Hülye oroszok, orosz hülyék

124

Így történik, hogy hazudozunk ugyan, de annak a bizonyítási módja, hogy nem szabad hazudni, kéznél van nekünk.

Epiktétosz

A novicsokos mérgezés régi témája a Putyin ellenes nyugati sajtónak.

Kohn évek óta árulja a bolhák elleni port a pályaudvar előtt. Egyszer csak odalép hozzá egy ismeretlen és lekever neki egy hatalmas pofont. „Ezt miért kaptam?” – kérdezi Kohn sértetten. „Azért, mert vettem a bolhaporból, és nem döglöttek tőle, sőt, mintha több lenne belőlük.” „Hogyan használta?” – kérdezi az árus. „Szétszórtam mindenfelé, ahol a bolhák járnak” „Az nem jó, nem úgy kellett volna” – mondja Kohn oktatólag. „Meg kell fogni a bolhát és a szájába tömni a port, akkor megdöglik.” „Maga marha, ha megfogom, akkor agyon is üthetem!” – kiáltja a bolhás vevő. „Agyonütni? Hát az se rossz..”

Ez az ősi vicc jutott eszembe, mikor olvastam a legújabb hírekben, hogy a gaz orosz diktátor a Novicsok nevezetű titkos szerrel meg akarta mérgezni az ellenzéki Alekszej Navalnijt, de nem sikerült.

Már megint.

A Kreml méregkeverő akciói már régóta tartanak, a mértékadó nyugati sajtó szerint. Például az orosz titkosszolgálatot gyanúsítják a nyugatbarát ukrán elnök Juscsenko megmérgezésével is. Ott, az elfogulatlan szakértők szerint, dioxint használtak – úgyszintén sikertelenül. Juscsenko nem halt meg, csak ragyás lett. Mondjuk, az sem kellemes. Eddig, a hírek szerint, egy embert sikerült megölni, egy Litvinyenko nevezetűt, aki orosz–angol kettős ügynök volt. Neki, állítólag, a teájába kevertek polóniumot. A különböző próbálkozások után aztán, úgy látszik, az oroszok kikötöttek a titkos Novicsok nevű méregnél. 

Zárójel. Ez a Novicsok annyira titkos méreg, hogy az interneten még a képlete is fönt van. Azt írják róla, annyira mérgező, hogy elég csak ránézni és máris pokoli kínok között pusztulunk el. Ehhez képest Navalnij vidáman túlélte. Lehet, hogy – takarékossági okokból – kínai hamisítvánnyal próbálkoztak nála. Vagy lejárt a szavatossága. Zárójel bezárva.

A novicsokos mérgezés régi témája a Putyin-ellenes nyugati sajtónak. Először akkor hallottunk erről a veszélyes étrend-kiegészítőről, mikor állítólag a segítségével a ködös Albionban próbálták megnyuvasztani az úgyszintén „kettős ügynöknek” tartott Szergej Szkripalt és – ha már ott volt – a lányát is. Na, az sem sikerült. A két esetben – a novicsokon kívül – az a közös, hogy mindketten a kegyetlen Putyin cár kezében voltak már, de aztán, valamilyen érthetetlen okból, nem ütötték őket agyon, hanem elengedték és utána – mivel bizonyára megbánták a humanista tettüket – megpróbálták őket megmérgezni. 

A Szkripal-ügynek volt egy különösen vicces eleme. Meggyanúsítottak két oroszt, akiket a mérgezéssel vádolnak és akiknek az útlevelén az orosz titkosszolgálat telefonszáma volt látható. Mert ugye az orosz titkosszolgálat is hanyatlik. Sztálinnak még volt annyi esze, hogy egy spanyolt, bizonyos Ramón Mercadert béreltesse fel Trockij elvtárs likvidálására. De ma már nem cifrázzák. Igazi oroszokat küldenek oda, rájuk pecsételve az FSZB (az orosz titkosszolgálat) központi telefonszámát is, nehogy valaki eltévessze a felbujtó személyét. Mert, ha például BLM-aktivistákat, vagy mohamedán bevándorlókat béreltek volna föl, azokat meg sem merik gyanúsítani. Főleg ha a tetejébe még transzneműek is.

Ezt a telefonszám dolgot valahogy úgy képzelhetjük el, hogy valaki felhívja a megadott számot, mire, a kicsengés után, megszólal egy gépi hang: 

Ön az orosz Titkosszolgálatot hívta. Hívása fontos számunkra! Kérjük telefonja nyomógombjai segítségével válasszon az alábbi menüpontok közül:

Gyilkosságok novicsokkal: 1-es gomb;

A Titkosszolgálat külföldi ügynökeinek listája, név, cím: 2-es gomb

Futó titkosszolgálat ügyek: 3-as gomb

Almenü: gyilkosság polóniummal: 1-es gomb;

gyilkosság dioxinnal: 2-es gomb;

gyilkosság romlott, penészes lecsóval 3-as gomb

Rossz számot hívtam, Putyinnal akarok beszélni: 4-es gomb.

Felhívjuk figyelmét, hogy a várakozás elkerülése érdekében novicsokot interneten is rendelhet a novicsok pont acsaladnak kukac titkosszolgalat e-mail címen. Ugyanott fából vaskarika, leárazva. 

Mert a titkosszolgálatnál is roppant fontos az átláthatóság, a transzparens működés. 

A legviccesebb a Szkripal ügyben az volt, mikor a 444-en megjelent, hogy a Putyinhoz vezető szálakat a Bellingcat angol, Insider orosz és a Respekt nevű cseh oknyomozó civil szervezetek derítetteték fel. Ez roppant életszerű. Ki más látna bele az FSZB, a CIA, a Moszad és más nevezetes szervezetek lapjaiba, ha nem egy cseh oknyomozó civil szervezet? Ez mindenki számára, aki olvasta a Svejket, nyilvánvaló. Innen kérem eme jeles szervezeteket, hogy – ha már így belejöttek – lennének szívesek kideríteni ama régi, égető kérdést is, hogy ki ölte meg Kennedyt? Nekik ez bizonyára csuklógyakorlat, nekünk meg nem kéne a Polbeat előtt meghallgatni Dinnyés József bömbölését.

Komolyra fordítva a szót, tudom én, hogy mióta Putyin megakadályozta, hogy holmi oligarchák egy laza mozdulattal eladják az amerikaiaknak az orosz olajvállalatokat, azóta újra hidegháború van. Legalább nem kell valami újat kitalálni. Azt is tudjuk, amint azt már Aiszkhüllosz találóan megjegyezte: „Az igazság a háború első áldozata.”

De azért mégis. Ki az a hülye, aki elhiszi, hogy egy titkosszolgálat ilyen amatőr hibákat vét?

Ki hiszi el, hogy egy olyan erős méreggel, melynek ha csak a nevét halljuk, már rosszul kéne lennünk, nem sikerül megmérgezni valakit? Elég lenne beleolvasniuk a Borgiák történetébe, hogy használható ötleteket kapjanak.

Ha az orosz titkosszolgálat meg akar ölni valakit akkor megöli, ha másképpen nem megy, agyonverik szívlapáttal. Volt már példa rá. Ezzel szemben azzal etetik a széles közvéleményt, hogy a hülye oroszok, az orosz hülyék, még egy tisztességes gyilkosságot sem képesek elkövetni. A célszemély életben marad, ők meg lebuknak és így duplán a miénk az erkölcsi győzelem. Hasfelmetsző Jack röhög a sírjában.