Egy bűnöző a mennybe megy

121
  •  
  •  
  •  

„Nyugodtan hal, ki végzett azzal, kit gyűlölt.”

Seneca

A napokban volt George Floyd, illetve hát tulajdonképpen bizonyos Derek Chauvin nevezetű rendőr pere az USA-ban és én még mindig nem tudok megszabadulni tőle. Tudom, számtalan fontosabb – vagy fontosabbnak tűnő esemény – történt azóta és feledékenyek is vagyunk, de ez felforgatta néhány napra a rendezett világba vetett hitemet. Aztán persze átgondoltam a dolgot és arra a megállapításra jutottam, hogy semmi érdekes nem történt, a világ a pusztulás felé halad. De ilyen gyorsan?

Röviden összefoglalva a történetet: az esküdtek elítéltek egy Derek Chauvin nevezetű rendőrtisztet George Floyd meggyilkolásáért, miután több mint nyolc percig térdelt a nyakán és gyakorlatilag megfojtotta. Az áldozatot aztán aranykoporsóban eltemették, lelke felszállt a mennyekbe, ahol jelenleg az Isten jobbján foglal helyet. Továbbá Minneapolis városa rekordösszegű kártérítést, 27 millió dollárt (mintegy 8 milliárd forintot) fizet Floyd családjának. Ja, és ezt még a per előtt. A per során néhány dolog nem került megemlítésre, illetve csak mintegy futólag, úgyhogy itt most megemlíteném őket.

Floyd barátunk már mérföldes bűnlajstrommal rendelkezett, mielőtt a boltba betért volna egy kis vásárlásra. Többek között 1998-ban 10 hónapot töltött börtönben fegyveres rablásért, 2002-ben 8 hónapot kokainozásért, 2004-ben ugyancsak 10 hónapot újra kokainozásért, 2005-ben megint 10 hónapot megint kokainozásért (úgy látszik, rászokott), végül 2007-ben fegyveres rablásért, mert kirabolta egy terhes nő lakását. A rendőri intézkedés előtt pedig hamis bankóval akart fizetni egy boltban, ami ugye tilos, ezért a bolt tulajdonosa kihívta a rendőröket. Tudni kell azt is, hogy többféle kábítószer hatása alatt is állt, ami ugyancsak tilos. Barátunk ellenállt a rendőri intézkedésnek, igen virgoncan viselkedett, kiugrott az autóból, össze-vissza rohangászott, és mindehhez kb. 2 méter magas és 100-nál több kiló volt, úgyhogy mikor végre a rendőrök leterítették, nem csoda, hogy megpihentek rajta egy kicsit. Ja, és Covid-pozitív is volt a tetejébe. Amúgy a minneapolisi polgármester elsírta magát a koporsója előtt – hogy oda ne rohanjak.

Ezek a politikusok vajon mind ilyen aljasok?

Mindezek után nehezen tudom elképzelni az esküdtszéki tárgyalást. Elképzelni nem tudom, hogy miképpen tettek szert például 12 olyan esküdtre, akik nem is hallottak az esetről. Az ügyet akkora cirkusz követte, hogy égtek a városok, mindenütt kijárási tilalom volt, az emberek fegyverrel védték a birtokukat, a négerek fosztogattak; nem lehetett nem tudomást venni róla. Persze Amerika nagy ország, lehetett olyan hely, ahol nem is hallottak róla, de hogy pont Minneapolisban voltak olyanok, akiket még híresztelni sem – az nem nagyon lehetséges. A boltos srác például azt vallotta, hogy jobb lett volna elfogadni a hamis pénzt, mert akkor nem lett volna ez a derék ember gyilkosság áldozata. Hát minden valószínűség szerint ez lett volna a helyes eljárás, mert akkor nem következnek be sajnálatos események – elvégre jó szándék is van a világon. Ezt el is akarja hinni valaki? És valószínűleg ilyen volt az egész per is, aminek a végén elítélnek egy rendőrt. Csak azokat a tanúkat hallgatták meg, akik Floyd mellett tanúskodtak, a védőknek esélyük sem volt. Az, hogy az áldozat tele volt kábítószerekkel, hogy szívproblémái voltak, mi több, covidos is volt – az nem érdekelt senkit.

Zárójel. Nem tisztem megítélni a rendőr cselekedetét, akár okozhatta a bűnöző halálát is; én nem tudom. Azt viszont tudom, hogy mikor a rendőrök kimennek egy esethez, akkor megjelenik nekik az illető bűnlajstroma, tudják tehát, hogy hová mennek. Innen nézve felkészülhetnek, hogy nehéz lesz, az illető ellenáll, akár fegyver is lehet nála. Ezt mindenképpen be kellett volna kalkulálni az ítélethozatalnál. Zárójel bezárva.

De a politikusok, azok aztán fennkölten nyilatkoztak. Mindenekelőtt Tim Walz azt nyilatkozta, hogy „Egyenesbe kell jönnünk saját emberiességünkkel. Folytassuk menetelésünket az igazság felé.” Tehát ő egy nyilvánvalóan elfogult, a vádlott számára hátrányos helyzetet eredményező tárgyalást „az igazság felé” való menetelésnek tekinti. Hát lelke rajta.

Aztán nyilatkozott a Floydot képviselő ügyvédcsoport hangadója is. Ő egyébként – mily meglepő – a néger polgárjogi mozgalom egyik nagyágyúja, számtalan nagyobb ügy fűződik a nevéhez, ám az igazi nagy tündöklése csak a Floyd-ügyben teljesedett ki. „Ez az ügy fordulópont a hatóságok elszámoltathatóságának amerikai történetében, és egyértelmű üzenetét, reméljük, hallani lehet majd minden városban és minden államban.” Tehát – csak hogy jól értsük – egy bedrogozott bűnöző miatt elítélt rendőr börtönbe vetése a hatóságok „elszámoltathatóságának” történetébe tesz rendet.

Aztán megszólalt az Amerikát – legalábbis látszólag – irányító kettős is. Természetesen nem tehettek mást, mint meg kellett védeniük a mundér becsületét, úgyhogy el kellett ítélniük a rendőrt. Hiszen így – közvetve – az egész zavargásokat mintegy jogos, mi több, igazságos eseményekként lehetett beállítani. Nem kellett megmagyarázni, hogy miért pont a választások évében robbantak ki a zavargások és miért ültek el a szavazás másnapján, némi utánlövéssel a Kapitóliumon. Természetesen Husszein is megszólalt és éltette a per kimenetelét, mondván: „Ma az esküdtszék helyesen cselekedett, de a valódi igazságossághoz sokkal többre van szükség.” Neki még tervei vannak, csak nem tudja, hogyan valósíthatóak meg. Talán a feleségén keresztül.

Így állunk tehát. Az illetőt elítélték és most már majd vagy 40 évig a börtönben fog rohadni, az igazság nagyobb dicsőségére. Rossz üzlet volt a rabszolgatartás.

Facebook hozzászólások

  •  
  •  
  •