Robotok
49„Panem et circenses!” (Kenyeret és cirkuszt)
Szállóige Juvenalistól
A fent idézett Juvenalistól származik. Az is, hogy „Difficile est saturam non scribere.” Nehéz nem írni szatírát. Bizony. Ezt én is tanúsíthatom, hiszen legégetőbb, leghalálosabb problémáinkat is körüllengi a hülyeség semmivel össze nem téveszthető aurája, ami – nem tehetek róla – de engem röhögésre ingerel, legyen bármily tragikus is a szóban forgó dolog. Így jártam ezzel a témával is, pedig eleinte egészen komolynak gondoltam. Íme.
Egyre több eszmefuttatást olvashatunk mostanában a jövő robotizálásáról és ennek várható hatásairól. Minden ilyen írást beleng azonban a bizonytalanság, hiszen mint azt Mark Twain-től tudjuk, jósolni nehéz, különösen a jövőre vonatkozóan.
A jövő eseményeit elsősorban a közgazdászok és társadalomtudósok próbálják kiókumlálni manapság. Régebben az emberek jósnőket, látnokokat kérdeztek meg, akik szerintem sokkal látványosabb körülmények között tudtak marhaságokat mondani, mint manapság a társadalomtudományok felkentjei. Azt azért lássuk be, hogy a begombázott, táncoló sámán egészen más benyomást tesz az emberre, mint Lengyel László az ATV stúdiójában, pedig amit mondanak az, az igazságtartalmát tekintve, teljesen egyenértékű.
A jövőbeni változások hátterében – ebben szinte minden tudományág jövőkutatói megegyeznek – a technológia gyors változását sejdítik. Úgy vélik, hogy a manapság megélt, ki tudja hanyadik ipari forradalom fogja fenekestől felforgatni a jövendő nemzedékek életét. A „mesterséges intelligencia”, ahogyan egyre elterjedtebben (és hibásan) nevezik. Mesterséges intelligencia ugyanis az lenne, mikor a számítógép („számlálógép”, ahogyan Teller Ede kiváló nyelvérzékkel nevezte, hiszen a nevezett masina valóban nem képes másra) egy Raffaelló képben gyönyörködik, vagy Proust műveit olvassa. Mert valóban csodákra képes a logikai „és” művelet – az egyetlen, melyre a processzorokban keringő villany képes – de semmiképpen sem nevezhetjük ennek eredményét „intelligenciának”.
Az, hogy a számítógép megveri a világ legjobb sakkozóját, az nem számít.
A sakk ugyanis meghökkentően primitív valami, mondjuk egy nő szívének meghódításához képest, ami pedig szinte mindenkinek sikerül. Annál is kevésbé helyes mesterséges intelligenciáról beszélni, mert egyáltalán nem tudjuk pontosan meghatározni, hogy mi is az az „intelligencia”. Nem tudjuk mi az, de legalább van belőle mesterséges. Az is valami.
A jövő vizsgálatának legfőképpen a közgazdászok hódolnak, ami nem véletlen, hiszen a szent profit – a magyar tapasztalatok szerint – többnyire a jövőben rejtőzik. Kivéve az EU-s projekteket, mert ott jelenidejű. Az ő elmélkedéseik tárgya is a robotika, a mesterséges intelligencia és ennek hatása a társadalomra. A fejükben azonban a társadalomnak igen furcsa formája létezik, mert olyan kapcsolatok alkotják azt, melyek mennyiségiek, tehát melyeket számszerűsíteni lehet.
A közgazdász egyébként a könyvelő – tudják, a poros irodába ülő könyökvédős aktakukac – apoteózisa. Hiszen ebből az unalmas, jelentéktelen figurából nőtt ki, s lett korunk hőse, mint a tarka lepke a rút hernyóból. Fura világ ez, a homo oeconomicus világa, ahol két ember között a lehető legbensőségesebb kapcsolat az azonnali készpénzfizetés.
Ők így szeretik.
A jövőleírások nagyjából megegyeznek abban, hogy a robotok a termelés igen sok területéről kiszorítják majd az emberi munkaerőt. Nyugaton, a technológiailag fejlett országokban, a tárgyi jellegű igényeket és az élelmezést egyre nagyobb arányban, a végén pedig teljesen gépek látják el, az emberek pedig öregek lesznek és/vagy számítógépet programoznak vagy ápolásra szorulnak. Esetleg programozás közben ápolják őket, amíg a gépben lakozó szellem el nem küldi értük a terminátort.
Vagy amíg Ned Ludd fanatikus, újkori követői szét nem verik a gépeket.
Mindeközben a világ népessége 7 milliárdról 11 milliárdra nő. Elsősorban a világ azon részein, ahol a legbonyolultabb termelőeszköz a kapa, esetleg – jobb helyeken – a talicska. Az így keletkezett növekmény azután tökéletesen képzetlen lesz, jelentős részük analfabéta és technikai ismereteik a Kalasnyikov kezelésben merülnek ki. Ez, így nem tűnik a dolgok lehető legjobb elrendeződésének. Sőt. Ennek ellenére számosan vannak, akik szerint a személyi szolgáltatások iránt megnövekvő igényt ezekből az országokból és népekből lehet kielégíteni.
Persze egy közgazdásznak semmi sem lehetetlen – talán a gondolkodást kivéve – hiszen az ő szemükben, a magyar rendszerváltozás idején, egyáltalán nem tűnt lehetetlennek a negyvenéves, rossz természetű, hirtelen kezű kazánkovácsból húszéves, kedves mosolyú, empatikus ápolónőt képezni. Amiképpen lehetséges számukra az írástudatlan, fanatikus mohamedán, arab tevezsokéból is nővért varázsolni, aki türelmesen cserélgeti az ágytálat Hanzi bácsi alatt a Schwarzwaldklinik aszeptikus kórtermeiben. Képzeljük el Musztafát nővérfityulával, övében ízléses handzsárral az esetleges eutanáziához. Pokoli kép.
Mármost, azt tudni kell, hogy a személyek körüli szolgáltatások, mint az öregek és betegek ápolása, rendkívül kényes feladat – mit feladat, hivatás. Olyan empátia és szeretet szükséges hozzá, mely csak minél teljesebb kulturális-nyelvi azonosság alapján jöhet létre.
Lehet, hogy túlzó igény ez, de szerintem meg kéne adni a lehetőséget mindenkinek, hogy a fajtája karjai között haljon meg.
Miután az utóbbi időben széleskörű tapasztalatokat gyűjtöttem az egészségügyi ellátás terén, bizton állíthatom, hogy az emberek, az együttérzés, a szeretet – bármennyire közhely is ez – sokkal többet számítanak, mint bármilyen modern infrastruktúra. Gyakorlatilag lehetetlen áthidalni a kulturális szakadékot ezen a téren. Aki az ellenkezőjét állítja, az nem feküdt még kórházban. Én, személy szerint, szívesebben bízom magamat a T800-as gondjaira, mint valami harmadik világbeli kecskepásztoréra. Tudom: rasszista vagyok.
Így néz ki hát a közgazdászok és a mesterséges intelligencia által kitalált jövő, tehát nem túl rózsásan. A gépek és a programozók fognak dolgozni, na meg a személyi szolgáltatók. Nem igen esik azonban szó arról, hogy a többiek mit fognak csinálni. A közvetlen létfenntartáshoz elengedhetetlen igényeik kielégülnek, ám dolguk semmi sem lesz. És ebből bizony baj lehet. A dologtalanság ugyanis hedonizmust szül, az pedig perverziókat, a perverziók pedig szét szokták verni a társadalom alapjait. Az ilyen közösségek aztán felbomlanak maguktól, méghozzá a történelem tanulsága szerint, jókora vérfürdő közepette, mert a társadalmak nem tudnak szép csendben kimúlni. Lám a világvégéhez a buziságon keresztül vezet az út. Hacsak a robotok meg nem előznek bennünket ebben is.
2017-07-23 @ 12:27
“Az is, hogy „Difficile est saturam non scribere.” Nehéz nem írni szatírát. Bizony. Ezt én is tanúsíthatom, hiszen legégetőbb, leghalálosabb problémáinkat is körüllengi a hülyeség.”
Kedves Aristo!
Nehogy abbahagyja!
Feldobta a jelenlegi, kissé komor kedélyemet, köszönöm.
2017-07-23 @ 12:45
Kedves Aristo: ez megint egy szépen csiszolt darab, persze az entrópia …
Szóval : az ” … mi is az az „intelligencia”. Nem tudjuk mi az, de legalább van belőle mesterséges. Az is valami.” mondatban
– ha szabad – javasolnám a létigét (‘van’) a nem-létére (‘nem van’), azaz ‘nincs’-re cserélni …
Egyrészt, mert valóban nincs, másrészt épp ezelőtt írta le jó uram, miért nincs …. szóval Q.E.D., ahogy kell.
2017-07-23 @ 13:50
Hát ugye pont ez akart lenni a poén.
2017-07-23 @ 15:37
“csak ami nincs, annak van bokra …”. Avagy a nemlét léte?
Sejtettem én azt is, de hát az entrópia nálam is működ ik …
2017-07-23 @ 13:23
“Nem igen esik azonban szó arról, hogy a többiek mit fognak csinálni.” – egyben meg is válaszolta kedves Aristo, amihez szimplán annyit mondanék, pl. polgárháborúzni fognak, ha igy folytatódik a bezzegnyugat önmeggyilkolászása. Korábban a népek focimeccsekre jártak. A jövöben egyre több mérközést kell majd terrorveszély miatt zártkörüen megtartani, miközben a nagyérdemü hamburgosdit fog játszani a G20 mintájára a nagyvárosokban.
Merci Aristo!
2017-07-23 @ 13:40
Aristo – nem kezdek Arany Jánosi jelzőket aggatni uraságodra, és per tu se lehet az ember egy nickkel – de ez az írás, túl a szokásos keserédes klasszikus erényeken: szíven ütött.
Nem csak azért, mert egy – általam egyébként kedvelt – rádióadót hallgatva tegnap 17-18h közt igen felhorgadtam. “Jövőkutató tudósokkal” próbált beszélgetni a mű. vezető.
Észbontó hazugságok és baromságok sorjáztak egymás után, s mindezt komoly, helyenként drámai hangon. Elsütve az összes ostoba közhelyet, amit ma hallani lehet, környezetvédelem, felmelegedés (ugyi, a globális), meg víz “problémákról”.
Sütögetve azokat a sületlenségeket, amit manipulátorok (pl. az algóré) és politikusok (huszein barakctól lefelé) tömegei igyekeznek kötelező “tudományként” eladni. És amihez – sajnos – sok rosszul képzett, vagy csak egyszerűen csirkefogó “tudós” is a nevét és hibás tudását adja.
Folyt. köv., ebéd szervírozási teendő rulez!
2017-07-23 @ 14:46
No, pro secundo. Több mint 20 éve már, hogy az a Nő, aki akkoriban mindent jelentett nekem, a karjaim közt halt meg. Az otthonunkban.
Vége lett egy, akkorra tíz évet épp megélt, valóban romantikus nagy szerelemnek. Eltartott egy darabig, amíg megértettem, hogy aligha adhat többet az ember, mint hogy az élet utolsó pillanatáig vele van, valóban és lélekben. Nem folytatom, most is nehéz. Akkor is, ha lassan már senki nem marad a világon, aki tud erről – még talán a lányunk sem.
Ez az egyre személytelenebb, egyre jellegtelenebb, sok százmilliónyi egyforma “személyiségre” gyűrkőző világ valóban a Mátrix filmek valóságát igyekszik megteremteni. Az eredménye is olyan vidám és humánus lesz, mint a mozié. Ezt, igazán mértéktartó és mértékadó – magukat annak vélő – alakok “fejlődésnek” nevezik. Orwell vízióit messze lepipálva.
No és harmadjára, a GÉP. Így, csupa nagyon nagy betűvel. Ami lassan “aki” lesz. Ami megold ezt, azt. Mindent. “Okos”. “Intelligenciája” is van. Lelke, na az nincs, de az nem is kell. Minek, majd egy tanulmány, egy “kutatás” vagy egy ócska matematikai formula helyettesíti.
Egészen elképesztő, hogy magukat konzervatívnak, sőt, gondolkodónak tartó emberek, alkalmasint “tudósok” is, hangosan hirdetik ezeket a képtelenségeket!
Majd elfelejtettem: én a T780-as modellt preferálnám. Nekem jobban megfelel, bár kicsit avítt, outdated, s.í.t. De gustibus …
2017-07-23 @ 18:04
Hm.
A Mátrix-hasonlatod (is) ül. Bő évtized után véletlenül visszanézve azt a reménytelenül blőd, frázisokba fulladó tompa-kések-éjszakája-filmet, már egyáltalán nem tűnt hiábavalónak.
Arra követeztetésre jutottam, hogy a transzex-Watchowsky brothers tisztábban látták a közeljövőt.
2017-07-23 @ 21:31
Pl. ennek a filmnek az elkészítését engedték / írták elő nekik Hállivud urai. A mostani filmek is már edzik a jónépet ( pl. Éhezők viadala). hogy ne legyen nagy csodálkozás/ pampogás / tiltakozás / stb) , csak elfogadás…
2017-07-24 @ 14:47
Hogyne… emlékezzünk a sok “négerelnök” sorozatra pl…. a népet elő kell késziteni… hány csatornán megy az “oszmán” birodalom, a muzulmánok bújtatott dicsérgetése..na meg a ne felejtsünk, Hitler és a nácik (nem nemzeti szocialisták!) minden formában a lehető legtöbb csatornán minden nap…igy leszünk jó robotoidok, csak eleget kell sulykolni a megfelelő, politikailag piszi ideákat.
2017-07-26 @ 19:57
Hölygeim (Zita, Karácsony Márti): Igazán öröm látni, milyen józanul gondolkodnak! Jó ideje már egészen durván megváltozott a filmek képi világa! Nem véletlenül: ezek éppolyan agymosás célokat tűznek ki, amiket szóba is hoztak! Öreg emberek még világosan emlékezhetnek az 50-es vagy még 60-as évekbeli egyes szovjet -ndk-magyar-lengyel filmekre, sorozatokra: azoknak a blőd és durva manipulációi köszönnek vissza ezekben a mostani hálivúdi, ajrópai filmekben, sorozatokban! Uszkár díjszemlékkel, ha valaki gyötri magát, vegyen elő 20-30 évvel ezelőtti nyertes filmeket, meg az utóbbi 5-6 évét …
Egyébként is, hihetetlen különbség a régi és új filmek közt – az előbbiel javára …
2017-07-23 @ 20:59
Matyko-X!
Teccik, nagyon teccik…!!!
Az írás természetesen és nem az ami történt!!
2017-07-24 @ 19:44
Hejsan, tack, tack.
2017-07-23 @ 14:57
Azt hozzáfűzném, hogy begombászott, táncoló sámánhoz azért sok politikai megmondó ember hasonlít.
Sajnos nem politikaiak is, nyilván a szent profit miatt.
Korunk hőse viszont tényleg a könyvelő, bármilyen extrának hangzik, lassan ők irányítanak minket. Szerintem már csak azzal is, ha akarja, akkor alaposan megnehezítheti egy ember életét. Természetesen tisztelet a kivételnek.
Azért az érdekelne, mi tenne egy könyvelő, ha elveszik tőle a papírjait és konkrétan az egészségügyben kellene helytállnia?
2017-07-23 @ 17:04
Ez nagyon jó! 🙂
Valószínűleg ők is begombászott sámánokra emlékeztető ágytálcseréket hajtanának végre.
2017-07-23 @ 20:43
🙂
2017-07-23 @ 23:23
Tényleg jó lehet… De mi az a begombászott?
2017-07-24 @ 13:08
A sámánok mérgező gombákból készült, tán felvizezett, de mindenképpen bódító főzetet ittak, doboltak, táncoltak azért, hogy a túlvilági szellemekkel kapcsolatba kerüljenek. A normálistól jóval eltérő, valamiféle transzállapotba kellett kerülniük ehhez a kapcsolathoz.
2017-07-24 @ 13:41
Fogott egy kosárkát és alaposan telerakta sárguló csiperkével XD Vagy nem.
http://trollfesz.hu/fun/189881
Amúgy helló 🙂
2017-07-24 @ 15:41
A légyölő galóca is tartalmaz hallucinogén anyagokat. És gomba. Persze erősen mérgező is.
2017-07-23 @ 17:57
Frenetikus. Ennyi sziporka másnak egy életre jut.
Takarékoskodjon velük és vigyázzon magára.
Visszavárjuk.
2017-07-24 @ 18:38
Ha a csiperkegombát mérgezőnek hiszed, akkor attól tartok a zöldségesnek lehetett néhány nehéz pillanata veled.
2017-07-24 @ 20:34
A csiperkének számtalan alfaja van. A sárguló csiperke mérgező. A karbolszagú csiperke, szintén.
2017-07-24 @ 20:55
Mindig tanul valamit az ember. Gombatanban a zöldségesboltnál soha nem mentem tovább. Akkor én kérek elnézést! Kösz!
2017-07-23 @ 20:40
Nekem tetszik az írás annál is inkább, mert aktuális, már itt is van lassan a robotok, drónok és az egyéb intelligens kütyük veszik át a szerepet a hétköznapokban is. Ez nem utópia hanem az élő valóság. Szinte naponta lehet olvasni a nagy felfedezésekről és az új területek meghódításáról!
Hogy merre haladunk és mi lesz a vége azt nekünk kell eldönteni, attól tartok, hogy nem vagyunk érettek erre a kihívásra!
Az egyén az én hatalmas egoját túlszárnyal mindent a kütyük nélkül is ma lassan kiveszik belőlünk az empátia, a szeretet és az érzés, mert az objektivizmus és a racionalitás lett a vezércsillag!
Közben lassan elpusztítjuk egymást és ehhez segít a mindent tudó elit, aki tévedhetetlen.
A fenéket azok, velünk fognak pusztulni, ha nem ébrednek fel időben!
Én megmondtam tehát ne panaszkodjon senki!
Deep Blue megverte Garri Kaszparovot
Kaszparov eleinte nem viselte kifejezetten jól a világraszóló vereséget. Csalással vádolta az IBM-et, mert szerinte a Deep Blue olykor olyan kreatív lépéseket produkált, hogy azt csakis emberi sakkmesterek segítségével tehette.
Az egyébként tény, hogy nyúltak bele emberek a Deep Blue-ba menet közben, de nem sakkmesterek és nem a játék alatt, hanem a fejlesztők és két játszma között, a szabályok ugyanis megengedték, hogy a holtidőben bővítsék az adatbázist, amelyből dolgozott. Az is igaz persze, hogy ezzel a gépnek sikerült kikerülnie Kaszparov csapdáját, amelynek korábban többször is bedőlt, de ezt az apróságot a robot feljebbvalóink majd nyilván kitörlik a digitális történelemkönyvekből.
Az összeesküvés-elméletek se kerülték el az eseményt, a Game Over: Kasparov and the Machine című 2003-as dokumentumfilm például egyenesen azt sugallja, hogy az IBM az egész meccset csak marketingcélból tervelte ki, a siker érdekében pedig a csalástól se riadtak vissza, és lám, hogy meg is ugrott a győzelem után a cég részvényeinek árfolyama. (Ez utóbbi való igaz, de ez mindenféle sötét konteó nélkül is logikus.)
Ma már messzebbre jutottak olyan robot nôvel lehet társalogni, akivel lehet értelmesen társalogni, mi több érzelmeket láthatunk az arcán annyira jól sikerült..
De egy valami hiányzik mind ezekből az emberi szív és melegség az empátia, mert azt nem tudták beprogramozni és sosem fog sikerülni, ebben bizonyos vagyok!
Tehát összegzem Aristo ismét télibe találta az életet és túl is szárnyalta…
Tack så mycket!
2017-07-24 @ 19:13
Hej Johannes!
Persze hogy Kaszparovnak volt igaza! A történet, ahogy elbeszélted, ékes igazolása annak, hogy semmi AI nincs abban a Díp Blúban se: a FEJLESZTŐK (magyarul: programozók) közben javítottak valamin valamit. Emberi bevatkozás, magyarul. Itt lepleződik le (többek közt) ennek az egésznek a mélységes hazugsága, amit könnyen lehetővé tesz a mára rendkívül össztettnek látszó világ, alapozva az egyes ember tudatlanságára és mélységes önhittségére. Utóbbinak minden jót és szépet hízelegve gyanútlanul besétál a látszat-világ állította csapdákba.
2017-07-24 @ 20:53
Hej på dig Matyko-X!
Nem tudom miért, de valahogy tetszik, amit írsz és amit mondasz, mintha egy jóbarát szavait olvasnám, aki megérdemli, hogy magasra értékeljem!
Logika, tudás türelem és emberség ezeket nehéz megtanulni hosszú ideig kell élni ahhoz, hogy valaki ezt megszerezze..sokunknak nem is sikerül!
Te úgy látszik elérted!
På återseende!!!!
Janó
2017-07-23 @ 20:46
Minden szöveg helyet itt a bizonyiték…
http://player.hu/tech-3/a-legszebb-mesterseges-intelligencia/
http://www.blikk.hu/eletmod/tech/szolgalatba-allt-a-vilag-elso-igazi-robotzsaruja/dnm3ns6
A világ első működőképes robotzsaruja került bemutatásra Dubaiban. Az Arab Emirátusok úgy tervez, hogy 2030-ra a rendőreik negyedét robotok teszik majd ki.
Vasárnap kezdett dolgozni, de máris nevet szerzett magának az igazi robotzsaru. A 165 centi magas és 100 kilogrammos robot hat nyelven beszél, és úgy tervezték, hogy tudja értelmezni az arckifejezéseket.
2017-07-23 @ 21:08
Ez érdekes. Az arckifejezés értelmezést hogy csinálja a nők esetében, mert úgy tudom nekik Dubai-ban is el kell takarniuk az arcukat. Vagy ezt rosszul tudom?
2017-07-23 @ 23:36
Ha poénkodnak, kacsintanak. Azt értelmezi.
Teszem azt, az Emirátus gépére felszállás előtt rákérdez a robot, hogy “Asszonyom, ön állapotos?”, mire válaszul kapja, hogy “Dehogyis! C4-et szállítok Allahnak.”, majd kacsintás. A robot jó utat kíván, mert az algoritmusa pontosan értelmezi az iróniát is.
=)
2017-07-24 @ 13:10
🙂
2017-07-24 @ 15:50
Mondjuk burkában kacsintgathat szerencsétlen…
A burkás nőket a robot algoritmusa valószínűleg nem értelmezi humanoid lénynek. Hacsak nem ír M.I.-nk intelligens tervezője embermagasságú, 3D-s, sötétszínű textíliára is “arcfelismerési protokollt” XD
De a szemkontakt a burkánál még úgy is erősen kizárt …
2017-07-24 @ 07:13
http://24.hu/tech/2017/07/18/ongyilkos-lett-egy-biztonsagi-robot-vizbe-hajtott/
2017-07-24 @ 08:58
“Lám a világvégéhez a buziságon keresztül vezet az út. Hacsak a robotok meg nem előznek bennünket ebben is.”
azaz, elég ha valami hülye miatt a robotok lmbqwer közösséget alakítanak, kimennek prájdolni, mi meg (fehér, keresztény heterók) mehetünk vissza gályázni?
2017-07-25 @ 23:34
Persze hogy gályázhatunk, legyártjuk nekik a gyerekeket, akiket örökbe fogadhatnak. Feltételezhetöen, le is fog kelleni adni a gyerekeket, nehogy a hetero családban rájöhessenek a “nem érték” kirekesztöségre!
A nem kirekesztést felügyelö bába majd elválasztja és szétosztja a babákat. A szülök meg ordítozhatnak a fájdalomtól; legfeljebb megígérik, hogy elválnak és nemük szerint elosztják maguk között a nemtelennek deklarált újszülöttet; hogy már mégse bolonduljon meg és pusztuljon el az ország alacsonyabbrendü, biológikus népsége.
2017-07-24 @ 13:57
A digitális világ (ha jól tudom) a kettes számrendszeren alapul (vagy van áram, akkor 1, vagy nincs és akkor 0). Szerintem ezért kizárt az un. mesterséges intelligencia elérése, mert ez az alap az “igen” és “nem” mellett nem ismeri a “talán”-t. Egy digitális elme a legegyszerűbb paradoxonon elvérezne. (Megírta már Asimov elég régen).
2017-07-24 @ 16:22
A logikai kapu,valóban nem ismeri a talán-t.
Amúgy és; vagy; nem illetve ezek variációiból épül fel digitális világunk. S ott tényleg nincs olyan,hogy egy gép gyönyörködne a Vatikán freskóiban….
Jól írta Aristo mester.
2017-07-24 @ 21:23
A digitális világban nem csak egy logikai kaput lehet kialakítani. A valószínűséget is lehet jellemezni számokkal, a kismillió féle “talánt” is. Nem a tudás, vagy a nyelv, hanem az akarat és a vágyak nem programozhatóak, azok, amiket maga az ember sem ért, miért és hogyan működnek. Emellett jelenleg nyilván a számítási kapacitás is jelentősen elmarad a számítógépek esetén.
Az embereknél a “talán” a “nem tudok válaszolni, mert nincs elég információm”, “NEM, és hagyj békén”, vagy “ennyire nem ismersz, te köcsög?” közül az egyik…
2017-07-24 @ 20:52
A probléma azzal van, hogy az emberek 99%-ának halvány gőze nincs arról, mit neveznek “mesterséges intelligenciá”-nak, mitől “okos” valami, vagy mi a fene az a “robot”, helyette a filmekben, meg reklámokban megjelenő hülyeségeket társítják ezekhez. Ha belegondolunk, ez a médiában elhangzott összes fogalomra igaz.
2017-07-25 @ 23:49
Aristónak pont annyi gőze van róla, amennyire szüksége van. Igen kicsinyes dolog a logikai és-nemés “kapuk”-ról, elméleti processzor modellekről vitatkozni valakivel, aki soha nem tanult róluk és nincs is rájuk szüksége. Olyan, mintha a dicső szoftverfejlesztőn (mint a telekomos biztonsági bakit elkövető is) kérnénk számon, hogy ugyan mondja már el a MOSFET-ek karakterisztikájának kvantummechanikai magyarázatát.
Az “értő olvasó”-ban a háttértudás mellett a szándék is megvan a megértésre. Az értő olvasó azt is érti, hogy a poszt szerint nem a definíciókkal van baj, hanem az elnevezéssel: A “mesterséges intelligencia”, nem azt jelenti, amit a szavakkal a nyelv kódol, vagyis megtévesztő. Megtévesztő, és ezt a mai sámánok, jósnők és kuruzslók közül sokan ki is használják.
2017-07-26 @ 20:03
Az a gond, hogy nem az írással kapcsolatban fejezed ki a rosszallásodat, hanem egy mellékes, lényegtelen, a mondanivaló igazságtartalmát semmi módon nem befolyásoló mondatba kötsz bele (lekezelő stílusban, villogva a nemlétező szaktudásoddal). A lényeggel, a mondanivalóval/véleménnyel semmilyen szinten nem voltál képes vitába szállni, pedig lehetett volna.
Mellesleg ha Aristo azt mondta volna, hogy a processzorban az egyetlen művelet, ami megvalósul, az bemeneti feszültségek alapján kimeneti feszültségek (emberek által) előre tervezett módon történő változtatása, egyetlen “szoftverfejlesztő” sem köthetett volna bele.
(A logikában egyébként nincs “»nem-és«” művelet.)
2017-07-27 @ 13:57
Ugyan, mondd már el, hol van a leheletfinom csúsztatás a szövegben?
Milyen kijelentést tesz Aristo a robotok jövőbeli képességeiről?
A cikk szerint a „kecskepásztorok” nem genetikai, hanem „kulturális-nyelvi” okok miatt nem lesznek képesek ápolói feladatok betöltésére. Szerinted nincs kulturális különbség Európa és Dél-Korea, Pakisztán, vagy éppen Nigéria között?
Tudod mi a különbség a szolgáltatás és a termelés között? A közvetlen kapcsolat, az érintkezés a fogyasztóval, amihez kapaszkodj meg: kulturális és nyelvi azonosság elengedhetetlen.
Tudod melyik században vagyunk? Az a helyzet, hogy a legsötétebb, legvéresebb egyházi diktatúrát, és vallásháborús időszakot épp most sínyli a csodás arab világod.
Tudod, hol tiltották be legutóbb az evolúció elmélet oktatását?
Tudod hol, kik fejlesztik a mesterséges intelligencia algoritmusait, hardvereit, a sebészeti eszközöket?
Csúsztatások és sértegetés, ennyit tudsz felmutatni. Rosszab vagy, mint amilyennek Aristot hiszed.
2017-07-27 @ 14:25
Szerintem Aristo a formális logikára, nem pedig a matematikai logikára utalt.
2017-07-27 @ 16:44
Első bekezdés: Olvasd el még párszor a szöveget. Nem a mi hibánk, hogy nem értetted meg, hogy a „fősodor elmélet” (robotizáció, mesterséges intelligencia) és a jelen politikai döntések (bevándoroltatás) ellentmondásosak.
Második bekezdés: Ha már a képbe lépteted az agymenésed, azt ne add mások szájába. Aristo sehol nem írt olyat, hogy a K-európai munkavállalók kivándorlása kívánatos, hogy velük kéne feltölteni a nyugati hiányszakmákat. Ne röhögtesd ki magad, képzett európai munkavállalók és analfabéta iszlamista „tevehajcsárok” között ég és föld a különbség. Arról sem tehetünk, ha téged otthon vertek/ vered a házastársadat…
Magas labda: A Kedves Nagy-Britanniádat pont azért szavazták ki az EU-ból, mert elegük lett a bevándorlókból, abból, hogy Londonban lassan védett faj lesz az angol, és igen, a kelet-európai munkavállalóknak sem örülnek, ha lenyomják a béreket, ha nem tudnak angolul, ha párhuzamos társadalmakat alakítanak ki.
Lehetne még kérdés, de az eddigiekre sem tudtál válaszolni.
2017-07-27 @ 21:53
Ha az érvek elfogynak, jöhet a magyarozás, vádaskodás, primitív gyűlölet. Gratulálok, ennyire vagytok képesek!
2017-07-28 @ 06:58
Hagyják szegényt.
2017-07-26 @ 19:36
edves jó Veki: Aristo teljes joggal kritizálja és teszi szóvá a vulgáris értelmezését a dolgoknak, amit említesz.
Az “átlagember” ugyanis CSAK ezekkel találkozik – és ezekre hivatkozva hazudnak neki. Nem kicsit: nagyon!
A világról aztán szépen kialakul az – az egyébként hamis – képe, hogy az ember bármit megtehet. Van például “okos” telefonja. amin keresztül mindig megtudja, mi “jár neki”.
2017-07-28 @ 06:59
Hagyják szegényt.
2017-07-28 @ 23:47
Hagyjuk. Már csak azért is, mert ezzel a fajtával egy módon lehet vitatkozni. Ököllel.