Mogamed a csecsen terminátor

Amelyik kutya ugat, az nem harap.

Közmondás

Említettük az előbbiekben Komáromy Gergőt, mint olyat aki indulni kíván a Mártír II-ben, és hozzátettük, hogy látjuk benne a képességet a magasabb osztályhoz, a Mártír I-hez, ahol Gulyás Marci barátunk már most is tanyáz. Ha minden tippem így jönne be, akkor immár a lottó milliárdosok keserű kenyerét enném valahol Tahitin. De sajnos csak Komáromyval kapcsolatban vagyok ilyen előrelátó, és ezekre a jövőbetekintésekre még fogadnom sem illene, mert úriember biztosra nem fogad.

Történt ugyanis, hogy a kötöttfogású kéménymászás bajnokát felkereste egy bizonyos Mogamed. Ez a derék úriember egy hazánkban élő, csecsen származású vodkakereskedő. Ami egy szép és jövedelmező szakma. A képek és videók tanúsága szerint Mogamed szépen meg is hízott tőle. Úgy ránéztéből is egy kedves, antipatikus fiatalember, szép nagy hízott feje van például, nálunk ezt a típust – ismeretlen okból – „tüdőfejűnek” nevezi a költői képzeletű nép.

Nos, ez a csecsen italkereskedő felkereste a mi Gergőnket – nem tudom hogyan mászott fel utána a kéményre – és rábírta, hogy kérjen szépen bocsánatot a festékkel megdobált emlékműtől. Hősünk engedett a kérésnek és egy, még tőle is szokatlanul zavaros és összefüggéstelen videó üzenetben, valamint írásban is bocsánatot kért. Sajnos hermeneutikai képességeim nem elegendőek üzenetének teljes pontosságú megfejtéséhez, de valami olyat mondott, hogy ő mindent a szeretet jegyében tett és tesz.

Csodákra képes a szeretet.

Bár én magam ennek kifejezéséhez még véletlenül sem hágok kéményre, vagy dobálok meg emlékműveket, de hát ahány ház, annyi szokás. Lehet, hogy már a szülei is, valahányszor eszükbe jutott mennyire szeretik fiacskájukat, azonnal felmásztak valahová, vagy megdobáltak valamit. A gyerek aztán így szocializálódott és már az óvodában is kémény volt a jele. Elvégre joint mégsem lehetett.

E hír ezek után elkezdett cirkulálni a haladó médiában és természetesen egy komplett orosz terrortörténet keletkezett belőle. A méltán népszerű független simicskista alapítványi tulajdonú Indexen egy Nyilas Gergely nevű ember felvilágosított bennünket, hogy nálunk már Putyin az úr. Ennek levezetése a következő logikai vonulat mentén történik: Mogamed csecsen → Ramzan Kadirov is csecsen → Ramzan Kadirov Putyin-barát → ezért Mogamed is Putyinbarát → tehát már nálunk is Putyin az úr.

Quod  erat demonstrandum.

Ja, és azért, mert Oroszországban már volt olyan, hogy ellenzékit felkeresett egy birkózó és ennek hatására az az ellenzéki bocsánatot kért. Biztosan birkóztak előtte. Mindezt természetesen csak azért lehet így előadni, mert a haladók – úgy általában – szánalmasnak tartják az összeesküvés-elméleteket és kizárólag az egymással bizonyíthatóan ok-okozatilag összefüggő tényekben hisznek. Amint azt fenti ok-okozati trapézmutatvány is szemlélteti, amely után még maga G. Lajos is megnyalná mind a tíz ellenzéki pártot.

Amúgy, Oroszország nagy ország, sok minden előfordul. Például az is előfordult, hogy egy bizonyos Hodorkovszkij először ellopja az ország olajvagyonának jó részét, majd ezt a tetejében el is akarja adni az amerikaiaknak és mikor mindezért becsukják, liberális hős és demokratikus mártír lesz belőle.

Én egyszerű ember vagyok, mondhatni szűk körben operáló kisiparos, így – az Indexel ellentétben – nem ismerem a Kreml titkos terveit, Putyin eszejárását és az orosz nemzetbiztonság titkos akcióit. Picit irigylem is őket ott, Lajos kebelén, hogy ők meg ennyire tudják és/vagy kikövetkeztetik ezeket Komáromy tekintetéből.

Nagy tudomány ez, a lélektan legmélyebb, intuitív része és nem is dukál mindenkinek.

Én például le sem merem írni, hogy mit olvasok ki Gergő tekintetéből. Ezért kénytelen vagyok a rendelkezésre álló ismereteim alapján egy jóval porban járóbb teóriával előállni.

A videón én azt látom, hogy két igen furcsa ember találkozik valami kocsmában. Komáromy – úgy tűnik – már magához vette azt, ami miatt aztán majd vallási okokból, megtagadja a vérvételt, Mogamed pedig talán kicsit megkóstolta az importárúját.

Mogamed befolyásos barátaival kapcsolatban – hosszú és hányatott életem tapasztalatai alapján – elmondanám, hogy eddig akik befolyásos ismeretségükkel büszkélkedtek nekem egy kocsmában, azok kivétel nélkül notórius hazudozóknak bizonyultak. Eddig ismerőseim között akikről kiderült, hogy tényleg rendelkeznek „felsőbb” kapcsolatokkal egy sem volt, aki ezzel a kocsmában hencegett. Tudták ugyanis, hogy pontosan addig vannak rangos kapcsolataik, amíg ki nem derül, hogy a kocsmában szoktak velük hetvenkedni. Mert a hatalmasok nem szeretik, ha a nevük a becsületvesztők közönségének száján forog.

Benyomásom szerint Mogamed – a csecsen terminátor – pontosan egy efféle alak. Ugyanúgy fel akart ülni a pillanatnyi nyilvánosság vonatára, mint a kéménymászó. Amit tesz, annak van szép orvosi neve is, úgy hívják: Münchhausen-szindróma.

A Nyilashoz hasonló libsi újságíróknak is van egy kóros tulajdonsága, a beteges hiszékenység.

Ők azok akik elhiszik, hogy a határon bicskával felszerelt kutyák tépik szét a magasan kvalifikált migránsokat, akik elhiszik, hogy Soros anyagi érdekeltség nélkül jót akar. Akik elhiszik, hogy Schultz barátunk nem dühöngő elmebeteg, csak indulatos. Akik elhiszik, hogy Fekete-Győr András okos fiú és alkalmas bármire. És végezetül akik elhiszik egy jöttment csecsen pálinkakereskedőnek, hogy ő Putyin meghosszabbított karja fatornyos hazánkban.

Tudom, a tébolyultak korában élünk. A normalitás mint mérce elveszett, mi több, már a létét is kétségbe vonják. A világ transznormális állapotba került és készül a valóságváltó műtétre – vagy már túl is van rajta. Így jártunk.