Sajtófigyelés (részletek egy figyelő levelezéséből)

„Semmi, még a pénz se fogy oly villámgyorsan, mint a tisztelet és tekintély, ha egyszer az ember költeni kezd belőle.”

Mikszáth Kálmán

Valaki bedobta a postaládánkba Juhász Péter és Portik Tamás levelezésének másolatát, melyet az alábbiakban változtatás nélkül közreadunk a nép okulására.

Első levél

Kedves Tamás!

A megbeszéltekhez híven máris nekiálltam a feladat elvégzésének! Mindenekelőtt kerestem egy jó megfigyelőhelyet, ahonnan kellő rálátásom lehet sajtóra. Nyilvánvaló volt, hogy rejtőzködnöm kell, hiszen a sajtó roppant gyanakvó és ugyanakkor éber is. Nem kis munkát bíztál rám Tamás! Jó, mondjuk ez majd a számlán is látszani fog. Tehát. Először a közeli parkba mentem le, ahol nagy bokrok kínálkoznak búvóhelyül, és lekuporodtam az egyik mögött a fűbe. És – innen is látszik, hogy egy jellem vagyok – ott ültem benne, de nem, mégsem szívtam el! Erősen figyeltem, de sajnos délután kettőig a sajtó nem mutatkozott. Nem tudom mi ennek az oka, majd még gondolkodom rajta. Kettőkor sajnos el kellett mennem, mert szónokként lépek fel egy korrupcióellenes tüntetésen. Bár az első nap így sikertelenül zárult, ne csüggedj, kedves Tamás, mert aztán jól odamondogattam a maffiakormánynak és holnap is ott leszek a vártán.

Csókol, Peti

Ui.: A számlát odaadtam Erikának!

Második levél

Kedves Tamás!

A tegnapi kudarcon okulva, úgy döntöttem, hogy többet kell tenni a puszta figyelésnél. Ha fogni akarok valamit, csalit kell használnom! Pont úgy, mint a vadászok. Pont úgy, mint Semjén Zsolt. Az ellenséget a saját fegyverével kell legyőzni! Tehát. Azt eszeltem ki, hogy Neked elő kéne állni valami nagy-nagy hírrel, olyannal, ami rossz fényt vet a korrupt maffiakormány valamelyik tagjára! Ha lehetne például a Rogánra, őt úgyis utálom. Erre a hírre a sajtó minden bizonnyal előmerészkedik, én pedig majd jól megfigyelem és beszámolok róla Neked. Mindent tudni fogsz róla, ígérem.

Csókol, Peti

Ui. Az újabb számlát is odaadtam Erikának, bár – bizonyára feledékenységből – még az előzőt sem fizette ki.

Harmadik levél

Tamásom!

A tervünk nagyszerűen bevált. Vallomásod előcsalta a sajtót, és én, ahogyan vártuk is, abban a helyzetben voltam, hogy megfigyelhettem, hiszen ez volt a cél. Természetesen tettem óvintézkedéseket is, nehogy lelepleződjek. Szocialista politikusnak álcáztam magam, kezemben egy nokiás dobozzal, így nem ismertek rám és nem is törődött velem senki, sőt, egy idősebb hölgy beledobott 200 forintot. Észrevettem, hogy a sajtó több, egymástól látszólag független darabból áll melyek csak szükség esetén egyesülnek, többnyire a szendvicsek körül. Továbbá a sajtó váltivarú, nagyjából kétféle női és férfi részre osztható, illetve van olyan is amelyről ez nem dönthető el. Mellső végtagjai mikrofonban, vagy fényképezőgépben végződnek. Hangja sivító és a „mi a véleménye arról, hogy”, illetve a „miért nem nyilatkozik” hangsort ismételgeti. Miután nagyszerű fellépésed véget ért – ha van igazság, Rogánt ezért kivégzik – a jó megfigyelés érdekében a sajtó nyomába szegődtem, hogy a saját barlangjában is megfigyelhessem. Részletes beszámolómat és a kinyomtatott internetet átadtam Erikának egy borítékban. Megemlíteném, hogy a cserében kapott boríték nem volt kielégítő.

Barátod, Peti

Ui. Erika még mindig nem egészítette ki a borítékot a kívánt méretűre, talán szólni kéne neki.

Negyedik levél

Tisztelt Uram!

Én, a magam részéről betartottam a megállapodásunk minden apró részletét. Mind az internet kinyomtatása, mind pedig a sajtó megfigyelése tökéletesen megvalósult. Ám a teljes ellenértéke a mai napig nem érkezett meg. Kénytelen vagyok az esetet a rosszindulat jeleként értelmezni. Mindaddig, amíg ebben változás nem történik, nem folytatom a munkát!

Tisztelettel, Juhász P.

Ui. Megérkeztek a borítékok, csak Majtényi úr elfelejtett igazat szólni!