Vízparti vakáció

„Nekem a Balaton a Riviera,
Napozni ott szeretek a homokon,”

Sláger 1960-ból

Híre ment, hogy a honi migránssimizés élcsapata, a Migration Aid nevű szervezet migránsokat kíván nyaraltatni a Balatonnál. Ezáltal a Balaton valóban hasonlatossá válik a Riviérához, és mi is megtekinthetjük a burkiniben pancsoló arab szépasszonyokat, valamint eredeti migránsok molesztálhatják lányainkat és asszonyainkat. Felzárkózunk a világszínvonalhoz.

Amint azt a hírekből megtudtuk azért kívánják odavinni őket, hogy az illetők „kipihenjék” magukat. Gondolom rájuk is fér, a hosszú, nehéz, gerincroppantó munka után, mellyel fatornyos hazánk jobblétén dolgoztak egész évben. Világos, aki ad, az kap is. További cél a migránsok integrációjának – bármi legyen is az – elmélyítése. Ennek nyilván a legjobb módszere az, hogy ugyanúgy egymás között lesznek, mint a migránsszálláson és ugyanazok a pesti, ősbölcsész migránssimogatók nyalják a talpukat. Fő a változatosság.

Utólag azt is mondták – nyilván ki akarták fogni a szelet az ellenérvek vitorláiból – hogy a későbbiekben rászoruló magyar családokat is nyaraltatni fognak. Mondjuk arra még befizetek, mikor a 32 tagú Kalányos család bemutatót tart az arab-cigány együttélés finomságaiból. Főleg, ha Kalányos Rómeó beleszeret Zulejkába és viszont.

Közbevetőleg megjegyezném, hogy nem tudom észrevették-e, de a libsiknél a cigányok úgyszólván teljesen kimentek a divatból. Nem oly régen még szinte kizárólag őket védték, aggódván testi épségükért és egyenjogúságukért. A védelem módszerei is ugyanazok voltak, mint most. Először vonyítókórus a haladó sajtó hasábjain, pénzgyűjtés, fasisztázás, brüsszeli fenyegetőzés, emberjogi bíróság. (A cigányok védelmének történései egyébként kísértetiesen emlékeztetnek a migránsok védelmére; szinte minden konkrét, jól megvédett személyről később kiderült, hogy bűnöző. Bár a cigányok javára legyen mondva, ők még nem robbantottak fel senkit.)

Ők voltak minden fasiszták célpontjai, a megalázottak és megszomorítottak.

Nemrégen még a gyöngyöspatai cigányok csillebérci menekülése – mely később csak üdüléssé szelídült – foglalta el a haladó sajtót faltól falig. Mostanra – úgy tűnik – ez a probléma már megoldódott és a kitárt, szerető libsi szívekben a cigányok helyét a buzik és a migránsok foglalták el. Hol van már a tavalyi Mohácsi Viktória?

Nem tudok szabadulni attól a benyomástól, hogy haladó honfitársaink emberszeretetének tárgyait a divat választja ki helyettük és a cigányok most nincsenek a közkedvelt témák között.

Szegényeket immár nem menti meg senki.

Hogy pontosan hol is lesz a szóban forgó migráns rekreációs létesítmény az még nem tudható, illetve ellentmondó hírek érkeznek róla, azt azonban tudjuk, hogy bő nyállal a Tündérliget névre keresztelték el, nyilván a leendő lakók után. Megjegyzem a Tündérliget elnevezés tulajdonképpen a kulturális imperializmus mintapéldája, lévén, hogy a tündérekről szóló mai elképzeléseinknek nincsenek megfelelői a mohamedán mondavilágban. A tündéreket egyébként a költői képzeletű nép légies, szárnyas lényeknek gondolja, teve és kuszkusz nélkül. Ahhoz, hogy az ideszabadult migránsokat tündérnek lássa valaki igen komoly anyag szükséges valamelyik romkocsmából. Persze minek nevezzék? A magyar lélekben minden bizonnyal visszatetszést keltene mondjuk a dzsinn-tanya elnevezés.

Nagy a titkolódzás, így azt sem tudjuk, hogy pontosan hány tündér lakja majd egyszerre a ligetet. Egy dolog tűnik biztosnak, hogy faházakban fognak lakni, melyeket önkéntesek készítenek majd fel, de csak ha elmúlik a meleg. Általánosságban is keveset tudunk a részletekről, melyekben az ördög lakozni szokott. Nem tudjuk például, hogy miképpen látják el őket. Ki takarít? Mert ugye, ha nekik kell, akkor a migránsszállások tapasztalatai szerint példátlan kosz uralkodik el rövid idő alatt. Persze lehet, hogy önkéntes libsik hordják majd el alóluk a szemetet, ami szintúgy nagyban segíti a beilleszkedésüket és alátámasztja abbeli erős meggyőződésüket, hogy a gyaurok egytől-egyig a mohamedánok szolgáinak valók és hülyék.

Amúgy az esemény valójában kettős, bár egymással összefüggő célt szolgál. Az egyik a botrányokozás. Ez békés országokban a baloldali szájhősök merészsége; forradalom gumival. A másik ok a kétségbeesés. A Migration Aid-ot a munkanélküliség réme fenyegeti. A kerítés betett nekik. Alig van egy két migráns, akire rá tudnak ugrani, hogy megmentsék őket. Márpedig ez esetben a pénz sem csordogál. Nincsenek jól fizető forradalmi állások sem. Az aktivistákat az a felfoghatatlan rémség fenyegeti, hogy dolgozniuk kell. Nem csoda, hogy ettől a szokatlan és undorító lehetőségtől a legmélyebb kétségbeesésbe zuhantak. E tekintetben a projekt sikeres. A haladó sajtó napok óta a fasiszta fideszes polgármesterekről és a retardált lakosságról cikkezik, ami – ebben a melegben – önmagában is forradalmi cselekedet.

Én a magam részéről mélyen egyetértek azzal, hogy e néhány „oltalmazottat” és „menekültet” akiket az állami hivatalosság befogadott, aktív kikapcsolódásba részesítsék. Szerintem fukarságra és részvétlenségre utal, hogy csak a Balatonra viszik őket. Véleményem szerint sokkal jobban éreznék magukat valami turisztikailag híresebb helyen. Javaslom üdültetésüket például a görög tengerparton. Beszállok az utazási költségekbe. Odafelé.