Gombperec, a hidegló

32

„- Én Gombperec hidegló vagyok – mondta szigorúan, és én megnyugtattam.
– Jó, jó, az még a kisebb baj. ”

Rejtő Jenő: Piszkos Fred a kapitány

A tőle megszokott nagyívű elmélkedést tett közzé a HVG nevezetű kampányújságban egy bizonyos Gomperz Tamás, „Egy előre bejelentett megtorlás krónikája” címmel. Sajnálatos módon nekem róla mindig a fent idézett Rejtői hős jut eszembe, így az egyszerűség kedvéért, ezentúl ekképpen is fogom nevezni.

Mielőtt rátérnénk a fogalmazás megbeszélésére, némi háttér-információt osztanék meg a nyájas olvasóval, pusztán azért, hogy tudjuk: kiről is van szó.

A nevezett újságíró(?) Ónody Tamás néven látta meg a napvilágot. E néven aztán vagy tíz évig volt a belvárosi SZDSZ vezetője, és szoros kapcsolatot ápolt olyan nagy államférfiakkal és államnőkkel, mint Kóka János, vagy a méltán elfeledett Horváth Ágnes, akivel közös céget is gründoltak Health-Capital Zrt. néven. Arra készült, hogy ő is hasítson magának egy kisebb-nagyobb szeletet a „privatizálandó” (értsd: ellopandó) egészségügyből.

Mire idáig értünk ugyanis az ország kifosztásának történetébe, már szinte mindent gondosan elloptak. Egyedül az egészségügy volt még hátra, melyet először a szokásos ügymenet szerint tönkretettek, majd a tetem körül gyülekezni kezdtek a nyálcsorgató SZDSZ-es hiénák.

Hősünk egy volt ezek közül.

Szerencsékre eme utolsó bűntényt már nem sikerült megvalósítani, így hát – szomorúan lemondva a lopás révén megszerzendő milliárdokról – újságírónak állt, mint kedves felesége is. Pedig már oly szépen kiszámolta, hogy a több millió beteg ember országában mennyit fog keresni egy végbélkúp beadásán.

Hogy miért pont Gomperec néven kezdett a propaganda szakmába, az rejtély. Bele is jött, mint úri fiú a pofozkodásba – hogy ismét Rejtőt idézzük – és azóta is a fenti kampánykiadvány oldalain boldogít bennünket.

Nos, a jeles hidegló azért ragadott tollat, mert Orbánbasi, a március 15-i beszédében, utalásokat tett arra, hogy a kampányban a „demokratikus” ellenzék által elkövetett hamisításokra, hazugságokra, csalásokra és egyéb stiklikre a választás után még visszatérünk.

Ezt én például roppant helyesnek találom, csak az a kérdés nem hagy nyugodni, hogy miért nem lehetett ezt mostanáig megtenni?

Meglátása szerint a vad fasiszta rendszer már eddig is kimutatta a foga fehérjét. „És a nép, amely látta, mi történt Esztergommal, a kockás inges mozgalomhoz csatlakozó iskolaigazgatókkal, a liberális filozófusokkal vagy Hadházy Ákossal, pontosan érti, mire utalt a színpadon az az ember,…” Azt még csak érteni vélem, hogy a felsorolt roppant fontos népcsoportok miért sértődtek meg, azt azonban, hogy mi szörnyű történt Hadházy Ákossal, őszintén szólva nem tudom. Lemerült talán az elem a diktafonjában? Nem nyílt ki a ejtőernyője? Megdöglött a lódoktor valamelyik páciense a sercegőüszög nevezetű romantikus betegségben? Én ugyanis úgy látom, hogy Hadházy – ez a kis magyar Charles Lindbergh, aki már a Balatont is átrepülte – köszöni jól van. Minden nap leleplez legalább egy Fideszes korrupciót, melyek összesített kára immár a GDP sokszorosára rúg. Szerinte.

Persze – bizonyos szempontból – Gomperecnek igaza van, csak fordítva ül a lovon. Ami egy hidalgótól eléggé szokatlan. Ha már aggódni kell a megtorlások miatt, akkor itt van rögtön az ő nagy vezérük és tanítójuk, Fletó. Ő ugyanis reggel 9-kor látna munkához és estére mindent romba döntene, az alkotmányosság és törvényesség teljes negligálásával. Vagy itt van mindjárt KariGeri az alkotmányosság svájci bicskája, aki addig is, míg nem sikerül saját képére formálni az alkotmányt, azon kívül kormányozná az országot.

A szakadékba természetesen – hova máshova.

Aggódni lehet a sok firkász kollégája miatt is, akik lámpavasat, árokba lövést és más abszolút jogállami megoldást vizionálnak a választás másnapján. Megismételve a dicső 19-es eseményeket, Károlyi szerepében KariGerivel. Az esze mondjuk meg is van hozzá.

Ezek kétségtelenül súlyos fenyegetések. Amint akár az is aggaszthatná, amit a vele immár egy gyékényen áruló Jobbik valódi harcosai a tüntetői mondtak 15-én – kóser pecsét ide, vagy oda – a zsidókról és a cigányokról. Majd emlékezzen erre, mikor – a mondottak szerint – alkotmány, törvények és egyebek nélkül kormányozni akar velük.

Lesz nagy meglepetés.

Mindenesetre Orbánbasi beszéde kétségtelenül megmozgatott néhány nagyobb követ, és a hideglóhoz hasonlók másztak elő alóla.

De – tán nem vagyok ezzel egyedül – nem is biztos, hogy baj ez. Ha háborút akarnak, hát legyen háború. Rántsanak hát kardot, ha úgy vélik jónak. Mivel nincsenek itt azok, akik eddig hatalomba segítették őket, én biztos vagyok benne, hogy el tudunk bánni velük.

Ha ki akarják engedni az erőszak szellemét a palackból úgy, hogy nem hallatszik baráti tankok dübörgése, akkor – mint eddig mindig a történelem során – mi, a magyarok fogunk győzni.

Facebook hozzászólások