Pisti a metafizikában

96
 

 

 

„Bizony, az etiópiaiak istenei feketék és széles orrúak, s a thrákokéinak haja veres, és szemük kék. (…)

Bizony, ha az ökröknek és lovaknak volna kezük, s az emberekhez hasonlóan szobrokat készítenének, a lovak ló alakú isteneket mintáznának, az ökrök pedig ökör alakúakat.”

Kolophóni Xenophanész

Kétségtelenül megállapíthatjuk, hogy az új esztendőben a Gyurcsány-párt komoly nehézségekkel kénytelen szembenézni. Miután Gréczy Zsolt a saját kezébe vette sorsát, új hülyét kell keresni, aki megjelenítheti a pártot. Jelentkezőből persze akad elég. Tippem szerint a legesélyesebb Vágó kvízmester, a hon esze.

Zárójel. Gréczyre közben pedig – mint Feri elmondta – majd vigyáznak. Gondolom azért, hogy ne csináljon újabb aberrált hülyeségeket. Hogy ez miképpen képzelik azt nem mondták el, de gondolom, a késztetés csökkentése érdekében egész nap Klára asszony képeit kell néznie. Ha attól nem megy el a kedve, akkor semmitől. A szilveszteri fotón ott is látjuk Klára asszony háta mögött; gondolom ez már a terápia része. Zárójel bezárva.

Pisti – hogy megfeleljen új tisztségének és nagy port verjen föl – a minap kitett egy kettős képet a Facebook-oldalára, mely kép egyik oldalán egy ijesztően giccses Jézus megjelenítést láthatunk, a másik oldalán pedig „… egy valószínűnek tartott Jézus-ábrázolást, mely a BBC oldalán jelent meg, tudományos elemzés eredményeképp.” A megállapítás „tudományosságát” minden bizonnyal azok a brit tudósok támasztották alá, akik – megcáfolva az egykor csodált brit egyetemek hírnevét – elérték, hogy a „brit tudósok” kifejezés az „agyalágyult” melléknév szinonimájává vált. Nagy munka fekszik ebben.

Közbevetőleg jegyezném meg, hogy amennyiben komolyan vesszük a fent idézett Xenophanész meglátását, akkor mindenki olyan Istent képzel el, akit aztán imádni képes. Ha a BBC, illetve a „brit tudósok” számára ilyen a kívánatos kép, akkor tehetetlenek vagyunk. Márpedig ez az eset állhat fenn, hiszen tömegével importálnak ilyen kinézetű alakokat, akikről bizonyára azt hiszik, hogy majd krisztusi békességgel élnek közöttük. Majd meglátják. 

Hogy Krisztus hogyan nézett ki, azt nem tudjuk. A Bibliában nincs róla leírás. A legkorábbi ábrázolások is 2-300 évvel halála után keletkeztek. Valószínűleg átlagos zsidó férfi volt, legalábbis valószínű, hiszen külön meg kellett mutatni őt a pribékeknek a tanítványai között. Az a bizonyos Júdás-csók ugye. Persze ez nem sokat segít, hiszen azt sem tudjuk, milyenek voltak akkoriban az átlagos zsidó férfiak.

Nincs kanonizált Jézus-ábrázolás, mindenki olyannak képzeli, amilyennek akarja, hiszen nem a megjelenése számít, hanem amit tanított.

Ezen a „valószínűnek” tartott képen viszont egy olyan arc ábrázoltatik, amely leginkább Kalányos Rómeó körözési fotójára emlékeztet, a VIII. kerületi rendőrkapitányságon. Láttán Cesare Lombroso professzor sírna a gyönyörűségtől. Ez az arc pedig, mondhatni cseppet sem szimpatikus és ez – Pistinek a tárgyban folytatott eddigi tevékenysége ismeretében – semmiképpen sem lehet véletlen. Hősünk ugyanis ateista. Minden bizonnyal valamely kvízben a „Létezik-e Isten?” kérdésre a „Nem” választ mutatta neki a képernyő. És az sohasem téved. Így aztán a kvízmesterek kvízmestere örökre elkötelezte magát e nézet mellett, hiszen klasszikus műveltségét is a képernyőn megjelenő, pár mondatos válaszokból szerezte. Olyan is. 

Azon persze, hogy a második arc jobban tetszik neki, nem változtathatunk – ízlések és pofonok ugyebár. Sőt, Klára asszony után még csak meg sem lepődünk. Bár Pisti számára – úgy sejtem – egy olyan istenarc lenne igazán szimpatikus, melynek nagy orra, szemüvege és a mögött kissé italosan-fátyolos tekintete van. Ja, és akinek jobbkeze Gréczy Zsolt. Hogy Gréczy jobbkeze akkor micsoda, arról most nem kívánok elmélkedni.

Persze semmi baj azzal, ha valaki ateista. Lelke rajta. A szellem és az anyag közötti elsőbbség a logika eszközeivel nem tudhatjuk eldönteni ugyanis, ezért hit kérdése a dolog. Amint erre egyébként a jó nevű német filozófus, Immanuel Kant is rámutatott már.

Gondolom, ő nem szerepelt egyetlen kvízben sem, így aztán hősünk számára nem is létezik.

Csakhogy Pisti nem akármilyen ateista, hanem a harcos fajtából való. Miután az ateizmus is csupán egy vallás a sok közül, ő büszkén vállalja a térítés nehéz munkáját is, hiszen terjeszteni kell a tant. Ez, a mai igencsak toleráns világban, egyáltalán nem veszélyes dolog, aligha fenyegeti a keresztény mártírok sorsa, és nem vetik majd a petárdázástól megvadult, elkóborolt ebek elé.

Az ateista térítésnek nagy keletje van a fejlett nyugaton is, például ennek jegyében, nem is oly régen, posztereket festettek a londoni buszokra „Isten nem létezik” felirattal. Ennek célja teljesen megegyezik azzal, amiért Pisti kitette Kalányos Rómeó körözési fotóját. Idegesíteni kell a nem ateistákat. Mert az szórakoztató számukra, és – mint említettem – a keresztények esetében teljesen veszélytelen is. 

A gesztusra adott reakciójában Szentesi Zöldi kolléga is utalt rá: nem minden vallás esetében van ez így. Bizonyos vallások hívei kevésbé toleránsak, és felháborodásuknak kézzelfogható bizonyítékait is adják, bombák, kivégzések és lövöldözés formájában. Vágó és hitsorosai pontosan az általuk megvetett kereszténységnek, melynek központi kategóriái a szeretet és a megbocsájtás, illetve a belőle kialakult társadalmi formának köszönhetik, hogy vígan sértegethetik a híveket. 

„Az ateisták a mi lelki szegényeink. E kor leginkább segítségre szoruló gyermekei.” – írja róluk Hamvas Béla a „Bor filozófiája” című kitűnő művében, melyet akkor írt, mikor Vágó ateista elvtársai éppen uralmon voltak. Mert egy percre se feledjük: voltak ők már hatalmon is. Sőt, újra szeretnének ott lenni. És akkor Pisti nem csak a járműjavító ura, de akár kvízminiszter is lehet, aki időnként ravasz kérdéseket tesz fel a népnek, és ha rosszul válaszolnak, akkor büntetésből adót emel. Esetleg kilöveti a szemüket. 

Nem kéne engedni.