Az aranyborjú

43

„Van választás. Orbán vagy Dobrev. Ezt kínálja az árnyékkormány.”

Gyurcsány Ferenc

„Mózes Jahve hívására felmegy a hegyre, hogy átvegye a kőtáblákat a törvénnyel és a parancsokkal, a népet pedig Áronra és Hurra bízza (24,12-15a). Mózes negyven nap és negyven éjjel marad a hegyen (24,15b-18), ahol Jahve átadja Mózesnek a két kőtáblát a törvényekkel (31,18; 32-34. fejezet). A nép, amikor látja, hogy Mózes késlekedik lejönni a hegyről, Istenről képmást – aranyborjút – készíttet magának Áronnal, hogy így imádja az egyiptomi szolgaságból megszabadító Istenét. Jahve a hegyen figyelmezteti Mózest a nép elpártolására. Amikor Mózes, kezében a kőtáblákkal, visszatér a táborba és látja az aranyborjú körül táncoló népet, a hegy lábánál összetöri a kőtáblákat, az aranyborjút elégeti. Magához szólítja azokat, akik hűségesek maradtak Jahvéhoz. Lévi fiai Mózes mellé állnak, és leszámolnak a táborban az elpártolókkal. Hűségükkel méltóak arra, hogy Jahve papjai legyenek.”

A Wikipédiából idézve

Szereplők: KrumpliFejűKommunista – KFK

CsataKanca – CSK

VarnyúLaci – VL

DK-sok kara

ÁrnyékKormány – ÁK

Kénytelenek vagyunk megemlékezni a NÉP-ről és feljegyezni a vándorlás eseményeit, hogy ne maradjanak emlékezet nélkül. Kicsit már unják is.

A DK-sok tehát bolyonganak a sivatagban, elöl ül a masiniszta, hátul meg a krumplifejű kommunista.

KFK: (KrumpliFejűKommunista, hirtelen ötlettől áthatva): Én elmegyek körülnézni. Senki sem kövessen csak hű nejem, Klára! Meg kell tudnom, mit főztek ki ezek a fasiszták.

DK-sok kara: Ő elmegy és körülnéz! És csak az igaz Klára követheti. Így van ez jól! (imádattal nézik és leborulnak)

KFK: Tán még jöhet velem Varnyú Laci is, hogy vigyázzon ránk! Károgásával elijeszti az életünkre törőket.

VF (helyeslőleg): Káár, káár…

CSK: Bőő… Izé… akarom mondani, nagyon helyes.

DK-sok kara: Ő elmegy, hogy megvilágosodjon. Csoda, csoda (imádattal nézik és felborulnak)

CSK: Ahogyan férjem megjegyezte: pártot építünk, nem kicsit, nagyot. Mi tesszük, továbbá tudjuk és merjük is, ahogyan nagy elődeink is megmondták. Az én Árnyékkormányom… (egyfolytában beszélve el)

Felhágnak hát a hegyre: KrumpliFejűKommunista, meg a CsataKanca és VarnyúLaci, a biztonság kedvéért. Ott találják Jahvét, aki végül nagy nehezen átadja nekik a Kommunista kiáltványt – biztos ami zicher – kőbe vésve. Meg is kérdezte a CsataKanca, hogy mi túrót kezdünk ennyi kővel, de a KrumpliFejűKommunista megnyugtatta, hogy nem lesz semmi baj. Jahve egyébként már a hegyen is figyelmeztette őket, hogy lehet, hogy probléma lesz a Kiáltvánnyal, mert túl hosszú és nem olvassák el.

Csak közben túl sok idő telik el és a nép az aranyborjú építésébe kezd, azért aranyból, mert – biz hundertcvancig – már akkor is első volt az üzlet. A nép körtáncot lejt az aranyborjú körül és nem felejti el befizetni a kamarai adót. Mikor a KrumpliFejűKommunista ezt meglátja, látszólagos dühében összetöri a Kiáltványt és a maradék DK-sokkal vérengzést rendez a pártban. (A köveket a Villányi úti székház alapjába helyezték el, azért annyira stabil.) A DK-sok kiborulnak az esettől, kirúgják a szakadárokat és mindenki mást is, aki nem ért egyet velük. Így aztán a maradék DK-sok – ahogyan nevezik őket: Gyurcsány fiai – méltók lesznek a hű DK-tag névre, mint például Vágó Pisti és viselhetik a halálukig. (Úgy kell nekik.)

És ekkor összeül az Árnyékkormány, a KrumpliFejűKommunista pedig beszédet mond, például ilyeneket: Megérkezett egy új világ reménye, ígérete. Dobrev Klára személyesíti meg ezt az álmot. A DK-sok megborulnak ettől a szövegtől, és ujjongva éltetik a CsataKancát és a KrumpliFejűKommunistát. A DK-sok ujjongva balra el.

KFK: Na, akkor húzunk el dolgozni. Be kell olvasztani az Aranyborjút és apránként eladni, hogy ne neszeljen fel senki. Laci, te vigyázol mindenre, ráripakodsz bárkire, akire kell, Klára, te ezt fedezed az EU-ban… Ahogyan csináltad azzal az EU-s megrendeléssel is, na, az jó volt. Közben az árnyékszék, akarom mondani, az árnyékkormány kormányoz, ahogyan kell. Munkára, emberek.

(És így tovább)

Vezető kép: Tulajdonképpen valakik valamit körülállnak. Fotó: MTI/Kovács Anikó