Gyáravatás 

51

Dokumentumfilm forgatókönyv

A színhely Zugló egyik elhagyott, düledező gyárépülete. Az épület előtt gyülekező tömeg, nyugdíjasok, obsitos munkásőrök és önkormányzati képviselők, kezükben vörös szegfűvel. Az épületen hatalmas molinó, rajta szocreál épület látható, vörös betűkkel felírva: Konzervgyár. Alatta szöveg: „A munkásosztály a paradicsomba megy!” A bejáraton felirat: „Szocialista Filmgyár”. A plakát előtt szónoki emelvény, rajta Tóth Bertalan. Egyszerű öltönyben áll, kezében papír, zakóján kitűző, rajta nagy betűkkel (hogy a nyugdíjasok is el tudják olvasni): „Tóth Bertalan pártelnök, MSZP” – innen tudják a résztvevők, hogy ki ő.

Tóth Bertalan Elvtársak! Vége a tétovázásnak és a jobboldali elhajlásnak! Új idők köszöntenek be. A proletariátusnak, a jelen helyzetben, leginkább egy filmgyárra van szüksége, ahol elkészülnek azon alkotások, melyekkel bemutathatjuk a szegények és megnyomorítottak szörnyű helyzetét és az Orbán-kormány gaztetteit. Sajnos időlegesen elveszítettük a szegénység elleni harc legnagyobb hősét, Simon Gábor barátunkat, az Éhségmenet főéhezőjét és élmenetelőjét. Őt a fasiszta önkény, mondvacsinált ürügyekkel elszakította tőlünk, de lélekben vele vagyunk! Egyperces néma csendet kérek bajtársunk emlékének.

(Néma csendben állnak egy percig, utána vastaps.)

Tóth Bertalan: Ezzel a projekttel meg fogjuk nyerni a 2022-es választásokat és elhozzuk a Kánaánt.

(Taps.)

Tóth Bertalan: A filmgyár nem jöhetett volna létre, ha Molnár Csaba elvtársunk nem támogat bennünket anyagilag. Igaz a gyár pont annyiba kerül, mint az önkormányzat éves költségvetése, ezért kénytelen volt eladni a kerületet egy külföldi befektetőnek, aki majd ródlipályát épít rajta, melyen a proletárok gyermekei is szánkózhatnak!

Egy hang: Már ha lesz hó, és ki tudják fizetni a belépti díjat.

Tóth Bertalan: A volt kerületi lakosok bérletet kapnak, és akkor is szánkózhatnak, ha nincs hó! Gondolják meg elvtársak, sehol a világon senki sem szánkózhat, ha nincs hó, csak a volt zuglóiak. Ja, és lesz rajta biciklisáv is. Bizony. De át is adom a szót Korózs elvtársnak, a gyár igazgató-főrendezőjének.

(Mosolyogva int Kórózsnak)

Tóth Bertalan: Gyere Lajosom, ismertesd a tervet.

Korózs Lajos: Köszönöm Bercikém. Nos, elvtársak, mint látják, a gyár már áll kész fogadni az alkotásokat és az alkotókat. Azért ilyen szép, mert huszonkét tanácsadó dolgozott a felújítási terveken. Őket most nem tudom bemutatni, mert elmentek jól megérdemelt pihenésképpen Tahitire nyaralni, de higgyék el, nagyszerű munkát végeztek. Elsősorban dokumentumfilmeket fogunk forgatni, mert ez a műfaj felel meg legjobban szociális érzékenységünknek és különben is olcsóbb. Most pedig bemutatom a stáb tagjait, sajnos Kőrös Guszti szintén nem lehet velünk, de ha szabadul, megkapja a főproduceri állást, hiszen oly felejthetetlent alkotott Baján. Mutatkozzanak be ők maguk, gyertek elvtársak, egyenként, ahogyan szólítalak benneteket! Elsőként szólítom stúdiónk vezető színművészét, az osztályvezető mentőfőorvost, Münchausen… (a papírjába néz) bocs a tévedésért, azért tévesztettem, mert Münchausen is német volt. Szólítom tehát az elragadó Németh Athinát!

(Taps, Németh felmegy a pódiumra.)

Németh Athina: Köszönöm Lajos! Ti már mind ismertek engem. Tudjátok, hogy 43 éve vagyok mentőtiszt, ebből 52 évig osztályvezető mentőfőorvos. Tanulmányaimat a távoli Verdalóba végeztem, ugyanott tanítottam is az egyetemen 21 évig. Tudom, hogy vezető színészként is nagyszerűen fogom szolgálni a szocializmus ügyét! Dokumentumfilmesként vezérlő elvem: az igazat és csakis az igazat.

(Dörgő tapsvihar.)

Korózs Lajos: Szólítom nagyszerű rendezőnket, akiről tudjuk – bocsánat a proletár szókimondásért – kurva erős képeket tud komponálni. Szólítom elvtársnőnket a fenomenális Bangónét, aki egyszerre rendező és rágcsálóidomárt.

(Bangóné a pódiumra lép, taps.)

Bangóné: Köszönöm elvtársak! Rendezőként, a kurva erős képeken túl, feladatomnak tartom, hogy más ellenzéki pártokból is szereplőket toborozzak a filmekhez. Jelmondatom: ha egyszer sikerült többször is fog! (taps) Barátnémmal és munkatársammal, Kunhalmi elvtársnővel, akivel sok kérdésben, például a helyesírásban is egyetértünk, olyan műveket alkotunk majd, melyek rávilágítanak a végletes és szörnyű elnyomásra amelyben élni kényszerülünk. Bejelentem, hogy első közös dokumentumfilmünkben megmutatjuk, hogyan lopta el Orbán Viktor a Napot és a Holdat.

Egy hang: Dehát a Nap most is süt.

Bangóné: Azt ti csak úgy látjátok! Nem ismeritek az igazságot, de mi majd megmutatjuk, mert ez nem az igazi Nap, ezt kicserélték és hamisítvány. Az igazit Orbán ellopta és most azzal főzi Németh Szilárd a pacalt. De majd az alkotásból minden kiderül. Annyit még elárulhatok, hogy Németh Athina kolléganőnk, aki 21 és fél évig csillagász is volt, maga látta az esetet és majd tanúsítja. Ha ebbe nem bukik bele akkor semmibe.

(Ütemes taps és örömkiáltások.)

Bangóné: És ez még semmi! Ujhelyi elvtárs a rendelkezésünkre legjobb operatőrét, aki már több filmet is jegyez, mint például az „Ujhelyi István gondolkodik” című kis, tudományos-fantasztikus remekművet.

(A nép álmélkodik.)

Korózs Lajos: Sajnos a gyáravatás egyik fő attrakciója elmaradt, hiszen Karácsony főpolgármester elvtárs sajnos valami miatt nem ért ide…

(Karácsony lihegve érkezik.)

Karácsony Gergely: Elnézést a késért, de halaszthatatlanul fel kellett avatnom a Lánchíd-élményfürdőt. A híd ugyanis beleszakadt a Dunába, és a szabad főváros rajta tartózkodó polgárai most a roncsokba kapaszkodva lubickolnak a selymes habokban. Biztattam őket, hogy azonnal intézkedem, és írtam is kemény, megalkuvás mentes Facebook-posztot, hogy a kormány azonnal húzza ki őket. De most már itt vagyok.

(Papírt vesz elő, olvassa.)

Karácsony Gergely: Tisztelt egybegyűltek! Kerékpárral érkeztem, de büszkén távozom majd! A gyárat megnyitom!

(Átvágja a piros szalagot. Az épület összedől. Karácsony a biciklisávon elbiciklizik a napnyugtába. Szétszélednek.)

Facebook hozzászólások