Végső harc a klerikalizmus ellen

„Az emberiség nem lesz szabad, amíg az utolsó királyt meg nem fojtják az utolsó pap belei.”

Denis Diderot: Conversations with a Christian Lady

Harcias felszólalással kívánta feltüzelni az EU parlament tagjait a szellemi mélyszántás nagyasszonya, vagyis Gyurcsányné. A mellékelt kép azt mutatta, hogy minden jelenlévő egyetértett vele. Ennek a sportértékéből persze sokat levon az, hogy teljesen egyedül volt a teremben. A nagy sikerű előadás témája a klerikális reakció befolyásának ijesztő erősödése volt Lengyelországban és Magyarországon. Réges-régi problémája ez a haladásnak, ezért érdemes néhány karaktert vesztegetni rá. 

Azt mondta ez az egyre drabálisabb némber, akinek orcáját ügyes bolgár kezek faragták éles baltával, keményfába, hogy „…a lengyelek fogják a vallási fundamentalizmust Magyarországra exportálni.”. Ezt azonban ő nem fogja hagyni. Azt is mondta, hogy az illiberalizmust pedig mi exportáltuk a lengyeleknek, tehát egy barter üzletről van szó.

Magáról a szexuális felvilágosításról nem tudok véleményt nyilvánítani, annyit mondhatok, hogy én magam anno nem részesültem belőle, de úgy vélem, autodidakta módon is meglehetősen sikeres karriert futottam be e téren. (Így, a vége felé, már talán nyugodtan értékelhetem a dolgot.) Amúgy ezzel kapcsolatban tán Gyurcsánynénak sincs véleménye, hiszen beszédében kizárólag az egyházgyalázásig jutott el. A hadüzenet közvetlen oka az a lengyel törvénytervezet volt, mely tiltaná, mi több pedofíliának nevezné és börtönnel sújtaná a 15 év alatti gyerekek szexuális felvilágosítását.

Persze valójában nem ezzel van a baj.

A valódi baj a lengyel kormánypárt abortusz és buzipropaganda ellenességével van, amivel a katolikus egyház kétségtelenül egyetért. (Kivéve tán Ferenc pápát, de ennek taglalása most messzire vezetne.) Ez pedig tűrhetetlen. Hiszen mi van annál haladóbb, modernebb, trendibb, mint hogy például LMBTQ meséket (magyarul: buzipropagandát) írnak és olvasnak a hiszékeny, értékítélet nélküli, kiszolgáltatott gyerekeknek? Különösen, ha ezt utána egy ún. „draq queen” (magyarul: hímringyó) olvassa fel nekik – megfelelően beöltözve természetesen. Mondjuk ekkor legalább nem kell egy darabig új ruha a gyerekeknek, mert megállnak a növésben. Ezt a nagyszerű fejlődést akadályozná meg a klerikális reakció, Gyurcsányné és a hozzá hasonlók őszinte bánatára. Mert neki ez természetes lenne, mint mikor férjeura – elvonási tünetként – fehér egereket lát a stelázsin. 

A vallásellenesség egy több mint kétszáz éves projekt, ennek ellenére a haladás hívei nem tudják megunni. Ez azonban, az utóbbi években furcsa fordulatot vett. Kiderült, hogy a vallási fundamentalizmusok között nagy eltérés van. A keresztény „fundamentalizmus”, mely a legtöbb haladó számára nem jelent mást, mint ragaszkodást a keresztény alapokon álló szokásokhoz, identitásokhoz és viselkedésmintákhoz, továbbra is elítélendő, mi több veszélyes, tehát harcolni kell ellene. Ugyanakkor a mohamedán fundamentalizmus – bár hozzáértők szerint nem fundamentalista mohamedanizmus nem is létezik – azonban nem elítélendő, éppen ellenkezőleg, kifejezetten kívánatos. És mivel Európa komoly hiánnyal küzd a mohamedánok tekintetében, ezért behozatalra szorul.

Zárójel. Sokan kifogásolják, hogy a mohamedánokat nem „muszlimnak”, vagy valami hasonlónak hívom. Ők ugyanis nem Mohamed, hanem Allah követőinek tartják magukat. Ezzel azonban csak az a probléma, hogy Allah nem létezik. Az, hogy azonos lenne a keresztények Istenével, az egy szinkretista ostobaság. A keresztény Isten a Bibliában nyilvánította ki magát, és nem egy írástudatlan tevehajcsár által, a zoroasztrizmustól az arianizmusig összekukázott mondókázásban. Két mindenható együttes léte pedig logikailag kizárt. Azok számára pedig, akik ateisták, még kevésbé logikus egy nemlétező valami követni. És amúgy sem érdekel, hogy mire érzékenyek. Maradok a mohamedánnál. Zárójel bezárva.

Mert hát próbálnák meg valamelyik no go zónában hímringyókat engedni az ártatlan mohamedán gyerekekre. Minden bizonnyal illetőt nemsokára transzneművé alakítanák, valami handzsár segítségével. Mert a lengyel parlament csak megpróbál törvényt hozni ez ellen, azonban a hívő mohamedánok már több mint ezer éve meghozták a maguk törvényét, úgy hívják, hogy saría, és példás kitartással ragaszkodnak hozzá azóta is. Ez a törvénykezés aztán megkapóan egyszerű. A szexuális aberrációkat például a gravitációra bízzák, amennyiben magas épületekről hajítják le a gyanús kuncsaftokat. Hátha meggyógyulnak.

Többnyire nem, de hát a remény örök. 

Ha valamiféle fundamentalizmustól tartania kéne Gyurcsánynénak, akkor az a mohamedán fundamentalizmus. De, nem. Azok jöhetnek, csak ne katolikusok legyenek. Persze nyilvánvaló, hogy az európai honanya nem fél semmiféle fundamentalizmustól, hiszen csak rá kell nézni, hogy lássuk: mindenféle fundamentalizmus (is) tőle fél inkább, a lelkes és lelketlen élőlények nagyobb részével egyetemben. Amerre ő jár, még a fák is sírnak. 

Megnyugodhatunk. Meg leszünk védve a klerikális reakciótól. Ha Gyurcsánynén múlik nem fogja a papság meghatározni életünk intim-szféráját. Természetesen ha pedig rajtunk múlik, a hazánkban, nem ideiglenesen állomásozó bolgár kontingens frontasszonya sem fogja meghatározni azt. Az igazi az lenne, ha ő semmit sem határozna meg.