Az Istenek hona
19„Lányom, ugyan míly szó szökkent ki fogad kerítésén?”
Homérosz: Odüsszeia
Régen a görögök úgy hitték, hogy a télen hóval borított Olimposz az istenek lakhelye, ahol gyönyörű kristálypalotában laknak és onnan szemlélik a halandók tetteit. És nem csak szemlélik, hanem folytonosan bele is avatkoznak a történelembe. Persze görögök ők is, így hát féltékenyek, vitatkozók, adott esetben hazugok, sőt gyűlölködők is.
Miután a görög kor, az emberiség gyermekkora, ahogyan Marx elvtárs – tőle némileg meglepő módon – nevezte, elmúlt, még igen sokáig valami visszatartotta az embereket, hogy felmásszanak Zeusz királyságához. Csak 1913-ban, két svájci (mert a leggazdagabb országokban unatkoznak a legintenzívebben), Fred Boissonas, valamint Daniel Baud-Bovy és vezetőjük, a görög Christos Kakalos másztak fel és varázstalanították a hegyet. Azóta hegymászók és turisták ezrei járják az ormokat, van taverna, népviselet, Metaxa konyak, szuvenír – amit akartok.
Az Istenek viszont elköltöztek.
A világ varázstalanítása – Max Weber véleménye szerint – már sokkal régebben elkezdődött, és tart a mai napig. Ma már persze nem nem nagyon vannak nagy dolgok, nagy események ebben a haladás által önként vállalt munkában, azokon már túl vagyunk. Az apróságok, a jelentéktelenségek korát éljük, szinte a végső tökéletességig fejlesztettük, hogy a világ csupán mennyiségekként tűnjön elénk, és azok legyenek a sikeresek, akik helyesen becsülik meg ezeket a mennyiségeket és azok viszonyát.
Most, legutóbb az EU különböző tisztségeire megválasztandó személyek körüli vihar a bizonyítéka annak, hogy a brüsszeli, migránsokkal fedett ormokról is elköltöztek az istenek. Bárki, akinek még voltak illúziói a megválasztottakkal kapcsolatban, és a megválasztásuk okai között elveket, értékeket, jövőképeket kerestek, meggyőződhet róla, nagyot tévedett.
Olyanokat egészen biztosan nem talált.
Az évszázadok távolából is halljuk Machiavelli gúnyos nevetését azokon, akik ilyesmiben hisznek. Ő az árulást, az erkölcstelenséget, az elvtelenséget a nagyok – a grandi, ahogyan nevezete – szükséges tulajdonságának tartotta.
A mai nagyok – bár fennhangon tagadják – de tökéletesen megfelelnek a firenzei elvárásainak. Az EU vezető tisztviselőit a mennyiségek gondos méricskélésével, a határok finom tologatásával választották ki, betartva – talán – a legkisebb rossz szabályát. (Ez nekünk magyaroknak különösen ismerős, jó választás nincs, csak a kisebbik rossz.)
A felvert por, a feszült találgatások, kiszivárogtatások és kiszivárgások, mind-mind csak elterelték a figyelmet a lényegről: nem nagyon történt semmi. Méghozzá azért, mert eleve kizárt volt, hogy történjen. A választók, a nép, szerte Európában, minden bizonnyal nem nagyon tudta, kire, mire szavaz és belpolitikai preferenciák mentén adta a voksát a kedvenc – hazai – pártjára.
A sokféle és nagyon eltérő nemzeti érdekekből aztán persze nem nagyon lehet közös politikát kovácsolni. Az egymással szemben álló, egymást sokszor kizáró érdekek harca pedig a jelentékteleneket emeli fel, azokat, akiktől nem vár valójában senki semmit, de legalább nem is félnek tőlük.
A jelentéktelenség biztonságos dolog.
Az EU-ba mindenki a belpolitikát viszi ki, azt folytatja és ezzel együtt természetesen az otthon megszokott eljárásmódokat, a demokrácia náluk érvényes táncrendjét is magukkal hozzák. Ez pedig – többnyire – azonos az egyes országokban meglévő, írott és íratlan szabályokkal. Mármost, akinek nincs ilyen táncrend a fejében, vagy azért mert semmi sincs benne, vagy mert szándékosan fel akarja rúgni, az értelemszerűen nem is visz magával semmit. Ennek tündöklő példáját adta a magyar baloldal, melynek immár évszázados tradíciója, hogy semmiféle írott és íratlan szabályt nem tart be. (Ez természetesen nem zavarja őket abban, hogy mindezeket – ha érdekük úgy tartja – ne kérnék számon ordítva bárki máson.)
A haladás magyar hívei, kijutván álmaik honába az unióba, láthatóan elhitték, saját maguknak és a haladó sajtónak, hogy most ott vannak, ahonnan majd megbuktatják Orbánbasi rezsimjét. Főleg az újak, a két Momentumos és Gyurcsányné viselkednek vásott gyerekként, ami tán valami neofita túlbuzgalomnak is köszönhető.
Úgy érzik, Európa most a keblére öleli őket.
Legszívesebben ugrálnának örömükben. (Cseh képviselő asszony meg is tette az eredményhirdetőn.) Különösebben nem sajnálom őket, de keserű csalódás lesz az osztályrészük. Pontosan a mennyiségek gondos méricskélése és az azt keretező alkuk azok, amik ezt okozni fogja. Egészen egyszerűen kevesen vannak. Hiába nagyítja „sikerüket” – a parlamentbe küldött néhány képviselőt – hatalmassá a haladó sajtó és állítja be azt döntő fontosságúnak az „Orbán-rezsim” gyors összeomlása szempontjából, valójában összesen heten vannak, mint a gonoszok, és ez bizony egy 751 tagú szervezetben, édeskevés. Amúgy az EP-vel kapcsolatban megjegyzendő, hogy eddig még senkitől nem hallottam észszerű magyarázatot, hogy mire való.
A viharok majd elcsitulnak, beáll a szokásos eljárás, és csak néha-néha hallunk majd róluk valami aktuális hazaárulás kapcsán, pontosan úgy, mint elődeikről. És munkálkodásukkal pontosan annyit segítenek majd a haladás honi híveinek, amennyit eddig.
Az Olimposz pedig továbbra is üres.
2019-07-20 @ 17:36
Küklopsz?
Nem.
Mit lopsz?
2019-07-20 @ 17:55
Varázstalanítás. Amikor az íratlan szabályból írott szabályt csinálnak, épp ez történik.
Egy szó varázsereje abban van, hogy úgy hangzik el gyerekkorunkban, hogy nekünk kell jelentést adni neki (nem magyarázza senki, úgyse értenénk, hisz épp a varázslat előtt vagyunk). A varázstalanított világ automatikusan unalmas stb. A varázsa abban volt, hogy szüksége volt a gondolatainkra.
2019-07-20 @ 18:03
„AZ ISTENEK VISZONT ELKÖLTÖZTEK.”
IGEN.
És ahogy az ilyenkor lenni szokott, költözéskor szelektálnak, selejteznek, és a szemetet kidobják, és otthagyják a maradók nyakán.
2019-07-20 @ 18:47
A PC például nem vesz tudomást arról, hogy egyetlen szónak is végtelen sok jelentése lehet, akár egyetlen emberen belül is (,kontextustól függően is). Rendkívül áthallásos, csak felnőttként ragaszkodunk már a szokásos jelentéshez. Ezenkívül a nyelv sem tiszta matematika, hanem analógia-gyűjtemény(igaz, hamis, félig-igaz stb összekapcsolások halmaza). Az analógiák folyton keletkeznek, megszűnnek, nem lehet őket jogi úton megzabolázni. A teljes életet élő ember ebben a varázs-mezőben éli életét. Teljes pontosság az információhiány és egyéb dolgok miatt sose adható neki.
2019-07-20 @ 20:02
Többféle hozzáállás is van a szabályokhoz:
Az emberek nagy többsége szabálykövető. Ez a polgári csoport, aki készséggel elfogadja s be is tartja az előírásokat. Aztán vannak akik magasról tesznek a törvényekre, írott, íratlan szabályokra. Zömmel ők nyaralnak időről-időre a börtönökben. Aztán vannak a megkerülők, akik ezt ügyességnek becézik, mi meg pofátlanságnak.
Van egy szűk, mindenben választ, megoldást kereső gondolkodó, független réteg (e portálokon ilyen van leginkább), akik ugyan elismerjük, hogy szabályokra szükség van, de mi nem a törvény betűjét hanem a szellemét nézzük, s mikor a vaskalapos törvényőrök által betűről-betűre betartott és betartatott szabályokat megkérdőjelezzük, jobbat javasolunk, az átlagpolgár zömmel falara mászik tőlünk.
És aztán vannak a Jupiterek (bár Zeusz római megfelelője, de azért csak kapcsolódik a cikkhez). Naszóval vannak olyanok, akiknek felfogása: Amit nekem mint Jupiternek, szabad, nektek, kisökör, pondró átlagembereknek nem szabad.
Na az ilyen magukat kiválasztottnak képzelő erkölcstelen despoták kedvenc játéktere az ENSZ és a brüsszeli, strasbourgi sóhivatalok. Az oda magukat választóik átverése révén benyalt liberális lények tényleg azt képzelik ez az Olümposz, ahova a nép szava és keze nem ér el, és ott úgy csavargathatják a paragrafusokat, hogy gordiuszi csomó lesz belőle.
Most még…
…Csak aztán, balliberális kisistenek mint Gyurcsányné és bagázsa, nehogy jöjjön egy visszarendeződési nagy olvadás, egy népharag-vízözön, és ha a megalázott milliók nem viselik el már, hogy folyamatosan arcul köpjék, akkor jön el a nagy gebasz. Merthogy a kitartóitok az első rémült pillanatukban, nemhogy nem fognak felengedni titeket a bombabiztos túlélőbárkájukra, hanem ugyanazzal az kéjjel fognak benneteket a tömeg közé hajítani a Tajgetoszról, ahogy most kéjes népbosszantás céljából a tenyerükön hordanak.
Ti most Momentum azt képzelitek, hogy kiválasztottak vagytok, pedig csak nevetséges senkinek tartanak titeket a kitartóitok.
S tudjátok, elárulok egy titkot: a legfőbb elit sokkal jobban becsülik azokat, akik mernek nekik ellentmondani, okos, önálló gondolataik vannak, az ilyen lázadók ugyanis ezekben a magas körökben legalább méltó és szórakoztató ellenfélnek számítanak.
Veletek ellentétben, Háttérhatalom-fenéknyaló pojácák…
2019-07-21 @ 01:49
Ehhez nincs mit hozzátenni 🙂
2019-07-22 @ 03:38
Sok beszédnek, sok az alja! Demokrácia?
Ez a hazug népképviselet egy az állatvilágban teljesen lehetetlen, perverz helyzetet hozott létre. A vágómarhát a mészárosok letaglózzák: szegény marhák nem tehetnek róla. De van-e olyan örült képzelet, mely elképzelje, hogy a szarvasmarhák zászlós felvonulásban, éljent rikoltozva Kossuth-nótát énekelve válasszák meg azokat a mészárosokat, aki letaglózza őket? Szabó Dezső!
Szabó Dezső: Mit jelent ez a jobb és baloldaliság? Azt, hogy az illetők egy az országot érintő egyetemes, vagy részletkérdésekben nem fizikai és pszihikai adottságok összes ismeretéből s a szóban forgó probléma elképzelhető minden hatásából alkotják meg az ítéletüket: hanem egy híg tudományellenes, elemeiben ellentmondó piszkos frázeológia szerint mely őket jobb- vagy baloldaliakká kötelezi” — aszerint, hogy melytől reméli a maga boldogulását, zsákmányát, mondom hozzá én. 100 év óta rágjátok a ló leányka álmát, pejparipa, ezen pipilőjét!
“A nagytőkének sikerült elérnie, hogy a demokrácia a legcsodálatosabb és a leghatékonyabb eszközzé váljon az emberiség egészének kizsákmányolására. Általában azt képzeljük, hogy a tőkések, a hatalom ellene van a demokráciának és szemben állnak azzal. De ez egy tévedés. Ugyanis a éppen ellenkezőleg a nagytőke és a pénzemberek irányítják és tudatosan támogatják azt, mert ez a demokrácia adja a felszínt, ami mögé el tudják rejteni a valóságot, az emberek kizsákmányolását. Ebben egyben megtalálják az önvédelem legjobb eszközeit is a társadalom és a tömegek ellenállásával szemben. Rudolf Steiner
2019-07-20 @ 20:19
Az írott jog, ami nagy részt ellentmond a „józan paraszti észnek” , a bíróságokat és a velük maffiaszerű kapcsolatban álló „sztárügyvédeket” juttatta korlátlan hatalomhoz, és oda húznak, ahonnét jöttek, illetve ahonnét több pénz várható!
2019-07-20 @ 23:03
„vásott gyerek” helyett a romlott gyerekre tippelnék.
Sztem munkálkodásukkal tényleg nem segítenek túl sokat a jelenlegi honi haladás híveinek. Ellemben igenis az ún. háttér haladásos híveinek; ebböl a szempontból nem változott semmi. Azok nem adták fel a haladás kiteljesítését, úgy néz ki azonban, hogy észrevették, nem lehet olyan gyorsan haladni amint azt eltervezték.
Sztem lesz egy kis szünet, nem hajtanak annyira mint eddig, hogy lenyugodjanak a nem haladók. Közben az ENSZ-en, a think-thankokon, a CEU-féle nevelésen keresztül s a civil szervezetek közremüködésével feltankolják a felnövekvök thinkjét. Ha idöközben sikeres lesz a lenyugtatása a nem haladni akaróknak, eljöhet az a helyzet amikor a felnött uniós-ceus nemzedék egyszerüen beletapos a pedálba: haladni kell vagy elgázoltatni.
(Nem egyszer volt már úgy, hogy a kitartók elsönek gázolták el az elömunkásaikat: a „Háttérhatalom-fenéknyaló pojácáit… „, hogy ne mesélhessék el, milyen is az amit nyaldostak)
2019-07-21 @ 02:45
Az EU bürokratáit,Taigetoszról le kell dobni!
2019-09-20 @ 09:40
A TÖRVÉNYRŐL Aztán azzal folytattam, hogy a törvényt mindig az uralkodó alkotja, mégpedig úgy, hogy az neki jó legyen. Ehhez talán megint hozzá kellett volna tennem valamit, s most meg is teszem: ez nem jelenti azt, hogy a törvény kizárólag csak neki jó. Mert a fennálló – az uralkodó csoport számára előnyös – állapotokat fenn is kell ám tartani. Ez pedig megköveteli az alávetettek féken tartását, aminek a legjobb módja, ha ők is elégedettek az életkörülményeikkel, vagy legalábbis nem tartják azt elviselhetetlenek. Aki betartja a törvényt, az, az erősebb érdekét szolgálja; hiszen maga a törvény is az erősebb érdekét szolgálja.
A hanyatlás szimptómai: elvilágiasodás versus szektás bezárkózás
Akárcsak a kereszténységet, a kommunizmust is utolérte a mindenkori államvallások sorsa, a kiüresedés, a formalizálódás. Ez az a fázis, amikor még működik a gépezet, elvégzik a szertartásokat, mindennap hallatszanak a jelszavak, de már senki nem hisz bennük, még azok sem (sőt azok a legkevésbé), akik az egészet működtetik.
Ami az egyház esetében az elvilágiasodás, az a létezett szocializmus esetében a kommunista elvek részleges, majd teljes feladása. Az anyagi javak harácsolása és a hatalomhoz való ragaszkodás azonban mindkét esetben szinte ugyanazt a képet mutatja: a vagyonos papok és az egyre nyíltabban kapitalistává lett „kommunisták” képét. Ami a kereszténységben a reformteológia, az itt a reformszocializmus. Ahogyan számos keresztény teológus haladván a korral elfogadja az evolúciót és, közeledik a tudományhoz, sőt megtagadja a legalapvetőbb dogmákat (például Jézus isten voltát, vagy a testi feltámadást), úgy közelednek ugyancsak a korral haladva a „kommunisták” a piachoz és a liberalizmushoz.
Ezzel szemben a szektákban még van élet, van erő, van hit. Azonban amikor egy nagy világhódító eszme már csak szektariánus formában él tovább, az a véget jelenti. A válság, a hanyatlás egyik ismérve a szétaprózódás, a fölgyorsult és kontroll nélküli szektásodás, amikor is már csak kicsiny, folyamatosan osztódó irányzatokat észlelni, amelyek – minden őszinte hitbuzgalom ellenére – semmiféle hatást nem gyakorolnak a tágabb környezetükre. Sem a politikára, sem a társadalomra, sem a kultúrára.
A mai „szélsőbalos” irányzatok már régóta semmi újjal nem szolgálnak. Nincsenek új gondolkodóik, új alkotásaik, és képtelenek nemhogy az adaptációra, de még az új viszonyok, a különböző jelenkori társadalmi-kulturális változások fölismerésére is. Szentirataikat recitálják, amikor a régi munkásmozgalmi irodalmat idézgetik úton-útfélen. Ráadásul ezeket a szövegeket elsősorban nyelvezetük, elavult, korszerűtlen terminológiájuk miatt egyre kevesebben értik, ahogyan nem érteni az ószlávot vagy az egyházi latint se. Ezek a csoportok azoknak a történeti koroknak a maradványai („rezervátumai”, ill. „skanzenei”), ahonnan származnak, s amelynek gondolkodását, eszméit, és nyelvezetét anakronisztikus módon őrzik.
2019-07-21 @ 02:37
” Azóta hegymászók és turisták ezrei járják az ormokat, van taverna, népviselet, Metaxa konyak, szuvenír – amit akartok.”
Inkább a tövében. A hegyet megmászni ma is elég komoly sportteljesítmény. Egésznapos munka, kemény erőfeszítés.
2019-07-21 @ 10:56
’94-ben fenn jártam családostól, akkor 14, ill. 16 éves fiaimmal és nejemmel. Az utolsó ~100-200 m tényleg nehéz, itt-ott veszélyes volt, a többi inkább kirándulás.
2019-07-21 @ 07:53
Majdnem tökéletes látlelet. Egy apróság hiányzik:
A szokásjoghoz való ragaszkodás felmondása ill. el nem fogadása az etika halála és egyben az erkölcs hiánya.
E helyett hatalomvágy és birodalmi arrogancia van. En plus: a magyar nyelven beszélő ú.n. ellenzék kizárólag vállig mások seggében életképes és e szerint határozza meg önmagát.
2019-07-21 @ 11:16
Valamely országunkban élő,élősködő népcsoport keményen betartatja a hagyományt,sőt ez az ő erejük, de ha, más népcsoport teszi ugyanezt, az már kitagadás,rásszizmus, fásizmus, ép most vitte el fő szónokukat a hasi-tasi, ommen.
2019-07-21 @ 14:32
Leszálltunk az Olimposzról, helyesebben lekutyagoltunk onnan, vala az istenektöl elhagyott, kivéve egypár olyan fele ember fele gyík képzödményt. Majdnem csak domb magasságú lett jó pár ezer évi eróziós kopás után.
Vastag túrista szemét takarója alatt nem melegednek fel a maradék szikladarabok, reszkettek a félemberek mint a nyárfalevél, mint a nád, kétségbeesve kapkodtak reszketö karmaikkal, belénk akartak kapaszkodni, hogy vigyük öket magunkkal.
Leérve az Agorára Naprózsa hatalmas beszédet tartott arról amit fennt láttunk s arról, hogy mégsem oda Buda, de nem ám, azoknak a reszketö félembereknek, legyen akármilyen éles is a karmuk.
Hallgatósága félig meddig megnyugodott, de nem a legtávolabbi helyen kuporgó Klárika, önkéntes cipöpucoló s külsö-belsö kíváncsiskodó.
Innen is azt figyeli méteres gukkerje segítségével, hogy kinek milyen szó szökken ki a foga kerítésén a budapesti ceu-s egyetemi kádereknél. Merhogy a zunió már vagy nyócféle nagyobb! jelentés által vizsgálta a zország különbözö büneit, ez a ceu-s kiüzetés a paradicsomból azonban mindenhol fel lett sorolva, egy vádbeszédböl sem marad ki és minden célkitüzésbenben élenjárva szalad mint élcél e földi paradicsom teljes visszatelepítése. Vajon miért kell nekik oly nagyon e tanoda, de nem máshol hanem idehaza?
2019-07-22 @ 16:53
Ha Aristo ismerné a klasszikus antik filozófiát, tudná, hogy már az i. e. 5. században élt preszókratikusok, klazomenai Anaxagorasz és a kolophóni Xenophanész is bírálta az istenekben való babonás hitet:
„Az ember úgy tartja, hogy az istenek születnek, ruhát viselnek; s hangjuk és külsejük: akár az embereké. … Bizony, az etiópiaiak istenei feketék és széles orrúak, s a thrákokéinak haja veres, és szemük kék. … Bizony, ha az ökröknek és lovaknak volna kezük, s az emberekhez hasonlóan szobrokat készítenének, a lovak ló alakú isteneket mintáznának, az ökrök pedig ökör alakúakat. … Homérosz és Hésziodosz az isteneket olyan tulajdonságokkal is felruházták, amelyek szégyenteljesek és gyalázatosak az emberek között; tolvajsággal, házasságtöréssel, csalárdsággal és mindenféle törvénytelen cselekedetekkel. … Senki se tud bizonyost és senki se lesz, aki tudva értse az isteneket s amiről itt szólok: a Mindent; mert ha a teljességre netán el is érne szavával, nem tudná maga sem – hisz mindent elfed a látszat”
(G. S. Kirk, J. E. Raven, M. Schofield: A preszókratikus filozófusok, Xenophón)
Később az atomisták (Démokritosz, Leukipposz, Lucretius, Epikurosz), a cinikusok (Antiszthenész, Diogenész, Bión), a sztoikusok (Zénón, Khrüszipposz, Kleanthész), a szkeptikusok (Pürrhón, Timón, Agrippa, Szextusz Empirikusz, Arkeszilaosz, Karneádész) szintén hasonló kételyeket fogalmaztak meg az olimposzi istenek létét illetően. Konklúzió: az antik dajkameséket maguk a görögök bontották le, nem a felvilágosult utókor.
2019-07-23 @ 07:31
Az istenekkel nem az a baj, hogy nem léteznek, hanem az, ha nemléteznek, akkor nem teremthető stabilitás az emberi gondolkodásban. Mert akkor csak relativizmus marad, ami tetszőleges irányba, tetszőleges sebességgel, tetszőleges átértelmezéssel halad/haladhat. És akkor felbomlik minden emberi kapcsolat, elvész minden bizalom, eltűnik minden őszinte szó, szétesik minden gondolati háló, elvész a logika, elvész a tudomány, nem lesz emberi méltóság, nem lesz szabadság, nem lesz értelem. A régi mondóka szerint: Ha nincs Isten van-e lélek? Ha nincs lélek, akkor van-e lelkiismeret? Ha nincs lelkiismeret, akkor mit kell követni? A perverzióinkat? A szabályokat? Az összes szabályt nem is fogom soha ismerni, a perverzió követése meg nem vonz. Érzékenyíteni kellene magam rá?????
2019-07-28 @ 07:48
Naprózsa, Kara Kozgun: 100/100
Normális emberek az úton mennek, kerülik a jobb- és baloldali árkot.
Isten mentse meg az emberiséget
a kiválasztottaktól,
a mindenek feletti embertől (Übermensch),
a más véleményt kizáró eszméktől (kommunizmus,liberalizmus,globalizmus),
és az ezeket hirdető és kiszolgáló egoista lényektől és az általuk megtévesztettektől!