Ikertornyok

128

„Tudom, fiú, nem visz reá természeted,
Hogy így beszélj és álnok dolgokat tegyél,
De édes, ha kezedbe hull a győzelem:
Ráérünk majd utóbb igaznak látszani.”

Homérosz: Iliász

Régóta szerettük volna megtudni, miképpen működik a hírek boszorkánykonyhája a baloldalon. Végre sikerült.

Sejtettük ugyan, hogy ennyi hülyeség nem jöhet létre véletlenül, kell hogy valami hatalmas gondolatgyár álljon a dolgok hátterében. E sejtésünk immár megerősíttetik a tapasztalás útján is. Sikerült ügynökünket, méghozzá a híres a 00-ást, lopott konzultációs ívnek álcázva bejuttatnunk a Villányi úti székház légópincéjében kialakított főhadiszállásra. Az ő jelentéséből közlünk részleteket alább.

Miután a laborban tökéletesítették az álcámat, egy aktivista zsebébe csempésztek, és így indultam a nagy kalandra. Hosszú lépcsőn értünk le az alagsorba, ahol elnyújtott, kanyargós, homályos pincefolyosókon jártunk, melynek falait régi munkásmozgalmi hősök képei borították. Különösen vonzotta a tekintetet bizonyos Fjodor Fjodorovics Lemászov képe, aki – a képfelirat tanúsága szerint – arról volt híres, hogy ejtőernyővel leugrott a Mount Everestre, majd lemászott. Tette ezt tiltakozásképpen, miután az imperialisták mind felfelé másztak. 

Végül egy hatalmas, sejtelmesen világított földalatti terembe érkeztünk. A terem falait festmények, transzparensek ékítették és a csillárokból a haladás fénye áradt. A háttérben egy teljes falat elfoglaló hatalmas freskó volt látható, melyen a talpig páncélba öltözött Gyurcsány, balján Klára asszony képével ékesített pajzs, jobbjában kádkővel töltött parittya, éppen nekitámad a Fidesz-sárkánynak. A sárkánynak hét feje, két szárnya és egy fociakadémiája volt. Mellén, keresztben felirat: „Itt nem lesz fejetlenség!” A kompozíció baloldalán KariGeri Facebookon közvetíti az eseményt, jobboldalt Fekete Győr álmélkodik. A kép előtt diszkrét házi oltár, rajta két vodkás üveg, „Emlékezünk rád Gyula!” felirattal.

A termet megtöltő függetlenobjektív sajtómunkások, bérkommentelők és éceszgéberek között várakozó feszültség volt tapasztalható. Vártak valamire, vagy valakire. A bérkommentelők számára éppen Wéber, a bonyhádi komment-terminátor tartott helyesírási és szövegértési érzékenyítő tréninget. Mivel távol voltam tőlük, csak néhány mondatot sikerült elkapnom az előadásából, ilyeneket például: „Csináljátok úgy, mint én. Meg se próbáljátok a szöveget megérteni, úgyse menne. … Azt, hogy »rohaggyá’ meg fideszes köcsög«, nem írjuk egybe.” És hasonlók.

A várakozók szerint nemsokára érkezik Korózs elvtárs a nagy kommunikátor, a párt esze – ahogyan emlegették –, hogy utat mutasson a Fidesz legyőzéséhez. Kiderült a sutyorgásból az is, hogy ezt a kitüntető címet Lajos egy, Kunhalmival folytatott szellemi párbajban nyerte el, azért ítélt így a Bangóné vezette párbajbíróság, mert a „jajgatás” szót eggyel kevesebb ly-nal írta, mint a leendő társelnöknő. Éjfélt jelzett a nagy kakukkos óra a falon. (Az óra igen elmés szerkezet volt, minden órában kijött belőle egy kis Lenin és azt mondta: Kakukk! Kakukk!)

A haladás fényei elhalványultak, feltárult a kétszárnyú ajtó, diadalmas zene hangjai töltötték be a termet, „Fel torreádor!” zúgott a hangszórókból és belépett maga Lajos. Mögötte két alak jött, hosszú malaclopó köpenyben, melynek kámzsája elrejtette arcukat. Megálltak és szembefordultak az összegyűltekkel. A zene elhallgatott, feszült csend támadt.

– Elvtársak! – kezdte Lajos – Tudom sokan és régóta várakoztok, sok csalódáson vagytok túl. Tudom fájón hiányzanak a családi költségvetésből a tanácsadói díjak, a példátlan szakértelem honoráriumai és a pályázati pénzek. Budapest nem elég nekünk! Az egész országra van szükségünk, hogy pótolni tudjuk tíz keserves, kiesett év bevételeit. Sikerünkhöz elengedhetetlen a ti munkátok is. Most kell kicsit dolgozni, hogy utána legalább négy évig élvezhessük munkánk gyümölcseit. Aki ezt nem hiszi, nézze csak meg Simon elvtársunk bankszámláját. Elvtársak! Most megnyílik előttünk a lehetőség, hogy leszámoljunk a Fidesszel, megmutassuk rendszerének kegyetlen valóságát. A győzelem kulcsát hoztam el nektek! – A jelenlévők tapsviharba és üdvrivalgásba törtek ki. Lajos intően felemelt mutatóujját. – Íme a győzelem záloga, két nagyszerű ember, harcunk arcai: Athina és Károly!

A két titokzatos alak hátradobta csuklyáját és megmutatta arcát a kíváncsi szemeknek. Egy feketére festett hajú háziasszony és egy holdvilágképű szemüveges tekintett az álmélkodó tömegre. 

– Elmondom a történetüket – folytatta Lajos – Megkérem a függetlenobjektív sajtót, hogy nagyon figyeljen, mert minden szó fontos. – A függetlenobjektívek a billentyűzet fölé helyezték a kezüket és várakozóan néztek.

– A dolog úgy kezdődött, – fogott bele a történetbe – hogy ez a nagyszerű asszony itt, áthatva a gondoskodó szeretettől, mikor a Fidesz népirtásba kezdett a kórházi ágyak felszabadításával, ápolói munkát vállalt. Nem volt számára elég, hogy napi huszonnégy órát szolgált, mint mentőtiszt, – itt drámaian lehalkította a hangját – a rangja egyébként rohamkocsi-vezérezredes, hanem még szabadidejében is a rászorultakon akart segíteni! Gondoljátok meg proletárok! – Dörgő tapsvihar tört ki. Lajos lecsendesítőn emelte fel a kezét.

– Ekkor szembesülnie kellett a legrettenetesebbel. Az egyik beteget, akit Orbán parancsára maga Kásler adott át sátáni kacajjal, hosszában félbevágva adták! – Döbbent csend lett. – A beteget otthonában így csak két ágyon tudta elhelyezni. Közéjük tett hát egy hokedlit és azon ülve fogta a kezét … őőő, izé … kezüket a szenvedőknek. És minden tudásával, melyet húsz év tanulás és ötven év szolgálattal szerzett, igyekezett gyógyítani őt. De a helyzet reménytelennek látszott. Ekkor villant fel agyában ikertestvérének, Károlynak képe. – Mutatott a holdvilágképű szemüvegesre. 

– Tudnotok kell, hogy Károly már gyermekkorában zseni volt. Ötévesen a meleg vizet, hétévesen pedig a spanyolviaszt fedezte fel. Később feltalálta és tökéletesítette a Mindent Gyógyító Gépet. Ezt a zseniális szerkezetet szerte a világon csodálva szemlélik. Maga az ENSZ-főtitkára ajánlotta a világ vezető figyelmébe. Erről dokumentum is van csak most otthon felejtette. Megáldotta a gépet a római Pápa, a mohamedánok a Kába-kőbe flexelték megmentőjük nevét, a buddhisták Buddha 113-dik megtestesülésének tartják, az indiánok pedig a Nagy Pogácsafejű Megmentő néven tisztelik. Tehát Károly gépezete talán ,gondolta Athina. Azonnal üzent is érte, és Károly jött, hegyeken szökellve, hóna alatt a géppel.

– És – kiáltotta a párt esze – lássatok csodát! A csodamasina hosszában összevarrta a pácienst, sőt a mellkasára keresztszemes öltésekkel a TAJ-számát is ráhímezte! Ez nagyon fontos bizonyíték, – nézett jelentőségteljesen a sajtómunkásokra – mert tudjuk: a TAJ-számok nem hazudnak!

A tömeg morajlott a csodálkozástól, füstöltek a billentyűzetek.

– Sajnos – folytatta drámai hangon – a páciens, az újraegyesülés fölött érzett boldogságtól úgy kimerült, hogy másnapra elhalálozott. Íme a Fidesz bűne a maga nyers valóságában! Ha ezt nyilvánosságra hozzuk, és nyilvánosságra hozzuk természetesen, akkor Orbán bukni fog!

Általános üdvrivalgás hallatszott. A tömeg körülvette a hősöket, akik – arcukon az üdvözültek undorító mosolyával – válaszoltak a kérdésekre. Villogtak a vakuk, forogtak a kamerák.

A tömeg lassan oszlani kezdett, Károlyt és Athinát körülvéve kimentek a teremből. Valaki leoltotta a villanyt, sötét lett.

Eddig ügynökünk jelentése. Várjuk a folytatást.

***

Az ügynökség közleménye. Mindannyian gyászoljuk a 00-ás ügynököt, aki e jelentése után elhallgatott. Mint kiderült, miután letépték róla a nevet és a címet, az iratdarálóba vetették. Emléke örökre velünk marad.