Rumpelstiltskin, a gonosz kis törpe

90

„Haragot, istennő zengd Péleidész Akhileuszét,
vészest, mely sokezer kínt szerzett minden akhájnak,
mert sok hősnek erős lelkét Hádészra vetette…”

Homérosz: Iliász

Engem mindig lenyűgözött az a bátorság, amivel emberek olyasmiről beszélnek, írnak, amiről fogalmuk sincs. Megvallom őszintén, én ehhez gyáva vagyok. Nem merem megtenni, hogy például olyasmiről írjak, amit nem olvastam, mert félek, hogy kiderül, és akkor elbujdoshatok, magam mögött hagyva jól fizető, kényelmes lakáj-propagandista állásomat. Így aztán – pusztán gyávaságból – olyan dolgokról írok, melyeket tényleg olvastam, megfosztva ezzel magamat számtalan kitűnő témától. Mások azonban nálam sokkal merészebbek, mi több oroszlánszívűek, és simán írnak olyasmiről, amit nemhogy nem olvastak, de még csak a rezüméjét sem ismerik.

Itt van mindjárt Homérosz nagyszerű műve, az Iliász. Miután híre ment, hogy a BBC különböző négerek főszereplésével készít belőle filmet, nagy felzúdulás kerekedett. Még magam is felzúdultam. (A felzúdulást ide kattintva el is olvashatják.)  Válaszul egy Bőtös Botond nevezetű ember irományt követett el az Átlátszó.hu című irodalomtörténeti portálon. Mielőtt elmesélném, hogy miket hordott össze, néhány keresetlen szóval be kell mutatnom a nyájas olvasó előtt bizonyára méltán ismeretlen szerzőt.

Bőtös Botond, alias „csehszlovák kém” érdekes figurája a magyar újságírásnak. Bár termetre egy tápos törpére emlékeztet, szelleme sasszárnyaival árnyékot borít a Kárpát-medencére. Legalábbis arra a részére, ahol például Átlátszó.hu-t olvasnak. Eme árnyéktól azután nagy sötétség is kél ottan.

Én a továbbiakban Rumpelstiltskin-nek fogom őt nevezni, a Grimm-mesék gonosz törpéje nyomán, továbbá azért, mert – mint látni fogjuk – ő is szalmából fonja a haladó ellenzék aranyát. Ő volt az, aki wellness tevékenységként a következőkről álmodozik: „Bízom abban, ha megbuktok, néhány napig még nem áll helyre a demokrácia, és az ilyen alakok testét az árok partjáról lapátolják majd fel egy IFA-ra.”

Ugye mily elragadó módon kél ki a baloldali humanizmus gyönyörű gondolati virága a fasiszta mocsárból?

Amúgy az is kiderül az idézett mondatból, hogy Rumpelstiltskinnek halvány fogalma sincs a lapát nevezetű eszköz használatának korlátairól, ami a fasiszta tetemek hajigálását illeti. Nem véletlenül, a haladó baloldalon, régi hagyományként, az elméleti felkészültséget rendre megcáfolja a praktikum.

Nos, barátunk cikket közölt „Így csinált teljesen hülyét a jobboldali sajtóból a fekete Zeusz” címmel. A dolgozat kemény felütéssel kezdődik: „a multikulturális társadalom valóság Nyugaton, ahol leszámolnak a fehér felsőbbrendűség maradványaival a filmművészetben is. Arról viszont nem tudtak, hogy már az ókori görögök feketének is ábrázolták Zeuszt.” Majd pedig belekezd mindennek kifejtésébe. Abban nincs vitám Rumpelstiltskinnel, hogy „a multikulturális társadalom valóság Nyugaton”, hiszen ennek kézzelfogható bizonyítékait láttuk a „Nyugaton”, például az idei, szilveszteri autófelgyújtások, rendőrrugdosások és egyéb multikulti mulatságok során. Azzal is egyetértek, hogy „leszámolnak a fehér felsőbbrendűség maradványaival a filmművészetben is”, különös tekintettel arra, hogy akik a hollywoodi filmművészetet csinálják, azok igazából alsóbbrendűek (itt most az erkölcsi feslettségre utalok – mielőtt feljelentenek), így tényleg nagyon zavarja őket a felsőbbrendűség.

Ezután hosszabb és zavaros fejtegetés következik a hollywoodi szereplőválogatás szempontjairól, melynek slusszpoénja az, hogy a filmekben szereplő kvótanégereket (európai politikusok talán megfelelőbbnek találhatják a referenciakulcsnéger kifejezést) a tehetségük alapján választják ki.

Ezen sokat röhögtem, pedig Rumpelstiltskin nem viccnek szánta.

A magyar multikulturalitás és a szerző szellemi állapotának példájaként a Fradiban focizó négereket hozza fel, akiket a közönség szeret és megtapsol. Szerényen jegyezném meg, hogy a közönség a bicikliző majmokat is megtapsolja és szereti, sőt, mint tudjuk, a „Megy a vonat” kezdetű mondókát is.

Így jutunk el Homérosz Iliászához, melyben – ha olvasta volna – feltűnhetne, hogy Homérosz olyanokat ír, mint „s megfogván szőke hajánál Péleiónt” (Akhilleuszt mert a Péleión név is őt takarja). Az ugyancsak zseniális néger által megszemélyesítendő Zeuszról pedig azt írja, hogy „és bólintott rá barna szemölddel: ambrosziás hajafürtje előreomolt a hatalmas nemmúló főről”. Hérát, Helénát és Andromakhét pedig „hókarúként” jellemzi, ami azért négerben meglehetősen ritka. Hősünktől eltérően azt is tudjuk, hogy a Peloponnészoszi-félszigetet meghódító törzsek – a görögök – árják révén szőkék, vörösek és kék szeműek voltak. Ennyit a történelemről és Homéroszról.

Ami ezután következik, az pedig maga a tobzódó, rosszindulatú műveletlenség.

Talál néhány képet, illetve szócikket – nyilván a Google első tíz találatában –, melyeken fekete alakok láthatóak. Elárulom neki, hogy ez bizony csak egy sajátos fazekastechnika eredménye, és ezt a görögnégerek létének bizonyítására használni körülbelül annyira jogos, mint annak feltételezése, hogy minden szénrajz négereket ábrázol. A görögök valóban találkozhattak négerekkel, hiszen kapcsolatban álltak Afrikával is, az azonban biztos, hogy nem nagyon lehetett gazda nélküli négereket találni a Magna Graecia – ahogyan Sztrabón nevezete a görögök hazáját – területén.

Rumpelstiltskin és tettestársai igyekezete, melyet ők a „fehér felsőbbrendűség” megszüntetésének neveznek, arra irányul, hogy elfogadtassák az Európa-szerte látható, gazda nélkül mászkáló négerek jelenlétét és látványát. Hogy ezt normálisnak, mi több, kívánatosnak tüntessék fel. Ezért akarják elmaszatolni ama egyszerű tényt, hogy a nyugati keresztény kultúrát a nyugati, fehér, keresztények hozták létre, azok a bizonyos „halott, fehér csávók”, annak minden vívmányával, valamint minden csúfságával egyetemben, és vajmi kevés köze volt/van hozzá a négereknek, vagy bárki másnak.

Nekik is bizonyára van történelmük, szórakozzanak azzal!

Hogy az összes műveletlen ostoba, aki a szerzőhöz hasonlóan sohasem olvasta sem az Iliászt, sem semmi mást, elhiggye, hogy ami most történik, az régen is így történt és hogy ez jó, ehhez szükséges történelmet hamisítani hülye filmek és még hülyébb újságírók segítségével. Ha pedig úgy nem megy, akkor jöhet az IFA-plató.

Facebook hozzászólások