A nagy menekülés

34

„Most hát, óh, mindnyájunk királya, Oedipus,
mindnyájan ím hozzád fordulva kérlelünk,
találj valami segítséget, istenek
sugallják bár, vagy ember adja ötletét.”

Szophoklész: Oedipus király

Úgy esett, hogy a nagyszerű Jávor Benedek, az európai államférfiú csak a negyedik lett az MSZP- pártlistáján. Azt mondták azonban, hogy ez valójában a harmadik hely, hiszen az MSZP daliás vezére, Tóth Berci, a listavezető nem megy majd Brüsszelbe, hanem visszalép. Élhetünk azonban a gyanúperrel, hogy amennyiben, mint az jó eséllyel várható, nagy bukta lesz májusban, akkor Bercit magas ívben kirúgják, és ez esetben mégsem lép vissza. Az EP ugyanis valóságos szanatóriuma a bukott pártelnököknek. Ha pedig Berci – mindannyiunk őszinte közömbössége mellett – gyógykezelésre megy, akkor Benedek marad és a munkanélküli államférfiak keserű kenyerét rágcsálja majd.

E szörnyű lehetőséget képzeltem el, a dolog súlyára tekintettel, a görög sorstragédiák mintájára. Ezt adnám közre alább. (Az itt szereplő események a képzelet szüleményei csupán, a valós szeplőkkel és eseményekkel való egyezés csak a véletlen műve lehet. Vagy nem.)

Szín: Ízlésesen berendezett ellenzéki menekülőszoba. A helyiség alaprajza Magyarországot szimbolizálja, előtérben felirat: „Mindenütt jó, de a legjobb másutt!”. Az egyik falon Brüsszel látképét ábrázoló poszter, mellette Wizzair hirdetés. Szemben vele történelmi kép, melyen Angela Merkelt császárnővé koronázzák I. (Nagy) Karolina néven, jobbjában autó, baljában euró. Mögötte az avarok ellen gyülekező sereg, élükön Manfred Weber talpig páncélban. A sarokban bőrönd kollekció, mellette asztal, rajta kitöltetlen költségelszámolási nyomtatványok és O1G feliratú táblák. Oldalt Szél Bernadett feliratú (árnyék)székek és zoknistoppoló gép. A színen Jávor Benedek csomagol, közben az Örömódát dúdolja. Nyílik az ajtó és belépnek Tóth Bertalan, Kargeri, Szanyi kapitány, Újhelyi és a haladók kara.

Karigeri: Szia, Benedek. Hát te?

Jávor Benedek: Csomagolok, csomagolgatok. Tudod, megyek Brüsszelbe védeni a hont, mint eddig is minden nap. Már megvan a repülőjegyem. (Megpillantja a belépőket.) Sziasztok harcostársak! Jöttök ti is? Jól megadjuk Orbánnak!

Szanyi kapitány: Mi megyünk, te nem, mivel csak negyedik vagy a listán ugye…

Kar: Ó gyenge halandó, ne várj, ne remélj
Demokrácia és Voksola, a választások Istennői
Elfordították tőled fénylő arcukat immár.
Féld hát dühüket most!

Jávor Benedek: Hogyhogy? Úgy volt, a Berci lemond és akkor harmadik leszek!

Kar: Bárhogy volt is, Berci forgandó,
Miképpen az álnok szerencse!

Szanyi kapitány: Összeült az elnökség és úgy döntött, hogy Bercit az eddigi kiemelkedő politikai teljesítménye miatt kirú… előléptetjük. Európai léptékű férfiú ő, Magyarországot már kinőtte, és ezért fájó szívvel átengedjük az egységesülő Európának, aminek nagy hasznára válhat. Nem lép vissza tehát, kimegy és a Növényegységesítési és Fejlesztési Bizottmány biztosa lesz.

Karigeri: Az nagyon fontos állás. Az emberi nem jövője múlik rajta. Az egyenes uborka után most a kocka alakú paradicsom kidolgozásán fognak fáradozni. Ez életbevágó, hiszen a globális felmelegedés viszonyai között az ilyen paradicsomot sokkal jobban körül lehet rakni jégkockával, amitől a paradicsom hideg marad.

Jávor Benedek: Berci, de hát megígérted…

Tóth Berci: Megígértem, megígértem.. De azóta az osztályharc új fordulatot vett és rám vár Európa!

Szanyi kapitány: Aztán tudod, baj van a neveddel is…

Jávor Benedek: A nevemmel!?

Szanyi kapitány: Igen. Ugye köztudott, hogy Sándor, József, Benedek zsákban hozzák a meleget. Mármost így a neved, a klímakatasztrófa fényében, nagyon rossz üzenet lenne. Magyarország nem tehet ilyet, most, hogy Orbán naponta emeli a globális hőmérsékletet, hiszen fenntarthatatlan módon fűtenek rá a várban.

Jávor Benedek: Hogy tehetitek ezt velem, aki annyit dolgoztam vérrel és verejtékkel a haza üdvéért. Én harcoltam! Én küzdöttem! Én megbélyegeztem!

Kar: Harcolt ő és küzdött, mindhiába!
Szabó Timi sípja lebeg a Hadésznek
Vize fölött. Jő a végzet
Sebes szárnyán a Szélnek.
Nem az a kérdés, hogy mely gombot nyomja,
Hisz tudjuk azt jól,
Hanem ki húzza hasznát
Ama nyomásnak ó!

Szanyi kapitány: Na, na. Én csak péntekenként láttalak bőrönddel sorban állni a napidíjért.

Jávor Benedek: Persze, mert mögöttem álltál a sorban. (Tóth Bertalanhoz) Berci! Legalább az asszisztenseid közé vegyél fel. Kitűnő munkaerő vagyok! Több nyelven tudom védeni a környezetet, és nem is sikertelenül.

Szanyi kapitány: Miért, milyen sikereid vannak?

Jávor Benedek: Például még mindig van környezet. Mert megvédtem.

Karigeri: Ez igaz, ezt vegyük figyelembe.

Tóth Berci: Sajnos nem megy. Már felvettem asszisztensnek az unokahúgomat, meg a sógorom testvérét. Talán Ujhelyi tud segíteni a Szeviépnél..

Újhelyi István: Hagyjál békén! Azt sem tudom mi az a Szeviép.

Jávor Benedek (kétségbeesetten): Dehát nekem családom van! Miből fogok élni? Nem akarhatjátok, hogy éhen haljak! (Zokog)

Karigeri: Dehogy akarjuk. (Biztatóan átöleli) Jöhetsz hozzám Zuglóba parkolóőrnek. Egyenruha, havi fix plusz a jatt, jó állás az, hidd el! Ja, és őszig biztos. Utána főpolgi leszek, és beszélhetünk egy tanácsnoki állásról.

Kar: Ki a kicsit nem becsüli,
Az a nagyot sem fogja becsülni!
Fogadd sorsodat immár!

Jávor Benedek: (Gyanakodva) És ha nem leszel főpolgi?

Karigeri: Akkor megyek én is parkolóőrnek.

Kar: A szerencse nem segített
Menjetek parkolót őrizni mind!

(Mind balra el. A lassan elsötétülő színre belép Szél Bernadett.)

Szél Bernadett: Ákos hol vagy?

Visszhang: Nem tudom hol vagyok.

Hát valahogy így képzeltem a dolgot.