Gyermekbántalmazás
77„Ha egyszer a fanatizmus megfertőzte az agyat, a kór jóformán gyógyíthatatlan”
Voltaire
Van egy kellemes külsejű, ránéztéből szimpatikus hölgy, Ürge-Vorsatz Diánának nevezik. Sokat szerepel, ami nem csoda, mivel klímakutató és a CEU-professzora, így klímahisztériás korunkban bizonyára sokan kíváncsiak a véleményére. Lelkes híve a CO2-kibocsátás csökkentésének, mert – sokakkal együtt – ő is úgy véli, ez a gáz a jövőnk kulcsa, és ha sok lesz belőle, akkor mind meghalunk, de előtte sülünk egy kicsit.
A klímaváltozással kapcsolatban már számtalanszor kifejtettem a véleményemet, a szkeptikusok közé tartozom, akik szerint klímaváltozás van, ám globális értelemben ahhoz az emberi tevékenységnek vajmi kevés köze van. Ugyanakkor én is úgy vélem, hogy a környezetvédelem fontos, és ha nem ügyelünk, akkor nem megfővünk, hanem megmérgezzük önmagunkat.
De most nem ez keltette föl a figyelmemet.
Az illető hölgy interjút adott a Magyar Kurírnak az Amazonas menti erdőtüzek apropóján. Az interjú sok újat nem adott a témához, ami amúgy is lerágott csont. Az erdőtüzeket – a természetes faktorokon túl – az okozza, hogy egyre többen leszünk a Földön, és ezért, lassan, de biztosan, minden emberi életre alkalmas helyet ellepünk, kiszorítva onnan a „természetet”. Brazília lakossága például a az 1950-es 54 millióról, 2015-re 208 millióra, nagyjából a négyszeresére nőtt, és mivel nem minden ember szeret és akar nyomornegyedekben élni, nekiáll másutt letelepedni és megélni.
Diána asszony szerint azonban ez nem így van, hanem a klímaváltozás az oka mindennek.
Van aztán az interjúnak egy része, mikor arról beszél: „…az egyik kislányomnak, az ikerpár egyik tagjának, a hamarosan kilencéves Boginak klímafélelme van. Az történt, hogy magammal vittem őt egy tévéfelvételre, és látta az egyik bejátszást. Azóta is vigasztalom. A vendégeim tizenöt éves lánya pedig elsírta magát, hogy neki már nem lesz gyereke, és elmesélte, hogy az osztálytársai már nem is klímadepresszióban, hanem klímagyászban élnek.”
És itt álljunk meg egy pillanatra.
A gyerekek – általában – attól félnek, amit a szüleik félelmetesnek mutatnak nekik.
Még az is megfigyelhető, hogy többnyire azok gyerekek félnek például az állatoktól, akiknek a szülei is félnek tőlük, és ezt a félelmet, direkt, vagy indirekt módon, átadják a gyerekeiknek. Félhetnek még csúf és ijesztő dolgoktól, mesefiguráktól is, de olyan végtelenül bonyolult dologtól, mint a klímaváltozás, biztosan nem ijednek meg maguktól. Ezt a félelmet kapják. És nem mástól, mint a felnőttektől. Tőlünk.
Mikor én gyerek voltam, sőt még az én gyerekeim is, meséket kaptak/kaptunk. Ezekben királylányokról és korántsem buzi királyfiakról esett szó, meg persze gonosz boszorkányokról, akik azonban a mese végén mindig megkapták a magukét. Meghagytuk a gyerekek jogát, hogy mikor majd felnőnek, szabad akaratukból válasszák meg, hogy mitől akarnak félni és mennyire.
Soha eszünkbe sem jutott, hogy olyasmivel riogassuk őket, mint a közeli, elháríthatatlan vég.
Már csak azért sem, mert ha úgy véljük, hogy nemsokára mind, válogatott kínok között elpusztulunk, akkor jogosan vetődik fel a kérdés: mi végre nemzettük őket? Ezzel hogyan számolunk el nekik?
Zárójel. Mikor én gyerek voltam, a nagyanyám azzal riogatott, hogy elvisz a Herkópáter. Sohasem részletezte, hogy ez miként történik majd és ki is az, ám én úgy véltem, hogy ez a gonosz lény valami zsákban visz majd el és ennek beláthatatlan következményei lesznek. Azonban ő mindig hozzátette, feloldásképpen, hogy ez csak a rossz gyerekekkel történik. Ha jó leszek – például megeszem a spenótot, amit azóta is utálok – akkor ez nem következik be. A baj tehát nem szükségszerű, csak rajtam múlik. Nem is vettem túl komolyan a dolgot, a spenótot például azóta sem eszem meg, de a Herkópáter – még – nem jött el értem. Zárójel bezárva.
Ha egy gyereket folyamatosan rémületben tartunk, akkor azt bizony gyermekbántalmazásnak nevezik, ami büntetendő.
Különösen akkor súlyos a helyzet, ha mindezt egy általunk vallott, tudományosan erős kritikával illethető, legnagyobb részt hiteken alapuló fenyegetéssel tesszük. És tesszük mindezt nap mint nap, megállás nélkül, megalapozva bennük egy, tán majd Gréta Thunberg-kórnak nevezhető, pszichiátriai tünetegyüttest.
Nem hiszem el Diána asszonynak, hogy a lánya egyetlen tv-bejátszástól rettent meg. A gyerekek nem ilyenek, az aktív életöröm, a játék izgalma pillanatok alatt képes elfeledtetni velük azt, amit pusztán a televízióban láttak. Szegény Bogi és 15 éves sorstársnője, minden bizonnyal, ezerszer hallotta az elkerülhetetlen pusztulásról szóló mantrát a szüleitől, olvasta ezt az interneten, vagy akárhol, ahonnan a mai gyerekek tájékozódnak.
Az nem vigasz, hogy – mint mondja – a világ „talán” nem pusztul el. A talán, nem a remény szava. Különösen akkor, ha anyuka nyilatkozata a „Menthetetlen a civilizációnk?” hangzatos címmel jelenik meg, és nagyjából azt is mondja, hogy ez így is van.
Arról nem is beszélve, hogy egy gyereknek nem pusztán reményre van szüksége, hogy vidám és életigenlő legyen.
Annál nagyobb közhely nincs, hogy minden civilizáció, kultúra jövője a gyerekeinkben rejlik. Ha már kiskorukban ijedté, szorongóvá, reménytelenné tesszük őket, akkor mit várunk a jövőtől? Az anyák – a legkritikusabb helyzetben is – ölelni, vigasztalni szokták a gyerekeiket, és azt mondják nekik: „Ne félj kicsim, nem lesz semmi baj.” És ez így van rendjén. Minek neveznék azt, aki a zuhanó repülőben azt mondja a gyerekének: „Ordíts csak nyugodtan, úgyis meghalunk!”? Főleg ha a repülő nem is zuhan, csak ő képzeli úgy.
Einstein írja valahol, hogy azt nevezik nevelésnek, mikor egy kész agyvelőt – annak minden tudatlanságával, hitével és tévedésével – megpróbálunk rázúdítani egy gyerekre. Pontosan a haladás hívei szokták azt mondogatni – mikor éppen a nevelésről van szó – hogy nem kéne így tennünk. Ne bántalmazzák a gyerekeinket.
csakafidesz
2019-08-31 @ 15:57
Lehet választani, hogy a pedagógusok buzit vagy klimarettegőt csinálnak a gyerekekből. Ámbár az egyik nem zárja ki a másikat.
TS
2019-08-31 @ 17:17
Fel kell jelenteni a nőcit.
A pedagógusok pedig nem nevelnek affélét a gyerekekből. Miért tennék?
en
2019-09-03 @ 16:39
Csak mert jo resze a tanaroknak az ellenseghez tartozik! Nem art megerteni iskola kezdes idejen!
Naprózsa
2019-08-31 @ 17:18
Nagyon sok gyerek nő fel részegen verekedő apa mellett, sok éjszakát eltöltve a szomszédba meneküléssel. Úgyhogy maga a láthatatlan klímaevő manótól való félelem remélhetőleg az új divatok során majd elfelejtődik, s normális felnőtt lesz őbelőlük is, akárcsak az alkoholista gyerekéből.
Sokkal inkább azt az undorító szokást büntetném, amikor az ilyen anyukák azért hurcolásszák magukkal a gyereket a forgatásra, hogy eszközként és – mint e példánál is látható – hivatkozási alapot szolgáltassanak a maguk gonoszságához, pénzvágyához, vagy hírnév szerzéshez. Mert itt a kislányok nem is biztos, hogy a klímától, sokkal inkább az anyjuktól félhettek.
S már ne is említsük az olyan amerikai anyukákat akik babaszépségversenyre dresszírozzák a lánykáikat, mert maguknak nem sikerült semmi a saját képességükből, vagy azokat a szörnyeket akik 15 perc hírnévért képesek hormonzavart gyógyszerezni, vagy lánynak nevelni 8 éves fiaikat, aztán mutogatni, hogy „csak azért, mert a gyerek képzeli magát hercegnőnek”.
Hazádnak
2019-08-31 @ 18:02
Kedvelem a kommentjeit kedves Naprózsa mert remek kiegészítései a cikkeknek amikhez hozzászól.
Naprózsa
2019-08-31 @ 23:49
Köszönöm, kedves Hazádnak. Mindenkinek jólesik a dicséret, s az Ön szavai még sokmindenki kommenttársunkra is ráillik, azért is szeretünk itt eszméket cserélni. Ahogy elnézem, sokan lehetünk INTP személyiségtípusok, akikről a pszichológusok meg a vállalati személyzetisek a következőket tartják:
A racionalista „tudós” INTP „-k a problémákat és az elméleteket lelkesedéssel és kétkedéssel közelítik meg, nem törődve a létező szabályokkal…” ” Mintákat és logikus magyarázatokat keresnek mindenben, ami felkelti az érdeklődésüket” … S kialakul bennük olyan érzet, hogy felelősségünk a világot jobbá tenni…
Valszeg Ön ezt a felelősséget érzékeli ezekben a vészterhes időkben… Lehet, hogy Ön is egy racionalista INTP?
100km
2019-09-02 @ 09:53
ott a pont! a gyerekét használja fel gennyes politikai játszmákra….
Hazádnak
2019-08-31 @ 17:44
„Ugyanakkor én is úgy vélem, hogy a környezetvédelem fontos,..”
IGEN kedves Aristo ebben egyetértünk, CSAK azok a kurva részletek…., én ugyanis ETTŐL A KÖRNYEZETTŐL -„Pisztolyokkal, kardokkal és vasvillával felfegyverkezve feszült egymásnak két család csütörtök éjszaka Ráckevén”- FÉLEK, és nem is annyira magam miatt, hanem a családom, és az „ennivalóan” aranyos kis lányunokám miatt.
Theo
2019-08-31 @ 19:26
Na ezektol van is mit felni, mert ezek tenyleg itt vannak!
Tatanka Jotanka
2019-09-02 @ 08:59
Tegyük a helyükre a dolgokat és a szabatos fogalmazás ebben sokat segíthet. Sokan beszélnek, írnak a környezetvédelemről, de ez nem a megfelelő elnevezése annak, amiről valójában szeretnének beszélni. Amiről beszélnünk kellene, az a természetvédelem. A Föld flóráját és faunáját kell megvédenünk, nem a környezetet. A környezet része az ipartelepektől kezdve a gigantikus szeméttelepeken keresztül egészen az óceánokon úszó műanyag szigetekig minden. Ezek nem nagyon szorulnak védelemre, ellenben az önmagát reprodukálni képes növény és állatvilág nagyon is. A Föld megmentéséhez ezt a természetet kell óvnunk, ezt már a XIX. században bölcs indián főnökök el is mondták, miközben éppen a népüket irtották a fejlődés és haladás nevében a civilizált hódítók. Uff.
sigula
2019-09-02 @ 23:31
Azt hiszem elhangzott (ha-ha írásban) a lényeg: Természetvédelem. Ha jobban meggondoljuk a természet a szó szoros értelmében vett környezet.
utálat
2019-08-31 @ 17:48
Ez a némber nem klímaváltozásos hanem klimaxos.Nincs neki meg a napi betevője!!!
Hazádnak
2019-08-31 @ 17:56
DE !!!
A fentebbi írásom ellenére ebben-
„Az anyák – a legkritikusabb helyzetben is – ölelni, vigasztalni szokták a gyerekeiket, és azt mondják nekik: „Ne félj kicsim, nem lesz semmi baj.” És ez így van rendjén.”
-tökéletesen igaza van kedves Aristo.
Tehetős Totó
2019-08-31 @ 18:07
Gréta kor
A krétaporrá lett korban
nyüzsögtek az ősgyíkok:
némelyikük füvet legelt,
másuk fűevőt gyilkolt.
Kövek görögtek hasában
a jámbor kérődzőnek,
bizony MEGA volt zúzája:
homokszem helyett kövek
darálták a páfránylombot,
gáznemű lett a karbon-
mondhatnánk akár KODOJ*-nak,
de ez túl modern, pardon!
Folcvágneri kipufogás
lepkepurc, e csarnok mit
produkált az erjesztésben…
Nem győzte a zsarnokgyík
orrát fogni kacslábával,
s ősdühiben irtotta…
A nagy felmelegedésben
tojásukból rántotta
lett: a DINO** gyerekeknek
a jövője elveszett:
a felelőtlen szülői
élvezet ide vezet…***
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
Máma is MEGA fingókkal
flangálnak, ím a szülők:
automobilok, hajók
rakéták és repülők,
mindenféle rossz szokások
melegítik a légkört…
Csuda-e, hogy a csimoták
éberebb fele, letört?
Nyíljon ki az elménk, szívünk:
erről szól a Gréta kor:
hogy ne legyen csontjainkból,
mint dinókból, krétapor.
* gyengébbeknek: dr.ing. acad. Elena Ceaușescu felfedezése, a széndioxid legősibb megnyilvánulása dákul
** DINO, Denevér jóbarát
***a globális felmelegedést tagadók találták ki az aszteroidát
heroes_never_die
2019-08-31 @ 18:14
Az idézett cikk olvasásakor nekem már elég volt az emlitett hölgy poziciója az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) nevü gittegyletnél, hogy tudjam, valami böduletes idétlenség következik a publikációban. A CEU már csak mellékzörej volt. Hosszú lenne az IPCC – utólag sokszor saját maga által is bevallott – manipulációit, tévedéseit felsorolni, kezdve a kiirthatatlannak tünö „Hockey-Stick” grafikonjával.
Aristo mai cikke szerves folytatása is lehetne a pár nappal ezelötti, „Világnézet” cimmel megjelent alkotásának. A 21. században sikeresen eljutottunk a tudományos tézisek, viták inspiráló, alkalmasint korszakalkotó fel- és megismerései helyett, a világnézeteket tudománynak marketingolók falanszterébe. A hosszú nevü hölgy – feltételezhetöen – ennek az irányzatnak jeles képviselöje.
Merci Aristo!
Gijutsushi
2019-08-31 @ 18:22
A környezetet védeni kell, a szennyezést és erőforrás felhasználást pedig jelentősen csökkenteni kellene! Viszont: Érdemes elolvasni Miskolczi Ferenc (fizikus, NASA) publikációit a témában, pl. : http://magyarenergetika.hu/wp-content/uploads/me/ME_2018-3.pdf (12-21. oldal), és az ezen cikkre adott, igen értelmes véleményt Reményi Károlytól (22-23. oldal).
Miskolczi egyébként azt állítja, hogy a Föld légkörének infravörös elnyelő képessége az utóbbi évtizedekben nem változott a CO2 koncentráció jelentős növekedése ellenére sem. Az éghajlat egyébként melegszik, erről nincs vita. Vita arról van, hogy mekkora ebben az emberiség szerepe, és van-e értelme csillagászati összegeket költeni a CO2 kibocsátás drasztikus csökkentésére, ha pl. a CO2 koncentráció növekedése nem oka, hanem okozata az éghajlatváltozásnak.
Érdekes példa a Csád-tó szinte teljes megszűnése. Az egyiptomi óbirodalom idején a Szaharában több százezer km2 területű, a világ legnagyobb édesvizű tava volt (Mega-Csád, http://www.pnas.org/cgi/doi/10.1073/pnas.1417655112), és Kr.u. 1000 körülre eredeti területe néhány %-ára zsugorodott, pedig nem növekedett a CO2 kibocsátás, mivel nem volt fosszilis energia felhasználás. Volt viszont hatalmas, emberi hatástól független éghajlatváltozás. (Jelenleg a Csád-tó egyébként alig nagyobb a Balatonnál, a zsugorodás tehát folytatódott.)
csakafidesz
2019-09-01 @ 10:07
Könnyeket hullajtok a Csád tóért. Valaha a Balaton is jóval nagyobb volt. Sőt a magyarok bejövetele előtt itt hullámzott a Pannon tenger és békés dinók mosakodtak benne.
sigula
2019-09-02 @ 23:40
Az kicsit régebben volt. Kicsi sokkal, de sokkal a magyarok, de az avartok, rómaiak, kelták és a vonaldíszes kerámiák népének bejövetele előtt, sőt annak a magnak kicsírázása előtt, amiből az ipolytarnóci megkövesült mamutfenyő nőtt ki.
Medvefütty
2019-08-31 @ 18:45
„Még az is megfigyelhető, hogy többnyire azok gyerekek félnek például az állatoktól, akiknek a szülei is félnek tőlük, és ezt a félelmet, direkt, vagy indirekt módon, átadják a gyerekeiknek.”
Ez elég légből kapottnak tűnik.
Theo
2019-08-31 @ 19:28
Maganak van gyereke?
Hazádnak
2019-08-31 @ 21:14
Fütyikém a szivárványos vagy LMBTQvagymiasz@r genetikai selejtek számára biztos, MERT ŐK NEM TUDJÁK MI A GYEREKNEVELÉS te seggfej, akik közé a kommented alapján te is tartozol.
sigula
2019-09-02 @ 23:44
Azt hisze, a ‘légből kapott’ tűnik kapott légből. Bizonyára a pszichológia az Ön számára még mindig burzsoá áltudomány.
David
2019-08-31 @ 19:21
Kedves klímaszkeptikusok:
Nekem elég egyértelműnek tűnik a tudósok álláspontja:
https://en.m.wikipedia.org/wiki/Surveys_of_scientists%27_views_on_climate_change
Ne csak azt olvassátok/fogadjátok el, ami pontosan illeszkedik a világnézetetekbe.
Wildschwein
2019-09-01 @ 08:43
Ugyanígy lehet találni olyan tudósokat is, akik ezzel ellentétes véleményen vannak. Unalmas már nagyon ez az állandó hivatkozás a „tubományra”. Nincs egységes álláspontjuk ebben a tudósoknak, pont. És aki nem járatos a témában, az nem tudja eldönteni, hogy mi a helyzet. Ha pedig így, tehát saját ismeretek nélkül mégis kiáll a klímahiszti mellett, akkor vagy ostoba, vagy anyagi érdeke fűződik hozzá. Ennyi, kedves ” David” (haha).
David
2019-09-02 @ 02:59
Lehet, hogy hosszú volt a wiki oldal amit belinkeltem. Pont az van benne, hogy egységes az álláspontjuk!:
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/45/Climate_science_opinion_graph_3Path.svg/2560px-Climate_science_opinion_graph_3Path.svg.png
(ez csak egy a sok közvéleménykutatás közül)
Tehát vagy azt gondolod/gondoljátok, hogy a tudósok 90% benne van egy óriási összeesküvésbe (laposföldhívő szint), vagy elfogadjátok. Ettől nem lesztek kevesebbek, ha belátjátok, hogy tévedtetek.
Naprózsa
2019-09-02 @ 07:41
Na, hát pont ilyen 90%-nyi tudós még pár évtizede globális jégkorszakról delirált.
Ezt az emberiségnél meglévő igazodási kényszert úgy 90%-ra lehet tenni, akik nem mernek ellentmondani. kb. 3% aki mindig, mindenkor, akár az élete árán is kitart elvei és véleménye mellett, 7%-meg mindenkit magasról…
A hatalom alapját ez 90% megalkuvó biztosítja amióta világ a világ.
David
2019-09-02 @ 16:23
Az milyen érvelés az, hogy a szakemberek 90%-a csak azért gondolja azt amit gondol, hogy igazodjon a többihez?
„A hatalom alapját ez 90% megalkuvó biztosítja amióta világ a világ.” Tehát ha azt mondaná a tudósok 90%-a hogy nincs globális felmelegedés akkor kezdenél hinni benne? Vagy azt mondod, hogy mindegy ki mit mond, te akkor is abban fogsz hinni amiben akarsz, függetlenül a tényektől?
(És ezt a kijelentésedet mivel támasztod alá? Ha még igaz is lenne, akkor a 90% az a könnyen manipulálható átlag társadalomra lenne igaz és nem azokra akik a kritikus/önálló gondolkodásban mindenképpen jóval az átlag felett vannak. )
állatanyó
2019-09-02 @ 17:32
A tudósok nagyon is tekintélyelvűek. Aki szembefordul az aktuális dogmákkal, azt pillanatok alatt kiközösítik, ellehetetlenítik, boszorkányüldözésnek vetik alá (lásd a Nobel-díjas Watson professzort). De példa lehet erre a homoszexualitás is, ami pár évtizede még betegség volt, aztán – politikai nyomásra, nem tudományos eredmények folytán – kivették ebből a kategóriából, ma pedig aki az ellenkezőjét állítja, azt pillanatok alatt ellehetetlenítik.
en
2019-09-03 @ 16:55
David a 90%mintapeldanya. Nincsenek sajat gondolatai.
Wildschwein
2019-09-02 @ 07:46
Jól értem, te tényleg komolyan azt mondod, hogy „a tudósok álláspontja egységes a klímaváltozás kérdésében, hiszen a Wikipédia is azt írja, hogy egységes”? Mert ha igen, akkor veled nem érdemes erről beszélgetni. Wikipédia, bazmeg. Hova lehet még süllyedni? És akkor az ilyen felületes, fogalmatlan arcok tolják ezerrel ezt a klímaváltozás hisztit.
David
2019-09-02 @ 14:43
Közel sem azt mondtam, hogy higgy a wikipédiának. Keress rá és próbáld meg objektívan feldolgozni a tényeket!
https://skepticalscience.com/global-warming-scientific-consensus-intermediate.htm
Jó lenne, ha elgondolkodnátok azon, hogy mi kéne ahhoz, hogy belássátok, hogy tévedtek. Én nem vagyok 100%-ig biztos az igazamban, mivel nem vagyok klímatudós, és mindig is volt bennem egy jó adag szkepticizmus is. VIszont az adatokhoz, statisztikához és annak feldolgozásához van némi közöm, és az összegyűjtött tények/adatok alapján gondolom azt, hogy van globális felmelegedés és az ember okozza. Te mi alapján hozod meg a döntésed? (kérlek próbáljátok úgy olvasni a kommentjeimet, hogy az nem támadó, hanem őszíntén kíváncsi a véleményetekre és a személyeskedő hozzászólásokat továbbra is ignorálni fogom szimplán)
sigula
2019-09-02 @ 23:58
Dávid: a klímatudósok (nevezzük őket annak) ugyanúgy hipotézisekkel élnek, mint általában tudományban is szokásos, ha valamit magyarázni próbálnak és ehhez modelleket gyártanak. Egy baj van: a klímatudósok modelljei nem írják le a valóságot Finn és japán kutatók kritikai tanulmányaikban (elnézést kérek, hogy linket nem csatolok, de amikor erről olvastam nem gondoltam, hogy valamikor vitában fel kellhet használnom, annyira emlékszem, hogy a RT angol nyelvű honlapjáról jutottam oda) rámutatnak arra, hogy a felhővel való borítottság, mint tényező meg sem jelenik e modellekben. Más, attól hogy valamit sokan vallanak, az igazság lehet a keveseké.
sigula
2019-09-03 @ 00:21
Sőt a globális felmelegedésben nem kell hinni, mert az tény, de hogy az ember okozza… A földtörténet tele van melegedési és hűlési periódusokkal (mint azt tudjuk a vörösbor termelésre oly alkalmas lösz keletkezése is a jégkorszakokhoz kapcsolódik, ld. Szemzö Péter: hozok bort), pedig ember még nem is élt akkor, illetve amikor élt már, akkor kevesen voltak és nem gyakoroltak érzékelhető hatást a klímára, mégis volt váltakozás. A klímatudósok által szajkózott alapvetés. hogy az ipari forradalom (XVIII. század második fele) óta növekszik a szén-dioxid tartalom a levegőben és ezzel párhuzamosan nő a hőmérséklet, több sebből vérzik, egyrészt egzakt, több kontinensre kiterjedő hőmérsékleti adatok csak ennek az időszaknak nagyjából a második felétől állnak rendelkezésre, másrészt nehezen hihető, hogy néhány ppm szén-dioxid ekkora hatással bír, továbbá vannak évek amil láthatóan hidegebbek pl. a negyvenes évek első fele.
Deansdale
2019-09-01 @ 11:07
Kedves David, a tudomány nem „úgy gondolom” alapon működik, tehát teljesen mellékes, hogy a tudósok mit gondolnak AMÍG BIZONYÍTANI NEM TUDJÁK. Én elolvastam az IPCC többszáz oldalas jelentését a klímaváltozásról, egyetlen állításukat sem bizonyították benne, sőt, meg sem próbálták, csak arról beszéltek, hogy „sokan azt hiszik” meg „egyesek úgy gondolják”. Mivel gyakorlatilag minden eddigi jóslatuknak az ellenkezője vált valóra, nem fogok nekik bemondásra elhinni semmit, csak azért mert megnyerően pislognak hozzá és szépen kérnek. Mutassanak bizonyítékokat, akkor beszélhetünk, addig ne fárasszanak a többször megbukott baromságaikkal.
Ja, és még egyszer, a tudomány nem konszezus alapján működik, úgyhogy aki ezzel dobálózik az szálljon magába, ne másokat akarjon kioktatni. Nem mi vagyunk túl zárt világnézetűek, azok túl hiszékenyek akik hasra esnek egy fehér köpeny előtt és bármit elhisznek bizonyíték nélkül.
állatanyó
2019-09-02 @ 14:52
Ha egy tudós valóban becsületes, akkor azt mondja, hogy fogalma sincsen.
Egyébként ezek a tudós konszenzusok sokszor úgy születnek, hogy van valamilyen akármilyen tudós szövetség, annak a vezetője aláírja x-ezer tag nevében, és akkor az olyan, mintha a tagok mind aláírták volna.
David
2019-09-02 @ 17:18
De valószínűségek léteznek a világon, nem csak igen vagy nem. Persze nem 100%, de azt azért elismered, hogy a bizonyítékok alapján jóval nagyobb a valószínűsége annak, hogy az ember okozza a létező klímaváltozást, mint az hogy nem?
Ha nem ismered el, akkor a tudósok 90+%-a miért gondolja úgy, hogy ez a sokkal sokkal valószínűbb? Konkrétan kizártnak tartod?
állatanyó
2019-09-02 @ 18:17
Igen, természetesen vannak valószínűségek. Én úgy gondolnám, hogy 50-50%, hogy az embernek van (érdemben) köze a klímaváltozáshoz, illetve hogy nincsen.
A tudósok 90%-tól nem fogom elsírni magam. A tudósok nagyon is dogmatikusak, és ahogyan fentebb kifejtettem, kénytelenek a nyájjal együtt tartani, mert ha nem, akkor pillanatok alatt ellehetetlenülnek. A tudósok támogatásból élnek, dolgoznak, kutatnak, és aki nem lép egyszerre, annak ugrik a támogatása.
Amúgy kicsit utánajártam, ezek a 90%+ eredmények nagyjából úgy születnek, hogy van valamilyen tudományos szervezet, annak a vezetője aláír valamit mondjuk 3 ezer tag nevében, és akkor mindjárt 3 ezer tudós úgy gondolja…
A tudomány nagyon nem független a politikától, meg az üzleti világtól. Mert onnan kapja a lóvét, anélkül meg nincs semmi.
De mondok egy szép példát. Wegener-elmélet, a kontinensek vándorlása, megvan? A tudósok több mint 90%-a évtizedeken keresztül baromságnak tartotta, konszenzus volt, hogy semmi értelme.
Amúgy meg a történelem során többször voltak kis jégkorszakok és felmelegedések is anélkül, hogy ehhez az ember érdemben hozzájárult volna.
Ezzel együtt nem tartom kizártnak, természetesen, de a mostani klímahisztériát álságosnak gondolom. Más a cél vele, szerintem.
sigula
2019-09-03 @ 00:24
Nem éppen ez a vita tárgya, silány a bizonyíték.
sigula
2019-09-03 @ 01:15
Idézze csak a ‘bizonyítékokat’, milyen lábakon is állnak?
Nem tudom milyen idő Ön, kedves David, de jó néhány (10-20-25?) évvel ezelőtt a TV híradó gyakori szereplője volt Zágoni (talán László), aki időről időre a klímaváltozásról, konkrétan a felmelegedésről szólt. Aztán egyszer csak nem volt látható a képernyőn, nos ennek oka az volt, mint megtudtam, hogy véleménye annyiban megváltozott, hogy az ember általi okozás kétségessé vált számára (mindezt a fősodorral szemben tette).
EMH
2019-09-01 @ 13:09
Bizonyos tudósok álláspontja a genderelméletről is egyértelműnel tűnik, mégsincsenek diliházban.
Bagoly
2019-08-31 @ 20:16
” és a CEU-professzora ”
Ennyi eleg is ahhoz, hogy elkepzeljuk, milyen elvakult fanatista orult lehet.
bl
2019-08-31 @ 20:16
A Herkópáter és a klímafélelem között az a különbség, hogy az egyik nincs, a másik meg van. Ami nincs az jó, mert arra előbb-utóbb rá fog jönni a gyerek és el fog múlni a félelme. Ami van (főleg ha megoldhatatlan a számára), az ott fog zsongani, pusztítani az agyában, egészen addig míg depresszióssá nem válik. ÓRIÁSI KÜLÖNBSÉG! Az első félelem legyőzhető és a legyőzése jelenti a bátorságot (közben átmenetileg moderálja a viselkedést), a második meg nem. A balliberálisok ismét hozzák a formájukat, semmit sem értenek a világból!
bl
2019-08-31 @ 20:48
Még 1: Amikor a gyerek komolyan veszi Herkópátert és mégis legyőzi megtanul egy dolgot, ami egész életében fontos lesz: A legyőzés során egyre kisebb sarokba szorul vissza Herkó, egyre ritkábban okoz félelmet, csak a rossz pillanatokban nagyítódik fel, amíg végleg el nem tűnik. Tehát megtanulja közben, hogyan kell leküzdeni azokat a félelmeket, amik felnőttkorában például a féltékenység vagy egyéb”pici”dolgok miatt jönnek elő.
corvus
2019-08-31 @ 20:35
A dínók is milyen rövid idő alatt röpke egymillió év alatt haltak ki ,na , nekünk mennyi idő adatik?
csakafidesz
2019-09-01 @ 10:10
Óh nem sok. Putyinék most egy akkora atombombát terveztek, hogy kisbolygók övezete lesz a Föld helyén..
sigula
2019-09-03 @ 00:26
Röviden hülye! (Bocs)
gyozo2018
2019-08-31 @ 22:31
A pride is gyermekbántalmazás, kiskorúak veszélyeztetése.
Az olyan idióta filmek is, mint amiket a köztévén vetítettek: A pillangó címmel. A gyermekeknek nem csak a jó ízlését veszélyeztetik az ilyen filmek, hanem a normális értékrendjük, az önvédelmi reflexeik kialakítását
valo
2019-08-31 @ 23:21
Az én kisgyermekkoromban az atomháborútól kellett félni, szerintem nem is alaptalanul… (És ma?) Apám, aki megjárta a Donbassz poklát, sokszor fogta a homlokát a tenyerébe némely híradás hallatán, és azt mondta, sajnálkozva: „Jaj, gyerekeim, de sajnállak benneteket! Mert nekem már mindegy…” A közelmúltig azt gondoltam, talán vaklárma volt. Ja, nem… De még bízom a józan észben egy kicsit.
Hunn
2019-09-01 @ 00:46
Drága nagymamád, egyem a szívét, szerintem a helikopterre gondolt anno… 🙂
kamcsatka
2019-09-01 @ 21:50
en gyerkkoromban az atomhaborútól rettegtem…
Schenkhyalfonz
2019-09-01 @ 09:51
Vajon a néhai jászói plébánosra, Hirko páterre vagy a szepességi mondásra utalhatott a kedves Nagymama?
csakafidesz
2019-09-01 @ 09:59
Valóban szepességi a mondás és az ellenreformáció idején született:
http://www.kislexikon.hu/herko_pater.html
Pugacsov
2019-09-01 @ 13:27
Üzenem a szerzőnek van jós spenót receptem.
Marmon K. Anna
2019-09-01 @ 18:16
A klíma nem is létezik, tehát változni sem tud, főleg nem az ember miatt. A természet tökéletes, Isten hozta létre, a tökéletlen embernek nincs hatalmában befolyásolni a működését. Az egész pánikkeltés hamis információkra épül, minden terjesztőjét börtönbe kellene zárni.
bl
2019-09-01 @ 20:07
De sok hülye írogat ide ma.
Ez valami összehangolt balliberó kommentelés? Hallom megszűnt, lecsökkent a 4-en a kommentelési lehetőség. Keresed a helyed?
Green55
2019-09-01 @ 21:32
Sajnos az emberi tökéletlenség csak abban merül ki hogy nem képes isteni dolgot létrehozni. Pusztítani azonban bőven sokat tud. Ezt nem tetszik látni? Pedig a Biblia is rengeteg emberi pusztításról tudósít.
sigula
2019-09-03 @ 00:34
A kiindulás hibás, klíma, mivel hőmérő és páratatalom mérő van és mérni is lehet velük, van. (Azt remélem nem állítja, hogy nincs különbség nyár és tél között, persze nem definiáltuk mit értünk klímán) Annyiban nagyjából egyetértek, hogy az ember nem nagyon befolyásolhatja.
állatanyó
2019-09-03 @ 11:58
Igen, természetesen tudjuk mérni, de előrejelezni nem tudjuk. Lehet, hogy jövőre vagy 5 év múlva éppenséggel lehűlés lesz, senki nem tudja előre megmondani. Azt meg pláne nem, hogy mi lesz 100 év múlva. Lehet persze extrapolálni a mostani tendenciát, aztán vagy úgy lesz, vagy nem.
logar
2019-09-02 @ 08:13
Szegény Herkópáter! Jókainál még ő az, aki legyőzi a Guta nevű banditát.
Theo
2019-09-02 @ 15:19
Rohej, hogy van barki, aki azt hiszi, hogy az interneten csupa igazsagot olvashatunk , nem beszelve a wikipediarol ahova barki barmit osszehordhat. Fogalmunk sincs, hogy mi szerint lathatunk, vagy nem lathatunk informaciot, illetve, hogy az eredeti e. Ki a tulaj, ki hatarozza meg az algoritmusokat, ki tarol, hol es mit a kereseseinkrol. Soros mar nem is titkolja, hogy bele ohajt mindebbe vonodni. Lefogadom, hogy par nap frissulessel barmit at lehet irni, mint a wordben. A FB ugyanez kicsiben. Csak a kinyomtatott anyag fix, az internet „bizonyitek” semmi. Erdekesseg, de magaban nem er semmit.
Szekértábor
2019-09-02 @ 17:33
Csak jelzem, hogy 40 évvel ezelőtt azzal riogatták az iskolásokat, hogy az imperialista USA kirobbantja a nukleáris világháborút, és mind nyomorultul elpusztulunk a gombafelhők alatt.
Persze ez még bekövetkezhet, de mostanában új dolgok miatt szoronghatunk: népvándorlás, környezetszennyezés, klímaváltozás.
A valóság pedig az, hogy Terry Pratchetttel szólva a világ vége nem az a dolog, amely képes hosszan lekötni az emberek elméjét, mivel az általános és világméretű veszélyt az emberek nehezen tudják elképzelni. Az, hogy a főnököm ki fog rúgni, ez jól körülhatárolható, és abszolút személyre szabott veszély, amellyel kapcsolatban nem gond az azonosulás. Szóval akár az emberiség tehet a klímaváltozásról, akár nem, az egyes emberek nem fognak miatta érdemben és tartósan változtatni az életmódjukon.
állatanyó
2019-09-02 @ 18:40
Fognak, ha a politika elrendeli. De a politika is álságos.
Németországban eurómilliárdokból kiépítettek egy elképesztően hatékonytalan rendszert. Télen a német naperőművek 3%-os hatékonysággal működnek. Lignitbányákat nyitnak újra a környezetvédelem nevében. Az atomerőműveket, amik tényleg nem szennyezik a környezetet, na, azokat meg leállítják. Közben a szomszédos Franciaországban meg vidáman üzemelnek az atomerőművek, és van bizonyos valószínűsége annak, hogy egy esetleges atomkatasztrófa nem fog megállni a francia-német határon. Ezerrel gyártják azokat a napelemeket, amelyekről és az sem tudható biztosan, hogy pozitív-e az energiamérlegük, tehát hogy élettartamuk során több energiát állítanak-e elő, mint amennyibe az előállításuk került.
Ha ennek az egésznek van valami értelme, akkor valaki magyarázza meg.
Theo
2019-09-02 @ 22:32
A napelem ertelme a varosi kisember eneragia onellatasanak lehetosege. Megiscsak jobb, mint az ablakon kidugott kalyhacso rengeteg a szovjet lakotelepeken.
vektortér
2019-09-02 @ 22:39
Ez komoly? Majd pont napelemmel fűtenek…
Olyan, mint a tető kert, meg a fúrt kút
#önellátás
állatanyó
2019-09-02 @ 22:52
Ahogy írtam, a napelemek hatásfoka Németországban télen 3%. Azzal szerinted milyen önellátást lehet megvalósítani???
Ráadásul ha nem süt a nap, nincs áram, pedig akkor is kellene. Ha meg raktározni akarod, ahhoz hatalmas tömegű és nagyon drága akkumulátorokra van szükség.
sigula
2019-09-03 @ 00:43
Van olyan ismerősöm, akinek van a háztetőjén néhány napelem (villamosmérnökről van szó, mérlegelte mielőtt belevágott). Nos nyáron nettó áramtermelő, télen nettó áram fogyasztó. Most azt tervezi villanytűzhelyet is beszerez nyári használatra, mert a villamos művek elég nyomott áron veszi meg a fölösleget.
vektortér
2019-09-03 @ 01:26
Vagyis hiába mérlegelt, nem fogja behozni még az állami támogatás nélküli árát sem, de jó érzés, hogy azt hiszi Magáról, hogy önellátó meg zöld… A villamosmérnökök maradjanak a villamosoknál, ne akarjanak energetikusok lenni.
sigula
2019-09-03 @ 08:47
Nyugi, kedves vektortér, a jelenleg árak mellett is behozza, számolt, mielőtt belevágott, továbbá az meg végképp fantázia szüleménye (Ön gondolatolvasónak véli magát), amit gondol, hogy gondol.
sigula
2019-09-03 @ 08:48
nem vektortér ez csak nullvektor
állatanyó
2019-09-03 @ 09:25
Ez mindaddig működik, amíg a villamosművek állami parancsra kénytelen átvenni a fölösleget. Mihelyst megszűnik ez a kényszer, azonnal borul a dolog. Vagyis a dolog politikailag nyereséges, nem gazdaságilag.
Theo
2019-09-03 @ 23:01
Nem a napelembol akarunk megelni, de ha napokig nem lenne aramszolgaltatas, akkor csak jobb, mint a semmi. Egyebkent olcso futeskiegeszitesnek is megfelelo es ki tudja mi lesz a rezsivel, ha ezek visszajonnek. Ugyanez a furt kut, egy viztisztitoval, vagy leparloval biztositja a tulelest. Sokat lehet hozni egy- ket gyumolcsfaval is, egesz telre van sajat lekvar pl. Ez tuti rezsicsokkentes es sosem tudhatjuk, hogy nem lesz e egyszer majd letkerdes…
Namond
2019-09-08 @ 00:48
Sigula
Milyen berendezése van még az ismerősnek a tetőre elhelyezett napelemen kívül?
Mert csak a napelem elég kevés.
Felteszek egy egyeneskérdést:
Milyen áram keletkezik a napelemben?
Ella
2019-09-03 @ 12:57
Nem értem az időjárással kapcsolatos riadalmat. Szerintem minden a legnagyobb rendben van. SZép az idő, aki nem tud ennek örülni, az menjen Afrikába havat lapátolni.
Klárika
2019-09-03 @ 20:04
Tömör megfogalmazás. A jelen politikai, társadalmi felelösségtudata megfelel a hónak Afrikában.
S ha úgy találják, hogy nálunk s a sarkokon eltünöben van a hó, akkor Arikából kell azt ide behozni. Miért, miért nem, a hó nem szereti az utaztatást, s mire megérkezik már sem nem fehér, sem nem fagyos/ hideg.
Nincs az a tudományos tudós aki ezt a metamorfózist hatásosan szemléltetni tudná vagy merné.
A tudomány felháborodva lökte ki magából a tárgyiasságot, csakis humánus akar lenni, vagy jobb híján úgy tenni, mintha.
Tovább differenciálta a híres CO2 „müködésé”t is, amennyiben a különbözö színü újszülöttek által kibocsátott mennyisége jelentösen különbözö lehet, valamint annak a hatása is.
(A jogállamiság azzal dicsekszik, hogy nem befolyásolhatják a színek. Gondoskodás is történik, hogy ez a erkölcsi maximum maradáktalanul érvényesülhessen. Már nem lehet bíró (ügyvéd) csak az aki vak, hunyorgós nézésü vagy megfelelö dioptriás szemüveget visel.)
állatanyó
2019-09-04 @ 13:58
Ha balhé lenne, akkor a túlélésnek annyi. Mivelhogy akkor az fog történni, hogy a kétségbeesett, katasztrófasújtotta emberek tömegesen elhagyják az otthonukat, és mindent kifosztanak, ami csak az útjukba kerül. És akkor annyi. Víztisztítóstul, napemelestül. Jobb szolgálatot tesz egy jó erős vadászpuska.
Klárika
2019-09-03 @ 18:47
Vagyis, Herkópáter nálunk sem volt ismeretlen. Pontosabban a Nagyanyám herkópáterezett de nem az unokáknak címezte, hanem a láthatatlan harmadiknak. Amikor valami félre sikerült: „azt a herkópáterit neki!”. ha pl. kiesett a sütemény a tepsiböl. Nem sikerült neki a forróság, a fogóruha s a tartó kéz közötti megfelelö egyensúlyt létrehozni. Herkópáter egy, a világ feletti, ismeretlen gonosz hatalom megtestesítöje volt.
Minket a törökkel s a tatárral intett belátásra. Késöbb, a saját olvasmányaim során még az osztrákok is felsorakoztak a kerülni valók kategóriába.
Szóval, akkoriban az elkerülendö sorscsapások tekintetében még volt valami müködö „rend-lajstrom”. (a komcsikat nem emlegette a Nagyanyám, attól tartva, hogy kibeszéljük).
Klárika
2019-09-03 @ 19:09
Bizonyos érákban a tudósok is komolyabban vehetök voltak. Rém banálisan hangzik és bosszantó lehet a kijelentés, jelenidöben nem vagyok másra képes. Miért írom mégis ide? a következök miatt
A XXI. század kezdete után elkezdett teljesen felbomlani ez „a rend”, a magukat világmegjavító szerepbe ültetö liberálisnak nevezett ideológia terjesztésével.
Sztem a rendszerváltás óta nem müködik semmi más azuniós tagországokban, az atlanti-Európa térségében mint a túlideológizált politika.
Sem a tudomány, sem a tudósok. A normalitás számüzve, krízisek hatalma alatt fetreng a politikai elit. A gazdaság nem törödik a zemberrel csakis nyereséghajszára épül.
Az erkölcs belebújt a pánikkeltés kosztümjébe, nemcsak színház az egész világ, hanem a tehetetlen kiszolgáltatottság tragikomédiáé.
Tudomány lett a nemek kiforgatása, maga a CO2 és hogy mennyit emittálnak öbelöle az újszülöttek; az erdösítés és a bevándoroltatás egyidöben: pedig mindkettö ugyanarra a területre pályázik; a demokrácia vallásának missziós kötelezettsége, a tettes nagyobb törödéssel számolhat mint a kárvallott; ahány „tudós” annyiféle statisztika, és a többi, és a többi,…
Nem tagadhatjuk, hogy a legfontosabb tudomány a szavazatgyüjtés müvészete lett, annak a tudósai a legkeresettebbek; kísérleti nyulai az erkölcs nevében a megfelelö erkölcsre nevelt utódok. Holott a gyermeknek hinnie kell az életben ha nem akarjuk lelki betegekkel benépesíteni a lakóhelyünket. Pedig ezen dolgozik a világot feljavítani akaró ideológia; olyan kétségekkel terheli meg az ovódást, kisiskolást, amelyekkel a kortárs „tudomány” sem tud mit kezdeni. A politikai elit ezt erkölcsnek nevezi. A tanárok, nevelök meg „nyomják az ipart”.
A furcsa nevü Diána pedig egyszerüen s közönségesen plagizálja, „lekrétázza” a Grétát, hátha jut neki is valami a hírnévböl. Nincs abban abszolúte semmi más, eltekintve az okozott óriási kártól. Meg az egyéb, igyekvö, lehetséges másolóktól.