcot vallanak? Tatár, török, Habsburg, Szovjetunió…akik uralmuk alá akarnak hajtani, azoknak végük? És talán ezt a világ jelenlegi uraira is lehet vonatkoztatni?
Ezért ez a hisztérikus félelem a magyaroktól? Ezért kell minden lehetséges módon szembeszállni velünk? Félnek, mert ahogy 1848-ban vagy 1956-ban rést ütöttünk a megingathatatlannak hitt birodalmak falán, azt most is megtehetjük? Felrázhatunk más népeket is? Rokonszenvet ébreszthetünk másutt is? Újfent beteljesíthetjük küldetésünket és világtörténelmet írunk, és mi leszünk azok, akik kiütjük az első téglát a megdönthetetlennek vélt birodalom falaiból?
De félni akkor kinek is lehet?
(Dr.) Bunyevácz Zsuzsa: Félni csak kinek is lehet?…(utolsó fejezet)
Magyar Menedék Könyvesház 2013
Alexxx
2018-01-23 @ 12:03
Piffu! aki 10-12 mondatban nem tudja értelmesen összefoglalni, az bármennyit ír nem lesz neki semmi veleje.
Piffu
2018-01-23 @ 21:50
Alexxx, mond az neked még valamit, hogy „könyv”, meg „idézet”??
Bambino
2018-01-23 @ 09:18
Hiába nézem Vajda életművét a könyvtárban, nem találok tőle olyan szöveget ami arra utalnak, hogy kommunista lett volna. Esetleg valaki tud egy linket?
Matyko-x
2018-01-23 @ 20:00
Le a kalappal, ez az írás, túl a szellemességén, olyan mélyre megy, ahova ezek a vajda-szerű „filozófusok” az életben se jutottak el.
A probléma ugyanaz ezekkel, mint az idióta Coudenhove-Kalergi gróffal, a botcsinálta „filozófus” Gészorosszal és társaikkal.
A valóság és látszat közti különbségtétel bizony megoldhatatlan feladat ezeknek a tompára csiszolt elméknek!
Arte Legis
2018-01-26 @ 20:06
El kell ismerni, hogy valamikor-nem ismert időben-az emberiség egy része megőrült.
Homofób és homicid lett.