Egy gyilkosság margójára
81„Ki a törvényben dicsekszel, a törvénynek megrontása által az Istent gyalázod-é?”
Pál apostol: Rómabeliekhez írt levél 2:23
1947 októberében a Budapesti Népbíróság ítélethirdetésére gyülekeztek az emberek. Nem sokakat engedtek be a terembe, gyér és bizonyára válogatott hallgatóság, a vádlott és a védő, valamint a bíróság tagjai lehettek jelen. A vádlott nem volt más, mint vitéz Jány Gusztáv vezérezredes, a 2. doni hadsereg volt parancsnoka, akit a népbíróság háborús bűncselekményekkel vádolt. A tábornok magas, vékony, arisztokratikus megjelenésű úr volt, aki mindig, még a vesztőhely árnyékában is adott a hibátlan megjelenésre. Szedett-vedett egyenruhás, puskás őrök kísérték a bíróságra és mikor megállt a terem ajtajában, hogy megigazítsa öltözékét, az egyikük meglökte és rászólt: „Mennyen má’!” A tábornok ránézett és halkan nyugodtan csak annyit mondott: „Én, teneked édes fiam, még az akasztófa alatt is kegyelmes úr vagyok!”
Így mesélte ezt nekem egy nagyszerű ember M, aki maga is huszár őrnagy volt és nekem pedig a lovaglótanárom.
A népbírósági „ítéleteknek” csúfolt gyilkosságok kettős célt követtek. Egyfelől minél többeket ki akartak irtani az előző világ – a Horthy-fasizmus, ahogyan nevezték – vezető tisztségviselői közül, lefejezve az országot irányító elitet, helyet csinálva a cselédek és disznópásztorok véres uralmának, másfelől az akasztófákkal végképp meg akarták félemlíteni az orosz szuronyok árnyékában lapuló országot.
Jánynak nem voltak, nem is lehettek illúziói ügyének kimenetelét illetően. Már 1946-ban sem, mikor kérelmezte az amerikai megszálló hatóságoknál, hogy engedjék hazai bíróság elé állni. Tökéletesen tisztában volt vele, hogy a népbíróság – a gyilkosok testülete – halálra fogja ítélni, hiszen addig is futószalagon gyártották a halálos ítéleteket. Önként tért haza, azért, hogy megpróbálja megvédeni egykori beosztottjait, akiket az ő parancsainak végrehajtásáért ítéltek el. A per nevetséges, mondvacsinált és előre megírt volt, mint a népbírósági perek szinte mindegyike. Jányt kétrendbeli háborús bűncselekményekért ítélték el, ugyanakkor – ugyancsak az ítélet szerint – háborús bűncselekmény nem történt. Ennyit az ítélet megalapozottságáról.
Először felakasztani akarták, de – jellemző módon szovjet utasításra – végül golyó általi halálra ítélték. Kegyelmet nem kért „ezektől”, mert azzal beismerte volna bűnösségét, melyet végig tagadott. És bár a Népbíróságok Országos Tanácsa is szótöbbséggel kegyelemre méltónak minősítette, sőt a tanácsvezető bíró is kegyelemre terjesztette elő, Tildy, az akkori államelnök, a „palástos gyilkos” minden további nélkül elutasította ezt a kegyelmi kérvényt. Úgy fogadta a halált, ahogyan élt: bátran és egyenes derékkal. 1993-ban aztán a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette a tábornok halálos ítéletét. Feltámasztani persze nem tudták.
Jányt a kommunista történetírás kente össze mindenféle vádakkal. Szimbólum lett belőle, a Horthy-fasizmus szimbóluma, akit 140 ezer magyar katona megölésével, halálba vezetésével vádoltak. És mivel ezt tanították az iskolákban, sokan ma is így tudják. Pedig csak az esküjéhez az utolsó leheletéig ragaszkodó, hűséges katona volt. Számára a parancs az megfellebbezhetetlen volt, és amint ő maga mindig betartotta, be is tartatta az alatta szolgálókkal. Tisztában volt a csapatai rossz felszereltségével, alkalmatlanságával, és számos alkalommal fordult Horthyhoz, a németekhez is azzal, hogy vonják ki az első vonalból a magyarokat. Nem hallgatták meg. Ő pedig – ahogyan katonához illik – tovább szolgált.
Élete, halála és emlékezete jól példázza a XX. század elhazudott, elfeledett történetét, azt, hogy a mai napig nem voltunk képesek igazságot szolgáltatni a halottainknak. Gyilkosaik mind ágyban, párnák között, magas kitüntetésekkel a mellükön haltak meg, kivéve persze azokat, akiket a saját elvtársaik végeztek ki, a rablóbandákban szokásos eljárás keretében.
Úr volt és katona, akit – mint ezt az egész szerencsétlen népet – a kommunizmus és a nácizmus pokoli malomkövei közé hajított a pusztító XX. század. Legalább mi őrizzük az emlékezetét.
2020-11-26 @ 15:02
Ezekről kell írni, aki tud ilyeneket terjessze. Oktató film kellene a fiataloknak, hogy tudják lássák ez a banda mennyire veszélyes!
2020-11-27 @ 14:12
„Oktató film kellene a fiataloknak, hogy tudják lássák ez a banda mennyire veszélyes!”
***
Kedves ERZSI és mindenki.
A „FILM” a történelem, itt pörög ÉLŐBEN előttünk.
Az első VH-ban elvesztettük az ország 2/3-át, a másodikban „csak” egy hadsereget, de ha most nem vagyunk észnél,
– MINDENÜNKET ELFOGJUK VESZÍTENI !!!
***
MERT:
„A történelem arra tanít meg bennünket, hogy az emberiség semmit sem tanul a történelemből.”
Georg Wilhelm Friedrich Hegel
2020-11-28 @ 23:08
A II. világháborúban a függetlenségünk maradékát is elveszítettük. Moszkvában mondtak meg mindent és egy komolyabb állás betöltéséhez, -pl. nagykövet- Moszkva előzetes engedélye volt szükséges. A nagypofájú proletárok kisfiúk lettek amikor Moszkvában azt mondták, hogy nyet.
2020-11-26 @ 15:08
Húú. Most fog kapni Aristo hideget-meleget..
Nézzük a tényeket.
1./ Kimaradhattunk-e a háborúból? (Sajnos nem.)
2./ Ha már kint volt a hadsereg mondhatja a parancsnok, hogy nem harcolunk tovább, mert nagyon kikapunk? (Mondhatja, de ilyen esetben rendszerint felkötik vagy agyonlövik..)
3./ Volt-e értelme harcolni a Don kanyarban? (Nem, de nem tehetünk róla, hogy a Don egy kanyargós folyó..)
4./ Bántalmazták a magyar katonák a civil lakosságot? (Egybehangzó vélemények szerint pont a magyarok viselkedtek a leginkább úri módon a civil lakossággal.)
5./ Volt-e értelme a Szovjetunió elleni háborúnak? (Nem, de amúgy is lerohanták volna a bolsevikok hazánkat egész Kelet-Európával együtt.)
6./ Háborús bűnös volt-e Jány? (Nos én Keitel háborús bűnösségében is kételkedem, a náciknál nem a katonák, hanem az SS osztagok követték el a bűnös cselekményeket.)
7./ Van-e most értelme ezen az egészen morfondírozni? (Nincsen.)
2020-11-26 @ 16:29
csakafidesz
2020-11-26 @ 15:08
” Van-e most értelme ezen az egészen morfondírozni? (Nincsen.)”
Tévedsz. Van.
2020-11-26 @ 22:46
Mindegyik háborús fél követett el bűnös cselekményeket, még többet is mint a németek.
2020-11-26 @ 17:09
1. Értelmetlen kérdés. (Vagy lerohannak bennünket már 1941. elején, vagy belépünk. Azt, hogy melyik oldalon kell belépnünk, azt meg elintézték nekünk Trianonban. Azt a kérdést viszont még senki sem tette fel, hogy ha nincs Trianon, megmarad a majdnem Lengyelország méretű Magyarország a lengyelekkel szövetségben, akkor vajon Hitler megindult volna?! Jó, tudom, „volna”…)
2. Egy hadsereg ugyanis így működik. Ez nem egy libsi buzibár.
3. A katona ott harcol, ahol mondják neki. (Lásd 2. pont.) Már eleve nem volt értelme belenyomni a teljes 6. hadsereget Sztálingrádba, és sokkal kisebb harcértékű magyar és román csapatokkal „fedezni” mindkét szárnyát – mint azt a teljes parancsnoki kar Paulustól Zeitzlerig jelezte is az őrvezetőnek. Magától értetődően húzta magára a kettős átkarolást, aminek a külső gyűrűje rohant le bennünket a bal szárnyon.
4. Távolról sem jellemzően. A megszálló alakulatok partizánvadászai viszont igen, ezt kár tagadni. Viszont ez magától értetődik a partizán hadviselés jellegéből adódóan – annak mindig a civil lakosság issza meg a levét. További részletek Tito elvtársnál, illetve az Iszlám Államnál Szíriában. „Bántalmazta-e az amerikai hadsereg a polgári lakosságot Szíriában?” Ugyanugyan. Valahogyan azért csak megpusztult vagy félmillió civil. Nyilván a 3-4.000 főből álló sivatagi rablóbanda („Iszlám Állam”, vagy mi a geci) ölt meg mindenkit. Persze.
5. Értelmetlen kérdés. Helyesen úgy hangzik: „Volt más választásunk?” A választ mindenki tudja. Két évig egyébként is úgy nézett ki, hogy a jó lóra tettünk. Bár már akkor is gyanús lehetett, hogy a románok a „szövetségeseink”. Azok mindig a végén állnak át a győztes oldalra. Egyébkén – mintegy mellékesen – MOST is a „szövetségeseink”, ugyebár?
6. Mitől lett volna háborús bűnös Jány? Bár attól függ, melyik libsi jogvédő ítélkezik felette a buzibárban. Annyira volt háborús bűnös, mint bármelyik más hadseregparancsnok, mint Patton, Bradley vagy Csujkov.
7. Ebben tényleg egyetértünk. Aristo viszont az „emberi tartás”-ról elmélkedik, nem a bűnös-nem bűnös értelmetlen kategóriáján. Nagyon szerethette a bevezetőben említett M-et. Politikai pamflet-író kora előtt önéletrajzi ihletésű szociológiákat vetett billentyűzetbe, amelyekben többször is meleg hangon emlékezett meg a decens úriemberről. Például röviden itt:
https://aristo.blog.hu/2013/02/21/portrek_l_gyermekkora_i
hosszabban itt:
https://aristo.blog.hu/2013/04/02/tortenetek_l_ifjukorabol_a_csizma
Ez a szikár próza nekem egyszerre idézi Fekete Istvánt, és – bár ennek nyilván nem örülne – a hatvanas-hetvenes évekbeli Moldovát.
Ha meg ott vagy, ezt ki ne hagyd:
https://aristo.blog.hu/2015/11/29/a_montague-k_es_a_capuletek_eletkepek_i
Ez meg Aristot idézi L. korában.
2020-11-27 @ 08:25
A háborúba alapból az első és a második bécsi döntések miatt léptünk be.
Akkor a nyugatiak nem vettek részt a tárgyalásokon, bár erre előzetes kötelezettséget vállaltak. A döntés jogát az olaszoknak és a németeknek adták. Ök döntöttek helyettük és a nevükben is.
Mi kimaradhattunk volna és védhettük volna mindenkitől az 1941-es határokat.
Hogy ennek mekkora realitása volt akkor? ……..
Már Puskás Öcsi megmondta: a ,,ha” és a ,,volna” nem játszik
2020-11-26 @ 15:17
A történelmi előzmények:
1.Az orosz gyarmatbirodalom, amikor a történelem során először vált határossá
Magyarországgal 1939-ben, Lengyelország keleti (nagyobbik) felének elfoglalásával, akkor éppen Hitlerrel volt szövetséges és gyűrte le ezen kívül
Észtországot, Lettországot, Litvániát, Észak- Bukovinát és Besszarábiát. Finnországot is megtámadta és vett el tőle területeket.
Idegességre volt okunk, pláne mivel közelebb voltunk az orosz medvéhez, mint
például Ausztrália, amely tanulva az orosz terjeszkedési hajlam történelmi
trendjéből, már az 1860-as évektől partvédő műveket épített ellene. A
történelmi tapasztalat levonása felvilágosít arról, hogy ki is a gyilkos
agresszor.
2.Egyébként az orosz birodalmi terjeszkedés volt az, amiről Fridhjof Nansen, norvég sarkkutató és Nemzetek Ligája (Népszövetség) megbízott, állította: „Oroszország az 1500-as évektől kezdődően minden hét évben egy norvégiányi területet kebelezett be.”
(Ezen, addig megállíthatatlan terjeszkedés érte el határainkat is 1939-ben. Ráadásul úgy, hogy a Vörös Hadsereg éppen a Wehrmacht szövetségese is volt. Egyetlen valamirevaló döntéshozó sem hagyhatta ezt figyelmen kívül.)
3. “Az oroszok már öt évszázadon keresztül próbálják országuk végső határát meglelni, de sehogy sem sikerül.”
(A. L. Kennedy, The Quarterly Review, 1947. január)
4. Humanitárius ok: Hitler hatalomra jutásakor a szovjet halálteljesítmény körülbelül 12,000,000 erőszakosan, idő előtt elpusztított embernél tartott, míg hadba lépésünkkor már 26,373,000-nél.
Forrás: Rummel: Soviet Genocide and Mass Murder since 1917 (Szovjet népirtás és tömeggyilkosság 1917 óta), Transaction Publisher, 1990.
5. Tagja voltunk, jó okkal, az Antikomintern Paktumnak. Megelőzve ezzel a nyugati világ jórészét. A kommunistaellenes szerződéshez 1939 februárjában csatlakoztunk. A Komintern a kommunizmus nemzetközi elterjesztésének szervezete volt.
Folyt. köv.
2020-11-26 @ 15:18
6. Egy négy évvel korábbi felébredés akkor most jobb vagy rosszabb, Mr. Churchill?:
„Napokkal Németország kapitulációja után, 1945 májusában,
Churchill elrendelte egy a szovjetek elleni haditerv elkészítését. 1944 folyamán a Whitehall hidegháborúja még csak titkosszolgálati előjelzésekre koncentrált, mostanra azonban már a cselekvés lett a téma.
Churchill kifejezett célja a „Szovjetunió kiküszöbölése”
volt. A haditerv fedőneve az „Elképzelhetetlen Hadművelet” lett és csak 1999-ben vették le a titkosítását. A terv brit és amerikai
csapatok százezreivel számolt, akiket százezer újra felfegyverzett német katona
támogatott volna abban, hogy meglepetésszerű támadást intézzenek a háborúban kimerült keleti szövetséges ellen.
Miközben a Királyi Légierő szovjet városokat támadna Észak-Európa-i
támaszpontokról.”
(Forrás: Richard J. Aldrich, The Hidden Hand, Britain, America and Cold War Secret Intelligence (Az eldugott kéz, Anglia, Amerika és a hidegháborús titkosszolgálat), The Overlook Press, 2001, 57-58.old.)
7. Winston Churchill egy vezércikket írt Cionizmus kontra bolsevizmus címmel, amely az Illustrated Sunday Herald-ban jelent meg (1920. február 8). Ebben az írásban, amely nyomatékosította, hogy a cionizmus és a bolsevizmus „harcban áll a zsidó nép lelkéért”, felszólította a zsidókat, hogy tagadják meg a „bolsevik konspirációt” és tegyék világossá, hogy „a bolsevik mozgalom nem zsidó mozgalom”.
Ugyanakkor kifejtette:
(A bolsevizmus) a zsidók között semmi esetre sem új. Már Spartacus-Weishaupt-tól kezdve, Karl Marx-on át egészen Trockíjig (Oroszország), Kun Béláig (Magyarország), Rosa Luxemburgig (Németország), Emma Goldmanig (USA), ez a világraszóló összeesküvés a civilizáció megdöntésére és a társadalom átépítésére, a korlátozott fejlődés, a rosszindulatú irigység és a lehetetlen egyenlőség alapján, folyamatosan nő.
8. „A szövetséges nagyhatalmak együttesen és külön-külön is meg fogják bánni azt a tényt, hogy nem tudtak tenni több elhatározott és több együttes akciót a bolsevista veszély megsemmisítésére, mielőtt az túl erőssé nőtt.” (Winston Churchill, 1920. február 14.)
Bár nem voltunk nagyhatalmak, az egyikkel fegyvertársként megpróbáltuk körülbelül húsz évvel később.
9. A teheráni háborús csúcstalálkozón 1943 novemberének végén Roosevelt amerikai elnök önigazoló hangulatban közölte reményét Sztálinnal: “Isten a Szövetségesek oldalán áll.” De Sztálin helyre tette: “Az enyémen az Ördög áll, aki egy jó kommunista.” (Nat Geo dokumentumfilmből)
Az Ördög uralma, vagy ahogy Reagan amerikai elnök nevezte a kommunizmust 1983-ban: a „gonosz birodalma” ellen nem nemes dolog küzdeni 1917 óta bármely adandó alkalommal?
Háborús bűnös-e az, aki Ronald Reagan amerikai elnöknél 42 évvel korábban ismeri föl azt, hogy a „gonosz birodalma” megérkezett a határra?
2020-11-26 @ 17:09
Isten áldja a lényegláttató összefoglalásért!
2020-11-26 @ 17:27
A mindig pedánsan fogalmazó Churchill sokkal rövidebben is megfogalmazta ezt 1946-ban: „A rossz disznót vágtuk le.” Mellesleg Patton is lelkes híve volt az elképzelésnek. (Valahogy belehalt egy titokzatos balesetbe.)
Egyébként azon is el lehet gondolkozni, hogy négy évnyi barbár német őrjöngés után a ruszkik itt álltak Európa kellős közepén, erősebben, mint valaha.
Az 1990-es években Jelcinnel kaptak nyolc év „Nyugat-barátságot”, Goldmann Sachs-tanácsadókat és „liberális demokráciát”. A GDP-jük meg kevesebb lett, mint Hollandiáé. Ahol annyian laknak egy országban, mint náluk Moszkvában.
Nemcsak fegyverrel lehet letarolni egy országot és 170 millió embert.
2020-11-26 @ 18:22
A Magyar királyság ha Kijevi ruszt is orosznak vesszük minimum I László óta közvetlenül határos velük.
Orosz birodalom akkor kezdett lenni belőle mikor Rettegett Iván elűzte az Aranyhordát és belekezdett a nyugati irányú terjeszkedésbe.Ha Báthori Istvánt Erdély fejedelemként Magyar uralkodónak tartjuk, akkor Lengyel királynak választásával a lengyel Litván perszonálunió elleni Cári támadással ismét közvetlenül határosak voltunk velük.
1795-ben pedig Lengyelország felszámolásával ismét határosak lettünk velük, olyannyira hogy 1848-bab be is törtek hozzánk először. Másodszor 1914-ben. Harmadszor 1944-ben, negyedszer 1956-ban. Ekkor határosak is voltunk az aktuális orosz birodalommal.Akárminek is hívták.
2020-11-26 @ 19:00
A német őrjöngés megkezdése előtt két évvel már Európa közepén álltak az oroszok, a határunkon, erősebben mint utána. Amikorra jól kivéreztették magukat.
2020-11-27 @ 12:14
Már Kun Béla abban reménykedett, hogy a szovjet hadsereg ideér internacionalista segítségre. Igaz kicsit később ért ide, de 45 évig egy tapodat nem mozdult innen. A létszámuk a kivonuláskor nagyobb volt, mint amikor a háború után itt voltak Vorosilov marsall vezetésével.
2020-11-26 @ 15:22
Magyarország gerincét törték el, a kivégzésekkel. Hogy helyet adjanak a selejtnek.
2020-11-26 @ 18:55
Nézz történelmi atlaszokat. A Szent István-i Magyarország nem terjedt a Kárpátokon túlra. Én kijevi Rust nem tekintettem Oroszországnak. Ezen lehet vitatkozni, ha az ukránok nem hallják.
2020-11-26 @ 20:31
A kijevi Rusz azonos Oroszországgal, már csak azon egyszerű okból is, hogy a Rurikidák és a nagyfejedelmek egyike volt Rettegett Iván. Szerintem.
2020-11-28 @ 17:57
A kijevi Ruszt erősen kérlelték a Magyar (később) honfoglalók,ugyan eresszék már által a területükön. Ellenálltak. Gondolom,az akkor kapott tockost nem felejtették el.
2020-11-26 @ 15:43
Ma ugyan ilyen a valóságot elhazudó görényekkel vagyunk tele. Biszku Béla, Piros László, apró Antelék egész kommunista családja mind-mind megúszták nekik köszönhetően.
Az idő telik, de a szereplők nem változnak: a sz@r mindig a felszínen úszik.
2020-11-26 @ 16:31
JÁNY GUSZTÁV A ZSIDÓ BOSSZÚ MAGYAR MÁRTÍRJA!!! A KIEGYEZÉS ELŐTTRŐL, DE KÜLÖNÖSEN AZÓTA, EZEKNEK A ZSIDÓKNAK AZ URALMA GYÖTRŐDIK A MAGYARSÁG MIND A MAI NAPIG!!!
2020-11-28 @ 19:45
Ezt viszont nem szabad kimondani, pedig addig nem lesz rend ebben az országban, amig ez a téma tabu, csak maszatolás megy.. Közben a zsidó maffia – tisztelet a kivételeknek – mindenhol ott van.
2020-11-26 @ 16:38
„Tildy, az akkori államelnök, a „palástos gyilkos” minden további nélkül elutasította ezt a kegyelmi kérvényt. ”
Tetű volt ez is.
2020-11-26 @ 16:41
A bosszú népe átvette a hatalmat.Mmegrohanták az ÁVO-t, a párt öklét. A tbit ismerjük .
2020-11-26 @ 16:41
Édesapám évtizedekig nem tudott napirendre térni! Sokat mesélt az együtt töltött bajtársiasságról! Nagyon szerették, jó ember volt! Például nem engedte a katonáit az orosz nők közelébe! Étellel, itallal csábítgatták a fiúkat, elkábították őket, el is szállították messzire és megölték őket. Az ezredes úr a katonáit figyelmeztette, és szigorúan tiltotta a kontaktól. Egy több napig tartó harc után sok katonát hazaengedett. Így házasodtak össze édesanyámmal, aki jegyese volt ekkor. Az elmondások alapján, a meg nem szűnő gyász, emlékezés bennem is (amíg élek) örök emléke él!
2020-11-26 @ 17:03
A népbíróságok 1945 és 1962 között működtek, 17 évig. Több „háborús bűnöst” ítéltek el, mint Németországban, ami nyilvánvalóan egy vicc. 1962-ben nem megszüntették, hanem felfüggesztették a működésüket, azaz elvileg 1990-ig reaktiválni lehetett volna őket egy rendelettel.
2020-11-26 @ 18:24
1956-ban reaktiválták is őket.Annyi ügy és ítélet volt hogy ismét a Népbírósági rendszer lett beüzemelve.
2020-11-26 @ 18:02
Megemelem a kalapom , az „oláh hordák ” és egyéb nem komilfó szóhasználatért!
2020-11-26 @ 18:40
Én megértem, hogy kétségbeejtő szükségünk van hősökre, de célszerű lenne tájékozódni. Jány (Hautzinger) Gusztáv nem a Lee, Joffre, Rommel vonal képviselője, hanem Murphy törvényét igazolja „aki nem tudja – tanítja”. A hadparancsáért (A 2. hadsereg elvesztette a becsületét…) ténylegesen kötelet érdemelt. Ezt a viselkedést sem a harci sokk, sem a téves információ nem menti. Nem gyakori, hogy egy hadsereg parancsnokát nem is egy hadtest, hanem egy beosztott hadosztály parancsnoka (Oszlányi Kornél) tegye helyre. Csak benne volt kurázsi, hogy megkérdezze „a 2. hadsereg mely részei vesztették el a becsületüket” mert ő a hadosztályával most is a Don-nál áll, és folyamatosan veri vissza az oroszok átkaroló hadműveleteit, majd rendezetten vonult vissza. Ezután (ellentétben számos idiótával) soha nem is kapott hadosztálynál nagyobb erőt. Oszlányi kiállt a katonái becsületéért (a magyar katonai becsületért).
2020-11-26 @ 20:58
Nagyon jo megfogalmazas ! Csodalom, hogy ennyi hozzaszolasbol csak 1 vette eszre a hibait. Janyt csak azert rehabilitaltak, hogy Horthyt is rehabilitalhatjak.
2020-11-27 @ 17:12
A Nagy Honvédő Háború kezdete, 1941 június 22 és augusztus közepe között 1.5 millió szovjet katona esett német fogságba. Ekkor adta ki hirhedt 270-es számú parancsát Sztálin:
„Megparancsolom, hogy (1) bárki, aki … megadja magát ellenséges dezertőrnek tekintendő, akinek családja, mint esküszegőnek és hazaárulónak családja letartóztatandó. Az ilyen dezertőr a helyszínen agyonlövendő. (2) Azok, akiket bekerítettek a végsőkig tartoznak harcolni, különben minden rendelkezésre álló eszközzel megsemmisítendők, miközben családjaiktól mindenféle segítség megvonandó.”
Ha Jány kötelet érdemelt szerinted, akkor Sztálin mit? Bírói képviseletet Nürnbergben? Mert azt kapott.
2020-11-27 @ 06:45
Tipikus példája a nemzeti színű szemüvegen keresztül megnyilvánuló ostoba önérzeteskedésnek:
„A hadparancsáért (A 2. hadsereg elvesztette a becsületét…) ténylegesen kötelet érdemelt.”
Tényleg? Mégis miért kellene kötelet adni egy hadparancs morális kirohanásáért egy hadseregparancsnoknak?! Nem téged hibáztatlak, mert engem is a guta ütött meg, amikor először olvastam, úgy 11-12 évesen!
Viszont az abszolút nem véletlen, hogy ezen lovagolnak hatvan éve, akiknek az a dolga, hogy elvégezzék rajtunk az agymosást. Viszont egyszerűen ki lehet kerülni: nem kell olyan „történészeket” olvasni, akik moralizálnak. Könnyű ugyanis a fotelben, a kandalló előtt üldögélve és a kutya szőrét simogatva harcban álló csapatokról moralizálni, egy olyan „történésznek”, aki tornából felmentve végezte a bölcsészkart (és – mellesleg – maximum munkaszolgálatosként jöhetett volna számba a keleti fronton)! Olvass olyan hadtörténészeket, akik vagy eleve katonák, vagy katonák között élnek, és tudják, hogyan gondolkoznak a katonák (ajánlom például a zseniális John Keegant, aki a tökéletes keveréke a rendkívül tehetséges írónak, kiváló pszichológusnak és a szenvtelen katonai gondolkodásnak.)
Jány hadparancsa ugyanis olyan helyzetben született, ami minden parancsnok számára a legrosszabb rémálom: a hadsereg szervezetlenül özönlik vissza, és teljesen felbomlott a fegyelem. Statisztikailag többszázszorosan bizonyított tény, hogy minden hadsereg ilyen állapotban szenvedi el a legnagyobb veszteséget, akár a négy-ötszörösét is annak, mintha megvetné a lábát. (Hadiakadémiát végzett tisztek pedig mindannyian tudják, hogy pontosan ez történt Muhinál és Mohácsnál is. Mellesleg ugyanez történt az amerikaiakkal az Ardennekben is az első néhány napon, de nekik megvolt az a lehetőségük, hogy az egyetlen tartalékként rendelkezésre álló 82. és 101. ejtőernyős hadosztályt bedobták Bastogne-ba, azok pedig a védekezésre kiválóan alkalmas terepen megvetették a lábukat, amíg Patton megjött a 3. hadsereggel.) Már csak a katonák védelmében is az ilyen helyzet azonnal megszüntetendő, bármi áron. A bármi pedig tényleg BÁRMI (kezdve a helyszíni felkoncolástól a megtizedelésig), tekintet nélkül arra, hogy libsi moralisták mit fognak arról mondani évtizedek múlva.
Jány hadparancsát (és annak a szövegezését) kizárólag ebből a szempontból lehet értelmezni, továbbá a szolgálati útéból: a parancs ugyanis a hadtest- és hadosztály-parancsnokoknak ment ki (rendet!), a sorállomány csak akkor tudta meg, amikor már hazaérkezett. (Már aki, szerencsétlenek.) Jány pontosan azt cselekedte, ami az adott helyzetben szükségszerű volt. A „szükségszerű” nem értelmezett kifejezés a liberális tébolydában.
Amikor a német Wehrmacht-tábornokok az ellen berzenkedtek, hogy mit művelnek az Einsatzgruppék és az ukrán és belorusz „kiegészítő” csapataik a mögöttes területeiken, az nem ám valami Hitler-ellenes ellenállás volt (mint ahogy azt később igyekeztek beállítani az akasztófa árnyékában) – pontosan a saját csapataik fegyelmének a felbomlásától rettegtek, ugyanis ha egy harcoló alakulat katonái azt látják, hogy gyülevész rablóhordák szisztematikusan rabló- és irtóhadjáratot folytatnak a civil lakosság körében azon a területen, amit most foglaltak el, akkor esetleg nekik is kedvük szottyan rabolgatni, lévén az kevésbé veszélyes, mint előre menni, és mellesleg gazdasági aspektusai is jobbak. Mínusz 40-ben egy jó usenka aranyat ér…
2020-11-27 @ 11:31
Tudod kérlek a mögöttes területen a német SS hordák kevesebbet gyilkoltak, mint a szovjet NKVD ugyanott. Ne kérdezzed, hogy hogyan, de az NKVD eljutott a megszállt területekre, írtózatos pusztítást végzett a „kollaboráns és áruló” helyiek között akik a németeket kénytelen-kelletlen megtűrték az utcákon és kiszolgálták a boltokban. A megszállt terület lakói tényleg behúzott nyakkal éltek, de nem volt mindenkinek értelmetlenül meghalni azzal, hogy kötekednek a megszállókkal.
2020-11-27 @ 11:36
Apámnak volt egy nagyon szép ezüst öngyújtója. Kint vásárolta a fronton Ukrajnában. Nem volt olcsó. Akkor is volt pénz, a megszállók bevezették a pénzüket és valós cserét lehetett vele folytatni. Elég hozzá, hogy nagyon sokáig megvolt ez az öngyújtó. (Hengeres, ódivatú vésett díszítéssel, kézzel kellett pörgetni a tűzkő fölötti kereket. Benzines volt, mint akkor mindegyik ilyen szerkezet.)
2020-11-27 @ 17:19
Folytatásul idézek Norman Davies, No Simple Victory, Viking, 2007, című könyve 266. olaláról:
Amikor 1945-ben Eisenhower tábornok közvetlenül Zsukovot kérdezte azoknak a jelentéseknek a valóságtartalmáról, hogy a marsall alatt szolgálók közül főbelövéssel végeznek a gyávákkal, Zsukov így válaszolt: „A Vörös Hadseregben nagyon bátornak kell lenni ahhoz, hogy valaki gyáva lehessen.”
2020-12-03 @ 17:35
Bocs., de visszavonta azt a bizonyos hadparancsát.
(Nem mellesleg annyira tisztában volt a helyzet kilátástalanságával, hogy mindenhol a tűzvonalat szemlézte, megszállottan kereste – már akkor – a halált.)
2020-11-27 @ 07:56
Egyetértek.
Szükség van nemzeti hősökre és szerencsére vannak is, nem kell másoktól ,,átvenni’. De Jány erre kevésbé alkalmas és valóban nem illeszthető a Lee, Joffre, Rommel csapathoz még tartalékként sem. Az említett Kratochvil már inkább, de Kövess Hermann vezds., ,,felépítése” is jobb lenne, mert ő győztes parancsnok volt a balkáni fronton, és Erdélyben. A 2. magyar hds. katonái valamennyien hőseink, talán szerencsésebb lenne közülük ,,választani”.
Tudomásom szerint Jány kinevezése meglepetés volt a katonai vezetésben, még akkor is, ha Horthy a német származású, és németbarát főtiszteket leváltotta(pl.Werth – Szombathelyi csere), és új főtisztekkel ment a háborúba.
2020-11-27 @ 11:28
Jézusom, Szemán János! Mielőtt megszólalsz, tájékozódj már egy kicsit és ne keverd a szezont a fazonnal! Az Aristo által említett Kratochvil, a patkányköztársaság alatt románok ellen harcoló Székely Hadosztály parancsnoka volt. De Aristo nem Kratochvilra hivatkozik, bmeg, hanem Jányra (nem értelmezhető a rejtett alany?!), aki vezérkari tiszt volt a Székely Hadosztályban! Ő volt több mint egy évig román hadifogoly a szamosújvári fegyházban! (Menjél, próbáld ki!)
A másik nagyon „tehetséges”: „aki nem tudja, tanítja”. Még a libsi agymosást betetéző wikipediaban is benne van, hogy a trianoni tiltások miatt tanított a Ludovikán harcászatot! Jány világéletében csapattiszt volt, harcoló alakulatok élén, és amint lehetett (1936-ban), ott is hagyta a Ludovikát, hogy ismét csapattiszt legyen, mert gyűlölt irodista lenni! Azért lett a 2. magyar hadsereg parancsnoka, mert feltétlen kormányzóhűsége mellett a LEGJOBB csapattiszt volt, amivel a Csatay-Szombathelyi Ferenc páros is egyetértett – nem véletlenül a 2. hadsereget küldték ki a ruszki frontra, és nem az 1.-t vagy 3.-at!
Ugyanebben a libsi agymosásban IS szerepel, hogy:
„1942 őszén – a hadszíntérre látogató Nagy Vilmos honvédelmi miniszter közbenjárásával – felmentését kérte a kormányzótól, tiltakozásul a német hadvezetés által a magyar hadseregtől megkövetelt, végrehajthatatlanul nehéz feladatok ellen, amelyek mellé a kért támogatást a hadsereg nem kapta meg a németektől a hadsereg fegyverzetének és felszerelésének megerősítésére, arcvonal mögötti kiképzésére. Kérelmét Horthy elutasította.
A Honvéd Vezérkar főnöke Adolf Hitler követelésére 1942. december 27-én elrendelte a doni hídfőállások feltétlen tartását, ami megoldhatatlan feladatnak bizonyult a gyengén kiépített védőállásokban, hiányos felszereléssel rendelkező hadseregnek a kemény télre felkészített orosz haderővel szemben.”
1942 őszén, bmeg, amikor a németek még el sem érték Sztálingrádot!
Az nem szerepel benne, hogy a Wehrmacht hadrendjében szereplő gyalogos hadosztályok hadrendjében HÁROM gyalogezred szerepelt, amelyekből rendszerint kettő a hadosztály sávhatárát tartotta a fronton, egy pedig tartalékban. A 2. hadseregben szereplő (ún. „könnyű”) hadosztályok viszont csak KETTŐvel, mégis szélesebb frontot kellene tartaniuk tartalék nélkül, mint egy német hadosztálynak. (A fronton ígért, németek által történő „felfegyverzés” pedig úgy zajlott, hogy a német hadosztályok által használhatatlannak ítélt felszerelés szükségletének a FELÉT adták át a magyar hadosztályoknak.)
Amit Jány, mint tisztességes katona, már 1942. szeptemberében jelzett a feljebbvalóinak – akkor amikor a diadalmas német seregek előrenyomulása még el sem érte Sztálingrádot! Már öt hónappal a voronyezsi katasztrófa előtt jelezte, hogy az erőforrások nemhogy támadásra, de védelemre is tökéletesen alkalmatlanok.
Aristo cikke emléket állít egy ízig-vérig becsületes, tisztességes és bátor magyar katonának, aki áldozatul esett a kommunista hóhéroknak. Külön szám, hogy a nem-jogász végzettségű, nem-katona komcsi vérbíróság is kegyelemre ajánlotta (a saját ítéletével szemben!) az ÖNKÉNT hazatért és ÖNKÉNT bíróság elé álló Jányt – az a „derék” Tildy Zoltán („kisgazda” – egyébként utolsó mocsok komcsi szarházi) végeztette ki.
De megérkeznek a szemüveges, negyven kilós, tornából felmentett, tüdőbajos „mélymagyarok” (Hungária-pólóban), és f*m!, megmagyarázzák, hogy Jány így-meg-amúgy.
Néha már nem tudom, melyik idegesítőbb: a libsi nemzetárulóink, vagy ezek az elméleti „mélymagyarok”! (Mondjuk az előbbi kategóriánál legalább bizton számíthatunk valamire.)
Jány Gusztávval egyébként pontosan ugyanazt csinálják, mint Görgey Artúrral, a „világosi árulóval”. Tényleg. Hétszeres túlerővel körbefogva, menekülési útvonal és utánpótlási bázis nélkül, teljesen reménytelen helyzetben nyilván harcolni kell, és az utolsó szálig elveszni.
Legalábbis azok szerint, akik a jó meleg szobából kommentelgetnek háborúról – csak ki nem mennek az utcára, mert Covid-járvány van, és télvíz idején esetleg még náthát is elkaphatnak!
Kár is lenne értük.
2020-11-27 @ 15:40
Nem gondoltam ennyire mélyen belemenni a témába, ( főleg hogy miért a 2.m.hds. lett kiküldve a frontra).
Érteni véltem Aristo szándékát, hogy emberi/katonai példaképet állít. De úgy látom tévedtem, és parazsat gyűjtöttem a fejemre.
Mint erkölcsi,emberi és katonai példakép, talán Kratochvil jobb lenne, ha már fölmerült a neve, de vannak rajta kívül is sokan.
Jány nem szerencsés választás, akár tetszik, akár nem.
( ha már hadparancs: Napóleon a főtisztjeit sokszor kritizálta, katonáit nem.)
Görgey nevéhez egy nagyszerű Tavaszi Hadjárat kötődik és nem csak Világos. Neki egyéni dráma, hogy Világos nem csak egy csatavesztés, ez több hadvezérrel is megesett, hanem egy ,,országvesztés” lett.
Ezért legenda inkább pl. Bem tábornok.
2020-11-28 @ 22:58
Kezdjük azzal a triviális ténnyel, hogy a magyar hadseregnek kevés volt a lőszere..
2020-11-26 @ 20:02
A zsidó liberálbolsevik csürhe a kapuknál van, mint 100 éve…..fizimiskájuk árulkodó….ahogy JÉZUS mondta..mindig is emberölők voltak.
2020-11-26 @ 22:15
Bukohill! Nem voltál ott! Csak hatalmi érdekből sok koncepciós halott volt a bolsik miatt. A Rekviem egy Hadseregért című könyv sem írta le úgy a csatájukat, mint ahogy a katona aki átélte. Megszabadulni attól igyekeztek, akik veszélyt jelentettek! Akit támadnak, azt mocskolják! Érdekes módon betegesen meg akarják indokolni miért kell megölni! (Lásd mai nap is mocskolnak ezerrel, még sem igaz belőle egy névelőnyi szó sem!!!) Te inkább arról elmélkedj, hogy milyen felszerelést kaptak ezek a szerencsétlenek! Például a cipőtalp! Kartonpapírból volt. A többi felszerelésük is siralmas volt! A vörös hadsereg sokan, melegen öltözve, lovas kozákokkal támadtak! Egyébként mondhatsz amit akarsz, rehabilitálták már, és megérdemelte, mert nem ő vezette halálba az embereket, hátuk mögött ott lihegtek a németek, és Hitler parancsa az volt, hogy nem hátrálhatnak! Aki dezertálni próbált, azt a németek, de mindenképp az orosz nők ölték meg!!!!
2020-11-26 @ 20:45
Érdekesség, hogy Jány és a „Bukohill” olvtárs által felemlített Oszlányi sem az arisztokrácia soraiból került a tábornoki karba, hanem a nemzeti érzelmű középosztályból.
2020-11-26 @ 21:06
Jány Gusztáv német neve ellenére valódi magyar tiszt volt. Katonájától hallottam, hogy becsületességéért mindenki szerette, tisztelte.
Maléter Pált nem ilyen fából faragták…:::)))
2020-11-27 @ 11:42
De jobb a sajtója.
Érdemes elolvasni, hogy mi volt a véleménye Maléterről Pongrácz Gergelynek, a Corvin-köz parancsnokának. (Az üllői út másik oldaláról.)
Ejnye. Beütött a kognitív disszonancia.
2020-11-26 @ 22:26
A háborúnak vannak szabályai, ha nem is mindig tartják be, de a győztesnek a végén jó oka is van arra, hogy ne tűnjön közönséges gyilkosnak.
Így járt el a Szovjetunió vitéz Janyi Gusztáv esetében.
És ebben az a különös, hogy a
Szovjetunió járt így el.
Ellentétben a magyar bíróságokkal (régebben az osztrákok is) akiknek szinte mániájuk volt az az akasztás,
főterén, árokparton, vasútállomáson, kisfoghazban, nagyfoghazban, még ma is nagyon szeretnének akasztás okat, de ők most inkább lámpavasra aztán IFA platóra.
És ezek egyike sem külföldi ellenséges orszag polgára hanem a sajátunk, a mi édes gyerekünk.
2020-11-28 @ 19:53
,..édes gyereke a halálnak..Amúgy egyetértünk.
2020-11-26 @ 23:51
Box Hill, AKissLaci,
???
2020-11-27 @ 11:34
Dettó!
🙂
2020-11-27 @ 23:20
Csatlakozom!
🙂
Sajnos en is megettem annak idejen Nemeskurty-t; valoszinuleg azert, mert mar az is meghatott, hogy legalabb a katonakat nem teruletrablo fasisztaknak festette le, akik jol rafaragtak. – Es nagy meghatodasomban elfogadtam, hogy Jany viszont patas ordog. – Koszonom a cikket, Aristo, es az informativ kommentarokat!
Ch d V
2020-11-27 @ 00:01
Lehet nem is merem fel a Mester szándékát, de szerintem ez az írás is a gerincességről, az elvhűségről szól, melynek háttere a „Mennyen má’!” prolit mozgató hazug és irigy liberális-szocialista, azaz bolsevista ideológia kapzsi – más feleségét és marháját elkívánó – kiszolgálói.
2020-11-27 @ 02:04
Igy van.
Mara beert az elitcsere, duhong a proli had mindenfele.
2020-11-27 @ 12:34
Szerintem tökéletesen felismerted a „Mester” szándékát az általad felsorolt kritériumok szerint.
Más kérdés, hogy szerintem ő nem akar „Mester” lenni, ő csak ember akar lenni – már amennyiben még lehet, saját értelmezése szerint.
Ami egyre kevésbé működik.
De ez nem az ő hibája.
2020-11-28 @ 01:16
AKissLaci
A Mester címet nem önmagának adja az ember, azt másoktól kapja, ha meg küzd érte, de akkor is ha sosem vágyott rá.
2020-11-27 @ 02:01
Mindig nem mondtam, hogy egyet értek a népbíróságnak nevezett tetűfészkek működésével, pont annyira hitelesek, mint a „frontlógós stricikből” F.P. álló 1918-as katonatanácsok.
A Magyar (1945-ig Királyi) Honvédség 1867-es újjáalakulása óta – a mai napig – a homályos személyzeti politika áldozata.
Az alkalmatlan Jány csak a jéghegy csúcsa.
Kinek támadt az a napóleoni gondolata, hogy pompás lesz a III. hadtest magasabb parancsnoki állományát volt katonai attasékból kiállítani? Ezek a tisztek túl sokat láttak, cserébe túl kevés volt a csapattiszti gyakorlatuk.
Majd csodálkozunk, hogy a hadtest parancsnoka példátlan módon feloszlatta a saját hadtestét.
Szerintem a szem.hiv. ajtaján ott a tábla : „von Seeckt-eknek tilos a belépés!”.
2020-11-27 @ 12:17
Drága polgártárs! Viszonylag jól bírom a magyar nyelvet, de ezt most nehezen értelmezem: „Mindig nem mondtam, hogy egyet értek…”
De sebaj.
Igen érdekes, hogy pont a III. hadtest akadt be, akinek a parancsnoka Stomm Marcell volt. Aki világéletében csapattiszt volt, az I. világháborúban a románok ellen harcolt Erdélyben, aztán a patkánylázadás idején a Székely Hadosztályt szervezte meg. (Ja, és Voronyezsnél is ő tartotta a legtovább az állásait.)
A katonai attasé megbízatása a kivétel volt, nem a standard: sajnos a trianoni „béke” megkötései olyan kritériumokat kényszerítettek ránk, ahol megfelelő embereket nem lehetett a megfelelő helyre rakni. Stomm Marcell egész pályafutását csapattisztként töltötte, csókolom. Különben nehéz lett volna elfogni a fronton, nem?! Aztán meg levágni a lábait.
Mindenesetre ez érdekes: „pompás lesz a III. hadtest magasabb parancsnoki állományát volt katonai attasékból kiállítani”. Nyilván Einstein is egy pancser fizikus lehetett, mert közben hegedült is.
Egyébként miért erőlteted ezt? (Már leszámítva, ha téged ezért fizetnek.)
Miért kell hazudozni Jányról és Stomm Marcellről – már ha nem fizetnek neked ezért?
Ha meg fizetnek, akkor azt meg miért szégyelled?
2020-11-27 @ 16:55
Az első mondat értelmezésében segít a „22-es csapdája” c. könyv ismerete.
Stomm Marcell 1927-től 1934-ig diplomata, a Magyar Királyság londoni katonai attaséja.
Várom a bizonyítékait arról, hogy Jány nem adta ki szégyenletes hadparancsát és arról is, hogy Stomm nem oszlatta fel a hadtestét.
Bátran csatolhatja azon katonai iskolák jegyzékét is, ahol a fentieket követendő példaként oktatják.
2020-11-27 @ 17:23
Amit pedig a III. hadtestről írtam az nem csak Stomm-ról, hanem az alapvetően siralmas személyzeti munkáról szólt.
A hadtest vezérkari főnöke Sárkány Jenő vk. ezredes 1939-ben Varsóban, a hadtest tüzérparancsnoka Dr Deseő László vezérőrnagy 1937-1939-ben Moszkvában, 1939-1940-ben Finnországban volt katonai attasé.
Más képességek hasznosak harctéren, mint a parketten.
Kevésbé politikus parancsnokok támogatásával – talán – több esélye lett volna Stomm-nak.
2020-11-28 @ 00:34
Aha. Valaki 30 évig csapattiszt, elmegy két évre attasénak, aztán visszamegy 10 évig csapattisztnek – na ő neked „parkettkatona”.
Most fájdult meg a fejem tőled.
2020-11-30 @ 18:27
Teljesen megértem.
Nekem is fájna a fejem, ha bizonyítani szeretném, hogy a Magyar Királyi Honvédség tisztikarának a többsége katonai attasé volt.
A szomorú valóság az, hogy úgy Jány, mint Stomm 1920-óta katonai karrierje első komoly kihívásával szembesült.
p.s. Továbbra is várom bizonyítékait, valamint az inkriminált katonai iskolák jegyzékét!
2020-11-27 @ 03:37
Egy jobb világban az ilyen @Sándor Bedő-féleket deresre húzták volna, aztán 3 nap kalodába. A felkoncolást se érdemelték volna meg.
Szégyelld magad, te csicska!
2020-11-27 @ 10:52
„Meglátjátok, hogy a táskámban hozom haza a hadsereget”
Olvasható Kádár Gyula A Ludovikától Sopronkőhidáig című könyvében
Persze a libernyákok mindent jobban tudnak, utólag, meg pláne
2020-11-27 @ 13:15
Megvan, olvastam. (Fekete színű.) Kiadás 1984. Kérdés, hogy mit mondott valójában Kádár Gyula – és mi jelent meg a nem róla elnevezett Kádár-rendszerben ebben a könyvben. Már az is csoda, hogy egyáltalán ilyesmi megjelenhetett.
2020-11-27 @ 15:41
Én is úgy tudtam megszerezni, hogy a kollégám neje könyvesbolti eladó volt
Reggel kirakták a könyvhéten de 10 órakor már letiltották, be is spájzoltak az ismerősöknek belőle.
Persze, hogy a Kádár Gyulának is nagyon meg kellett fésülni az írását, de még ettől is besokalltak kádárék
2020-11-27 @ 11:27
Jány a II. Magyar Hadsereggel a német parancsnokságnak volt alárendelve. Önállóan semmit sem tehetett, a német parancsokat kellett végrehajtania.
Van egy mondás katonaberkekben: A parancsot nem lehet megb…i, csak tejesíteni!
Ami kifogásolható, az a felszerelés, és a téli ruházat hiányosságai.
Amikor Jány hazajött, jelentést írt a vereség főbb okairól, és abban főleg a tüzérség nagy kaliberű páncéltörő ágyúinak , a korszerű harckocsik, valamint a téli ruházat hiányát emelte ki.
Sajnos mire a front Magyarországra ért 1944-re, addigra ezek pótlása nem történt meg. Az eredmény ismert.
Jány bátor, becsületes ember volt. Akkor is hazajött, amikor tudta, hogy nagy valószínűséggel halál vár rá, hogy megvédje beosztottait az igaztalan vádak ellen.
NÉPBÍRÓSÁG=AKASZTÓBÍRÓSÁG!
Sehol nem volt a világon annyi halálos ítélet a háború után, mint Magyarországon. Ez mindent megmagyaráz, hogy kik alkották az akasztóbíróságokat, meg kik adták az ukázt ezeknek a „bíróságoknak”!
2020-11-28 @ 08:45
Gyerekek álljatok már meg egy pillanatra! A 2. magyar hadsereg éppen úgy a TÉL TÁBORNOK áldozata volt, mint az egész Wehrmacht. Nézzük már meg a naptárt, térképet.
1941 tele: A német támadás Moszkva alatt a hirtelen jött hidegben megállt.
1942 tele: Sztálingrádnál Paulus elvágva a hideg tél és hó miatt nem tudott kitartani tavaszig.
Ezek után jött a TÉR TÁBORNOK, és a kurszki csatába ahol akkora katlanba húzták bele a német páncélosokat, hogy nem tudtak éket alkotva támadni. Majd ezer kilométer széles frontvonalon kezdték el kiűzni a németeket..
Szóval Kutuzovnak annak idején igaza volt. Az orosz TÉL és a végtelen orosz TÉR győzedelmeskedni fog.
2020-11-27 @ 16:14
Valaki Hegel-t idézte,hogy
az emberek nem tanulnak a
történelemből. És kik irják a
történelmet?..Tehát hogy ki a
hős és jo hazafi az is ennek a
többször ujra irt történelemnek
alapján van kinyilvánitva.
Azokat az embereket akik talpra-
állitották Magyarországot trianon
után diszkreditálni kellett mindenáron.
Egyrészt ne legyenek hőseink,a példa
ragados lehet,másrészt az ujsütetű
..elit ..nem állta volna ki az összehason-
litást.
2020-11-28 @ 10:36
1. A kurszki csata 1943 július 4-13.-ig tartott. Ez nem télen, hanem nyáron volt.
2. A kurszki csata már már német győzelemre állt, mert a Tigrisek és a Párducok jóval nagyobb hatékonysággal működtek, mint a T-34-esek.
3. Hitler végzetes tévedése volt a „Citadella” leállítása az áttörés küszöbén. Azért került leállításra a hadművelet, hogy a páncélos állomány nagyobb részét Olaszországba lehessen irányítani. Tény, hogy a kurszki csatában részt vevő alakulatok rövid idő alatt bevagonírozásra kerültek és hamarosan feltűntek Dél-Olaszországban.
Manstein (aki ellenezte az egész hadműveletet) július 13-i, folytatásra vonatkozó javaslatában volt ráció, hiszen a Voronyezsi Front kétségkívül megingott és a szovjetek a teljes tartalékot megmozgatták már a tartására.
Ugyanis ebben az időben szálltak partra a szövetségesek Olaszországban. Hitlernek meg kellett erősítenie az újjonan megnyíló frontot, hogy Olaszország kiugrását megakadályozza, ami részben sikerült is. Az olasz frontott a németek egészen az 1945-ös májusi összeomlásig tartani tudták.
2020-11-28 @ 14:44
TÉR – TÉL – Figyelem, csokifidesz [ 🙂 ] aforisztikus hsz-ében – szójátékot kreálva a Tél-Tér szavakkal – a Kurszki csatának még teRe volt, nem teLe, tehát az 1. pontod vélhetően törlendő!
2020-11-28 @ 19:35
Pontosan tudom mikor volt a kurszki csata. De TÉR-ről van szó Amikor a páncélos hadosztály nem tud felzárkózni, mert csak egy jut egy négyzetkilométerre, szóval akkor nincsen túlerő..
Amúgy pedig ezeknél sokkal fontosabb, hogy a háborúban nem a csaták, hanem a győzelem a fontos.
Mi lett volna, ha az eredeti elképzelések szerint (Patton, és társai) Nem 1944-ben, hanem 1943-ban megnyitják a 2. frontot és partra szállnak Normandiában és Abbáziában? Nyugatról megindulnak Berlin felé, keleten elvágják a visszavonulást valahol Lengyelország határán? Nos akkor a két német állam helyett Lengyelország, vagy annak a keleti széle lett volna a későbbi szembenállás határa. A hülye Churchill német hullákat akart, ezért bombázta Drezdát is. Neki nem tetszett volna, ha a németek fizikailag megmenekülnek. (A végén rájött, hogy tévedett..)
2020-11-27 @ 17:22
JÁNY GUSZTÁV VEZÉREZREDES 1943. JANUÁR 24-I HADPARANCSA
294/2. hds. I. a. 43. I. 24. szám.
HADSEREG PARANCS
1. A 2. magyar hds. elvesztette becsületét, mert kevés – esküjéhez és kötelességéhez hű – ember kivételével nem váltotta be azt, amit tőle mindenki joggal elvárhatott.
Állásainkból ellenséges túlerő kivethetett még akkor is, ha a csapat kötelességét meg tette. Ez nem szégyen. Ez szerencsétlenség. De becstelenség az a lelkeveszített fejnélküli gyáva menekülés, mit látnom kellett, miért most a szövetséges német hds. és az otthon mélységesen megvet bennünket. Ehhez minden oka meg is van.
…
13. Az utolsó napok alatt látottak azt mutatták, hogy a zsidó munkás szd-ok zárkózottan és rendben menetelnek, míg az úgynevezett csapat legénység szétszóródott állati színvonalra süllyedt csürhe benyomását keltette.
…
2020-11-27 @ 17:37
1.Ez a parancs a még a helyzet nem kellő áttekintéséből, a jelentős szovjet túlerő sikeres áttöréséből adódott katasztrófális helyzet kialakulása miatt íródott, mert azonnal látta, hogy katasztrófa történt, és a frontot nem lehet megszilárdítani, csak jelentős visszavonulás útján.
2. A munkaszolgálatosok, mivel fegyvert nem viselhettek nem a arcvonalban helyezkedtek el, hanem hátrébb. Még időben értesítve lettek a szovjet áttörésről, ezért még időben megszervezve tudták végrehajtani a visszavonulást.
A munkaszolgálatosok is értékes részei voltak a hadseregnek, mert fontos erődítési munkákat hajtottak végre, ami segítette a védekezést.
2020-11-27 @ 22:36
„Az ellenség előnyomulása és arcvonalunk visszavonása következtében a szárazföldi hadsereg a légierők és a páncélosegységek több százezer katonája hátrál – ezeket a csapatokat tervszerűen újjá kell szervezni, és új megerősített állásokba, illetve vonalakba irányítani.”…
„Katonai becsületetekhez fellebbezek. Elveszíthettünk egy csatát, de ne aggodalmaskodjatok : a háborút megnyerjük! Most nem közölhetek veletek ennél többet, bár tudom, hogy kérdések tolulnak ajkaitokra. Bármi történik ne veszítsétek el a Németországba vetett hiteteket.”…
„A visszavonuló csapatok haladéktalanul jelentkezzenek a legközelebbi harcállásponton, példás bizakodással, önbizalommal, fegyelemmel és derülátással töltsék el a többi katonát”…
Részletek Walter Model tábornagy a B hadseregcsoport parancsnoka 1944 augusztus végi napiparancsából. A germánok ténylegesen a teljes felszerelésüket elvesztették a Szajnán történő átkelésük (Franciaországból való kivonulásuk) során, kézi fegyverekkel masíroztak észak felé. Model egy zenetanár gyermeke, tudomásom szerint sosem vezetett akadémiát.
Most pedig tekintsünk el a nemzetiségtől, bátran tegye fel a kezét az, aki olyan parancsnok alatt szeretne szolgálni – aki a vereség után megtapossa és leköpi, nem pedig olyan alatt – aki bajtársának nevezi és reményt kínál.
2020-11-29 @ 18:46
És ő alatta?
Krím hadszintér: Március 2-án Lev Zaharovics Meklisz, (a legmagasabb rangú zsidó tiszt a Vörös Hadseregben) egy amatőr politikai komisszár elindította hadműveletét 250,000 katonával,”ami a hadtudományok fölött alkalmazott terror őrületes csúcsának bizonyult”. Megtiltotta azt, hogy a csapatok beássák magukat, azzal az indokkal, hogy ’a katonák támadó szelleme ne legyen aláásva ezáltal’ és kijelentette, hogy akárki, ’aki elemi önvédelmi viselkedést mutatott, pánikkeltőnek nyilváníttassék’. Ennek eredményeként az egész frontszakasza véres péppé változott.
(Simon Sebag Montefiore: Stalin, the Court of the Red Tsar (Sztálin, a vörös cár udvartartása), Phoenix, 2003, 421.old.)
2020-11-30 @ 09:46
Azért ne felejtsük el, hogy a lövészárkok jórésze tömegsír lett. Ezekbe temették a halottakat ahol megvolt a kellő mélységük.
2020-11-30 @ 11:27
A beásás több dolgot jelenthet. A lövészárok csak az egyik. Itt a szövegből az derül ki, hogy lövész teknők ásásáról lehet szó, ami nem alkalmas eltemetésre.
2020-11-30 @ 15:03
Ő sajnálatosan lemaradt a továbbképzésekről, igaz mindössze egy háborúval.
Az 1914-es francia katonai szabályzat szerint a katonának tilos volt beásnia magát, ha ellenséggel találkozott, akkor minden körülmények között azonnal támadni kellett.
2020-11-28 @ 00:37
Egy másik, jelenidejü hadszintér. „Nagy ütközet vár ránk 2022-ben.”
Aristo cikkében:
„A népbírósági „ítéleteknek” csúfolt gyilkosságok kettős célt követtek. Egyfelől minél többeket ki akartak irtani az előző világ – a Horthy-fasizmus, ahogyan nevezték – vezető tisztségviselői közül, lefejezve az országot irányító elitet, helyet csinálva a cselédek és disznópásztorok véres uralmának, másfelől az akasztófákkal végképp meg akarták félemlíteni az orosz szuronyok árnyékában lapuló országot. ”
Fegyör és jövendö kormánya ítéletei hasonlóan, gyilkosságra emlékeztetnek.
Nem lámpavasozott ugyan, de az általa vizionált jogállamiság helyreállítása megköveteli 700 fideszes vezetöt leváltását. (másképpen: földönfutás)
A Fekete-Győr András A MOMENTUM ELNÖKE momentán az ellenzéki összefogás eredményeképpen nem kormányváltásban gondolkodik hanem „teljes rendszerváltásban”.
„Az ellenzéknek „meglesznek azok az eszközei, melyekkel »fideszteleníteni« tudja a magyar gazdaságot és a magyar államot”.”
(végül is régebb is megtalálta az eszközöket arra, hogy befagyssza a rég várt Olimpia megrendezését ==> totális senki létére! hát most, még „sorosabb” lévén? )
A legelsö vádlott nem más, mint „Orbán Viktor nemzetbiztonsági kockázat”
állítja ugyanö, Szeptember 25: az ATV- nél . Megokolás az öszi Corona-19 hullám felerösödése. !? (többre most nem futotta; momentán a leghálásabb téma az erösödö hullám)
„A pártelnök még azt sem zárta ki, hogy a Fidesz bedől egy nagyarányú választási vereség nyomán, és „Orbán Viktor elutazik örökre keletre”.
[Amit máshol, mint OV elkövetkezö számüzetését nevezik meg.]
„..a köztársasági elnököt is nyilvánvalóan cserélni kell. ” (földönfutás, taxisoförség?)
Továbbá:
„Nem egyszerű kormányváltásról van szó, rendszert, korszakot fogunk váltani – mondta, és „látható a történelemből”, hogy ilyen helyzetekben „ritka, hogy a funkcionáriusok hosszú távon kitartanak a bukott oldal mellett”. Átállnak,
DE
például: Polt Péter exisztenciális megzsarolása fog következni, amennyiben „de ez nem jelenti azt, hogy mondjuk Polt Péter maradhat, hanem valamilyen alku keretében ő el tud távozni szabadon, de cserében felad embereket a jogállam számára, akiket különben nem tudtunk volna megszorongatni”.
(nem tudnánk helyett egyszerüen múltidö).
„Nem szabad tovább húzni az eurozónához való csatlakozást; nem lehet hozzányúlni a határon túli magyarok szavazati jogához, „ hehehe, a jövendö megokosodott, nagy vizionálója,…
Fegyör, 2020. október 28. A Szabad Európa podcast-stúdiójának vendége volt és szólott.
2020.10.29. 12:15 az Indez közli ugyanazt a szöveget.
Szóbajövö miniszterelnök-jelöltek és ígéretesen levadult „fidesztelenítök”: Márky-Zay, Gyurcsányné, Fegyör,…
2020-12-01 @ 13:40
A doni katasztrófa a kormányzó és a Szovjetúniónak hadat üzenő dilettáns és korrupt magyar kormány közös bűne. Mindenki, akit a háború után elmarasztaltak ezért a gyalázatért, megérdemelte a büntetést. Nagy kár, hogy számos főbűnös viszont megúszta felelősségre vonás nélkül. A magyar nép soha nem bocsátja meg ezt a nemzetellenes bűnt.
2020-12-01 @ 16:33
A kommunista zsidóirtást tehát nem kellett volna egy: megbosszulni, kettő a továbbit megakadályozni?
Esetedben a kommunisták által elpusztítandó nem-zsidók kérdése fel se merül?
„A Nagy Terror idején (1936-1938) Sztálin agitátorai felkavarták az antiszemita előitéleteket és tetőpontra hozták. Érdekes módon, míg a világ a náci Németország háború előtti zsidóellenes törvénykezésére és a zsidóüldözésekre koncentrált, Sztálin valójában megsemmisített 500,000-600,000 zsidót, a tisztogatások tízmilliós áldozatmennyisége között, a Szovjetunió nemzetiségi arányainál valószínűleg jóval többet.
A népirtás végig folytatódott a 40-es évek alatt, tekintet nélkül arra, hogy a zsidók valójában hithű kommunisták, cionisták vagy teljesen politikamentesek voltak-e.
‘A cionisták egész generációja pusztult el a szovjet börtönökben, táborokban és száműzetésben’ – írta Dr Julius Margolin, akit különböző koncentrációs táborokban tartottak fogva a Balti és Fehér-tenger régióban 1940-től. Ő mondta továbbá, hogy a külvilágból senki, még a cionista társak sem siettek megmentésükre.”
Forrás: Louis Rapoport, Stalin’s War against the Jews, the Doctors’ Plot and the Soviet Solution, (Sztálin háborúja a zsidók ellen, az orvosok összeesküvése és a szovjet megoldás), The Free Press, 1990, 54.old.
2020-12-01 @ 19:58
A nagy terror volt a hála és köszönet az 1917-es, a megelőző és követő időszak mozgalmárainak és az őket finanszírozóknak, a nyugatra szállított több tíz tonna orosz aranyért, műtárgyért és a befagyasztott Romanov bankszámlákért.