Sólyom
42Mikor Napóleon úgy döntött, hogy alkotmányt ad a francia nemzetnek, egy tudós férfiakból álló bizottságot nevezett ki erre a feladatra. Az urak igen nagy gondban voltak. Mit írjanak az alkotmányba, hogy ne vonják magukra az első konzul haragját. Elmentek hát hozzá és egyenesen megkérdezték: mit írjanak bele. Fogalmazzanak tömören és homályosan – hangzott a válasz. Így keletkezett, az azóta is minden nemzet számára mértékadó, francia alkotmány.
Már a Biblia is leírja, hogy ideje vagyon mindennek. Most a gigászi problémák gigászi megoldásának ideje jött el. A kormány ugyanis – megvalósítva a bűnismétlés minősített esetét – gyorsan egymás után elfogadta a az ún. „Lex CEU”-t és a „civil” szervezetekről szóló törvényt. Miután mindkét törvény ugyanazon, jól körülírható értelmiségi kör érdekeit sérti, bizonyosak lehetünk benne, mindent el fognak követni, hogy az elkövetkező időkben sokat halljunk ezekről a törvényekről, mint a nyílt fasizmus félreismerhetetlen tüneteiről.
Nyitóeseményként – mert nem aprózzák el – most vasárnap megbuktatják a kormányt, a szokásos, győztes csapat bevetésével, Gulyás Marcitól Zagyva György Gyuláig, – a többit aztán majd meglátjuk. Az események alakulását elnézve még azt is megkockáztatom, hogy a dolog egy időre akár háttérbe is szoríthatja az n+1 szexuális identitás érdekes sajátosságainak elemzését és képviselőik színes, tartalmas életének ismertetését. Bár minden valószínűség szerint az említett szexuális kisebbségek is fel fognak vonulni a kormánybuktatáshoz, méghozzá a „Sündisznóval csak óvatosan” elnevezésű csoport vezetésével.
Hogy a magyar értelmiség miképpen jut el minden alkalommal olyan problémák vehemens megvitatásához, sorskérdésként való felvetéséhez, melyek a társadalom, a „nép”, kilencven százalékát nem hogy nem érdeklik, de kifejezetten dühítik, azon már sokat gondolkodtam, de a notórius hülyeségen kívül más okot nem találtam. Lehet, hogy nincs is.
Minden esetre egészen bizonyos vagyok benne – minden különösebb kutatás nélkül – hogy a nagy többség számára a budapesti egyetem, vagy a különböző jogvédő szervezetek egyaránt indifferensek, nem ismerik őket, mi több nem kíváncsiak rájuk, annál is inkább, mert az égvilágon semmi dolguk velük. Sem a CEU-val, ami tulajdonképpen nem más, mint k-európai libsi altiszti iskola, sem a „civil” szervezetekkel, melyek a CEU-n képzettek későbbi megélhetéséről gondoskodnak, hogy kerek egész legyen a dolog.
Fasisztákon kívül senkit sem hagyunk az út szélén.
Miután a „lex CEU” született meg először, a „mértékadó” értelmiség is arra reagált a leghamarabb. Méghozzá nem is akárki, hanem maga Sólyom László az Alkotmánybíróság és a Köztársaság volt elnöke, további három akadémikus jogtudor társaságában beadványt intézett az Alkotmánybírósághoz, melyben kifejtik, hogy szerintük miért alaptörvény ellenes a „lex CEU”.
A jeles szerző és a dolog aktualitása okán a beadvány főhír lett a simicska-média legmagasabban világító csillaga, az Index hasábjain, „Sólyom Lászlóék megírták az AB-nek, miért védhetetlen a lex CEU” címmel. Tegyük túl magunkat azon, hogy „ Sólyom Lászlóék” semmi ilyet nem írtak, hanem csupán a véleményüket – mely semmivel sem előbbre való, mint bárki másé – nyilvánították ki a kérdésben, a döntést az Alkotmánybíróság hozza meg. (Miközben természetesen tudjuk, hogy valójában a felcsúti stadionban Mészáros Lőrinc és Habony döntenek az efféle kérdésekben. Esetleg még Putyin.)
Miután mindenféle fórumokon, még az un. „jobboldaliakon” is megírták, hogy micsoda nagyszerű jogi írásmű hagyta el a beadvány készítőinek billentyűzetét, magam is indíttatva éreztem magam, hogy elolvassam. Borzasztó erőfeszítés volt ez nekem, mert évek óta birkózom a magyar bíróságokkal és bármi „jogi” szöveg puszta látványa émelygésre késztet, de megtettem. (Egyszer talán megírom perem/pereim történetét, de tartok tőle, hogy túl hosszú lenne és az abszurd műfaj iránt nem fogékony olvasók elpártolnának tőlem.) Szóval elolvastam a beadványt és mit mondjak, engem nem nyűgözött le annyira. De menjünk sorba.
Mindenek előtt nézzék el nekem, hogy elfogult vagyok. Sólyom Lászlót és az általa vezetett Alkotmánybíróságot az elfuserált rendszerváltoztatás egyik fő felelősének tartom. Borzasztó büszke volt magára a rendszerváltozás „alkotmányos” végrehajtása miatt. Az, hogy mindeközben a vaskalapos, perfekcionista jogi pöffeszkedés mellett az ország nagyobb részét ellopták, hogy senki semmiért nem viselt felelősséget, az nem érdekelte.
Annál inkább a saját szobrának megmintázása az ún. „rejtett alkotmányozás” révén.
Ez a „rejtett alkotmányozás” tulajdonképpen azt jelentette, hogy véleménye szerint az összebarkácsolt Alkotmánynak volt/van valamiféle „szelleme” melyet csak és kizárólag ő ismert, meg a bíróságban vele együtt ülő többi prókátor, és erre hivatkozással gyakorlatilag kénye-kedve szerint semmisített meg, vagy fogadott el törvényeket, anélkül, hogy erre bárki felhatalmazta volna. Lásd kárpótlási törvény, Zétényi-Takács stb. Nem szeretem Sólyom Lászlót na.
Maga a dolgozat viszonylag egyszerű gondolatmenet szerint működik. Az akadémiai fiskálisok szerint minden olyasmi, ami új feltételeket támaszt az egyetemek működéséhez az túlzó, felesleges és diszkriminatív. „Régóta fennálló jogszerű állapotot változtat meg a törvény. Figyelembe kellene venni a hosszan tartó jóhiszemű joggyakorlást, mely megfelelt a jogszerű helyzetnek.” Ezt még az Eötvös csoport összejövetelén mondta Sólyom a törvénymódosításról.
Na most ez így nem igaz.
A CEU ugyanis eredetileg is kivétel volt, mert az érvényes törvény rendelkezései ellenére nem folytatott alapképzést, ekkor hozták az igazi Lex CEU-t, ami lehetővé tette a kivételt. Mindegy, ez Sólyom szerint „jóhiszemű joggyakorlás”.
Ami az egész beadvány lényegét illeti, alapvetően a kérdés az, hogy egyáltalán mit nevezünk egyetemnek és ki az, aki eldönti, hogy mit nevezünk annak. Az európai közmegegyezés szerint az állam az akire ez a feladat hárul. Mármost ha ez így van, akkor nincs mit tenni, legfeljebb elvehetjük eme jogot az államtól és átadhatjuk valaki másnak, hogy utána őt szidhassuk. Az már más lapra tartozik, hogy egy leírt jogi szövegből bármi és az ellenkezője is vígan levezethető, viszonylag koherens logikával, csak abban kell megegyeznünk, hogy mit jelentenek a „túlzó”, vagy például az „aránytalan” szavak. Ha ezekben meg tudunk egyezni, akkor mindenben meg tudunk. Ha nem, akkor semmiben sem.
Van egy nagyszerű rész, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül. Az indexes cikk szerzője is kiemelte, neki tetszett. Így szól: „Nem működő felsőoktatási intézményekben nem lehetséges semmilyen egyetemi autonómia” – írják az urak. Ez rossz hír, viszont a jó hír az, hogy nem működő felsőoktatási intézményekben a kutatás szabadságát nem lehet korlátozni.
Végezetül mióta a holokauszttagadás bűncselekmény – a sólyom-féle Alkotmánybíróság lelkes helyeslése mellett – azóta igencsak ízlés ellen való dolog a kutatás szabadságát felhánytorgatni. És arról beszélni, hogy „az állam a tudományos igazságok tekintetében nem jogosult dönteni”. De. Hiszen példa is van rá.
Zombi
2017-06-14 @ 17:39
Sólyom ritka nagy gazember, ez nem kétséges, aki kicsit túlságosan bele van szeretve saját magába.
De, nem akarok ünneprontó lenni, azonban a mostani Alaptörvényt sem lehetne mesterműnek nevezni, nem jogvégzett emberként kérdezem, nincs itt ellentmondás?:
„Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.”
„Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése alapján fogadja el.”
Megmagyarázná ezt nekem, egyszerű halandónak valaki!
Röszkei Emília
2017-06-14 @ 20:40
Annyi, hogy – hála többek között Sólyomnak – 1990-ben nem fogadtak el új Alkotmányt csak a régit módosították. Ezért aztán a számozása – a tartalmi változásaitól, jogi/politikai legitimitásától függetlenül ! – megmaradt annak ami volt. Pedig még az is szebb lett volna, ha az első ’90-es módosításkor az egész akkor érvényes szöveget kihirdetik mint új Alkotmányt. Igaz, akkor elesett volna Sólyom „Láthatatlan Alkotmány”-ának egyik fontos alapelve, hogy jogfolytonosság van és így a diktatúrában hozott törvényeket el kell ismerni visszamenőlegesen is legitimnek és legálisnak. (Én ezért rühellem ezt a Kun unokát a legjobban.)
olszal
2017-06-14 @ 18:00
Posterior derogat priori.
Bec
2017-06-14 @ 18:09
Én csak azt szeretném hallani, hogy a bírálok szerint melyik országokban működhetne a CEU ilyen feltételek mellett?
Mert a vasárnapi boltbezárásnál sem érveltek azon a vonalon, hogy az EU-ban nyitva vannak a boltok vasárnap és itt sem érvelnek azzal, hogy ezt minden országban lehetne csinálni…
Röszkei Emília
2017-06-14 @ 20:43
Szinte sehol se működhetne. Az anyaországbeli campus/működés hiánya pl. Németországban, Csehországban biztosan kizáró ok.
István
2017-06-15 @ 15:13
Sok multi székhelye, központja van valahol valamilyen oknál fogva más országban és a gyártóüzemei mind más országokban. Ez is kizáró ok?
Alma
2017-06-16 @ 15:32
Nos ez egy roppant érdekes, újszerű párhuzam. Tehát a CEU a Soros-féle OSF budapesti gyártóüzeme lenne. Vajon mit gyárthatnak benne?
Matyko-X
2017-06-16 @ 18:02
Alma kérdése jogos. A CEU-ban sztem agymentes zombikat gyártanak. Akik később az első csettintésre habzó szájjal kezdenek üvöltözni mindenféle idiotizmust. Ezek a 50-100 évvel ezelőtti lenini-sztalini-hitleri „hasznos idióta, ún. haladó értelmiségi” prototípus egyszerűsített változatai. Agy nélkül, fölfogás és a realitás képessége nélküli humanoid robotok.
nanemár
2017-06-14 @ 18:15
Hol volt a magasröptű erkölcsiség a Zétényi- Takács törvény megtorpedózásakor?
Ez a törvény nem csak jó törvény de erkölcsileg helyes döntés is volt egyben. A sikertelen rendszerváltás részben ennek a törvénynek a megtorpedózásának köszönhető.
„…hogy a vaskalapos,jogi pöffeszkedés mellett az ország java részét ellopják és senki nem felelős semmiért, az nem érdekelte.” Ebben minden benne van. Köszönet, Aristo, Ön ismét remekelt.
Nyárády Károly
2017-06-14 @ 18:26
Ha valaki nagyképűen leír ide háromféle valamit, az még nem jelenti azt, hogy azzal mond is valami értelmeset is!
1- Aki ért a szakmájához, annak a valakinek nem „van” valamiféle tulajdonsága, hanem képességgel rendelkezik. Ettől eltekintve, persze érthet a szakmájához, de az még távolról sem garancia arra, hogy jól is csinálja azt!
2- Morális elveket lehet követni például igen tisztes távolságból is, ám azokat betartani is, vagyis morális elvek szerint cselekedni, az már egészen másvalamit jelent. (csak megkérdem: liberális árfolyam szerint, ma melyik elv a morális?)
3- Az igazi név elrejtése sem valamiféle tulajdonság, és nem is újdonság, mert már évezredek óta szokás ezt tenni olyankor, mikor nehéz időkben vak vezet világtalant a szólásszabadság fényes eszméjét emlegetve. Egyébként az Aristó név van annyira őszinte, mint például a Janez, és nagyságrendekkel szimpatikusabb is, ami szintén nem tulajdonság, mert az a tárgyaknak szokott lenni, élő személyeknek pedig képességei, szokásai, jellemvonásai vannak, jobb esetekben pedig ismeretekkel, tudással rendelkezik.
gizella
2017-06-15 @ 02:29
Bravó : )
Ez a Mi Hazánk
2017-06-14 @ 18:39
Morális elveket követ! :DDDDD
Aristo anyja neve és személyi igazolvány száma mennyiben teszi jobbá az életedet, fogyatékos?
Matyko-X
2017-06-14 @ 18:47
Nem szeretem az áruló „értelmiségit”. Árulásával meghazudtolja az értelmiségi lét egyedi erkölcsi mércéit, etikáját, tisztességét. Sólyom is csatlakozott a konrádgyörgyök népes seregéhez – nem most, már régen.
Bocsánat a valamennyire személyes tirádáért.
Amit ebben a – szokás szerint (nem alaptörvény) szellemes írásban vitatnék, az a következó idézet interpretálása:
„Nem működő felsőoktatási intézményekben nem lehetséges semmilyen egyetemi autonómia” – írják az urak. Ez rossz hír, …”
Nem, a hír nem rossz: a semmi autonómiája maga semmi. Ami rendben is van, helyén is van: ez a CEU nevű izé maga a nihil otthona amúgyis. Hagyjuk rájuk, a feledés pora lepje be ezt a nagy semmit.
Röszkei Emília
2017-06-14 @ 20:47
„Nem működő felsőoktatási intézményekben nem lehetséges semmilyen egyetemi autonómia”
Ez épp egy olyan állítás, amit Wittgenstein szerint csak falzifikálni lehetne, bizonyítani nem. Falzifikálni viszont nem lehet, hiszen nem létezhet olyan szabály a semmi belső autonómiáját korlátozni tudná.
István
2017-06-15 @ 15:16
Légyszi magyarázd el kovács deikerültnek, hogy a diplomája egy nihil izétől származik.
khm
2017-06-14 @ 19:00
Madárbarát létemre,ezt a sólymot nem engedném szárnyalni,és ráadásként megfosztanám a tollaitól.
Az egyik főbűnös a rendszerváltozás elcseszésében.
Victor
2017-06-14 @ 19:04
Részben bizonyítatlan, részben bizonyíthatatlan állítások.
Mi is Aristo szakmája? Hol a bizonyíték abban való szakértelmének hiányára?
Hol ragadható nyakon Aristo morális elv-nem-követése?
Abból, hogy Dr. Sólyom bizonyos véleményét nevével vállalja, nem következik, hogy nem ír az internet sötét bugyraiban valahol nevének felvállalása nélkül. Tehát általánosan bizonyíthatatlan, hogy a véleményét nevével vállalja.
Aristo vállalja a nevét: a neve Aristo.
bakker
2017-06-14 @ 19:17
Janez meg bedrogozva irogat ide baromságokat…
fran
2017-06-14 @ 21:26
Én nem mennék bele a jogi vitákba, de pedagógiai szempontból még véletlenül sem szabadna léteznie a CEU-nak. Meghazudtolása mindannak, amit egy normális oktatási rendszerről gondolnunk kell. A CEU annyira az oktatás piaci alapra helyezéséről szól, ami elfogadhatatlan egy olyan oktatási rendszertől mint amilyen a miénknek kellene lenni, vagyis annak, hogy legyen átjárás a társadalmi osztályok közt, hogy valós lehetőséget adjunk a szegényebb sorsúak felemelkedésére. A CEU izonyítja, hogy a nemzetközi elit sosem gondolta ezt komolyan. S a magyar elit kiállása CEU mellett ugyanezt mutatja. Aki a CEU-t támogatja az a szegregációt és kolonalizmust támogatja. Kolonalizálni nem csak az afrikaiaiakat, ázsiaikat és dél-amerikaiakat lehet, hanem minket Közép-Kelet-Európában élőket is. Nem egészen értem miért nem ismerik fel ezt az elit emberei ezt itthon, mikor azért nekünk napi tapasztalatunk van arról mit jelent gyarmatnak lenni. Mondom ezt úgy, hogy nem értem miért állt bele a kormány ebbe a harcba.
Gáspár Anett
2017-06-14 @ 21:41
Nem Sólyom ez, hanem keselyű.
Lali
2017-06-14 @ 22:09
Sólyom egy klasszikus későkádárkori kreatúra. Reméljük többé már nem lesz döntési helyzetben. Akik meg hallgatnak rá, azokat minősíti le. Lakmusz papírnak tehát tökéletes.
Feher Zsolt
2017-06-14 @ 22:17
Ha holnap megszünne a ceu csak pär liberäljanicsär sirnä teli a pärnäjät.De a viläg es föleg Magyarorszäg semmit nem vesztene.Azok a szakok ugy erzem nelkülözhetöek a viläg haladäsa szempontjäbol.Ugy el felejtenek hogy volt valaha egy ceu hogy na.De egyenlöre futkosnak vele mint kutya a csontal.Solyom mint elkötelezett libsi vegzi a feladatät.Megbiztäk vele nem akar csalodäst okozni.De jönnek meg majd az äljobboldaliak is.A duma az lesz en jobboldali vagyok de ezt szeretnem szovä tenni stb stb. Värjuk a folytatäst.
Tangoo47
2017-06-14 @ 23:53
Sólyom a híd-verő. Ja nem az a Gerő volt.
Minden esetre a bátorságot róla nevezhetnék el, na meg az oldott lazaságot.
DKskskdkddk
2017-06-15 @ 02:28
A mai ertelmisegi reteg egy penzsovar gerinctelen banda.
remete De oly Kár
2017-06-15 @ 05:20
Madártávlatból nézelődve úgy tűnhet, hogy a 84 után született nemzedékek, legyek uraiként építgetik nekünk a szép új világot.
Aladin
2017-06-15 @ 06:12
Solyom egy szélhámos seggnyaló, mindig is egy pitianero volt most akar villogni inkább ülne a parkban a padon és számolná a leveleket.
Alex
2017-06-15 @ 06:15
Sólyom a szarember tipikus példája aki leszedette a szobájában a magyar zászlót, holott neki elvileg Magyarországot kellett volna képviselnie.
rk
2017-06-15 @ 09:23
A, szerintem fordítva
B, Sólyom László pont olyan impotens – politikai értelemben -mint Falus Ferenc volt.
C, Ott van a fő probléma, hogy mind a ceu és az ott „tanítottak”, mind a külföldről finanszírozott álcivil szervezetek a többségi társadalom érdekei ellen cselekednek, és egyre hangosabban, erőszakosabban teszik ezt.
mokka
2017-06-15 @ 11:10
Jó, hogy vannak még olyan korrekt jogászok, mint Sólyom, akik fontosnak tartják, hogy a jogszabályok szinkronban legyenek az alkotmánnyal és az emberek érdekeit szolgálják, ne a hatalomét.
nanemár
2017-06-15 @ 11:39
Az,hogy Sólyom tanácsokkal látja el az Alkotmánybíróságot, az nem a független testület befolyásolása?
Sólyomnak lett volna alkalma megszólalni, hivatalban lévő államfőként, az öszödi beszéd után,amikor a miniszterelnök elismeri hogy elcsalták a választást, csődbe kormányozták a gazdaságot hogy nyerhessenek, de eldugták a kompromittáló iratokat és hamis adatokat közöltek az Unióval. Az államfőnek lemondásra kellett volna szólítania Gyurcsányt. De, akkor, hivatalban lévőként hallgatott, így még évekig ment a huzavona a szocik körül, amiért ő is felelős. Szó nélkül végig asszisztálta a szocik házon belüli, szégyenteljes „miniszterelnök kerestetik” válogatóját, az előrehozott választások követelése helyett. A legsúlyosabb jogsértéseket tűrte el államfőként és most szólal meg otthonról az egyetemi autonomiáért… na, elmegy a fenébe.
legyetek
2017-06-15 @ 17:16
Igen, ez akkor és ott mindent elárult. lenyomott egy olyan dumát, hogy ő nem
tehet semmit. Mentegette magát akkor is, mint ahogy minden kritikus
helyzetben.
deres
2017-06-15 @ 20:35
Most, utólag hál istennek!2006 ősze, 2010 áprilisa közt a ballibsik lenullázták magukat! A Fidesz sosem tudott volna 2/3-al nyerni Gyurcsány és Sólyom nélkül!
Matyko-X
2017-06-15 @ 16:17
A madár túltolta a biciklit. Tanácsokat adni? Kért tőle bárki is, különösen az AB, tanácsot?
Elment az esze. Tudhatná, hogy fogadatlan prókátornak mi a fizetsége.
jogvédő
2017-06-15 @ 17:00
Egyetértek. Egy köztiszteletnek örvendő jogtudós álnéven való becsmérlése szellemi gyávaság és erkölcsi defektus.
Lutzi
2017-06-16 @ 08:33
Köztisztelet? Te tisztelheted….én egy senkiházinak tartom akit egy szlovák rendőr elzavart az államhatárról…. a schengeni egyezmény értelmében bárki átmehetett volna azon a hídon. Ennek a tudásához nem kell alkotmánybírónak lenni. Ő nem tudott átmenni. Mert egy senki.
100km
2017-06-16 @ 09:25
:-)) ehhhehehehe
ataszom meg helszinki szindróma nagyraböcsülése, pont nem egyenlő a köztisztelettel.
a „szellemi gyávaság” meg olyan mint a semleges nemű wc az elte btk-n, értelmetlen. :-)))
100km
2017-06-16 @ 08:58
„Sólyom Lászlót és az általa vezetett Alkotmánybíróságot az elfuserált rendszerváltoztatás egyik fő felelősének tartom.”
egyik??? gyurcsánynál csak sólyom volt kártékonyabb. ha ő nincs, lehet, h megússzuk a hibbant nélkül… persze ez nem biztos, de az tuti, hogy amikor solyóm elkaszálta az igazságtételi törvényt, elkaszálta a normális rendszerváltás LEHETŐSÉGÉT is.
gondolom volt egy világos pillanata, mikor nem fogott kezet a kitüntetettekkel … csak az már késő bánat…..
sólyom fekete öves mintapéldánya a belterjes értelmiségi idiotizmusnak.
medvefalvy
2017-06-16 @ 20:12
Sólyom Lászlót OV neveztette ki Elnöknek.
Röszkei Emília
2017-06-20 @ 14:51
Hogy pontosabbak legyünk: az SZDSZ jelölte (Védegylet álca alatt) és tette lehetővé a megválasztását a szavazástól való távolmaradásával (ha nem ő a jelölt, nem maradnak távol). A Fidesz végrehajtotta a hatalom meghekkelését, de ott és akkor ezt végre kellett volna hajtani akkor is, ha egy ló a jelölt.
pifpuf
2017-06-17 @ 12:13
Az ember a hibákból tanul. Mondjuk a buta abból sem.
Matyko-X
2017-06-17 @ 15:45
🙂
Károly
2017-06-21 @ 10:44
Matyas Nagy, igen finoman foglamazott, pedig sólyom, egy hitvány ember és pont.
A kommunisták példaképe.