Kata az oroszlánveremben

18

Az én Istenem elbocsátá az [rész 3,23.25.28.] ő angyalát, és bezárá az oroszlánok száját és nem árthattak nékem;

Dán. 6,22

Tegnap volt a 48-as forradalom ünnepe, melyet ismét sikerült a ránk oly jellemző, csendes, erőt és méltóságot sugalló módon megünnepelni. Amint azt már előzetesen is mérlegeltük, Juhász Peti és csapata ismét megragadta az alkalmat és a fütyülőt, hogy kifejezésre juttassa elkeseredését a magyar demokrácia állapota okán.

Lenyűgöző módon, láthatóan tanultak az előző ütközetből és új taktikával próbálkoztak. Ennek lényege, hogy nem a beszivárgás módszerét választották, hanem csapaterővel nyomultak be a tömegbe, korlátozva ezzel a retikülözés és zászlórudazás lehetőségét. Ugyanakkor ez a módszer azzal a hátulütővel járt, hogy kiderült, milyen kevesen is vannak valójában. Természetesen így is sor került atrocitásokra, az Index elfogulatlan tudósítása szerint például „mindkét férfi elesett, és egyikük beverte a fejét a betonba, a mentők látták el”. Borzalom. De nem erről akartam beszélni.

A sajtó munkatársai természetesen ott voltak a sűrűjében és videókkal dokumentált tudósításokat adtak közre a közhangulatról. Fontos életképek lettek ezek. Magam kettőt is megtekintettem, azon olthatatlan kíváncsiságtól hajtva, hogy mit gondolhat egy ember, miközben fütyül? Miért fütyül egyáltalán? Vajon szavakba tudja-e önteni fütyülhetnékét? Mindezen kínzó kérdéseimre némileg választ is kaptam, melyet alább megosztanék az olvasóval.

A Pesti Srácok úgy döntött, hogy Jurák Katát veti az oroszlánok elé. Nem tudom mi indokolta, hogy pontosan a gyengébbik nem egyik képviselőjét (tudom: ez szexista megjegyzés volt) választották, talán abban reménykedtek, hogy őt kevésbé fogják bántalmazni. Ami azért lehetne jogos elképzelés, mert a libsi mantra egyik refrénje, hogy a nőket óvni kell a rájuk leselkedő erőszaktól és jól kell bánni velük, mert amúgy is el vannak nyomva.

Nos, úgy tűnik, hogy a haladó oldalon is van még mit tenni az elmélet és a gyakorlat kívánatos egységének megteremtéséért.

Mindenesetre a riporternő, a fenti idézetben szereplő Dániel próféta vakmerőségével vetette magát az oroszlánverembe. Merész cselekedet volt. Annál is inkább, mert a felvételeken tisztán látszik, hogy nem is volt nála önvédelmi retikül. Persze Dániel sem géppuskával ment a vadak közé, mert az, sportszakmai szempontból, nem etikus.

Videón megörökített tapasztalatait azután közre is adta, akinek kedve és türelme van hozzá az fentebb megtekintheti. Akinek pedig nincs kedve hozzá, annak – engedelmükkel – elmesélem.

A riportban megismerkedhetünk a haladás pártjának/pártjainak néhány tipikusnak mondható képviselőjével. Ezek a némától az érvelőig, a sétálótól a lökdösődőig, az állótól a táncolóig, különböző elmekórtani állapotot képviselnek. Hogy megfeleljek a rendszerező, tudományos megközelítés kritériumainak, megpróbálom csoportosítani őket.

1, A néma fütyülős

Meglehetősen torzonborz alakkal van dolgunk. Kérdésekre nem válaszol, hanem lehunyt szemmel, arcán a legmélyebb átélés derűjével fütyül, csak fütyül… Láthatóan élete nagy pillanata ez. Kisgyermekkora óta vágyott arra, hogy nagy tömegben, nyilvánosan elővegye a fütyülőjét és fújja. Ezt akkor tiltották neki és most eljött az ő ideje.

2, A táncolva fütyülős

Középkorú őszes úr, akit a kakofónia táncra inspirál. Szájában fütyülő, lábában Fred Astaire, esetleg Ginger Rogers. Vagy mindkettő. Nem nyilatkozik, mondja nyilatkozat közben, de kiderül, hogy táncával a letelepedési kötvények bevételének sorsát kutatja, és én még azt hittem, hogy esőt akar csinálni. A „Haladó vagyok” című balettelőadása mellett, egyébként láthatóan boldog és ennek – feltehetően – kémiai okai vannak. Szerény, de mértékadó vélekedése szerint a fideszesek buzik. Ezt – megnyugvásunkra – nem fejti ki bővebben.

3, A forradalmár

Viszonylag fiatal, jól öltözött, antipatikus fiatalember, transzparenssel. Véleménye szerint a választásokon csalnak, ezért a megoldás a forradalom, melyre ő, a maga részéről, készen is áll. Az nem eldönthető, hogy a forradalom készen áll-e őrá. Nem biztos. Szerinte diktatúra van az országban. Nyilván ott is, ahol éppen áll. Mert ugye diktatúrára panaszkodni, autentikusan, az Andrássy út 60-ban lehetett. Szerinte, aki nem vele ért egyet, az egyszerűen prostituált. Ez – az adott helyzetben – nyilván egy metafora, ám ezt egy hölgynek mondani még így sem ildomos.

4, Juhász Peti

No comment.

Zárásként néhány – láthatóan véletlenszerűen kiválasztott – résztvevőt hallhatunk, akik láthatóan ünnepelni jöttek, ahogyan a több tízezer résztvevő is. Ők elítélőleg, bár némileg keresetlen szavakkal nyilatkoznak az ünnep megzavarásáról. Egyet is értettünk velük.

Néhányan szemére vetették Jurák Katának, hogy nem tudta a decens, objektív és visszafogott riporter szerepét alakítani. Most én úgy vélem, hogy azt bizony nem is egyszerű, mikor tucatnyian fütyülnek, ugyanannyian lökdösnek, és ha ez nem lenne elég, még le is kurváznak. A kérdéseit kénytelen volt üvöltve előadni, azon egyszerű oknál fogva, hogy különben nem hallanák azokat és roppant nehéz üvöltve objektívnak lenni.

Ha az embert üvöltözésre kényszerítik, akkor előbb-utóbb dühbe gurul és a forma elkezdi meghatározni a tartalmat.

Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy Dániel prófétának könnyű dolga volt a nyugodt, racionális, méltóságteljes oroszlánokkal. Oroszlánnal könnyű. Ha kihívást keres valaki, Próbálja meg egy magyar haladóval.