Összehasonlító csőcseléktan

166
 

 

 

„Iszonyatos nyomor, az életszokások elvadulása, melyek már most új ősembereket nevelnek az oromzatok és a manzárdok világában, a pincékben és a hátsó udvarokban – nos ezt jelenti ezekben a pompás tömegvárosokban élni.”

Oswald Spengler: A Nyugat alkonya

Bejárta a világot egy videó, melyen azt láthatjuk, hogy egy csomó agyalágyult letérdelve kér bocsánatot pár négertől. Mint minden hülyeség, ez is ragályos és azóta egy csomó hasonló, kép, videó terjed megállíthatatlanul. Miközben ezeket, illetve a forradalmi tornacipő rablásokat, felszabadító lincseléseket és általában a csőcselék tombolását nézi az ember, óhatatlanul az a gondolata támad, hogy a világ megérett a pusztulásra. 

A divat azóta begyűrűzött Európába is és az itteni nagyvárosokban is tumultuózus jelenetekre került sor, gyújtogatással, verekedéssel, ahogyan illik. Mert nem csak a gazdaság a „kultúra” és a „művészet” globalizálódik korunkban, hanem – láthatóan – a csőcselék is. A szellem valamely hazai sasmadarai még Budapestre is terveztek valamilyen megmozdulást a „Fekete élet is számít” jegyében. Ez azonban – úgy tűnik – elmarad, a felhívás ugyanis eltűnt a Facebookról. Bizonyára – a hibás államberendezkedés okán – nem találtak elég négert, akik előtt le lehet térdelni.

Hiába na, a négergyűlölethez elengedhetetlenek a négerek.

Esetleg kísérletezhettek volna cigányokkal, de azt úgy látszik snassz dolognak találták. Pedig úgy megnéztem volna, mikor a 444 szerkesztősége térdre hullik Kolompár Unkasz és népes családja előtt.

Zárójel. Hogy miképpen lehet képekkel hazudni, arról sok tanulságos élményt gyűjthetünk, ha megtekintjük a kiemelkedően haladó Index videó összeállítását, melyet „Katonák lepték el az amerikai nagyvárosokat, de hogy jutottunk ide?” címmel sikerült közzétenni, a libsi kútmérgezés iskolapéldájaként. Az összesen négy perc negyvenöt másodperces videóban 15 másodperc jutott a négerek garázdálkodására, az összidő 5%-a. A többi 95 %-ban vagy békés tiltakozókat és vad rendőri erőszakot látunk. Így kell ezt csinálni. Zárójel bezárva.

Miután a világsajtó tele van a békés tüntetések képeivel, szükségessé vált, hogy maga a tudomány is nyilatkozzon az ügyben. A csőcselék ősi képződmény, egyidős a városi kultúrával, már Platón is elmélkedik az oklokráciáról, a csőcselék uralmáról. Szerinte – és szerintem is – az a demokrácia problémája, hogy olyanok is megkapják a szabadságot, akik nem rendelkeznek az ahhoz szükséges mértékletességgel. Platón azonban régen élt, azóta nagyot fejlődött a világ, és modern válaszokra van szükség. Így születik meg az összehasonlító csőcseléktan. A nehéz, emberpróbáló tudományos feladatnak nem más mint szintén a haladás fáklyavivője, az Index című kiadvány vágott neki, „Mitől válnak a békés tüntetések erőszakos zavargássá?” címmel.

Nézzük hát, mit is mond az igazi, a haladó tudomány a problémáról.

  • Legelőször egy mellbevágó megállapítást olvashatunk a tárgyról. „Az események mindig egyedileg alakulnak, így tökéletes bizonyossággal nem lehet előre látni őket.” Ez valószínűleg igaz, csak akkor miért foglalkozunk velük.
  • A következő mondat viszont – az előzőnek nem kicsit ellentmondva – már biztatóbb. „A körülmények pontos feltérképezésével azonban jó eséllyel azonosítani lehet, hogy mely tüntetésekben van meg a komoly potenciál a véres eszkalációra.” Nem lehet előre látni, csak de. 
  • A következő veretes megállapítás, mely szerint „A Floyd megöléséhez hasonló incidensek azért szolgálhatnak gyújtószikraként az egész (fekete) közösség számára, mert rengeteg ember közös tapasztalatát jelenítik meg.” Ez kétségtelen, hiszen a törvénnyel való összeütközés a négerek esetében meglehetősen gyakori, és ez – mi másra – mint a rendőrség rasszizmusára vezethető vissza, hiszen már néhány apróbb rablásért, gyilkosságért, kábítószer árusításért is előveszik szegény négereket. Skandalum.
  • Ezek után azt taglalja, hogy mikor a csőcselék – jogos felháborodásában – gyújtogatni, lincselni, fosztogatni kezd akkor a rendőrök brutálisan lépnek fel. Értsd: megpróbálják elkapni őket, ami természetesen tűrhetetlen.
  • Megtudhatjuk azt is, hogy az egész csőcselék sértve érzi magát, ha egyiküket letartóztatják. 
  • Továbbá a résztvevők morális indíttatásból garázdálkodnak, mert „…  körülötte lévő világ működése összeegyeztethetetlen a saját erkölcsi törvényeivel ...” – így válik a rablás és lincselés kategorikus imperativusszá (legfőbb erkölcsi paranccsá), ahogy az a jó nevű német gondolkodó Imanuel Kant is megfogalmazta.

És így megy a szerecsenmosdatás tovább. A tudomány megállapítása úgy foglalható össze, hogy mindenért a rasszista fehérek a hibásak.

Hurrá! Most már értjük.

Nagyot fordult hát a világ. Volt, valaha régen, az a vicc, mely szerint Amerikában akkora az egyenlőség, hogy négereket is meghívnak a lincselésre. Ez most megfordult, hiszen láthatóan most nem a négereket hívják meg a lincselésre a fehérek, hanem a négerek hívnak meg fehéreket a lincselésre, szintén roppant demokratikusan. A Klu klux klán forog a sírjában. Már ha van neki. 

Persze Amerika nagy ország és vannak helyek ahol a négereket semmiféle bántalom nem éri. Így például láthattuk azt is, hogy egyes helyeken a „redneck-ek”(a magyarban a derogáló értelemben használt „paraszt” szó felel meg ennek) állnak sorba, kezükben, mintegy véletlenül, Ar-17-es gépkarabéllyal és csak békésen néznek. Ilyen helyeken a négerek teljes biztonságban érezhetik magukat, ami abból látszik, hogy se gyújtogatás, se lincselés, se tiltakozás, aminek csak az lehet az oka, hogy érzik a feléjük áradó szeretet. A redneckeknek még csak le se kell térdelni ehhez, bőven elég a gépkarabély. Így aztán nem is érti az ember, hogy a libsik miért dolgoznak minden erejükkel azon, hogy a szeretet eme tűzköpő rekvizitumait elkobozzák az amerikaiaktól. 

Végezetül engedjenek meg egy rövid közgazdasági eszmefuttatást. Nem tudom mennyi volt anno a gyapot előállítási költsége, de az biztos, hogy mára rohadt nagy externális árat fizetnek érte az amerikaiak, úgyhogy bizton állíthatjuk: nem érte meg nekik.