A kulturkampf valódi tétje
30„Azok, akik nem emlékeznek a múltra, arra kárhoztatnak, hogy megismételjék azt.”
George Santayana
A fenti idézetet gyakran olvashatjuk, akár egyet is érthetünk vele, felvet azonban egy kínzó kérdést: mi van akkor, ha rosszul emlékezünk rá?
Erre a kérdésre emlékeztet bennünket – tán választ is ad rá – hogy híre jött: Szabad Október Fesztivál lesz október 8. és 31. között, a baloldal új, nagy, forradalmi ünnepet kíván kreálni az „őszirózsásnak” titulált puccs emlékezetéből. (https://merce.hu/oktober/) Az „őszirózsás” jelzőt egyébként nem tartom jellemzőnek, ha már virág, akkor inkább a büdöske. Az esemény gazdája a méltán népszerű, függetlenobjektív Mérce című kiadvány és a Gólya presszó, a forradalmi ifjúság kedvelt kocsmája. A belépéshez bizonyára kötelező lesz a Che Guevara-s póló és bizonyos – kémiai úton gondosan beállított – mentális állapot. Ez az a hely, ahol, Rejtő után szabadon, „… az úri közönség táncol.” („Dining room, Man spricht deutsch.”)
A szervezők – a legszebb tradíciók jegyében – a régmúlt Forradalmi Ifjúsági Napok gyönyörű emlékét kívánják felidézni. Ezeket ugyan anno tavasszal tartották, és elsősorban a „dicsőséges 133 nap” emlékezete volt a fő téma, most, némileg enyhítve a történelemhamisítást, az ún. „őszirózsás” zavargás áll a rendezvény homlokterében, megspékelve 1956 baloldali olvasatával. Mint írják „… megpróbáljuk értelmezni a 20. századi magyar történelemnek ezt a két nagyon szép epizódját.” Magam is ettől tartok. Annak idején ilyenkor még felvonult az Ifjú Gárda is, a munkásőrség gyermektagozata, akiket mi csak „Hülye vagyok, de karriert szeretnék” csoportnak neveztünk.
Helyettük vannak most Guevara-pólós hülyegyerekek – innen is látszik, hogy nincs új a nap alatt.
Türelmetlen ember vagyok. Egészen egyszerűen képtelen vagyok kivárni a jeles eseményt, így hát a képzeletemre, no meg a tapasztalataimra hagyatkozva egy kis műsorfüzettel kedveskednék az érdeklődő közönség számára, a nagyszerű rendezvény eseményeivel kapcsolatban. Sajnos – terjedelmi okokból – nem tudok most az összes eseményre kitérni, kénytelen vagyok egyeseket, a legizgalmasabbakat kiemelni és csak azokkal foglalkozni alant.
20. századi magyar baloldali arcképcsarnok
Ez egy konkrét kiállításnak ígérkezik, arcképekkel illusztrálva a baloldal szellemi nagyságait. Mint azt a beharangozóban írják: „A 20. századi baloldal történetének rengeteg árnyoldala van. A jobboldali propaganda pedig ezt nap mint nap az arcunkba is dörgöli. Mi azt akarjuk bemutatni, kik azok, akikre büszkék lehetünk…” Úgy képzelem, hogy amint belépünk a kiállítási terembe szemben egy klasszikus pártbizottsági-dizájn lesz látható, Marx, Engels, Lenin alatta piros abrosszal letakart asztal, vízköves vizeskancsó, aszparágusz. Mögötte kitömött párttitkár, bőrkalap, vodkás üveg és járási szintű tekintet.
Jobbra és balra két tematikus terem nyílik, az egyikben azokkal akiket elvtársaik nyuvasztottak meg, mint Kun Béla, Rajk, vagy Nagy Imre, a másikban pedig azok, akik felakasztották őket, mint Kádár, Péter Gábor és végül az ismeretlen ÁVH-s. Esetleg lehetne egy harmadik, kisebb szoba, ahol azokat látnánk akik a kommunizmus iránti mély elkötelezettségtől áthatva, Moszkva helyett a kapitalizmusba menekültek, és ezért ágyban párnák között sikerült elhalálozniuk, mint Jászi, vagy Landrer Jenő.
Eszmélet: 1918-2018 – A demoratikus forradalom üzenetei
Itt olyan nagyágyúk előadásait hallgathatjuk meg, mint TGM, vagy Zsurzsán Anita, tudják ő az a nagyon buta nőszemély búvárszemüvegben. A témák közül különösen a „Földkérdés a XX. század elején, koncepciók a nagybirtokrendszer felszámolására: A földtulajdon átalakításának programjai, agráriusoktól az agrárszocialistákig, kisbirtoktól a kollektivista szövetkezetekig” ragadta meg a képzeletemet, ugyanis a neves előadók mindegyike földet legfeljebb a virágcserépben látott, stílszerűen az őszirózsa alatt ugyebár. Javasolnám még a „A szervestrágyázás hatása a szocializmus építésére” című hiánypótló előadás megtartását is, erre – személyes érintettség okán – akármelyikük képes.
Mozgalmi társasjáték est
Megvallom őszintén, ezt tartom az egyik legizgalmasabb eseménynek. Már a beharangozó is szinte vibrál az intellektuális feszültségtől. „…egy osztályharcról szóló 70-es évekbeli játékot is hozunk.” Én még nem láttam ilyen játékot. Gondolom ez valami kockadobós társasjáték. Ha lelősz két osztályidegent, akkor három mezőt előrelépsz, ha elvéted akkor kettőt hátra. Aki háromszor egymásután hatost dob, az személyesen találkozhat Leninnel.
Tennék még néhány javaslatot a bemutatandó játékokra:
- Kit akasszunk fel? – kreatív játék babákkal.
- Hányan lépnek be a TSZ-be. Aki a legtöbb parasztot tudja annyira megverni, hogy belépjen az nyer. (Lásd még: seggrepacsi)
- Baloldali bújócska. Az egyik pajtást kiszámolják, ő lesz az ÁVH-s. A többiek elbújnak és neki kell megkeresni őket. Akit megtalál azt beviheti az ávóra és jól megveri.
Munkásmozgalmi séta Józsefvárosban Kalmár Szilárddal
„Hol ringott a magyar baloldal bölcsője? Sokan ma is azt hiszik, hogy Csepel, Angyalföld, Újpest, a gyárvárosok nevelték ki a radikális társadalmi változásokat sürgető generációkat. Az igazság azonban más.” Így a beharangozó. És az igazság tényleg más. A magyar munkásmozgalom bölcsője valójában a Lipótvárosban ringott. Hogy mit keresnek a Józsefvárosban, az rejtély.
100 év után – az őszirózsás forradalom történelmi perspektívában
Hajdu Tibor veterán történelemhamisító előadása a Károlyi-puccs százéves évfordulóján. Az előadás előtt – remélem – szétosztják a jeles szerző „Március Huszonegyedike” című örökbecsű művét, ahol még tehetetlen, osztályérdektől vezérelt, önző figurának láttatta a hülye grófot. Csak hogy lássa az érdeklődő ifjúság a történelem – és Hajdu – szellemét működés közben.
Mindazok, akik elmennek bizonyára nagyszerűen fognak szórakozni. Végezetül pedig – bár ez már nincs a programba – az eseményektől feltüzelt ifjúság megbuktatja Orbánbasit, mert rendszere méltatlan 1918 tündöklő szelleméhez. Forró ősznek nézünk elébe.
2018-09-29 @ 16:28
„és ezért ágyban párnák között sikerült elhalálozniuk, mint Jászi, vagy Landrer Jenő.”
Biszku, Horn Gyula…
2018-09-29 @ 16:30
„„A szervestrágyázás hatása a szocializmus építésére”
SzarGenderTini is ebből táplálkozott.
2018-09-29 @ 16:44
Ha esetleg javasolhatnäm a lenin fiuk+cserny jozsef leszärmazottaival orszägirto turära indulhatnänak a päncelvonatukkal. Nagyszerü megemlekezes lehetne videken is ne sajätitsäk ki a belpesti ertelmisegnek ezeket a nagyszerü pillanatokat. Aztän lukäcs gyuri barätunk eszmei tärsa heller ägnes a hösök teren a bolsevikokbol tizedelhetne.Csak nehogy elpuhuljanak. Miutän tombolt a vörösterror kb 600 embert vegeztek ki igy ugy most igazän lehet örvendeni micsoda embersegessek voltak es mily nagyszerü volt a vörösforradalom.Csak szerenyen kerdem nem kenne az ss-t is összehivni nosztalgiäzni picit????Ha mär ugyis megemlekezünk!!!
2018-09-30 @ 17:25
Mindent a maga idejében.
Ezt a rendezvényt jövő tavaszra tervezik az elvtársak.
2018-10-01 @ 04:04
Az értelmiség, olyan mint a trágya. Undorító, bűzös, de szükséges a többlettermelés eléréséhez!
Lenin aranyköpése, lásd MDF, SZDSZ, az összes szemét Mózes eredetű népség!
2018-09-29 @ 16:47
Október végén nincs őszirózsa! Krizantém van! Tipikus halottak napi virág. A főváros akkor amúgy is a halottak napjára készülődött.
2018-09-29 @ 17:50
Erről az időszakról szól Tormay Cecile: Bujdosó könyv c. naplóregényében. A helyzet anno ténylegesen a halottak napját (hetét, hónapját) jelentette, százával végeztek ki ártatlan embereket, mert „a vér az ami összekovácsol bennünket” (Szamuelly)
2018-09-29 @ 17:44
„A magyar munkásmozgalom bölcsője valójában a Lipótvárosban ringott. Hogy mit keresnek a Józsefvárosban, az rejtély. ”
Ez is tévedés! A kunbéla-galeri Budán, a XII. Városmajor utca 42. alatt egy fényűző polgári lakásban gyűlt össze, innen indultak el átvenni a hatalmat amit Károlyi szó nélkül át is adott.
Károlyi az önéletrajzában jóval később azt hazudta, hogy az okiratra ráhamisították az aláírását. (Ez egy nagyon átlátszó hazugság annak tükrében, hogy a későbbiek során, a „Tanácsköztársaság” idején többször is találkoztak.) De Károlyit a tények még Belgrádban sem zavarták.
2018-09-29 @ 19:18
A lipótvárosban ringott. Nem az a lényeg hol gyűltek, hanem kik voltak.
2018-09-29 @ 23:57
Hmm. A legendárium szerint szombaton csak Garbai Sándor írta alá a halálos ítéleteket, mert a direktórium többi tagja ezt szombaton nem tehette meg.
2018-09-30 @ 00:00
Amúgy ez a kunbéla a monarchia idején hivatásos provokatör és besúgó volt Nagyváradon. Amúgy „újságírónak” hazudta magát.
2018-09-29 @ 18:27
Megemlékeztem a patkányforradalomról.
Némi papír kíséretében útnak indítottam őket a szennyvíztelep felé.
2018-09-29 @ 19:10
Aristo, a fenébe, ez qrvajó!
Folyton sikerül felülmúlni önmagad.
Kösz.
2018-09-29 @ 20:51
az ismeretlen ÁVH-s: a komcsizsiddancs verőlegény Bauer-re hasonlít
2018-09-29 @ 21:54
„Év elején Fokvárosból kaptunk olyan híreket, hogy akadozik a vízellátás, most pedig Izraelből, Kaliforniából, hogy nagyon közel vannak ahhoz, hogy a vésztartalékaikat éljék fel. ”
http://www.magyarkurir.hu/nezopont/interju-hetesi-zsolt-fizikussal-az-emberiseget-fenyegeto-veszelyekrol
Ez a gond, és ezek a 1918-19-es patkányok azt hiszik, hogy ők megúszhatnak bármit is.
2018-09-29 @ 23:36
Hogy kicsit árnyaljam a képet, megkérdezném, hogy az eseményen részt vesz e Küvér Lajos 19-es vöröskatona unokája?
2018-09-30 @ 07:13
Sok feladata van az oktatásnak. Az egyik legfontosabb, Károlyi Mihályról – formailag az első magyar köztársaság ministerelnöke – tudatosítani a felnövekvő ifjuságban, hogy szimpla, erőtlen, tehetségtelen, de nagyravágyó HAZAÁRULÓ volt, akkor, amikor kb. 900 000 magyar katonát szereltetett le, és tűrte gyáván, hogy néhány tízezer szerb, romám, cseh katona elfoglalja Magyraország jelentős részét.
Majd saját tehetetlenségétől megrémülve átadta a hatalmat annak a mocskos bandának, amely a mai kommunista-libero bandának a szellemi – és nem egy esetben fizikai – őse.
2018-10-01 @ 10:20
Károlyi ahhoz is buta volt, hogy megrémüljön. De amikor látta, hogy még cselédlány sem engedelmeskedik neki és nem tesz cukrot a kávéja mellé, nos akkor lemondott, mert nulla volt a tényleges hatalma.
2018-09-30 @ 07:40
A leírt szöveg utólag átolvasandó.
Így biztosan nem maradt volna benne a Landler név elütése Landrer-ré.
Mert aki fiatal és csak innen tájékozódik, tévesen jegyzi meg.
2018-09-30 @ 10:40
Adalék: Landler Jenő unokája az a Bors (Biermann) Jenő, aki a kulturkampfot az MHV igazgatói székében művelte. Testvére Biermann Erzsébet volt bank igazgató, szintén elkötelezett kultúrharcos. Érdemes azt is felkutatni hol és hogyan talált egymásra a Biermann és a Landler család.
2018-09-30 @ 17:22
Felkutatni?
Nem nagy ügy.
Valószínűleg ki sem kell mozdulni a hetedik kerületből.
2018-09-30 @ 17:39
Na jó, költői javaslat volt…
2018-10-01 @ 10:15
Dodó! Csak a proli-zsidók maradtak a VII. kerületben. A Kazár (=Székely Mihály) utcában és környékén már tehetős izraelita nem lakik. A jobbak a Rózsadombra mentek, a kevésbé gazdagok Újlipóciába.
2018-09-30 @ 12:45
Von Mackensen marsall esete a hazafi Károlyival, emlékeztetőként:
Az I. világháború végén a vereség őt is sokkolta. Maradék német katonáival Magyarországon keresztül kívánt hazajutni, és felajánlotta, hogy intakt csapataival megvédi Magyarországot a román betöréstől. Ebből persze nem kért Károlyi, sőt, hogy az Antantnál jó pontot szerezzen, Mackensent és kétezer katonáját Fót környékére internáltatta. A felháborodott hadvezér a Parlamentben tiltakozott, ahol Károlyi és Böhm Vilmos fogadta. Mackensen kísérete a szomszéd szobában maradt, majd a tábornokuk kiabálására lettek figyelmesek, ezért benyitottak a tárgyalóterembe, ahol Mackensen háttal az ajtó felé állott, s indulatosan beszélve, a következőket mondta: „Diese erniedrigende Behandlung ist Ungarns Dank dafür, dass ich das Land dreimal vor feindlicher Invasion rettete!” (Ezzel a megalázó bánásmóddal hálálják meg a magyarok, hogy háromszor megmentettem az ellenséges inváziótól az országot!). Sajnos a tábornok nem lett annyira ideges, hogy marsallbotjával agyoncsapja a két semmirekellőt. Később átadták az Antantnak, akik Szalonikibe szállították, így csak 1919 végén térhetett haza.
2018-09-30 @ 16:00
A” Mérce” c. kiadvány második cikke elolvasása után, még régebb, azt találtam, hogy különösen jól választották meg ezt a föcímet. Mehetnének mind lélekgyógyászhoz analízisre. A szövegeik alapján nem is kéne ott magyrázkodniuk. Egyetlen dolguk maradna, felosztani egymásözt, hogy melyikük lenne a továbbiakban Napoleon, Freud, Einstein vagy a jövö uniós fömuftija, s így tovább; ez is kötelezö lehetne a belépéshez. Jaj igen, és a „kitömött párttitkár”.
Lenne még egy agrárius javaslatom, amit már meg is próbáltak egyesek annak idején, teljes sikerrel: rizset termeszteni a Hortobágyon.
Az is meglehet, hogy néhányaknak akik odamennek, a kényszerzubbony alkalmi hasznára fognak emlékezni.
2018-10-01 @ 12:04
Egyszer érdemes lenne elmesélni a forradalmi ifjúságnak, milyen is volt a Gólya presszó és környéke a 80-as évek végén, amikor az általuk favorizált banda volt hatalmon. Mi jártunk oda csóró egyetemistaként, biztonsági okokból szigorúan csapatostul, mert olcsó volt és közel a kolihoz. Egy igazi, nyóckeres prolikocsma volt, valóban az a rejtői “Az úri közönség táncol” típusú, talán egy fokkal hangulatosabb, mint az ugyanebbe a kategóriába tartozó Szigony, és kicsit kevésbé veszélyes, mint a Tűzoltó utcai kricsmi, aminek a bejárata körül kívül is csempézett fala volt a könnyebb lemoshatóság okán. Ennél jobb helyszínt keresve sem találhattak volna maguknak.
2018-10-01 @ 15:49
Nagyszerû összefoglaló azoknak akik ismerték és követték a történelem folyását mégha csak a szülôk, nagyszülôk elbeszéléseibôl, mert a II. világháború utáni történelemkönyvek „enyhén” részlehajlóak voltak.
Az egyik nagyanyám a VII. kerület valamikori István út, majd Landler Jenô utca egyik házában lakott, az újbóli névváltozást már nem érhette meg!
2018-10-01 @ 18:46
Az 1918-as őszirózsás forradalom vértelen, polgári megmozdulás volt, ami demokratikus köztársaságot hozott létre egy rövid időre. Összemosni a véres Tanácsköztársasággal legalább olyan blőd dolog, mint összekeverni a nácikat a konzervativizmussal.
2018-10-03 @ 00:48
Hát a „vértelenség” éppenséggel nem erény, ha gondosan megszervezik az anarchiát. Legyünk őszinték. Károlyiék nemcsak megtűrték, de pártolták is az anarchistákat és a fosztogató volt frontkatonákat. Gyakorlatilag megbénult az élet, következmények nélkül lehetett fényes nappal kirabolni az embereket az utcán.
2018-10-04 @ 11:22
Van viráguk.A „sub Rosa”.