A lovakról
113„Mivel a beszédet a ló nem érti, jutalmazzuk meg ha idomítója kedvére tett, vagy legyen megfenyítve ha nem.”
Xenophón: Peri Hippikés
Úgy mesélik, 1889-ben Torino városában egy kocsis verte ostorral a kimerült lovát. A járókelők közömbös arccal mentek el a jelenet mellett, nyilván nem volt számukra szokatlan, vagy felháborító a dolog. Egyszer csak egy láthatóan zaklatott járókelő lépett oda és zokogva, védőn átölelte az állatot, valamit súgott a fülébe, majd eszméletlenül esett össze. Ez az ember a világ egyik legnagyobb hatású gondolkodója, Friedrich Nietzsche volt. Milan Kundera szerint bocsánatot kért a lótól a másik filozófus, Descartes nevében, aki lélektelen gépeknek gondolta az állatokat. Soha többé, haláláig nem tért magához, és ragyogó elméje, melynek alkotásai kitörölhetetlenül beleszövődtek gondolkodásunkba, soha többé nem adott már életjelet magáról.
Az állatok oktalan bántalmazása minden normális emberből undort és szánalmat vált ki. A tapasztalatok alapján joggal gondoljuk, hogy az ilyen ember alávaló és bizonyára emberekkel is így bánik, ha módja van rá. Állatvédő és állatmentő társaságok százai igyekeznek a bajba jutott, ellátatlan, vagy kínzott állatokon segíteni, ami szép és nemes szándék.
Ám, mint az emberi jó szándék oly sokszor, tévutakra visz.
Olvasom egy bizonyos Szalay Ágnes pszichológus cikkét, mely „Tudod, hogy a kislányok miért imádják annyira a lovakat? Tudományos magyarázat is van rá” címmel jelent meg, és úgy vélem, bőven lenne róla mit beszélni.
A cikk szerzője szerint – aki egy bizonyos Diana S. Fleischman evolúciós pszichológus írására hivatkozik – a nők az életben akaratukat „befolyásolással” érvényesítik, mivel más eszköz nincs a birtokukban, lévén fizikailag gyengébbek. Ezért már kislány koruktól fogva játékosan gyakorolják ezt.
A cikk azt taglalja, hogy miképpen lehet/kell a lovakat gyengéden, szeretetteljesen és erőszak nélkül beidomítani, és hogy erre a nők sokkal inkább képesek, mint a férfiak. Ennek kapcsán aztán hosszasan értekezik a lovak kívánatos idomítási módszereiről, amiből kiderül, hogy fogalma sincs a dologról. Nagyjából 2500 éve, mikor Xenophón megírta könyvét a lovakról, a lovak viselkedése nem sokat változott. Annál inkább az emberek életében betöltött szerepük. Szerte a nyugati világban ma már hobbiállattá váltak, illetve egyes országokban, mint például Olaszország, nemes egyszerűséggel megeszik őket.
Mindenekelőtt szögezzük le: a lovak nem „szeretik” az embereket.
lovak – más állatokhoz hasonlóan – enni és szaporodni akarnak, na meg rohangálni kicsit, mert az szükséges a jó emésztésükhöz. Kapcsolódnak az emberhez, egészen egyszerűen azért, mert azok adnak enni nekik, és ezért elviselik a babusgatást is. Az hogy kocsit húzzanak, vagy embereket hordjanak a hátukon, nem tartozik a természetes hajlamaik közé, arra idomítani kell őket. Ez az idomítás Xenophón óta nem sokat változott: alapja a jutalmazás és a büntetés párhuzamos alkalmazása. A hobbiállatok idomítása persze eltér a haszonállatokétól. Ma a rosszul idomított ló legfeljebb ledobja a lovast, ám annak idején a lovas katonának az életét kellett rábíznia, mert ha a makacs ló bevitte az ellenség közé, akkor bizony otthagyta a fogát. Ugye érezzük a különbséget?
Lehet persze engedékenységgel, büntetés nélkül is idomítani az arra alkalmas lovat, csak éppen gazdagnak és dologtalannak kell lenni hozzá.
A dologtalan alatt azt értem, hogy nem kell életünk nagyobb részét pénzkereső munkával tölteni, mert az ilyen büntetésmentes idomítás napi sok óra foglalkozást igényel egyetlen ló esetében is. A lovak – mint az állatok általában – egyéni karakterrel rendelkeznek. Jócskán akadnak közöttük rúgósak, harapósak, makacsok és alattomosak is. E tulajdonságaik aztán büntetés híján erősödnek, és végül még hobbiállatnak is alkalmatlanná teszik őket. A pálca és a sarkantyú elengedhetetlen részei a ló idomításának, amint a kockacukor is. Bár hallom, ma már nem trendi a kockacukor, mert állítólag árt a ló fogának. Nekem jó néhány lovam volt, de egyiknek sem voltak szuvasak a fogai a kockacukortól, melyet otthonról csentem el és állandóan a zsebemben hordtam.
Az egész cikket áthatja valami, amit a világunk rossz értelemben vett elnőiesedésének nevezhetnénk. A nők férfiasabbakká, a férfiak nőiesebbeké válnak. Kihat ez mindenre. Mióta itt, a nyugati világban felhagytunk a szaporodással, irtózatos mennyiségű kiéletlen szeretet halmozódott fel és kétségtelenül a nőkben a legtöbb. Ezt a felesleget öntjük aztán a házi kedvenceinkre, akár a lovakra is, és elkényeztetjük őket. Az elkényeztetett, fegyelem nélkül nevelt állat aztán – pontosan úgy, mint az ember – könnyen veszélyessé válhat önmagára és másokra is. Tudom, az engedékenység zsarnokot szül, az erőszak pedig lázadót – nagyon nehéz megtalálni a középutat a kettő között. De azért újra és újra meg kell próbálni.
2021-01-11 @ 17:17
Egy félművelt falublogger bornírt, mizogín delirálása a nőkről és a szociálpszichológiáról. Szerzőnk nyilvánvalóan egyik témához sem ért. Kb. annyira vehető komolyan ez a kis ömlengés, mintha analfabéta kőművesek vitatkoznának a Kant Tiszta ész kritikájából ismert „Transzcendentális appercepció egységé”-ről két üveg Kőbányai legurítása között… Ha valaki ennyire nem ismeri és rühelli a nőket, miért ír róluk?
2021-01-11 @ 18:41
KUSS!
2021-01-11 @ 22:39
Hehehehe.
Talalva erezte magat Agneska….
2021-01-11 @ 19:06
Hülye. És nem Aristóra gondoltam.
2021-01-11 @ 20:51
ágnes!
Illetlen vagy ezért én is az leszek. Menj a pécs ába!
2021-01-11 @ 21:55
Kedves Ágika! Ez a cikk nem a nőkről szólt. Csak Ön vette magára. Nem minden Önről vagy Önökről szól. Ez az írás ennél sokkal komplexebb összefüggésket érintett. De ezt Ön nem értheti. És ne sértegessen másokat. Azért részt vennék egy olyan vetélkedőn, ahol Ön összeméri „műveltségét” Aristoval. Kiderülne hogy Ön még csak félművelt se hozzá képest. Higyje el így van, Bele kell törődni.
2021-01-11 @ 21:58
Az rühelli a nőket, aki elhitette velük, hogy férfiként lehetnek sikeresek 🙂
2021-01-11 @ 23:05
@vektortér,
az év hozzászólása 🙂
2021-01-12 @ 11:24
Azért várjuk meg az év maradék 97%-át az ilyen elhamarkodott ítéletekkel.
2021-01-12 @ 17:41
@vektortér
Ha a lécet magasan tartja és nem veri le….
Drukkolok?
2021-01-13 @ 15:51
Szerintem ez már két vektort ért!
2021-01-13 @ 16:00
@vektortér,
megelőlegeztem, mert lényegre törő, rövid és frappáns fogalmazása überelhetetlen 🙂
2021-01-12 @ 15:34
Úgy van!
2021-01-12 @ 18:23
Én is teljesen egyetértek, @vektortér, e megállapítással. Tömörségében elegáns is.
De ne feledjük, hogy az és azok akik e elhitetésen munkálkodtak, munkálkodnak tejlyesen más meggyözödésüek és nincsenek is kevesen.
2021-01-13 @ 00:19
Frappáns.
De az a nő, aki a férfivá válást tartja a siker receptjének, saját sikertelensége miatt nőiségét hibáztatja és gyűlöli.
Más nők femina/antimale befolyásolása egyfajta önigazolási próbálkozás részükről, a hitük szerint számukra kedvező női kvóta érvényesítésére, a teljesítmény elv helyett.
Persze rápacsálnak, mivel a mozgalmakban, azok indítóinál sokkal tehetségesebb személyek is vannak, így számukra kizárólag a dühödt mozgalmárság marad, meg az öltönyviselés szoknya és kosztüm helyett.
2021-01-12 @ 00:29
Zombor Ágnes
A pszichológia „tudománya”-t tetszik művelni? Vagy az műveli Önt?
Minden esetre írását olvasva, megértem az agglegényeket.
2021-01-12 @ 02:47
Biztosan nő … vagy…ki tetszik lenni?
2021-01-12 @ 08:27
Egy intelligens és toleráns válasz Zombor Ágnestől. A legjobb az benne, hogy sok érvet sorakoztat fel az írás állításaival szemben.
2021-01-12 @ 20:34
Van érv is az említett írásban, minösítés azonban sokkal több, amejljek nem tanúskodnak eltúlzott toleranciáról.
Díszítö elemként nem hiányzik az icipici felvágás sem hiszen az intelligens írás szinte hogy sugalmazza, mintha minden kömüves analfabéta lenne. De megtudjuk, hogy ha nem lenne analfabéta, akkor is fönnállna az egyedülálló találékonysággal vázolt: Aristo – a/az (analfabéta) kömíves – „Kant Tiszta ész kritikájából ismert Transzcendentális appercepció egysége” – és két üveg Kőbányai legurítása közötti…” visszatérö egység kérdésessége.
A tisztelt szerzönek megfelelve vállalom, hogy én is „analfabéta kömüves” vagyok. Egyrészt teszek Kantra a tapasztalataim alapján, továbbá állítom, hogy a transzcendentális appercepció egysége teljesen másodrendü a téglák, a vakolat, a tartóváz s a földi statika helyes percepciósan recepcionált egységének akcionált kivitelezéséhez képest. Nemkülönben a két üveg Kőbányai legurítása közötti egyensúly percepciósan recepciós megörzése képességének egy, a kömüveséhez mérten. Mikoron is említett Kant egy üveg Köbányai felének legurítása után csiklandósan röhögne a transzcendencián, említett üveg másik felének legurítása után pedig hasmánt fogózna a kömüves pallóban annak minden recepcionált meszes volta dacára.
Amikor is kömíveseink a tiszta ész kritikája befolyásának eredményeképpen odatolnának még egy deckát a habogó Kantunk alá, hogy ne essen a mélybe amikor felébred és tiszta ésszel megpillantja azt a magasságot amelybe a transzcendentális elméje vetítette appercepció nélkül, mert az lecsúszott a Köbányai csicsonkáján, nem transzcendens, földi dolgok egységének jegyében.
2021-01-13 @ 00:21
Zombi Papa,
Melyik az érv?
Melyik a minősítés?
2021-01-12 @ 09:33
Zombor Ágnes
Szondi Lipót / magyar pszichiáter, ideggyógyász / kb 40 évvel ezelőtt azt mondta, Freud legalább 150 évvel vetette vissza a pszichológia fejlődését. Nem véletlenül, a pszichológia képtelen megállni a saját lábán, mint tudomány. Az általam közvetve, vagy közvetlenül ismert pszichológusok meglehetősen zakkantak.
2021-01-12 @ 10:17
Érdekes. Szerintem Aristo a lovakról írt. Sokat segített az is, hogy címet is adott a kis szösszenetének.
De elég volt Zombor Ágnesnek megszólalnia, hogy azonnali bizonyítást nyerjen ez a kitétele is: „viccesnek találtam, hogy középkorú, gazdag, hisztériás zsidó nők furcsa elbeszéléseiből akarja rekonstruálni az emberi psziché működését.”
Gondolom Zombor Ágnes félállásban pszichomókus is.
2021-01-13 @ 11:56
Nekem is ez jutott az eszembe.. lehet gyurcsányné bögrés klára rokona is.. Egyébként a megállapitás, hogy a nők férfiasodnak és a férfiak nőiesednek – mindig tisztelet a többségnek – bizony igaz. És igaz nem ide tartozik, vagy mégis? A pasizást én nagyon nem dijazom.. igaz, nem vagyok már mai csirke..
2021-01-12 @ 10:25
Látszik, hogy nem tidnál felszerszámozni egy lovat, de helyette nyeríteni igen
2021-01-12 @ 12:13
Na ez a kritika olyan , mint Bangóné, tartalmatlan. Buta spiné
2021-01-11 @ 17:30
Jómagam viszonylag sokat foglalkoztam lovakkal, már gimnazista koromban minden nyáron Apám egy ménesbe küldött dolgozni aztán később is dolgoztam lovakkal, azt tartom, hogy Aristó mester írása kicsit egyoldalú. Mint minden élőlény a ló is hülyeségekre és szeretetre is tanítható, nem szeretik a váratlan, kiszámíthatatlant, a megszokás rabjai, mindent a gazdájától tanul (legyen az egy vagy több) kivéve az életfenntartási funkcióit.
2021-01-11 @ 18:08
– a „rühellést” nem tudom honnan veszed …
– azért, mert nem ismer valaki valamit, attól még elmondhatja a véleményét
– láthatóan te meg a férfiakat nem ismered, már ha Aristo éppenséggel férfi
– a kislányokról meg a lovakról éppenséggel egy nő írt könyvet
– nem kell ahhoz túl sok megfigyelés, hogy a korunk női tragikus irányba fordultak a férfigyűlöletükkel, nyilván veled is ez van, a homornyák mesekönyvet is nők írták, az anarchisták között is tönbbynire nő van … szóval lassan elég belőletek
2021-01-12 @ 10:30
Szóval, amikor Aristo elég egyértelműen azt bírja írni, hogy a lovak nevelésének IS a büntetés-jutalmazás helyes alkalmazása az alapja, akkor az „egyoldalú”…
Jaj.
Mindegy, amikor Aristo azt írta, hogy volt „néhány” lova, kicsit finoman fogalmazott. Egyrészt egész gyerekkorát lovak között töltötte, aztán meg egész életét egy Baranya megyei Tsz. agronómusaként.
Egy „kicsit” talán érthet a lovakhoz. Ajánlom elolvasásra:
https://aristo.blog.hu/2013/02/21/portrek_l_gyermekkora_i
2021-01-11 @ 17:36
Mikor ki akarom takarítani az istálót, annyit mondok a lovainknak, hogy menjetek ki. Erre a legtöbb esetben vonakodás nélkül ki is mennek. Akkor nem engedelmeskednek, mikor a parancs szükségességében én sem vagyok biztos. Vagyis nem a szavakat, hanem az elhatározottságomat érzékelik (Pszi?)
2021-01-11 @ 17:53
Bár lovunk sohasem volt, de macskánk, kutyánk, akváriumi halunk, aranyhörcsögünk, tyúkunk, egészen a kalitkában tartott mediterrán kabócáig mindenféle állatunk doszt, úgyhogy igazolhatom Aristot, ahány állat, annyi egyéniség. Van kismacska ki születésétől szobatiszta, a másik sportot űz abból, hogy még az előszobában a macskabejárón való kisétálás előtt odarondítson a bejárati ajtóhoz, és utána baktasson ki. És az is igaz, mivel nem értjük a másik faj nyelvét, közös nyelv a „Beleverem az orrod, amíg meg nem tanulod, hogy nem a lakást használod WC-nek!” – módszer sokszor az egyetlen célravezető.
De mivel civilizáltak vagyunk, ezt az utóbbi módszert tilos alkalmaznunk ember, sőt mondhatni mostanában leggyakrabban liberálisok, nagy arányban éppen állatszeretően feminista nőkkel szemben. Pedig néha nem ártana beleverni az orrukat a valóságba.
Az egy dolog, hogy szeretik az elesetteket, a gyengéket pátyolgatni, mert ha már merő önzetlenségből (biztosan önzetlenség ez, vagy valami egészen más?) nem szülnek gyereket „erre a gonosz világra”, de legalább megnéznék, hogy mikre, kikre pazarolják anyai (vagy egyéb?) ösztöneiket.
Ismerünk kígyó, mérgespók, nagymacska tartókat, akik hát őszintén szólva kicsit perverz módon szeretik az hobbiállataikat, oszt mikor a fegyelmezetlen kedvenc megmarja, megkóstolja őket, még ők csodálkoznak a kegyenc hálátlanságán – és ami igazságtalanabb, hogy még mitőlünk normálisoktól várja el a megmentését, gyógyítását.
Pont ezek a tünetek viszik most pokolra az egész emberiséget.
Mert ugye van a multikultit, elnyomottakat, szegényeket, feketéket, muzulmánokat pátyolgató magasrendű liberális szellem, akik csupa jót akarnak, ha beledöglünk mindannyian, akkor is. Szeretni kell, mert ez hozza el a viszontszeretetet. Ha pedig ti maradi családos heterók nem szeretitek annyira a gyerekeiteket csupa szeretetből megrontani akaró érzékenyítőket, meg a szegény nincstelen migránsokat, meg a nagy Biden, Soros, Kill Bill filantrópokat… bármit amit mi szeretünk, akkor dögöljetek meg, pusztuljatok mind, mert nem érdemlitek meg az életet, nem vagytok humanisták!
Igen, annyira elszaladt velük a ló, hogy épp ideje lenne beleverni az orrukat ezeknek a szinte szó szerint megveszett liberálisoknak – többségük nő, vagy gyáva béta hím (az utóbbiak jobb híján ezektől az elférfiasodott, agresszív liberálfeministáktól epedve gyengédséget) – szóval beleverni a képüket a híg ürülékbe, amit a beimportált, és halálra sajnált – amúgy milliomos, csempészpénzekkel nálunk sokkal gazdagabb muzulmánok raknak le napról napra arra az Európa asztalra, ahol esznek.
Mert különben tényleg igaz lesz, hogy erre a világra nem érdemes szülni.
Igen, hülye libák, pont azért kockázatos szülni, mert ti teszitek pokollá a világunkat. Ha végre saját kecses kacsóitokkal és nem a mieinkkel kellene eltakarítanitok a felgyújtott autókat, szétvert 500 éves keresztény templomokat, kiszedni a vonat alól a kedvenc „szeretetéhes” „ártatlan” „menekültek” által vágányok közé lökött gyerekek húscafatait, és titeket kapnának el kiröhögve pár fordulóra, ezek a meleg barna, hálás szempárok, akkor talán, mint a macskátok, mint egyetlen érdekből szerető társatok is megtanulnátok, hogy nem piszkítunk a saját népünk, rasszunk, kontinensünk asztalára.
Van ugyanis olyan állat, ember, de akár kisgyerek is, akiket nem érdemes szeretni, mert úgy mint a liberálnácik és gazdáik többsége eleve gonosz pszichopatának születnek, akik gyűlölik a világot, aztán rácsodálkoznak, hogy „de engem mégse szeret senki! Miért, hisz én olyan humanista vagyok!”
Mert nem vagy az…ti önző hazug képmutató senkik vagytok, s inkább szülnétek gyereket, talán azoktól kapnátok végre szeretetet és nem kellene önimádatotokban tönkretennetek a világot…
2021-01-11 @ 19:17
Naprózsa! A világ olyan amilyen. A ló az ló, mert annak született. A kutya az kutya, a macska az macska. Az ő világuk az nem a mi világunk. Egyébként ők is így érzik. Madách tökéletesen megfogalmazta:
„Az ebnek is eb legfőbb ideálja, S megtisztel, hogyha társául fogad.”
2021-01-13 @ 13:54
Az idézett Szalay Pszichónémber már oly ezoterikus gondolati és nyelvi elvontságot használ, amit a szutykos nem vagy hiányosan liberális maradékemberiség nem érthet. Valamint ez is a célja összes igyekezetüknek, olyan nyelven és olyan szabályok szerinti játékba kezdeni, amit játszótéren rajtuk kívül senki sem bír felfogni.
2021-01-23 @ 17:01
Így igaz !!!
2021-01-12 @ 10:42
Pontosan. Kutyáknál pontosan ugyanez a helyzet – igaz, hogy nekem kizárólag 35 kg-nál NAGYOBB testtömegű, vagyis valódi kutyáim voltak.
Kutyával csak kutyául lehet „beszélni”. Az megint más kérdés, hogy városokban, elsősorban pszichiátriai eset kategóriába tartozó nők tartanak hobbiállatként kutya-szerű lényeket, akiket úgy kezelnek, mintha emberek lennének. (Hja, tetszett volna gyereket szülni „karrier” helyett!) Ennél rosszabbat aztán nem is tehetnének velük, így teszik szépen pokollá a kutyájuk, a saját és persze a környezetük életét is. Később aztán könyvet írnak „Hogyan tartsunk kutyát?” címmel.
Csakafidesz kolléga Madách-idézete is remek, de én még jobban szeretem Kassai Lajos, lovasíjászét: „Tartsd az állatot természete szerint.”
Persze abban is biztos vagyok, hogy ezek a csodálatos „pszichológus hölgyek” Kassainak is meg tudnák magyarázni, hogy mit csinál rosszul a lovak kapcsán – miközben vadul mutogatnak a tehenekre.
2021-01-23 @ 17:07
Kassai tudja a tutit.
Az ember persze képes „érteni” az állat nyelvén, ha sokáig él vele – de igen nehezen. Az állat is az ember nyelvén – de még nehezebben.
Bár, ki tudja ?!?!?! (Talán a pszichológus 🙂 )
2021-01-11 @ 17:55
Mivel én nem vagyok e témában szakértő,de annyit tudok ,hogy az ember kihasználja ezeket a csodálatos lényeket,ha kell erőszakkal,szekérhúzás ,lóverseny ,cirkusz,és rohadtul nem érdekli őket,hogy mit szenved el!!!
2021-01-11 @ 19:04
Mi a fészkes fenének kell, hogy érdekelje az embert mindez? A ló az egy haszonállat. Az sem érdekli az embert, hogy a csirke sem szereti, ha megeszik.
2021-01-11 @ 19:10
Te tihanyi istván! Próbálj meg férfi lenni és elhagyni a duzzogást, hogy szegény ló, meg szegény néger kisfiú aki éhezik. Bizony tényleg éhezik, mert az apukája csinál még húsz teljesen felesleges testvérkét neki ahelyett, hogy dolgozna a családja eltartása érdekében. Mindez legyen az ő bajuk. A lónak legyen az a baja, hogy ő lónak született, a négernek meg legyen az a baja, hogy egy lusta néger az apja aki vele nem törődik. Senki sem veheti a világ összes baját a vállára.
2021-01-12 @ 00:50
Eléggé nemhaladó felfogás miközben a jobb lelkü balrahaladók szerint az az élet értelme és feladata, hogy mindenki vegye vállára a világ összes baját. Ez alól csak a balrahaladók filozófusai, az eszmerendszerük kitalálói és a szolgálatukban tevékenykedö magasabbrangú politikusok a természetszerü kivételek. Hiszen naphosszat a pofázással kell foglalkozniuk vállbevetés, vállukra vétel helyett.
Micsoda egy rasszista lebecsülése a lusta négernek a lusta dög balrahaladókkal szembeni kiemelésben részesítéssel?
2021-01-12 @ 10:45
Ezt azért pontosítsuk egy kicsit: a libsi „széplelkek” azt akarják, hogy mindenki MÁS vegye a vállára más bajait.
Ök meg majd mondják, hogy még mit.
Szerint Judith Sargentini házaiban hány kannibál bevándorló lakik?
2021-01-13 @ 00:23
AKissLaci
?????
2021-01-14 @ 13:59
Mi szükség „pontosításra”?
Klárika:
„miközben a jobb lelkü balrahaladók szerint az az élet értelme és feladata, hogy mindenki vegye vállára a világ összes baját. Ez alól csak a balrahaladók filozófusai, az eszmerendszerük kitalálói és a szolgálatukban tevékenykedö magasabbrangú politikusok a természetszerü kivételek. ”
MINDENKINEK feladata, hogy… de van Balos KIVÉTEL!
AKissLaci:
„a libsi “széplelkek” azt akarják, hogy mindenki MÁS vegye a vállára más bajait.
Ök meg majd mondják, hogy még mit.”
Mi a pontosítás? Balos helyett libsi?
Az utolsó mondata különös, küldje be mint csakis saját hsz-t!!
2021-01-11 @ 21:36
Zombor Ágnes, máganak persze szabad a kőműveseket analfabétának és kőbányait ivónak titulálni. Pont a magához hasonló ‘toleranciabajnokok’ miatt utálom a kirekesztő ál-liberálisokat.
A cikk mondandóját illetően meg kell hagyni, hogy a legintelligensebb állatfajok is kizárólag a feltételes reflex útján tanulhatnak tőlünk. Hogy ebbe mennyi pozitív vagy negatív megerősítést kell rakni az faj, fajta és egyedfüggő, viszont mindkettőre szükség van. Ehhez nem kell etológia phd. Az embereknél elültették az agyakba, hogy a gyermeket mindig ‘diplomatikus’ érzékeny hangnemben, eszmefuttatások által kell nevelni, ezért tart ott a civilizációnk ahol. A jutalmazás és a ‘büntetés’ évezredes programját akarják törölni. Azért van ennyi céltalan befelé forduló fiatal, mert következmények nélkül bármit megtehettek, mert a szülei olyanok voltak, mint valami ostoba animátorok egy babazsúron.
2021-01-12 @ 17:56
???
2021-01-13 @ 00:25
Mekkelek
???
2021-01-11 @ 22:14
Ter 1.24-31
Aztán szólt Isten: „Hozzon elő a föld élőlényeket fajuk szerint: háziállatokat, csúszómászókat és mezei vadakat fajuk szerint.” Úgy is történt.
Isten megteremtette a mezei vadakat fajuk szerint, a háziállatokat fajuk szerint és az összes csúszómászót a földkerekségen, fajonként. Isten látta, hogy ez jó.
Isten újra szólt: „Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. Ők uralkodjanak a tenger halai, az ég madarai, a háziállatok, a mezei vadak és az összes csúszómászó fölött, amely a földön mozog.”
Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette őt, férfinek és nőnek teremtette őket.
Isten megáldotta őket, Isten szólt hozzájuk: „Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat fölött, amely a földön mozog.”
Azután ezt mondta Isten: „Nézzétek, nektek adok minden növényt az egész földön, amely magot terem, és minden fát, amely magot rejtő gyümölcsöt érlel, hogy táplálékotok legyen.
A mező vadjainak, az ég madarainak s mindennek, ami a földön mozog és lélegzik, minden zöld növényt táplálékul adok.” Úgy is történt.
Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott. Este lett és reggel: a hatodik nap
Aztán jött Isten egyik teremtménye (Tihanyi István) és azt mondta, hogy ez így nem jó. Érdekes.
2021-01-12 @ 00:33
Maga szegény.
Az állatok szeretnek játszani, a lovak is.
Sőt van bennük versenyszellem és némelyik élvezi a versenyt és a győzelmet vagy akár a cirkuszi előadás tapsát.
2021-01-11 @ 18:53
Azt a sok szegényt fát kivágják,
hogy kinyomtassák ezt a sok
pszeudotudományos pszichologiai
irományt.A cikkből nem vélném
azt hogy Aristo ne kedvelné a nőket,
mármint azokat a kik nőnek születtek
és ezt szerencseként élik meg.
Lovam nem volt, de háziállatunk
Naprozsához hasonloan rengeteg.
Ha jol bánsz velük a család tagjai
és sok öröm okozoi,nem beszélve
arrol, ha rossz kedvedben arrébb
tolod őket, nem duzzognak egy
hétig mint jobbikfeled.
2021-01-11 @ 18:56
Két lovunk van. Ugyanattól, de más ember vette nyereg alá őket. Az első alapvetően szelídítve volt, a másik betörve. Utóbbi gyorsabb, de csak kemény kézzel van esélyed újra meg újra megtörni a lovat. Egy évet dolgoztunk vele, mire maradéktalanul bízik bennünk és nem rezzen össze mindenre.
A szeretet nyelve az alap. De ha kell büntetni, hát kell!
2021-01-12 @ 10:31
Szomszéd pónit vett a csemetéjének.
Nem foglalkozott vele rendesen, el kellett adja mert a ló magas ívben leszarta, hiába szólongatta
2021-01-11 @ 18:59
Nos én először akkor hördültem fel amikor ezt olvastam. „Nagyon megalázó a ló számára az, hogy felülnek a hátára.” Amúgy tényleg, a ló valóban nem szerelemből viszi az embert ‘A’ – ‘B’ között, hanem erre van beidomítva párezer éve. Őseink soha nem kérdezték meg a lótól, hogy helyesli-e a dolgot, hanem tették amit tenni kellett. El akartak menni valahová, nos ráültek egy ló hátára, mert anno más megoldás nem volt. Jónéhány évezrednek kellett elmúlni amíg August Otto feltalálja a benzinmotort és Karl Benz összerakja az első autót. Addig nem volt más, csak a ló. Akkor teljesen természetes volt minden ember számára, hogy a ló helye az istállóban van, vagy a kocsi előtt befogva. A széplelkek csak most jötek elő az általános elhülyülés korában.
Azaz mégsem.
Rómában egy ütődött császár Caligula aki a lovát Incitatust kinevezte szenátornak. (Lehetséges, hogy a hanyatló Rómában pont ez volt a legértelmesebb szenátor..)
Az eredménye is hamar láthatóvá vált. Az élvezetektől elpuhult és elhülyült Róma eltűnt a történelem színpadáról, a Birodalom összeomlott.
Jelenleg pont ebben az időszakban élünk újra és a mi élveteg, beteghajlamú liberálisaink eltüntetik az egész európai civilizációt.
Elő kéne venni az ostort, de most nem a lovak idomításához..
2021-01-12 @ 01:07
„Nos én először akkor hördültem fel amikor ezt olvastam. “Nagyon megalázó a ló számára az, hogy felülnek a hátára.””
Csakafidesz, nem világos, hogy hol olvasta, de a mondás zseniálisan mondvacsinált megfogalmazás, kiírhatná az unió a zászlajára és a ballibsik is.
Eléggé régi mulasztás, hogy még senki nem ült fel nevezett személyiségek hátára ostorral a kézben
2021-01-12 @ 10:32
Lóbolondkolléganőmtzől tudom, hogy a hátaslovat azért kell betörni, mert a ragadozó pont oda ugrik fel a lóhajkurászás közben, ahol a lovas ül, tehát reflexet kell elnyomni
2021-01-12 @ 10:53
Jól tudja, Lovaknál kialakult többtízezer éves reflex (még vadló-korukból), hogy ami a hátukra ugrik, az igazából nem megalázni akarja őket, hanem sokkal inkább megenni.
2021-01-12 @ 12:32
Ott a pont!!
2021-01-15 @ 10:50
Nem akartam hozzászólni a „betöréshez”, mivel pestiként afféle íróasztali állattartó vagyok.
De ez a „betörés” kifejezés piszkálja az intellektusom.
A házi-háztáji állattartás – szerintem – olyan mint a család. Tagjai jóléte iránt felelősséget, szeretetet érzünk, érzelmi kapcsolatot alakítunk ki, mely idővel kölcsönös lehet.
Állatainkat neveljük, tudatosan vagy tudat alatt példát mutatunk nekik.
Minden állattartó személyiségének – akár visszafojtott agresszivitásának, kiegyensúlyozottságának – tükre az állata.
Az aki betöri, idomítja állatát az csak a belevert bravúrok megismétlését várhatja, az csak használja az állatot, mint a télikabátját és esetleg kihajítja mint a lukas zoknit.
A lovak alapvetően kíváncsi és strukturált csoportban élő lények. Ezer éveken túli háziasításuk okán, miatt ugyan nem aggódnak a hátukra ugró ragadozók miatt, hiszen az ember megvédi őket.
Tán néhányan láttak már barátságban levő kutyát és lovat.
Annál inkább zavarja őket a rossz nyergelés, rossz méretű nyereg, a feszítő zabla, a fejtartószíj, a feszes kantár, a túlsúlyos és/vagy rosszul, nem természetes ritmusban mozgó és gerinc fájdalmat okozó lovas.
De én csak egy városi, íróasztali állattartó vagyok és úgy tartom, a lovaglást tanulni, nyereg nélkül, vezetőszáron célszerű.
2021-01-12 @ 16:44
csakafidesz
ASSZONYSÁG elleni kirohanása ennek a három fejű sárkánynak (Szél, Szabó, Bösz) azért már közelit a Római birodalom végnapjai tünete felé. És ott fentebb a tegnapi nap eseménye evvel a Zombor Ágnes nevű tüneménnyel igazolja a vég közeledtét.
2021-01-12 @ 18:01
???
2021-01-12 @ 18:01
???✌️
2021-01-14 @ 18:44
Hát igen, ostorra mindig szükség volt, van és lesz. A kozákok már tudják, és be is mutatták, mire való az ostor: a felforgató, liberálbolsevik, leszbikus ribancok megrendszabályozására (ld. Szocsi Olimpia).
2021-01-11 @ 19:23
A lógyulai finom, nagyanyám pedig azt mesélte, hogy a lóhús ugyan kissé édeskésebb, de nem megvetendő. Ugyanis, ha már a légnyomástól felrepült a jószág és a villanydróton hintázott, akkor kár lett volna a friss húsért, főleg, hogy más hús már alig volt.
Nagytestű kankutyám volt és bizony néha-néha el kellett „beszélgetnem” az ebbel. amikor úgy érezte, hogy jómaga is lehetne a falkavezér. A meggyőzés mindig hatékony maradt.
2021-01-12 @ 12:13
Párizsban sokfelé vannak lómészárszékek és lófej jelzi, itt lóhús kapható. Anno az ötvenes években itt is volt lóhús (jó ízű a ló vesepecsenye) és ettem én is lóhúst, lókolbászt. Mivel is fejeződik be G. Orwell Állatfarm c. könyve? A sokat dolgozó gebét a végén eladják virslitölteléknek..
Lássátok már be, hogy az ember tényleg megeszi az állatokat, mert azért tartja őket. Végülis az ember élőlény, épp úgy ragadozó, csak más eszközökkel csinálja.
Az állatokért való „aggodalom”, a földikutya sanyarú sorsa a határkerítés miatt nem más, mint politikai mellébeszélés. Senkit sem érdekel a földikutya, csak hivatkoznak rá. A lovak is csak azokat érdeklik akik velük foglalkoznak. Én ha kimegyek fogadni az ügetőre akkor csöppet sem érdekel melyik ló szeret futni. Az a legfontosabb nekem, hogy az legyen az első amelyikre feltettem a pénzemet.
Legyünk már normálisak és a világot lássuk olyannak amilyen.
2021-01-13 @ 00:56
Regen a virsli is lohusbol volt.
2021-01-13 @ 15:59
A szafaládé. (már a ló)
A virsli pedig disznó nevű sertésből,meg jégkásából.
És volt még a krinolin.
Itt meg lehet találni a különbségeket,de szerintem apám,s anyám idejében a hentesek más RP-t ismertek.
„https://www.kolbaszaruhaz.hu/blog/a-szafalade-nem-egy-vastagabb-virsli-mi-a-kulonbseg-a-virsli-a-krinolin-es-a-szafalade-kozott-b74.html”
2021-01-11 @ 20:02
Kedves Aristo!
Általában felváltva bólogatok és a hasamat fogom a röhögéstől blogját olvasva. Ez a lovas viszont nem lett jó. Annyira nem, hogy életemben először írok kommentet.
Egyike vagyok azon “férfias” nőknek, akik lóbetegségben szenvednek. Én sosem voltam lóbolond, egyszerűen valahogy mindig a lovaknál kötöttem ki. Egyszer csak azt vettem észre, hogy ez nekem megy. Érdekel. Szórakoztat. (Emellett van férjem, gyerekem, szeretek és tudok mosogatni, vasalni, takarítani, horgolni, zoknit stoppolni.)
Gyerkőcöket tanítok lovagolni, 3-tól 8 évesig. Van lovam, szamaram, akiket otthon tartok, takarítok, etetek, nevelek. Megboldogult lánykoromban versenyezgettem, az akkori kor szuper lovasembereitől tanulhattam, Természetesnek vettük a lovak elverését, ha valamit nem akartak úgy csinálni, ahogy mi elképzeltük. (Ezt nem edzőink mondták, hanem így láttuk a többiektől. Úgy gondolom, aki tényleg értett a lovakhoz, akkoriban sem ütötte őket, mert anélkül is meg tudta magát értetni velük.) Ma már egészen máshogy állok a kérdéshez. A nagy változást a “suttogók” hozták el, nem mindenki ismeri el módszerüket természetesen, pontosan azért, mert nincs rá idejük, türelmük.
“LEHET PERSZE ENGEDÉKENYSÉGGEL, BÜNTETÉS NÉLKÜL IS IDOMÍTANI AZ ARRA ALKALMAS LOVAT, CSAK ÉPPEN GAZDAGNAK ÉS DOLOGTALANNAK KELL LENNI HOZZÁ.”
Ez akár igaz is lehetne, ha a lovakat ma még azért tartanánk, hogy húzzák az ekét, különben nem eszünk, vigyenek a csatába, különben meghalunk, húzzák a szekeret, különben megfagyunk. De már nem ezért tartjuk őket. Lovat tartani luxus. Sokba kerül. Rengeteg időbe kerül. Van akinek megéri, mert annyit kap vissza cserébe. Lótartáshoz mindenképpen gazdagnak és dologtalannak kell lenni, különben nem szabad belevágni. Nem érdemes. (Ez igaz a kutyatartásra is. Ha valaki napi 10 órát van távol otthontól, ne tartson kutyát.)
Akkor most a pszichológusnő cikkéhez. Nem értek egyet a “befolyásolás” teóriájával, én ezt a gondoskodás ösztönével helyettesíteném. De a többi amit leír, az teljesen megállja a helyét. A lányok gondoskodni akarnak valakiről és mivel gyengédebbek, türelmesebbek, nem teljesítménybolondok, a lovak könnyebben elfogadják őket. (“MINDENEKELŐTT SZÖGEZZÜK LE: A LOVAK NEM „SZERETIK” AZ EMBEREKET. “ – igaz, igaz, nagyon igaz.) A férfiak között kevesebb az ilyen. Őket a lóban a gyorsaság, a versenyzés érdekli. És van olyan, aki a kettőt tudja ötvözni. “Suttogással” ér el versenyteljesítményt.
Mi a különbség a két módszerrel elért eredmények között (suttogás vs. jutalmazás-büntetés)? A ló együttműködési hajlandósága. Nem mindegy, hogy akarja csinálni, vagy muszáj neki. Egyébként téves az elképzelés, hogy a “natural horsemanship” – a ló természetes ösztöneit felhasználó képzés, idomítás csak simogatásból áll. Ahhoz, hogy a ló elismerjen minket vezetőnek el kell vele hitetni, hogy gyorsabbak, erősebbek, okosabbak vagyunk nála. Ez nem mindig megy kizárólag altatódalok éneklésével. De a büntetés helyett trükköket kell használni. Ja, és visszatérve az időigényességre. Csak az elején időigényes. Utána az évek folyamán pedig rengeteg időt spórol, rengeteg idegeskedést, balesetet, sérülést akadályoz meg.
Engem is idegesít a liberál feminizmus, de én ezt ebben a cikkben nem vélem felfedezni. Sőt, pont hogy kihangsúlyozza, hogy milyen hasznos lesz a családi életben a gondoskodással szerzett tapasztalat. Az igaz, hogy ha több gyermekem/ünk lenne, nem lenne idő egyéb szőrős gyerekekre. De ha egyszer nincs több, unokákra várván…
2021-01-12 @ 00:41
Nem rossz, csakhogy én még nő „suttogó”-ról nem hallottam.
És a cikkben nem a lónevelés, vagy a pszichológiai bolondság az aktualitás és a lényeg, hanem ez;
„az engedékenység zsarnokot szül, az erőszak pedig lázadót – nagyon nehéz megtalálni a középutat a kettő között. ”
Mert hogy egyre közelebb van 2022.
2021-01-12 @ 18:13
A kulcsmondat az idézőjelben lapul?!
2021-01-13 @ 00:34
Magd@
Jól látja.
Talán nem az „illiberális” orbán kormány engedékenysége miatt van a társadalom zsarolva?
Bár mint láthatjuk az ellenségekkel engedékeny kormányzás is szülhet lázadókat.
2021-01-16 @ 05:31
Az meg legyen az Ön baja, hogy „csakafidesz”-nek született……
2021-01-16 @ 12:19
Az anyád micsodáját, ez most mit jelent? Ne vedd a nicknevem a szádra, mert megjárod!
2021-01-12 @ 04:32
kedves Illy,
„Ahhoz, hogy a ló elismerjen minket vezetőnek el kell vele hitetni, hogy gyorsabbak, erősebbek, okosabbak vagyunk nála.”
Egyetertek. A „makrancos” lo egyszeruen probara teszi a lovast. Ha az nem tudja a dolgat, ledobja. Ha tudja, a lo tudomasul veszi, es ehhez tartja magat. Sot – bar tudom, ez nagyon antropomorf – egy ido utan nem csak elfogadja (kenyszerbol, erdekbol), hanem a maga modjan tiszteli is (ezert nem hagyja cserben, ha alkalmasint atmeneti gyengeseget erez). A lonak nem okoz lelki traumat a hierarchia.
Ehhez persze hozzatartozik, hogy a lo ertelmes leny, az egyetlen, mindent iranyito „O1G”-nel tobb fer a fejebe. Ezert konnyebb banni vele.
(Olyan szep lenne, ha a nickneve nem csak szojatek lenne, de tenyleg koze lenne a vasarhelyi eredetu csaladhoz. Ha igy lenne, kulon udvozlom.)
Ch d V
2021-01-13 @ 16:02
Mint Vazarelynek Pécshez?
Engedtessék meg,hogy röhögjek.
2021-01-16 @ 12:31
Az idomított lóval semmit sem kell elhitetni. Ő már pontosan tudja, hogy dolgoznia kell, beáll a járomba magától, csak néha makacsolja meg magát. A „kötelességtudat” vagy inkább beletörődés jellemzi. Nézd őseink naponta befogták, használták a lovat, neki ez napi rutinná vált, tulajdonkép a valóságos élet része volt a ló, és nem hobbiból az anyuci kedvence, vagy a család barátja.
2021-01-11 @ 21:40
„Teher alatt nő a pálma”…..a dologtalanság, a szabadjára eresztett semmittevés hülye gondolatokat szül, és hülye tettekre sarkal amióta világ a világ.
Sokan piszkosul ráérnek, hisz az életben maradásuk minden körülmények között biztosított, 0 felelősséggel, lézengő Ritterként próbálják megvalósítani önmagukat. Pedig A lovakat lelövik ugye?
2021-01-11 @ 22:03
Felszínesség, sztereotípiák és hályogkovács gyakorlat. Az emberek legnagyobb része így éli az életét. Még egy hasonlóan “jó” írás kell a gyereknevelésről is, garantált lesz a siker.
Abban amúgy teljesen egyetértek, hogy a világ kifordult a sarkaiból. Abban viszont nem, hogy egy tévesen elképzelt múlt vagy múltbeli hályogkovácsok istenítése üdvös. Picit jobban kéne érteni a természet rendjét.
2021-01-14 @ 22:56
„Abban amúgy teljesen egyetértek, hogy a világ kifordult a sarkaiból.”
„Picit jobban kéne érteni a természet rendjét.”
Ezen áll és múlik a világ. Meg azon, hogy AKARNI is kéne érteni a természet rendjét. Kisebbségben vannak az akarók, hiszen az magamagát bölcs alárendeléssel, bölcs szerénységgel járna. Nem engedné meg az anyagi nyerészkedést, feltételezné a természetszerüen bölcs hierarchia elismerését.
Annak az állapotnak az elismerését, hogy az ember a természet része ellentétben a természet feletti hatalom hitével, vágyával.
(a Marsra is elmennénk lakni ha a Föld és természete feletti hatalmi kísérletek nem váltak be. Nyilvánvalóan a Mars természetébe történö beavatkozás következményével!)
Szegény kis EMBERKE (velem együtt), feltalálta a minöséget és szolgája lett a mennyiségnek.
Elméletben kikiáltotta a háromféle (he he) Egyisten hitét, a gyakorlatban arra használta, hogy azt az egyeduralkodó oldalára állítsa.
Hármójuk közül az egyiket letaszították és az Ö volt alattvalói lettek a technikai civillizáció nagymenöi. Ugyanök a természet tönkretevöiböl a természetvédelem, a klímahelyreállítás, a világ „szegényei” bevándoroltatásának nagyszájú (hamis, tettetett) lovagjai.
Az intézmény mégsem maradt gazdátlanul, élelmesebbek kerültek sorra.
Remélem, Kristóf, azt érti, amire gondolok, de nem tudom röviden, sem jobban megfogalmazni. Talán hosszabban sem, hiszen ezer évek óta kezdödött el a folyamat a közelkeleten. Azóta vagyunk, azóta szolgáltatjuk ki magunkat ezeknek a kínzó, káros ellentmondásoknak. Könyvtárakra menö irodalmuk van de annak sincs érzhetö haszna. Okfeltárás igen, alkalmazás nem.
Annak ami a rend és a hatalom viszonyának hosszantartó egyensúlyát jelentené.
2021-01-11 @ 22:40
A lónak az ember fejlődésében nagyon nagy szerepe volt. Hátára ülthetetett, és ezzel magnagyobbodott számára a világ. Képzeljük el. ha őseinknek nem lett volna lovuk, hol lennék most!
Olvastam egy tanulmányt, hogy Amerika felfedezése előtt az amerikai kontinensen nem voltak lovak, és az indiánok elmaradottságát ezzel magyarázták. (A musztáng tulajdonképpen a spanyol gyarmatosítók elvadult lovaikból származik.)
A lovat munkvégzésre, tehát kocsi, eke húzására használták. Ez megnövelte a termelékenységet. Jelentős szerepe volt a háborúkban. A lovasság csatákat döntött el.
Ma már a lovakat csak a versenysportban és hobbylonak használjuk.
A ló és ember kapcsolatára legszebb példa, amikor a tinédzser Nagy Sándor, megszelidíti híres lovát Bukephaloszt, ami aztán a csatákban hűséges társa volt. Lehet, hogy más lóval nem lett volna ennyire sikeres.
Híres magyar tenyésztésű és idomított versenylovaink Kincsem, Imperiál, és Overdoose. Büszkék lehetünk rájuk!
A lóidomítás is egy szakma, és mint ilyen, biztos megvannak a fortélyai, szakmai fogásai. Azt, hogy hogyan kell lovat betörni ők tudják. Bizzuk ezt rájuk! Dilettánsok csak elrontják a lovat. A félig művelt rosszabb mint a tudatlan, mert a tudatlan tudja, hogy nem ért hozzá és nem fog hozzá, nem okoz kárt.
Tehát suszter maradjon a kaptafánál!
2021-01-12 @ 12:17
A kutyát is elrontják.. A mai öleb kutya több édességet zabál, mint amennyi húst kap.
2021-01-11 @ 22:47
Az egyik ismert állatbarát, -mentő, -jogvédő, etc. mesélte egy show-műsorban (gyakran hívják az ilyen programokba a hölgyet népszerű szinten szakérteni), tehát ez a férjezetlen és gyermektelen, még éppen fiatal, de lehet, hogy már csak fiatalos Anita mesélt a szobatisztaságra szoktatásról egy ilyen műsorban.
Van teljesen reménytelen eset is, kezdte, előfordult, hogy ő is ahhoz a közismert módszerhez folyamodott, mely szerint „beleverem az orrodat, de akkor is megtanulod, hogy nem ide a padlóra piszkítasz!”
Nos a kutya alapvetően tanulékony, vagy legalábbis jól idomítható, tehát az egyik ilyen kutyája néhány napi ilyen betanítás után már megfordult amikor elvégezte a dolgát a szoba közepén, és ahogy idomították, kétszer beleütötte az orrát a saját piszkába, majd, mint aki jól végezte dolgát…, arréb ment!
🙂
2021-01-12 @ 16:05
Kivétel, amikor én vertem bele az orrát a piszkába
Ezt a hülye dumát szokták sok helyen elsütni
2021-01-14 @ 13:25
Annak a kutyának volt humorérzéke.
Vagy „túlélö” érzéke.
2021-01-11 @ 23:06
A szerző nagy lélekidomár lehet.
Család?
Barátok?
Akar róla beszélni?
2021-01-12 @ 11:02
A legtöbb lény igen tanulékony, ha természetes körülmények között falkában él. Muszáj neki tanulékonynak lenni, a természet ugyanis nem libsi. Meg a falka sem, ott aztán nincs „progresszió”. Ott rend van.
Sünnel, borzzal, netán barnamedvével „kicsit” nehezebben megy a „tanulás”.
2021-01-13 @ 10:16
A tanulás és az idomíthatóság két különböző dolog. Anno „tartottunk” sünt. Kitettünk töpörtyűt neki és kijött a bokrok közül megenni. De soha nem jegyezte meg a nevét és nem jött elő csak az ennivalóra.
Az idomítás mellett fajtanemesítés is folyt és folyik évezredek óta. A mai ló már nem olyan, mint egykori őse valamikor húszezer évvel ezelőtt.
2021-01-12 @ 12:19
Te biztos az vagy, az alkalomra választott névvel. Ha már ki tudta másolni a csodadoktor nevét…
2021-01-13 @ 00:38
Doktor Freud
Hát Ön? Nem lenne mondandója?
2021-01-11 @ 23:18
Szemelyes megfigyelesem abszolut egybevag Aristoeval. Szerencsetlen megvezetett varosi nok hada tart kutyuskat gyermek helyett. Azzal aztan halalra fontoskodnak, allando orvosi problemak, ruhaja van, kisagya, furdetgetik. Olyan komoly keppel beszelnek minderrol, hogy megdobben az ember. (Buzzancs fiuk is ezt csinaljak. ) Nem szabad tapintatosnak lenni, addig kell felrazni ezeket a fiatalokat, amig nem keso. MINDEN no osztonosen gyermeket szeretne, csak manapsag bemeselik nekik, hogy raernek erre majd 40 eves korukban is.
Pedig akkor meg mar keso es jon a kutyuli meg a fa olelgetes, nomeg a pszichologia szak :). Ahelyett, hogy figyelmeztetnek a kovetkezo generaciot, hogy ne tevedjen ebbe a zsakutcaba. Vissza a termeszeteshez es nem kell tarsadalom mernok!
2021-01-12 @ 16:38
Egyetértek. A gyereket, unokát nem pótolja egy állat. Arra nagyon jó, hogy segítsen a háznál. Feladatot kell neki adni, nem hintaszéket.
2021-01-12 @ 00:49
Kösz Mester,
Remélem fentebb is olvassák írásait, engem a két utolsó előtti mondat fogott meg;
„Az elkényeztetett, fegyelem nélkül nevelt állat aztán – pontosan úgy, mint az ember – könnyen veszélyessé válhat önmagára és másokra is.
Tudom, az engedékenység zsarnokot szül, az erőszak pedig lázadót – nagyon nehéz megtalálni a középutat a kettő között. De azért újra és újra meg kell próbálni.”
Bár 10 év 2/3-ad után már nem próbálgatni kellene.
2021-01-12 @ 01:17
T. Tihanyi István
Amikor azt írod, hogy az emberek kihasználják az állatokat az csak fél igazság.
A 70-es, 80-as években nagyapám napokat, talán heteket töltött kaszálással.
Én nem tudtam kaszálni, mert csak nyaralni jártam nagyszüleimhez (10 év körüli városi gyerek voltam), de szénát forgatni, lovaskocsira feladni, lovaskocsiról a széna boglyára feladni tudtam. Nagyapám mindig úgy kérdezte meg, hogy van-e kedvem kimenni segíteni, hogy az elvárás volt a részéről (lehet engem is idomított). Tehát még én is dolgoztam a lóért. Amikor az állatai betegek voltak állatorvost hívott és komoly összeget fizetett a gyógyításukért. Az istálló építés, a tyúkól építése, kerítések készítése stb. munkába és pénzbe került. A lónak volt mit ennie télen, védve volt a ragadozóktól. Azt olvastam, hogy természetben az állatok talán 20%-a éri meg az ivarérett kort, mert betegségek vagy ragadozók végeznek velük. Hogy ezt védelmet megkaphassák a lovaknak is „tenni kell valamit”. Dolgoztatják őket.
2021-01-12 @ 06:58
Laci bácsi!
„Fentebb” tudják, hogy a „Mester” kinyilatkoztatásával ellentétben a pszichológia bizony komoly dolog.
Vagy ha nem tudják, úgy hamarosan meg fogják tanulni.
Ön tudja, hogy a disznó mindig megérzi a disznóvágást. Mindig. Csak az embert lehet úgy vágóhídra vinni, hogy tapsol is hozzá.
Olyat se látott még sertéstartó, hogy egy disznó egy másik disznó ellen forduljon azért, mert az szerinte nem küzd elég elszántan a böllér ellen.
Vagy csak azért, mert már nem hisz a végső győzelemben.
Apropó – Ön hisz még a végső győzelemben?
2021-01-12 @ 12:18
Ha te mondod, akkor az biztos úgy van. Vagy sem. Ta valami belvárosi mezőgazdász lehetsz, akinek nem tűnt fel, hogy nem a disznókról van szó. Hasonló a hasonlóhoz.
2021-01-12 @ 16:07
A disznó a gazdájától eltérő szagú segédeket érzi meg
De ez is körúton belüli agárszagember
2021-01-12 @ 09:59
” felhagytunk a szaporodással, irtózatos mennyiségű kiéletlen szeretet halmozódott fel ”
Ez nem igaz!!!
Talán pont az ellenkezője igaz – mint mindig; tisztelet a kivételnek.
Aki gyerek helyett tart kutyát, macskát az igazából gyűlöli a gyerekeket, a családokat stb.
2021-01-12 @ 15:00
Dehogy!
Csak azt hiszi, hogy neki a boldog csaladi elet elerhetetlen es ontudatlanul a konnyebb iranyba indul. Aztan meg irigysegeben a liberalis agymosoda beszippantja. (Sok jobb sorsra erdemes divatbuzy is igy jar)
2021-01-12 @ 10:40
Háború Don kanyar, napló:
Volt az alakulatnál egy kezelhetetlen aljas természetűló, senki se bírt vele.
De egyszer beosztották a trénhez egy ménesgazdaságban dolgozó embert.
Na ez elsőesetnél elballagott az utászokhoz és hozott pár gerendát és a ló állásában elrendezte, hogy az ne tudjon rendesen lepihenni.
3nap után kezes lett az állat ennyi, sugdolózás nem volt
2021-01-12 @ 12:20
Ő volt a suttogó! ? Mondjuk ez egy extrém példa, de hasonló trükkökkel operálnak. Anélkül hogy verekedni kéne, vagy magadat összetörni, a lovat rávetted a helyes viselkedésre. A Don kanyarban ez tökéletes volt, de valószínű ez a lovacska nem lett megbízhatóbb ettől a kezeléstől, csak egy darabig fáradt volt. Ha pedig folytatta a balhét, nyilván megették, de ma szerencsére több variációból választhatunk.
2021-01-12 @ 12:40
Falun nőttem fel megbízhatóbb lett
2021-01-12 @ 12:49
Az ”az engedékenység zsarnokot szül, az erőszak pedig lázadót” ugyanannak a botnak a két vége. Amikor az engedékenység szülte zsarnok erőszakoskodik, következik a lázadás.
A történelem erről a körforgásról szól, ritkán sikerült huzamosabb ideig járni az arany középutat, ha egyáltalán. Most épp hol tartunk, melyik véglet felé haladunk?
2021-01-12 @ 16:33
Szeretettel nevelni az állatot? Nos több kutya volt az életemben. Mindegyikben megvolt az ösztönös intelligencia és szeretet is volt bennük.
Négyévesen odafeküdtem a nagynéném verandán pihenő, félelmetes hírű kuvasza mellé, nekitámasztottam magam az oldalának és elaludtam. A kutya türelmesen viselte. Nagynéném megjegyezte, hogy szeret engem a kutya. Egyszer elcsatangoltam, nem értem vissza. Elküldték értem a kutyát, az pedig megtalált. Lökdösött a fejével. Belekapaszkodtam a nyakörvébe és ő hazavitt.
Gyerekkoromban a pulinak nem kellett tanítani semmit. Mondtam neki, hogy gyere, és jött. Amikor biciklivel mentem futott mellettem. Direkt nem tekertem túl gyorsan. Leszálltam a gépről, erre odaült a kerékpár mellé és őrizte. Tulajdonkép erre valók a kutyák.
Kutyát lehet szép szóval is nevelni. Alapból értelmes. De ajnározni, babusgatni nem szabad, mert azzal már ártunk neki.
2021-01-12 @ 17:54
Jó az írás, remek hozzászólások!
Köszönöm mindenkinek!
2021-01-13 @ 10:57
„Ám ha a lónak, ökörnek, oroszlánnak keze volna,
s festeni tudna kezük s vele azt tennék, mit az ember:
akkor a ló is a lóra, ökör meg ökörre hasonlón
mintázná meg az isteneit, míg testük olyanná
tenné, mint amilyen formát épp önmaga hordoz.”
Xenophanész
2021-01-13 @ 16:05
Megjegyzem.
Egyik állatomat sem tartottam alattvalóként,de MINDIG ELISMERTEK klánfőnöknek.
És még a macska is azt cselekedte,amit megtanítottam neki. Pedig a macska,elég nehezen tanítható azoknak,akik nem értik.
2021-01-13 @ 16:08
Lovam nem volt.
Ám Apám és Öregapám nagyon sok érdekességet MESÉLTEK róluk.
2021-01-13 @ 18:56
Igen, kedves Khm. Valamikor láttam egy (asszem orosz volt) házimacska idomárt.
Akkoriban ő volt a világon az egyetlen macsekidomár. Akiknek sose volt macskájuk, lekicsinyelték, hogy mi ez a tigris és oroszlánidomárhoz képest?
Akik éltek a házimiau közelségében – velem együtt – meg elismertük a teljesítményét…
Riporterek faggatták, hogyan sikerül macskát idomítani, hisz köztudott, a macsek nagyon önfejű és nem mi tartunk macsekot, hanem ő tart ember rabszolgát.
Ezt válaszolta:
– „Csak azt kérem tőlük, amit amúgy is szívesen megtesznek maguktól is. De még így is kétesélyes a dolog, mert vagy megcsinálják, vagy nem.”
A családom már csak úgy szól mikor a „husi” szóra berongyolt macsekok hangos dorombolással epekedő imádattal nézve fel ránk miközben a húst szeleteljük, hogy nyolcasokat írnak le a két lábunk körül, hogy
– ” Ez aztán Oscar díjas színészi alakítás volt!”
Mikor pedig jóllakottan mosakodva a meg akarnánk babusgatni e bármelyik színművészt, a macsek rögtön sértetten kirongyol, és még visszaszól hideg tekintettel:
– „És te még komolyan vetted, hogy szeretlek? Mikor tanulod meg, hogy csak akkor dorombolok, ha épp ráérek?”!
2021-01-13 @ 18:21
A lovaknak azok ártanak a legtöbbet, akik túlterhelik őket abban a reményben, hogy majd sok pénzt keresnek velük, majd a terhelésbe belerokkant állatot lelövik. Németben külön önkéntesek vannak, akik menhelyeket tartanak fent az agyontréningezett lovaknak.
2021-01-13 @ 22:51
Overdose/Mikóczy Zoltán
A patairha-gyulladás kiváltható inzulin injekcióval és a biztosító fizet.
Bélgyulladás miatti kólikát szájon át bevezetett szondával kezelni és a szondával a belet(ket) szétszaggatni legalábbis érdekes, de a biztosító – ez esetben a műhibát elkövető állatorvosé is – fizet.
2021-01-14 @ 11:14
Azt tudja valaki, hogy a savós patairha-gyulladást és a bélsárpangást mivel lehet a leghatékonyabban kezelni?
2021-01-15 @ 22:40
Negyedszeri elolvasás után, ha jól értem, a vitaindító cikk a lovak idomításának pszichéjével kezdi: ló és lovasa, az emberek közötti viszonyok alakulása módozatainak meggondolására is indít. A nem egyenlök közöttiekre. Különben szaklovászokat idézne a lovasnemzet köreiböl.
A történet „lovastudós” pszichós-dámák müveivel kezdödik akiknek lovakkal nem volt dolguk. Azután Freud is megjelenik a zárójel pirosló porondján, akiröl meg az tudott hogy -szakmája okán- épeszüekkel nem volt soha semmi dolga! Csak belevaló lütyükkel! De attól még számít.
„Emberológiával” végzödik a cikk, gyaníthatóan politikus színezettel:
„Az elkényeztetett, fegyelem nélkül nevelt állat aztán – pontosan úgy, mint az ember – könnyen veszélyessé válhat önmagára és másokra is.
Tudom, az engedékenység zsarnokot szül, az erőszak pedig lázadót – nagyon nehéz megtalálni a középutat a kettő között. De azért újra és újra meg kell próbálni.”
De mit szül az ami e felsorolásból kimaradt? Hogy a rendszerváltás utáni lerobbanás után, a kezdeményezésröl leszoktatottak, egy egész nép, újra, csakis egy embertöl várnak el mindent de mindent. Érthetö, magyarázható, tapasztalatlanság, de attól még tény.
Nem nagyon árnyalt „stílusban”, éljen a szabadság, amely végre lehetövé teszi, hogy az ország elsö+ második embere
Bécsben nyisson a népnek kávéházat – jellemzöen, nem Magyarországon-, 4 év alatt utolérje Németo. vagy Ausztria életszínvonalát, lecserélje a teljes ballibsi intelligenciát de másféle hiányában? Továbbá, írtsa ki a magyar „hazafiakat” elkötelezö, jelentös hálózattal rendelkezö, jótékonyként is fellépö NGO-kat mindenféle uniós értékek és jelentös támogatásuk ellenében. Továbbra is csökken a születések száma ha rögtön autó is kell, csakis külföldi nyaralás, bolondbankhitel csalás, Örizzük az országhatárt elsösorban a házon belüli humánus ellenzék ellen, csak másodsorban a hódítók ellen.
Most igen vagy nem?
Nen szeretném teljesen tagadni de hol lehetne ilyen hiábavaló elvárások után, „O1G”-zés, felakasztás, földönfutóvá tevés, számüzés és ezek megvalósítása érdekében az ellenzéknek jogtiprás megkísérlését is bejelentett szándéka után még „a középúttal próbálkozni”? Jogtiprással kell a jogállamot megmenteni, a miniszterelnök után még öt és öt és öt is el kell távolítani a helyéröl! Számolgatják, talán uniós mérce reményében?
Amikor már rég felállott a csatarend és annak megmaradásán meg a csata bizonyos kimenetelén dolgozik Európa fele is a frissen és „demokratikusan megválasztott” Dzsóval együtt? Illetve elsösorban.
A teljesen külföldi nevelésü ellenzék közremüködésével együtt. Nem kellett öket eröszakkal idomítani csakis a korlátolt hülye kis eszük elötti korlátokat cukorral bekenni. A korbácsot meghagyták gyurcsótánynál.
Hagyták valamelyest feljönni Magyarországot gazdaságilag, hogy legyen megint mit kaszálni! A nemzetpolitikája sem kívánatos hiszen rossz példa!
Kivel lehetne a középutat kijelölni? Az unió megint támad, a szar kártérítési törvénybe is beleköt. Vegyük vissza? Ugyanazt tervezik egész évre. Az ellenzék okosabb kutyusai már azon dominóznak, hogy ki a lefektethetö a kormányból, ki nyalna át a Fideszböl, ki az átvehetö és ki a tönkretenni való.
Csak egy, a kormány hat a népre, szóba sem jöhet a viszonthatás?
Szólásmondás, hogy egy nép azt a vezetöt kapja amely hozzá talál, nekivaló.
Magyarországot kihúzta a vezetöje a gödör mélyéböl, de még mincs a felsö peremén, most el kell hajtani mert nem osztogat eleget? Mert megúnták és hogyan is lenne eltürhetö, hogy legyen a kapitalizmusban kormánypárti milliomos is nemcsak a megörökölt, hazai örökséget zsebre tevö ballibsi bandában? Ráadásul gázszerelö? Nem értelmiségi, de még csak tányérmosó sem! A rövidlátó irígység, ha nincs a kormánypárt körül IS gazdasági erö, rég rossz.Így van ez mindenhol, az iparmágnások, a kereskedök befolyásolták a nagy német politikát is,
Nemhogy a kis haza második emberének, kormányának nem egy vagy egy istállóra menö lóval volt, van dolga hanem több ménessel. Azokon belül is hazai és külföldi, egészséges és sánta, félszemü, félfülü, normális és vadlovakkal, nem kevés vizilóval,…, szakmájukat tévesztett állatorvosokkal, sokkal többel mint „más lovásznak”. Általában ez a szokásos képlet, de úgy néz ki, a hazai arányok nagyon is kedvezötlenül eltolódtak másokhoz képest.
Sajátos sorsú kis nép, félgyarmati léte után nem tudjuk mit kezdeni a szabadságnak nevezett és hitt de tulajdonképpeni félszabadsággal. Csakis kész, tökéletes hösök kellenek miközben nem ismerjük fel a különbséget a kész hösködök s a nem tökéletes igyekvök között. Azt sem, hogy nem létezik „a tökéletes”, amint egyéb ideális sem, de jól hangzik és ámító azoknak kritikai ismételgetése.
Miért ne állnánk annak mögé és köré aki megvan, a mondásnak megfelelöen rendeltetett?
A sürün kormányváltó demokrácia pozitív oldala mellett annak sokkal nagyobb hátránya, amennyiben nem engedi meg egy országépítö koncepció felállítását és annak akadálytalan követését. Amellett, hogy legalább is 1-1 évvel vesztes minden kormányzati munkaperiódus a választási cirkusz miatt, az idomított botrány miatt ami ezidöre honos lett. De megengedi a sok párt révén a többirányú külföldi beleszólási lehetöséget. Háttérhatalmak müködése csakis kitaláció.
2021-01-16 @ 12:46
A végének van némi értelme. A négy évenkénti választás tényleg lassítja, sőt lehetetlenné teszi a normális, hosszútávú tervezést és kibontakozást. Kína azért halad gőzerővel, mert a kormány tud húsz évre is tervezni előre és ha össze akarja kötni új autópályával Pekinget Kantonnal ami nem készül el 10 évnél hamarabb, nos van ideje építeni.
2021-01-16 @ 12:52
https://hu.wikipedia.org/wiki/Peking%E2%80%93Kanton_nagysebess%C3%A9g%C5%B1_vas%C3%BAtvonal
Amúgy lóháton, szekéren bejárni legalább két hét, ezért is lehet csodálni a „Mennyei Birodalmat”, hogy egyben lehetett tartani.
2021-01-17 @ 01:20
Állat a ló, nem szabad túl magasra emelni. De! De élőlény! Vigyázni kell rá, meg kell érteni, meg kell adni számára, ami egy állatnak szükséges.
De ezek nem teljesülnek. Először is, ha szeretnék az emberek állatokat, és élőlényként kezelnék őket, akkor nem tartanának panelban semmit! Nem tartanának egy akkora nyúlat, mint a fél ketrec fogva, csak azért, mert aranyos, miközben ők egyébként nap, mint nap 7-9 kilómétert simán leszaladnak. A kalitkában tartott madarakról már nem is beszélve. Stb; stb.
Sajnos a lovak sincsenek sokkal jobban, mert akik rendezik őket, azok le akarják őket tudni, akik járnak hozzájuk, azok birtokolni, használni akarják őket. Ami nekik, mint élőlényeknek lenne jó, az sajnos ritkán teljesül. Nagy területek, ahol néha kedvükre szaladgálhatnak, meg rendezett nyitott pajták, ahova bújhatnak, ha vihar van. Csak ugye ha hagyják őket menni, akkor koszosak lesznek, meg büdösek, tehát nem hagyják. Jön minden ember a saját hülye akaratával, és nem érti, hogy bár állatok ők, de ők is élőlények.
2021-01-17 @ 01:27
És elsősorban a lányok, nők ilyenek, jobban, hogy: az lesz amit én akarok, vagy amit nekem jó, meg ameddig nekem kényelmes, meg ameddig az nekem jó. Lovakkal is, emberekkel is. Minél szebbek, annál nyakasabbak. Le is dobja őket magáról a kanca, érez az mindent, amit ezek belül gondolnak másokról, mivel ők ösztönökkel kommunikálnak, értik a kis önző mivoltukat. Egyébként nagyon naív és jóindulatú állatok a lovak. Nagyon ijedősek is.