A néger költőnő
164„és ami eszmék és normák szerint „igazság” – nos:
az nem mindig igazságos.”Amanda Gorman
Amerikai elnöki beiktatás, van ott minden, konfetti, brillantin, szerpentin, illetve hát most nem volt, mert csak a meghívottak vehettek részt rajta, Biden viszonylag jól is működött, el sem esett, felismerte az alelnökét; minden rendben volt tehát. Tízezernyi katona vigyázott az ünneplőkre. Volt ott egy néger költőnő is, aki az elnökké iktatás során egy olyan rossz verset mondott, ami méltó volt magához a nagy eseményhez. A verset – ha valaki kíváncsi rá – itt elolvashatja magyarul. Na, az ő történetét szeretném elmesélni, mert bőven megéri. Ugyanis, mint cseppben a tenger, tükröződik benne mindaz az elmebaj, amely súlyosan nehezedik korunkra és bizonyára véget is vet neki, de legalábbis az atlanti civilizációnak mindenképpen.
Részt vettek olyan nagyságok is, mint Jennifer Lopez vagy Lady Gaga, de ez a hölgy mindenkit elhomályosított. Ott állt ez az ifjú néger hölgy piros sapiban, sárga kabátban és szavalt. A vers katasztrofálisan szar volt, szerintem még Tóth Kriszta is jobbat tud írni, pedig az nem kis teljesítmény. Önmagában az nem egy teljesítmény, hogy rossz verset szavalnak egy efféle eseményen, már máskor is előfordult. Az ellenben, hogy ilyen cikkek jelenjenek meg honi újságokban, miszerint „Íme, magyarul Amanda Gorman verse, amellyel ellopta a show-t Joe Biden beiktatásán”, az már minimum meglepő. Persze lehet azzal érvelni, hogy semmi jelentős nem történt, a demokrata elit most visszavette Trump elnöktől a hatalmat és immár azt csinálnak a világgal, amit akarnak, de azért mégis érdekes, hogy egy ismeretlen és annál rosszabb költőnőre figyel fel a világ.
A történet itt akár véget is érhetne, ám nem ért véget. Mindenekelőtt Hillary Clinton már az elnöki székben látta a művésznőt, mondjuk 2036-ban, mikor már valószínűleg nem fog élni, bár ezek a hüllők hosszú életűek… És nem volt kevésbé lelkes Husszein Obama sem, aki szerint „e történelemkönyvbe illő napon” meg lehet találni a fénybe vezető utat. (Csak nehogy az a bizonyos alagút legyen…)
És a történet csak ekkor kezdődött.
Először is meg kellett volna ismertetni a művésznő munkásságát a nagyvilággal. Ehhez egy holland költőnőt választottak volna, aki „nem bináris” identitású – értsd: buzi –, és ami még megdöbbentőbb: nem is néger. (Én nem tudtam megállapítani, hogy fiú vagy lány – csak tippelek, hogy valószínűleg lány.) Érdekes, hogy itt a „nem bináris” már hátránynak számít, ami virágzó korunkban már-már megdöbbentő. Hová lettek az LMBTQ-jogok? Hiszen bizonyára egy buzi is éppen olyan jól – ha nem jobban – fordíthatná le a nagyszerű műveket. De tekintsük ezt egyszerű félreértésnek. Sokkal súlyosabb az a tény, hogy még csak nem is néger, ami viszont már megbocsájthatatlan. Hiszen miképpen érezhetné át egy néger szenvedéseit, megaláztatásait valaki, aki nem is fekete, sőt, az is lehet, hogy rabszolgatartók voltak az ősei között. A fene tudja ezeknél a hollandoknál. Na, ő aztán a felháborodás hatására le is mondott.
Egyébként nem is értettem pontosan, hogy akkor most hollandra akarta volna lefordítani az inkriminált poémát? Mert ugye az a nyelv nem kifejezetten alkalmas lírai kifejezésekre, nagyjából – e tekintetben – a cseh nyelvre emlékeztet. Továbbá a holland is egy nagyon kevesek által beszélt nyelv, nincs a nagy nyelvek között.
Aztán egy Victor Obiols nevezetű ember következett, aki feltehetően katalánra akarta lefordítani a jeles alkotást. Aztán ő is ment a levesbe ugyanazzal az indokkal: nem eléggé néger. Mondjuk ő azért hozzátette, hogy akkor nem fordíthatná a Homéroszt sem, mert például nem is görög, Shakespeare-t sem, mert nem angol. De azt nyilatkozta, hogy azért a honoráriumot kifizetik neki, ami a kiadó sáros voltát szemlélteti. Aztán itthon is megszólalt a szakma. Többnyire azt mondták, hogy műfordítónak olyat kell jelölni, aki képes a munkát a megfelelő minőségben elvégezni. (Istenem, ha csak olyanokat jelölnének ki!)
Gorman kisasszony tehát ott állt volna megfürödve, és művei nem jutottak volna el a világ összes népéhez. Mondjuk arra külön kíváncsi lennék, hogy mondjuk japánra, vagy kínaira ki fogja lefordítani a poémát.
Azonban, ahol a legtávolabbinak tűnik a segítség, ott van a legközelebb. Váratlan helyről érkezett: a honi cigányság részéről. Hát én onnan egyetlen költőt ismerek, az pedig Bari Károly. Nem mesélem el kapcsolatunk hosszú és rögösnek nevezhető történetét, csak jelezném, hogy volt olyan korszaka, mikor ha én bementem egy kocsmába, akkor neki ki kellett jönnie. Mindezt azért, mert elmesélt néhány cigány népmesét és én ezt súlyosan felháborítónak találtam. De most majd megmutathatják.
Az Open Books ki akarja adni Amanda Gorman verseit magyar fordításban. Az események központjában Bódis Kriszta áll, aki már számtalan könyv, dokumentumfilm, szociologikus alkotásban hívta fel a figyelmet a cigányok helyzetére, és akinek véleménye szerint „…egy művészeti szemléletváltásból következik: az alkotás joga általános emberi jog, amelynek lehetőségét mindenki számára biztosítani kell”. Szerinte „…a Gorman-projektben ózdi, hátrányos helyzetű, roma növendékek, Bódis Kriszta, a VH modell alapító működtetője és műfordító mentorok közösen vesznek részt”. Csak egy apró probléma van. A cigányok nem akartak integrálódni, a négerekkel ellentétben, akiknek módjuk sem volt erre. Mindenesetre szívrepesve várjuk a kötetet, hogy Gorman művésznő végre a megfelelő helyet foglalja el a világirodalom történetében.
Kiss István
2021-03-27 @ 12:25
A „versből” süt a butaság.
Kiss István
2021-03-27 @ 12:44
u.i.: A forradalmi röpirat kiemelkedő mondata:
„A múltunk az, amiben járunk, és ahogyan rendbe hozzuk azt.”
Ezt az őrült ökörséget valaki már több, mint 120 éve irodalmi szinten megfogalmazta.
Neaddfel
2021-03-27 @ 15:19
Az általad idézetthez hasonló pofátlan hazugság az alábbi is –
„Nem akarunk senkinek ártani, érteni akarjuk a másikat.”
– aki ugyanis járt ma a nagy „júúúeszében” az tudja, hogy már nemis kell elmenni egy néger gettóba, elegendő sötétedés után az eddig biztonságos többbségében fehérek lakta kertvárosokban kimenni, hogy meggyőződhessen a négerek mennyire „nem akarnak senkinek sem ártani”.
csakafidesz
2021-03-27 @ 20:46
Persze, persze, nagyon jó, de engem idegesít amikor kifelé menet a nyújorki metrón egyre kevesebb a fehér utas, egyre több fekete marad a vonaton. Jó, igen, a kocsik be vannak kamerázva, a peronok is, de olyan figurákat látni akik nem törődnek a kamerákkal, ha bevernek egyet valakinek.
Theo
2021-03-27 @ 22:45
Ott bezzeg kajajegyet kapnak, nem kp-t. Itt micsoda felfortyanas volt, amikor OV ezt akarta bevezetni a segely helyett.
vorosful
2021-03-27 @ 23:56
Nem kell a nyujorki metroig menni…
Legalabb tizenot evvel ezelotti elmeny, hogy Amsterdambol gyorsvonattal (Thalys) mentem Antwerpenbe. A ketoras uton megvilagosodtam, azota szilard meggyozodesem, hogy Hollandia afrikai orszag, nehany kosza feher turistaval.
Ch d V
khm
2021-03-28 @ 19:39
ROMÁBAN A emeletes VONATON segítettek eljutni a Fuimicsodás reeptérre.
csakafidesz
2021-03-29 @ 00:55
khm!
Vácra is mehetsz emeletes vonaton. Ez nem nagy szám. Afrikában lehet, hogy nincsen, bár ott is vannak vasutak. A vasúti közlekedésben az a fő, hogy hová megy vonat, milyen sűrű a hálózat. Nálunk Európában pl. Franciaországnak több vasútja van, mint az Egyesült Államoknak.
csakafidesz
2021-03-30 @ 20:48
vörösfül! Én Londonban pénz híján beköltöztem a színes negyedbe. Volt egy élelmiszerbolt, az eladók, pénztáros, és az összes vevő fekete volt. Egyedüli fehérként tébláboltam ott, és igazat bevallva nem néztek rám kedvesen. A buszon kifelé is egyetlen fehér voltam, no és a buszvezető bent a lépcső alatti zárt fülkében. Nem mondom, hogy jól éreztem ott magam, de nem bántottak. Persze igyekeztem minél kevesebbet mutatkozni. A szálloda egy indiai tulajdona volt, akiről akár Buddha szobrát is meg lehetett volna faragni, de itt a színes negyed kellős közepén az összes szobalány fehérbőrű lengyel volt arany kereszttel a nyakláncon. Mert szép dolog a multikulti, de a vendégek bizalma azért mégis fontosabb.
TS
2021-03-27 @ 20:17
Tessék inkább Petőfit olvasni.
hivő
2021-03-27 @ 12:35
Minden elismerésem Aristo ha
végigolvasta a verset,mert én
a 25-ik sor után feladtam.Lehet
hogy nem jol értem de a vers
valami olyant is mond hogy elnöki
székbe vágyott de csak verset
mond az elnöki beavatáson.
Ami a minőséget illeti, mi sem
szenvedünk hiányt a fűzfapoétákban,
és a mieink még trágárak is,de gondolom
mind tehetségükön felül vannak megfizetve.
Persze a fényhozo Barry Husszein,ki is volt az
a másik fényhozo??és férje Michelle is
tapsoltak.
Neaddfel
2021-03-27 @ 14:37
Elolvastam a „verset”, szerintem a nagy féészbúúk kritikus a Weber el lesz ájulva tőle.
Szeretném felhívni ugyanakkor a műértők figyelmét az alábbi három „vers”sorra, ami felveti a plágium gyanuját.
***
– Temessük be az árkokat, mert ha a jövőnk a legfontosabb, le kell bontanunk a falakat.
– Le kell tennünk kardunk, hogy karunk nyújthassuk egymás felé.
– Nem akarunk senkinek ártani, érteni akarjuk a másikat.
***
Szórol szóra ezt a szöveget nyomja a mi ellenzékünk jó évtizede.
Szerintem a „hölgy” sutyiba itt leskelődik, vagy Szabó Timike súg neki.
Amerigo
2021-03-27 @ 20:11
Szerintem ferenctestvértől plagizálta a negru hölgy a „költemény” nagy részét.
csakafidesz
2021-03-27 @ 13:40
Egy biztos. A fekete Afrikában SEHOL sem találtak a régészek kereket. A tűzet már ismerték, de a kerék feltalálásáig nem jutottak el, és át se vették -mondjuk az egyiptomiaktól- a találmányt, mert igavonó állatot sem tudtak szeliditeni. Szóval senki se jöjjön a néger kultúrával, mert ilyen nem volt. A törzseik az ősembertől csak hajszálnyival voltak magasabb szinten.
sunga
2021-03-27 @ 15:40
Íme vagy féltucat abból a mintegy 3000 darabból, amit Beninből raboltak el az igen magasan kulturált britek:
https://foreignpolicy.com/2020/07/28/time-repatriate-africa-looted-art-artifacts-cultural-heritage-benin-bronzes-nigeria-ghana-europe-british-museum/
Igaz, egyik sem fakerék, annál talán valamivel mégis több.
☼
csakafidesz
2021-03-27 @ 15:51
A pásztorok is faragnak ilyen figurákat. Amúgy a kerék a civilizáció egyik nagyon fontos lépcsője, nélküle nincsen szállítás, építés (kötélpálya-kerekekkel) stb.
Logar
2021-03-28 @ 10:51
Nem a kerék a lényeg, hanem a tengely.
csakafidesz
2021-03-28 @ 11:58
Persze, és az SKF golyóscsapágy a tengelyhez … Azért ezektől az előemberektől a befecskendezős, hathengeres autómotort ne kérjük számon.
sunga
2021-03-28 @ 12:47
Ez a „Nem a kerék a lényeg, hanem a tengely!” mondat egyszerűen csak egy jópofa bon mot (egyébként tetszik!), vagy van valami mélyebb jelentése, első látásra nem szembetűnő összefüggése is?
☼
Namond
2021-04-02 @ 02:14
sunga 2021-03-28 @ 12:47
Roppant segítőkész vagyok.
Mi a különbség a korong és a kerék között?
Gijutsushi
2021-03-27 @ 23:09
csakafidesz – sunga!
2200 éve Arkhimédész csigasorokkal hajót emelt fel, a kínaiak soklövetű számszeríjjal háborúztak. A világ Afrikán kívüli részein: ló, kocsi, nyereg, erjesztett és tartósított élelmiszer, Akropolisz, Nagyfal, Kolosszeum, Angkor Wat, Maya írás, Azték öntözési rendszer, csillagászat, indiai-arab-európai matematika, költészet drámairodalom, filozófia.
Afrikában meg sárkunyhó fű tetővel, és hegyes bottal az oroszlánok ellen. Milyen volt a szuahéli vagy zulu írásrendszer, mondjuk 1000 évvel ezelőtt? Milyen afrikai pénzeket találtak az ókorból vagy a középkorból a szaharától délre? Milyen volt Afrika mezőgazdasága az európaiak által történt felfedezésük előtt? Ismerték pl. az ekét?
Afrikában a „survival of the fittest” standardja rendkívül alacsony volt (kis túlzással: futás a ragadozók elől), azaz nem késztette a természet és a környezet szellemi teljesítményre az ott lakókat. Ez több ezer éves szellemi lemaradás, amit nem lehet behozatni néhány évtized alatt pozitív diszkriminációval és pláne nem kommunizmussal. Amint azt a „költőnő” példája is mutatja…
csakafidesz
2021-03-27 @ 13:47
Végigolvastam a verset. Fogjuk rá, hogy vers, bár angolul is nehéz annak tekinteni. Csak azt kérdezem miért próbálkozik valaki verssel akinek még nyelvtani problémái is vannak?
Pilotlight
2021-03-28 @ 15:02
@sunga Ettől kéne hasraesni? A 900-as években erre voltak képesek? Hol is tartott a nem afrikai ember ekkor?
sunga
2021-03-28 @ 16:37
@Pilotlight, 2021-03-28 @ 15:02
• Hasra esni senki és semmi előtt nem kell;
• Arra a kérdésre, hogy hol is tartott a nem-afrikai ember ugyanakkor Gijutsushi (2021-03-27 @ 23:09) felső fokon megválaszolt;
• Én mindössze a tisztességes mércére kívántam felhívni a figyelmet rövid bejegyzésemmel.
Mindazonáltal: ha csak az idézett linkben ezerszámra említett afrikai eredetű emlékeket, értékeket vesszük figyelembe (és tudjuk, milyen sok „fehér” múzeum található szerte a világon hasonlóan tömve ugyanilyen ÖSSZERABOLT!!! értékekkel), akkor elképzelhetjük, hogy nem csak a sárkunyhóig és szalmatetőig jutottak azok a szerencsétlen szerecsenek.
Hogy messzebb ne menjünk, mi sem szeretjük, ha a ny-Európai sikeresebb népek, főleg a németek olyan nagy ívben lenéznek minket magyarokat (teszik ezt folyamatosan, századok óta), mint afféle Ázsiából származó, jött-ment népet.
Pedig ha akarnák, milyen könnyen mondhatnák most egy ilyen kis purparléban pl. azt, hogy az ő (római) elődeiknek már ezer éve vezetékes folyóvizük, és melegvizes fürdőik voltak, amikor a mi eleink a legjobb esetben is csak a patakra járhattak fürödni, vagy – télen – valami nyomorult dézsa-félében. (Ráadásul később sem nagyon igyekeztünk a fürdőkultúrával, pedig a rengeteg termálvíz már akkor is itt volt, legfeljebb faluszéli „sáros-fürdőkben” áztatták magukat a környékbeli magyarok, amíg a török ide nem jött a sok rombolás mellett egy kis jósággal is, nevezetesen az ő fürdőkultúrájával, meg -épületeivel.
Vagy, más oldalról megközelítve: mi (ha nem is pont a magyarok, de a fehérek, főleg a ny-európaiak) ezer évre előre szégyellhetjük magunkat, amiért végigraboltuk, -gyilkoltuk, -pusztítottuk, és száz évekre visszavetettük az egész harmadik világot holmi mulandó értékekért, aranyért, ezüstért, elefántcsontért, miegymásért.
Szóval nem érdemes egymás szemére hányni semmit, sem pro, sem kontra – ugyanakkor természetesen mindenki olyan [felemás] álláspontra helyezkedik (ebben a kérdésben is) amilyenre csak akar.
☼
Pilotlight
2021-03-31 @ 13:02
A cikkben a 900 évekbeli benini birodalom dísztárgyait említik.
A magyarok történelme is másként alakul, ha nincsenek a keleti birodalmak. Jobban tartottuk volna a lépést a nyugattal. Ennek ellenére mi felépítettük a magunk kis országát. A kengyelt pl mi találtuk fel és az akkoriban hatalmas fejlődést biztosított, s lévén, hogy mi északi nép vagyunk ahol csak állattenyésztő társadalmak alakulhattak ki a hideg klíma miatt eleve hátrányból indultunk. Mi ennek ellenére nem gyatlrmatosítottunk, aminek már 100 éve vége. A keleti egykori gyarmatok pl Korea,Kína egyes részei, India azóta megindultak a fejlődés útján, némelyik már le is hagyta a nyugatot, és nem a fehér embert hibáztatják. Ezzel szemben Afrika finoman szólva nem sikertörténet. Az afrikai népek mégha egy gazdag országot örökölnek is, lezúllesztik azt. Pl Santo Domingo, Rodézia, Dél Afrikai Köztársaság, USA.
Kocajogász
2021-04-01 @ 08:41
Nem vagyunk északi nép. HA és amennyiben… A nyelvünk UGOR, ők pedig a finnugor „massza” DÉLRE kavarodott ága, akik jó része aztán újra felhúzódott északra – a legközelebbi nyelvrokonunk a DÉLI, TAVDAI MANYSI, ami vagy 300 éve levált a manysiról, gyakorlatilag kutathatatlan, mert a megmaradtak az északi nyelvjárások valamelyikét beszélik. A mi szállásterületünk a tavdai manysik meg a volgai bolgárok között volt. Aztán jött keletről egy (több) néphullám (a hun testvéreink?), ami elsöpört onnan minket, és a genetikánkban nagyon hamar levitte az ősi részt – viszont MÁIG, a mai manysikban és a baskírokban megvan ez, és csak ott van meg! (A baskírok meg a volgai bolgárok szomszédai voltak). A manysik KETTŐS kultúra, van egy állattenyésztő és egy vadász része. (Az külön móka, h. magukat egy népnek tartják a hantikkal…) Más istenség, más íj a gyalogos, és más a lovas vadászathoz…
Namond
2021-04-01 @ 16:23
Pilotlight 2021-03-31 @ 13:02
Árpád népének egyetlen része sem volt északi nép.
Nem találtuk fel a kengyelt, nem is mi terjesztettük el.
Árpád népe kengyele és zablája már csak a múzeumokban látható, lévén aszimmetrikusak.
Konecsnyi Bence
2021-03-27 @ 13:55
Tóth Kriszta jó költő, irodalmi gurman/és gurwoman szemmel is, nehezen mérhető Gormancival. Mondott egy hülyeséget az Aranyemberről, ennyi. A csehek identitását is jobb békén hagyni, számukra Karell Gott az isten, hiába hangzik nekünk reszelősebben, mint a fülolaj.
A libsik egyetlen cselekedet alapján minősítik az egész személyiséget. Mi fogadjuk el, hogy lehetnek hibák, nézzük a szeretetet és a jószándékot. Hitelesebb lenne a cikk, jobban kijönne a humora is, ha ezt célozná.
Kocajogász
2021-04-01 @ 09:04
Tóth Hisztina ugyanúgy Sárvárott tűnt fel, mint évtizedekkel korábban Bari Károly és én (meg a Bari későbbi felesége…). Az a kár, h. NEM MAGYAR, hanem a kezdetektől libernyák, a Hálózat tagja. Ebben a minőségében mondta Az arany emberről (így kell írni a címet!), ÉS Szabó Magda nőképéről, amit, holott irodalmárként tudhatná, hogy „az igazat mondd, ne csak a valódit”. Most is a Hálózathoz futott: ópalesztin iskolába íratta át a kölkét az államiból, és megírta ateista hittársainak, hogy miket kell nyilatkozniuk őróla…, mer báncsák a pinceszintű rasszistanyilasnáci magyarok. Kertész Ákos, Bayer Lili, Parázna Nyalóka… + Tóth Hisztina, „Egy brancs maguk!”. NEM MAGYAR költő, mert „aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan”, Hisztike pedig meglehetősen hitványnak bizonyult. A niggga szukával meg pont azt kéne csinálni, amit Hisztikével, egymás után ötvenen. Talán rájönne, hogy mire való…, csak nem VERSírásra… A xart nem kéne polcra tenni, mert lekvárnak hiszi magát. Tele van a hócipőm a kötelezően elvárt keresztényi megbocsátással. Az ópalesztinok MINKET vádolnak mindig kirekesztéssel, holott náluk kirekesztőbb népséget még nem hordott a Föld a hátán. Hisztike és/v. a mögötte álló Hálózat most éppen a „kerkonzi” nőkép – (??) Jókai és Szabó Magda ürügyén rongyolt belénk. Le lehetne szállni rólunk, vagy visszatakarodni Palesztinába – ott imádják a fajtáját! Ott HATFÉLE személyi van, gondosan feltüntetve az etnikumot. Itt ha én utalok az etnikum és a (magyargyalázó) tevékenység 1:1-es korrelációjára, akkor kimoderálnak; ha a betelefonálós rádióban valaki, akkor a teljes mértékben a Fidesz által delegált Médiatanács 1. büntet, 2. kirakatja a 12-es karikát. Ami hülyén mutat bemondva, de nekik oké. Nem lehetne a Médiatanácsot Hisztikével együtt kirugdalni az országból? Ne szenvedjenek már ennyit ebben a pinceszintű stb. országban a stb. stb. magyarok között… Mi majd csak elleszünk valahogy egymás között…
Pilotlight
2021-04-01 @ 10:48
De, északi nép vagyunk. A mi őseink S(h)iák akikből lettek a Hunok. A kínaiaké pedig a Huák. Akik azért építették a nagyfalat, hogy a mi őseinket kívültartsák.
NOmentum
2021-03-27 @ 14:07
Elolvastam magyarul és eredetiben is.
Ezen sajnos nincs mit műfordítani, ez egy beszéd, verses formára tördelve. Ilyet én is tudok kreálni, akármilyen alapanyagból. Nézzük csak:
„Az amit el tudtam nektek mondani
itt egy órában,
sőt talán több is volt, mint egy óra,
az természetesen nem
az egész politikánk.
Az természetesen nem képes
magába foglalni egy sor dolgot,
amelyet meg kell tenni és
nem képes visszaadni az egyébként
szükséges kommunikációnak azt a sokrétűségét,
ami kell a sikerhez.
Ezzel együtt is a figyelmeztetést
és a tanácsokat ez ügyben
köszönjük szépen.
Ha őszinte vagyok
hozzátok,
akkor azt tudom mondani,
hogy tele vagyunk kétségekkel.
Hogy a magabiztosság mögött ott van az őrlődés
és a gyötrődés.
Egészen pontosan tudom,
hogy mindaz, amit csinálunk, az nem lesz tökéletes.
Hogy egy sor ügyben fogalmam sincsen,
hogy melyik a nem a hatodik lépés, még a harmadikat sem tudom.
Tudom az első kettőt.
És egyszerre kell megpróbálni
előre vinni
ezeket az ügyeket,
fenntartani közöttünk az együttműködést, a jóhiszeműséget,
biztosítani
a koalíciós partner támogatását,
fölkészíteni a legbefolyásosabb lapok vezetőit,
és vezető publicistáit, hogy mire számíthatnak.
Bevonni őket ebbe a folyamatba.
Megtanulni nem fölszisszenni minden pillanatban,
és menni előre.”
Ugye milyen jó lett ez is?
vorosful
2021-03-27 @ 14:39
NOmentum,
(de jo ez a nick!)
„Ezen sajnos nincs mit műfordítani, ez egy beszéd, verses formára tördelve.”
Pontosan, es nagyon otletes a „verse”! – Gorman egymas melle rak egy sor mindennap szazszor lejaratott politikai lapossagot, semmitmondast. Sem uj gondolat (amit nem hallottam meg a baloldaltol ezerszer), sem regi gondolatok ujszeru osszekapcsolasa nincs benne. Az egyetlen, ami kolteszetre emlekeztet (az angol eredetiben) a hasonlo alaku vagy ketjelentesu szavakkal valo jatek (arms, azaz fegyver, de kar – atvitt ertelemben oleles – is, tired – tried, harm – harmony, stb), de kezicsokolom, ez a kolteszetnek csak eszkoze, nem celja vagy onigazolasa.
Nagy szerencse, hogy a holgy nem kiraly, mert akkor azt kellene mondanom, „meztelen a kiraly”, es ebbe a perspektivaba (mint rohadt rasszista aki sajnos erosen vizualis) rendesen beleborzongtam.
Ami Aristo mester fo temajat illeti (hogy kinek szabad leforditani ezt a kozhelyhalmazt), szerintem mar a puszta kerdesfeltevesert defenesztralni kellene az osszes hulye libsit, aki beallt a sorba.
(Nehogy Sunga megszoljon, a „defenesztracio” szonak megadom a szabatos magyar forditasat is: „kiablakbolitas” 🙂 )
Ch d V
csakafidesz
2021-03-27 @ 20:42
Tudod kérlek ilyen „vers” után csak arra tudok gondolni, hogy jobb lett volna, ha kimarad az iskolából és nem tanul meg írni-olvasni.
csakafidesz
2021-03-27 @ 23:58
Nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy a üres tekintet lébecoló négernek gyapotszedő tanfolyamot kellene indítani, végezzenek végre hasznos munkát.
lhotx
2021-03-27 @ 19:50
Megerősíthetem. Akármelyik verskompilátor — az egyszerűbbje is — jobbat ollózott össze már 1980-ban, ha jó minőségű irodalmi anyagból dolgozhatott. (A hölgy ezt nem tehette meg, mert akkor véletlenül fehérek alkotásai szennyezték volna be a fajtiszta feketelírát.)
Gijutsushi
2021-03-27 @ 23:22
Ihotx!
Csak nem Stanislaw Lem Elektrotrubadúr-jára gondol? Az biztos, hogy az is jobb verseket írt, mint a néger „költőnő”.
pl.:
„Szumaralla vindár
Csiverész a gárom,
Mérci kele csintár
Letörött a nyáron.”
(ebben legalább van ritmus, és vannak rímek…)
vagy:
„(Az Elektrotrubadúr) írjon kiberotikus verset! Legfeljebb öt sor legyen, de szóljon szerelemről, árulásról és halálról, a NÉGER kérdésről és a nimfomániáról, legyen benne a bonyolult női lélek extrém konfliktushelyzetben történő meghasonlásának ábrázolása, a középkori feudális viszonyok és erkölcsök maró bírálata, rímeljen, és minden szó k betűvel kezdődjön!”
Íme:
„Kóbor kaffer kószál királylány kertjében.
Királylány kacéran kacsint kéjvágyó kedvében.
Kapj karodba, kaffer! Király kinéz, kiált:
Katonák! Kürtszó, kivégzés. Királylány kacag kuszán.
Kegyetlen kor! Kicsapongó, koronás kurtizán!”
khm
2021-03-28 @ 19:44
Kaffer küntsüg izé.
Ugye ne írjam le?
lhotx
2021-04-05 @ 16:58
Gijutsushi: Azám, csakhogy Murányi Beatrix évtizedekig egyfolytában zseniális Lem-fordításokat adott le. Néha saját és sajátos terminusztechnikusz szüleményekkel teljesértékűn pótolva a lengyel eredetit.
A Gijutsushi-idézte darabot bizonyosan azzal módszerrel generálta, ahogyan az akkori számítógépprogramokkal végeztették — ilyen verset ugyanis az adott nyelvre jellemző szótöredékes eljárással ember is összerakhat. Karinthy is többször (valszeg ösztönösen) dolgozott ezzel a morféma-ragasztásos technikával.
Ráadásul az ugyancsak az Elektrubadúrban található matematikai témájú verset már igazi műfordításként kezelte, ami szintén nem kis teljesítmény.
gyozo2018
2021-03-27 @ 14:08
„konfetti, brillantin, szerpentin”
Momentuméknál a terpentin is játszik…
Namond
2021-03-27 @ 14:41
A téma érdektelen, ez és a felvetés módja egy-egy nagy hülyeség.
pritamin
2021-03-27 @ 16:19
Ez egy tökéletes hozzászólás a te hozzászólásodra Namond. Fábry után a hozzászólásod olyan, mint a fing, jobb lett vona, ha benn marad.
Dobos Róbertd
2021-03-27 @ 14:44
Hülyére röhögtem magam, mármint a „verstől”.
moliere
2021-03-27 @ 14:46
Hogyan tudná egy fehér átélni egy néger szenvedéseit? Magyarként, lengyelként, szlovákként, litvánként el kell szegődni egy nyugati néger beosztottjának. Semmi különös más nem történt velük sem.
sunga
2021-03-27 @ 14:52
(A)mikor eljött a sárga kosztümkabát
Már megint nem akartam írni, ennek ellenére már megint itt ülök a gépnél.
Jókor reggel láttam már az új Aristo opuszt, végig is olvastam, no, mondok, eddig még senki sem szólt hozzá egy mukkot se’, de majd délután…, lesz itt nagy szópárbaj addigra oda-vissza!
Végezvén a délelőtti teendőkkel (közreműködés a nagytakarításban, miegymás – végülis vannak még prioritások), tehát most ideültem, erre mit látok? – szinte semmi komoly vita, csak három sovány megjegyzés – legalábbis amikor a géphez ültem!
Mindegy, végigolvastam nem csak a blog-posztot (tetszett, de ez nem új!), hanem az igen előzékenyen idetálalt magyar fordítást is. Néztem/hallgattam ugyan ama jeles napon élőben, eredetiben is, de bizony a négerül mondott szöveg (vers? – na ne túlozzunk!), szóval a szöveg felét sem értettem akkor ott a készülék előtt, azóta meg azt is nyomtalanul elfelejtettem (a sárga kosztümre viszont jól emlékeztem!).
Gyerünk, klikk a magyar fordításra (vagy magyar verzióra? – ezt majd egy nálam hivatottabb talán eldönti), ám mindjárt az első sornál elakadtam (és előrebocsátom, hogy ez az egész kis komment mindössze erről szól).
Tehát:
„Mikor feljön a nap, azt kérdezzük magunktól, hol lehet a fény e véget nem érő sötétségben?”
Mi vaaan? – éppen akkor kérdezzük magunktól, hogy hol lehet a fény, (a)mikor feljön a nap – dehát ennek így semmi értelme! Egészen addig kérdezgethetnénk, amíg sötét van (nekik pl. a Trump-korszak alatt), mintegy sürgetvén türelmetlen kérdéseinkkel a fény (f)eljövetelét, de amikor végre (f)eljött, amikor már világít (Biden szelleme), már mindent (át)láthatóvá tesz, amikor az addig sötét, kiismerhetetlen alakzatok végre megmutatják valós formájukat, nos éppen akkor kezdjük kérdezgetni, hogy hol a fény?!?
Nyomás az eredeti szöveghez, bár eddig nem sok jót hallottunk róla, de hátha most segít:
When day comes, we ask ourselves, where can we find light in this never-ending shade?
When day comes – Amikor eljő a nap ~ amikor itt az idő, kérdezgetjük magunkban, hol lelhetnénk meg fényt ebben a végtelen sötétségben?
Tehát nem amikor Feljő a nap, hanem amikor ELJŐ a (várva-várt) nap, amikor itt az idő…, stb. Ez mindjárt más!
Aztán a következő:
We’ve learned that quiet isn’t always peace,
Így szól a fordítás: Megtanultuk, hogy a szelídség sem mindig békés,
Az eredeti sor értelme viszont sokkal inkább ez: …a csend, a nyugalom nem feltétlen a béke jele.
…és így tovább, vég nélkül.
Miután nincs semmilyen észrevehető formai kötöttsége az eredeti szövegnek, a fordítónak nem kellett megküzdeni a szótagszámok, rímek, ritmusok és egyebek nehézségeivel, így nyugodtan koncentrálhatott volna az amerikai mondatok, szavak, kifejezések tényleges jelentésére, a mondandó (a kevés és nem túl világos mondandó) minél teljesebb átadására.
Nekem ennyi marad(t) meg a versből, nem több – meg esetleg még a sárga kosztümkabát…
☼
fran
2021-03-27 @ 15:06
Elolvastam a verset, ami összességében nem olyan rossz vers, mint amit itt előadtok. Én még Karafiáth Orsolya verset is olvastam, tehát felkészült vagyok a rettenetre. s még némi posztmodern irodalmat is olvastam, hallgattam az életemben. De vannak olyan részletek is, amit a kindegartenben kihúz a tanító néni, mert annyira közhelyes.
We all got tired, but we will tried. Tele van nyelvtani hibákkal, ami ugye a szabadversbe belefér. A vers tipikusan amerikai műfaj, leíró vers talán. De van benne egy érdekes mozzanat, ami figyelemre méltó, s csak akkor értjük a súlyosságát, ha ismerjük az elmondás körülményeit. Valami ilyesmi az utolsó mondat, el fogjuk érni, mármint amit megénekelt a költőnő: Ha elég bátrak vagyunk. 10 ezer katona által védve, s rettegve, hogy nehogy a nép túlzottan felkeljen. Ők már rég nem a bátrak hazájában élnek. De még bátrak szeretnének lenni.
Hogy mondta lókupec:nem vak ez a ló csak bátor. Amikor neki ment a falnak a lova.
csakafidesz
2021-03-27 @ 15:35
Karafiáth Orsolya valószínűleg jól fekszik az illetékes helyeken és nem a versei miatt lett kiemelkedő „költőnő”
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/wp-content/uploads/2013/08/orsi_tina-02228.jpg
fran
2021-03-27 @ 18:01
Karafiáth nem teljesen tehetségtelen költőnő, de azért mindig így választják ki az éppen futattott költőket, költőnőket. Nem szabad szikrázóan tehetségesnek lenniük mert akkor öntudatra ébredhetnek. Mindig tudniuk kell kinek köszönték sikerüket, ezt éreztetik is velük. Ezért lesznek tele mentális problémákkal. Egyetlenen sikerük, de kudarcuk sem az övék. Nem a szövegeik minőségén, személyiségük nagyszerűségén múlik. Ezért nézik mindig furcsállva a másik sikerét, de nem szólhatnak, addig, amíg nem bukik meg. Utána szabad pálya. Ezzel a módszerrel van felépítve a hálózat.
S a hálózat, amiről a cikk szól. Még csak nem is fordíthatod, hanem vagy megfelelő. Tehát nem a szakmaiság dönt, hanem valami más. Mi ezt eddig is tudtuk, de most már ki lett mondva.
Theo
2021-03-27 @ 20:05
Karafiath pont azert lett valasztva, mert mar eleve mentalis beteg volt. Ahogy emlekszem oneletirasara a szulei komcsik lehettek es mindketten alkoholistak. Vele nem torodott senki. Sebzett egyeniseg, manipulaciora kituno alany.
fran
2021-03-27 @ 21:13
Szerencsére nem az ELTE magyar bölcsész szakára jártam, de azért sejtem, hogy abban a közegben ahonnan Karafiáthot kiemelték nem ő volt az egyetlen szerencsétlen sorsú belpesti kommunista és alkoholista családból származó mérsékelt tehetségű költőpalánta.
csakafidesz
2021-03-30 @ 20:26
fran! Az ELTE-n anno elég sok zsidó diák tanult, de ezzel nincsen baj. A jeles irodalomtudósunk Szerb Antal is zsidó volt. Tehetséges zsidó költőnk is akadt, gondolok itt Radnótira elsősorban. Persze Kiss József is költő akart lenni, de csak rímfaragó lett akárcsak Romhányi a rímhányó.
Ki emlékszik ma Kiss József verseire? Hiába volt a Petőfi Társaság tagja azzal tehetséget nem adnak. Szenvedett is ilyen versikékkel:
„Hétszer tíz esztendő egy emberélet
Felét átalszod, felét elfecsérled.”
Hát igen, némelyik ember vagy alszik, vagy a kávéházakban fecsérli el az életét.. Van aki dolgozik, Arany János az MTA főtitkáraként nem ért rá az időt elfecsérelni..
Namond
2021-04-02 @ 02:23
csakafidesz 2021-03-30 @ 20:26
Gratulálok.
Karafiath fekvésétől, Kiss József költési nehézségeiig.
Naprózsa
2021-03-27 @ 15:08
Bár az angol nem erősségem, de az eredetiből az jött le, hogy ez afféle szabadvers, a liberális költők kedvence a következő okokból: nem kell ragaszkodni valami ritmushoz, rímekhez, versláb miegymás nem köti a szabad szellemet. Ez a hölgy pont olyan mint a modern építészetben az előző Aristo cikknél kitárgyalt Bauhaus, a modern festészet és összehegesztett drótokból összetekercselt modern szobrászat, vagyis a tehetségtelenek hírnév és pénzszerző foglalkozása.
Másik észrevételem, hogy azért ugye nem lesz bajuk a magyar fordítóknak, mert úgy tűnik a nevükből, hogy nemigazán négerek, és nem is transzok, meg nem is nők. Sőt fel is nőttek a gyerekkorukból.
Lehet hogy még a mi libsieink a cigány műfordítót sem fogják elég feketének találni. Mivel mi nem hemzsegünk néger honfitársakban, tán fel kéne kérni azt az „Add ide a dididet” nevű (nem erősségem a celebek hivatalos nevét megjegyeznem, bocsi) Magyarországra honosult lepedőbajnokot, aki amúgy tökéletesen azonos szellemi színvonalon áll mint ez az amcsi költőnő, bár ő sem bináris, dehát szegény ország örüljön ha kap valami négert, ne válogasson.
Viszont ahogy szokásom, rögtön rám tör egy ihlet a téma továbbterjesztéséhez, de most nem Aristonk mondandója kelti ezt bennem, hanem eme ifjú és zseniális költőnő, úgyhogy megírom a következő amerikai elnök beiktatásán várható verset:
Óá, oá, oá. Prüccc, prüccc, bebebebe
Így szól a transz gyereke:
Kinek anyja fekete,
Apja meg egy kecsege,
Új világunk jelese,
Költő lészen két évesen.
ENSZ-be járunk 16 évesen
S meghívtak két évesen,
Mérvadó lett nézetem
Hülyeség a négyzeten.
Hisz elnökünk gyerekesen,
Eltaknyol már mindenen.
Világunk már csendesen
Megy tébolyba rendesen,
Választás sem végzetes,
Szavaznak csak négerek.
Meg a bölcsis gyerekek:
Oá, oá, hehehe!
Nemed nincs, meg eszed sem,
Te vagy korunk gyereke.
Jöhet covid, s bármi ígéret,
Sok mani, alapjövedelem,
Ki termeli, nem érdekel,
Én minden sz..rt beveszek.
Nap virrad ránk fényesen,
Záloga Kamala nénike,
Vagyont elvesz, kit érdekel?
Rabszolga lesz életem,
De legalább énnekem
Térdelnek gaz fehérek.
Óá, oá, oá. Prüccc, prüccc, bebebe,
Anyám meg egy fekete,
Apám nőnek született,
Példaképnek neveltek,
Hisz immáron csak nekem
Maradt meg az ép eszem.
Én én még rímekre is tudtam figyelni….
csakafidesz
2021-03-27 @ 15:43
Naprózsa! Ennél már csak az lenne ütősebb, ha Fekete Pákó kirakná a pákóját az elnökválasztási ceremónián, majd az általa szabadalmaztatott pákó formájú csokifigurával megajándékozná az elnököt. Elmékszem anno a tévében egy talk showban elkezdte a pákó-formájú csokit osztogatni. Havas Henrik erre dühösen felpattant, hogy ez neki azt jelenti, hogy „kapja be”, és ezt kikéri magának. Majd kirobogott a stúdióból.
Theo
2021-03-27 @ 22:51
Tetszett a verse, jol szorakoztam tajta!:)
Hany perc alatt irta?
Naprózsa
2021-03-28 @ 00:44
Kb. húsz perc alatt, kedves Theo. De csak azért tartott ilyen sokáig, mert én nem magasrendű néger!!! vagyok, hanem csak egy alacsonyabbrendű fehér, aki ugatja az irodalmat. A költészet immár fekete „tudomány”, mint a mellékelt sárgakosztümös néger hölgy ábra mutatja.
khm
2021-03-30 @ 18:36
Azt hittem fordítás! 🙂
Meg ne sértődjön,mert nem szeretném. Az a „vers” (nem az Öné) háááát legalább is „érdekes”.
csakafidesz
2021-03-27 @ 15:53
Ennyit lehet megtudni erről a kislányról.
https://famouspeople.wiki/amanda-gorman/
Ennyi idős korban már ez is eredmény.
Amúgy a „vers”, khm. Jobb lett volna, ha vár egy kicsit mielőtt publikálja..
Galamb
2021-03-27 @ 18:53
A fekete bőrű emberek nem szeretik, ha niggerezik őket. Azt hiszem az nem lehet probléma értelmes, a történelmet ismerő ember számára felfogni, miért. Nálunk, itt Európa közepén, távol azoktól a történésektől, rögzült ennek az elnevezésnek egy azonos nyelvi gyökerű és hasonló hangzású helyi változata. A meghonosító őseinknek fogalma sem volt akkor, hogy milyen történelmi események kapcsolódnak vagy fognak majd kapcsolódni a szóhoz. Századok teltek el és számunkra is kinyílt a világ. Megismerhettük a tőlünk távol élő népek történelmét és gondolatvilágát. Az nyilván saját történelmünk meghamisítása lenne, ha visszamenőleg retusálnánk kultúránkból e szót, de mai tudásunk birtokában nagy áldozatot követelne tőlünk mellőzni és helyette a már meglévő szerecsen vagy fekete megjelölést használni a továbbiakban? Már csak azért is, mert mi sem örülnénk fordított szituációban, ha számunkra sértő kifejezéssel illetnének minket. Az esetleg direkt provokációról már nem is beszélek. Hogy a fenti cím nem ezek közé tartozik, csak reménykedni tudok…
Theo
2021-03-27 @ 20:12
Galamb, te hulye provokator vagy.
Igenis jogunk van a sajat szavainkat hasznalni. Azert valtoztassunk nyelvet mi itt, mert mas, valahol a fold tuloldalan helytelenul cselekedett? Ez az o dolguk, minket ne vonjanak bele.
Naprózsa
2021-03-28 @ 01:08
Kedves Galamb.
Megértjük, hogy önnek galamblelke lehet, ezért nem veszi észre, hogy itt nem a néger kifejezésről van egyáltalán szó sem itt, sem világméretben. Itt a fehér rassz egészének megalázása és tervezett kipusztítása zajlik. Akit a Magyarországon semmilyen negatív jelentéssel nem bíró néger kifejezés irritál, azt a szerecsen is dühíteni fogja. Annak még van is némi negatív zöngéje. De ha kincseimnek hívnák a négereket, azt is kikérnék maguknak, úgyhogy nem megyünk bele a játékukba. Aki magyarral beszél vagy pláne idejön hozzánk, az szépen tudomásul veszi, hogy mi így hívjuk őt, és ha nem tetszik, künn tágasabb.
Mikor mi megkapjuk a nagyorrú, a büdös fehér, goj, gringó, kafír, gádzso vagyis „barom” jelentésű szavakat sem rántunk halefet és nem térdeltetünk senkit, bár nem örülünk, de okos enged és tudomásul vesszük eme színesek kemény rasszizmusát. Nálunk például nincs is egy megvető szó a nem magyarra, nem európaira, mi még eléje tesszük a nem szót is, és nem is szokásunk megvetően lebarmozni rajtunk kívül minden más név tagjait kompletten.
Ha meg külföldre megyünk, akkor tudomásul vesszük, hogy csak vendégek vagyunk, és nem akarjuk átformálni, meg szavait betiltani az ott élőknek. Mégha mondjuk alacsonyrendű baromállatnak vagyis kafírnak hívnak is.
Úgyhogy marad fekete a kávé, a gyász színe, az éjszaka, meleg a pulóver, és buzi, aki buzi.
Galamb
2021-03-28 @ 16:25
Naprózsa, az ön válaszára reagálok, a másik hozzászóló stílusa egyértelműsíti a konstruktív párbeszéd lehetetlenségét. Én ezzel az érzékenységgel nem a most felfuttatott kampány apropóján találkoztam, hanem 25 évvel ezelőtt, amikor még a feketék sem tudták, hogy mi az a BLM. Sajnos az önök józan helyzetértékelését felülírja az indulat, amit a világ jelenlegi eseményei generálnak. Ne gondolja, hogy én nem látom, hogy kik és mire használják a feketéket és más társadalmi csoportokat, hogy a világot a saját elképzelésükre alakítsák. Viszont ez a különbség közöttünk, én érzékelem, hogy ők csak eszközök, önök meg nem. Az, hogy homokba dugjuk a fejünket nem egyenlő azzal, hogy értően és empatikusan látjuk a helyzetet.
A buzihoz meg annyit, ha Franco Zeffirelli jött volna ebédre hozzám, tudja, többek között a Názáreti Jézus és Rómeó és Júlia filmre álmodója, ön az én helyembe lebuzizta volna?
Ja, és még annyit, higgye el nekem, 99,9%, hogy a fenti cikk szerzője a hétköznapokban az én álláspontommal ért egyet, csak hát azzal nem lehet az önök féléket állandó tűzben tartani, ehhez kellenek ezek a túltolt írások. És egy ehhez fűződő jó tanács a végére: Legyen mindig szkeptikus egy újságíróval szemben, ügyvédek és jogászok vére csörgedezik bennük!
vorosful
2021-03-28 @ 17:32
Galamb,
„én érzékelem, hogy ők csak eszközök, önök meg nem.”
Jo, rendben van, de ha nem haragszik, elobb beszeljuk meg, haboru van-e vagy sem. (Nyitott kerdes – valaszoljon kedvere, odafigyelek, legfeljebb nem fogok egyeterteni.)
Ugyanis… tudja, Szergej, Ivan, Kolja, Oleg eszkozok voltak. (De mennyire, es milyen ocsmanyul kihasznalva!) De amikor – mindegy, kik – fegyverrel rankkuldtek oket, mersekeltem volna az empatiamat. Abban a pillanatban, amikor megsebesultek, vagy letettek a fegyvert – magikus modon ujra megjelent (volna) az empatiam.
Igy megy ez, bizony.
(Rengeteg orosz ismerek, es a tobbsegukkel igen joban vagyok. Es egyszer mar megirtam azt a gyonyoru tortenetet, amikor Szergej B. egy bulin odajott, es azt mondta: „en, mint orosz, szeretnek bocsanatot kerni toled 56-ert”. Elotte is baratok voltunk, ez vegkepp megpecsetelte; sajnos tizenot eve, fiatalon, rakban meghalt. Isten nyugosztalja.)
Ch d V
Naprózsa
2021-03-28 @ 19:15
Téved, Galamb úrhölgy. A négerek nem eszközök. Felnőtt, döntésjogú állampolgárok, és zömükben nagyon is élvezik a fehér ember elleni sorozatos támadásokat, a matematika, művészet, irodalom lepocskondiázását, szobraink ledöntögetését, és találmányaink maguknak való hazudását.
Miért kellene őket felmenteni? Miért tolják ránk a felelősséget mindenben és 100%-ban? Akárcsak Ön is.
Mindenkit anya szült, mindenki két kézzel és két lábbal rendelkezik, akkor egyforma a felelősségünk is. A saját országunkban pedig úgy beszélünk, ahogy mi akarunk, ebbe nincs senki idegennek beleszólása. S ha tudom, hogy Franco Zeffirrelli buzi, és ezzel kérkedett volna, sőt előjogokat követelt volna, akkor simán lebuzizom, de meg se hívom. A buzik a mai viselkedésükkel ugyanúgy ránk kenik a felelősséget, tőlünk követelnek gyereket, óvodásoktól kezdve új áldozatokat, tiszteletet azért mert nem bírnak ellenállni gusztustalan szexualitásuknak. Hát akkor viseljék is el ha nyíltan kimondjuk, hogy micsodák a magyar nyelv szerint. Ők sem áldozatok, ők is teljes felelősségű állampolgárok.
Már korábban is kifejtettem, hogy piszkosul unom, hogy minden lusta, debil, kretén, fajtalankodó, bűnöző, segélyen vagy politikusi fizetésünkből élősködő, iskolaréme, muzulmán álmenekült, büfészakot és nyugati foximaxit végzett újkommunista felforgató, áldiplomás álértelmiségi, börtönért pénzt követelő gyilkos és a köztörvényes pszichopata Soros és elit cimborái és bűnöző jogászmaffiái mindenért ránk, a normális, dolgozó, heteró, családszerető fehéremberre akarják kenni a felelősséget, és még tiszteletet is várnak tőlünk. Hát egy nagy Lóhadházyt!
Bízom benne, hogy rövidesen elszakad a cérna, és a visszalendülő inga jól megüti a normalitás ellenségeit és felbujtóikat.
csakafidesz
2021-03-28 @ 19:49
Naprózsa! Van annak valami diszkrét bája, hogy a rendőrség feloszlatását kéri a BLM, hogy még gyorsabban lehessen kipakolni a Macy’s áruházakat..
Klárika
2021-04-06 @ 20:53
” hogy kik és mire használják a feketéket és más társadalmi csoportokat, hogy a világot a saját elképzelésükre alakítsák. ”
Így van, Galamb olvtárs, de Naprózsának is teljes igaza van. Az is, hogy ök is tudhatnák ugyanezt s mégis hagyják magikkal csináltatni avagy egyenesen szívesen vesznek részt „megeszközítésükben”. Nem a háttér jön elöre eröszakolni, gázolni és robbantani, rabolni, hanem az elkámpicsorított szegény kis négerke, szerecsenke, arabocska, teljes tudatában annak, hogy rosszat csinál, kárt okoz, bünt követ el.
Franco Zeffirelli pedig filmeket csinált nem parádézott csupaszon a buzifelvonulásokon. Ha jól emlékszem, Rómeó és Júlia nem LMBTQ-skodnak a filmjében, hanem a két alapnem egymáshoz vonzódását élik meg. Annak egyszínü, klánhovatartozás miatti tiltását.
„Önünk” meg empatikusan ítéli meg az elöállított helyzetet, hogyan is másképp? Amint egyéb áldozattá válást a mai napig is. Libsi találmány az empátia tagadása, és a jogszolgáltatásnak is „érzékenyített” alkalmazása. Miben áll ez az érzékenyítés, ha nincs köze az egyoldalú empátiához?
A steril, a demokratikus kétfélemérték alkalmazásának elfogadtatása a célja.
Ennek ül fel „önünk”, miközben hibázik ha nem tetszik? Ha annak elkövetöi ellen fordul? Az elkövetö a látható, nem a mozgatója.
Hiányozna az empátia minden bünözöcskéjük részéröl?
Namond
2021-03-30 @ 00:58
Galamb 2021-03-27 @ 18:53
„A fekete bőrű emberek nem szeretik, ha niggerezik őket.”?????
Ez képmutatás.
Egymás között niggerezik egymást és saját magukat.
Ők pedig már csak tudják, hogy mi a közösségük neve.
Egybként meg sokkal hasznosabb lenne, ha történelmi távlatokban, a muszlim világot – még 1920-30 körül is – néger rabszolgákkal ellátó arab rabszolga vadászokkal és kereskedőkkel foglalkozna. (Na meg manapság is.)
Tapeino
2021-03-27 @ 19:41
Bari Károlyt én is ismerem, nem most kezdte (a megosztást..), de vajon magyarra vagy lovárira fordítja a halhatatlan és fénylő magasságokból érkező ifjú, de mégis sokat megélt néger költő(NŐ?) versét?
khm
2021-03-30 @ 18:41
Szintén cigányok által beszélt nyelv a beás nyelv, ami Magyarországon a másik, elterjedt cigány nyelv a romani nyelv lovári dialektusa mellett. A beás azonban egy archaikus román nyelvjárás….
Szóval?
khm
2021-03-30 @ 18:44
Az európai cigány nyelv, a romani az idők során bizonyos szempontból hasonult a Balkán-félszigeten beszélt többi nyelvhez, így a balkáni nyelvi unió (balkáni nyelvszövetség) tagjává vált. A csoport többi tagja:
albán nyelv
görög nyelv
keleti újlatin nyelvek (román, aromán, isztroromán)
délszláv nyelvek (bolgár, macedón, szerb, horvát)
csakafidesz
2021-03-30 @ 20:33
Sem önálló nyelvük, sem írásbeliségük nem volt. Az afrikai törzsek szintjén állnak a saját maguk teremtette civilizáltságukban. Mindenhol csak a környeztük révén emelkedtek ennél följebb. De a pofájuk nagyobb, mint a kulturáltságuk. Menjél el egy cigánytelepre és nézd meg hányan nyesik le a gazt és hordják el a szemetet a saját házuk körül..
Theo
2021-04-02 @ 23:56
Egy kerítést sem képesek húzni a házuk köré, pedig azt olcsón meg lehetne oldani.
Bagir
2021-04-11 @ 15:53
A kerítééééést?? Ha van is eltüzelik
Gijutsushi
2021-03-27 @ 22:20
Elolvastam magyarul és angolul… Mr. Bean jutott eszembe, amikor a „Whistler anyja” c. képet értékeli. A vers hosszú. Sajnos, 4-5-ször hosszabb a kelleténél. 50-60-szor fordul elő a „We” személyes névmás (beleértve az „our” és „us” alakokat). A teljes szókincs általános iskolai szintű, mondhatni, primitív. Ez nő a költészet Greta Thunberg-je, azaz egy tehetség és érdemek nélküli senki.
Sipi
2021-03-27 @ 23:04
Az nem jutott eszébe még valakinek, hogy ha a vers olyan nagyon jó akkor magától a verstől olyan katarzisba kerül a leendő fordító, hogy átérzi a költő eredeti lelkiállapotát és ettől fogja tudni jól lefordítani? Ha viszont a vers nem képes az unalmon kívül más érzést kiváltani akkor tényleg csak a fordító bőrszínén lehet rugózni.
Naprózsa
2021-03-28 @ 01:17
Ja-ja. Legjobbjaink Aranytól bárkiig csak lelkesedésből és ingyen fordítottak minőségi szövegeket, de abban is biztosak lehetünk, hogy igazi költő bárkinek a lelkiállapotát képes átérezni, csak lebegjen előtte elég lóvé munkadíj.
De, hogy fordítva, eme költészeti néger világkincs is tudna bármilyen verset lefordítani, hát abban erősen kételkedünk. Sztem neki még csillió dollárokért se menne.
csakafidesz
2021-03-30 @ 01:49
Várjál kérlek, mert a műfordító nem azonos a tolmáccsal vagy az idegennyelvű levelezővel. Igaz a tolmács is megízzad, ha valaki azt mondja, hogy „nem most jött le a falvédőről”. Franciául ezt úgy adják vissza, hogy „nem a reggeli harmattal érkezett”. Ilyesmit máskép kell fordítani. Ezeregy szólásmondás van ami megállítja a fordítást. Az a legjobb, ha a magasragú vendég is tud valamit a másik nyelven, ráadásul kerüli az ilyen nem hivatalos szóhasználatot. Nincsen a Földön olyan aki vissza tudja adni más nyelven ennek a hangulatát: „Ég a napmelegtől a kopár szik sarja, tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta.”
vorosful
2021-03-28 @ 06:41
Sipi
(viszki utan, de megkockaztatom… 🙂 )
A muforditashoz sem ertek, miert ne mondanam meg hat arrol is a tutit?
„olyan katarzisba kerül a leendő fordító, hogy átérzi a költő eredeti lelkiállapotát és ettől fogja tudni jól lefordítani?”
A katarzis, mint a vers leforditasara indito ok, fontos persze, de keves. Kell hozza kultura, beleerzes, es batorsag, azaz egy – ha tetszik, ideologiai – dontes, tartalmat vagy ertelmet akarok-e forditani. (Ismert vita a magyar muforditas aranykorabol, a XX. szazad elejerol.)
En – mint laikus olvaso – mindig batorsag-parti voltam: nemi tulzassal, nem nagyon banom, ha egy komplett bekezdesben alig marad ket szo az eredetibol – ha nekem ugyanazt fejezi ki, mint az eredeti anyanyelvi olvasojanak. (Igen, tudom, ez nagyon veszelyes osveny, de ha igazan jol csinaljak, ezt szeretem.)
Konkret peldak. Ismert vicc: „Jerevani radiotol megkerdezik: igaz, hogy Moszkvaban az utcan Mercedeseket osztogatnak? Valasz: a hir igaz, csak nem Moszkvaban, hanem Leningradban, nem Mercedeseket, hanem Volgakat, es nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.”
Forditsa le angolra. Azonnal vilagos, hogy a vicc torzse teljesen masodlagos, a vicc a poenen, az osztogatnak/fosztogatnak hasonlo hangalakjan, de teljesen ellentetes jelentesen alapul. A vilagon semmi mas nem fontos. Namost, az osztogatnak/fosztogatnak-ra nem talal parhuzamot az angolban. Akkor mihez kezd?
Az egyetlen, amire koncentral, a lenyeg, a vicc csattanoja, a hasonlo hangalak, teljesen eltero ertelemmel. A tobbi resznel csak az a lenyeg, hogy a drasztikus szembeallitasok megmaradjanak, de ugy, hogy ne rontsak le a poen csattanasat. Ha erre koncentral, es futyul a vicc tovabbi reszleteire, kis gondolkodas utan talal egy megfelelo szopart, es eljut a megoldashoz (ami, az eredeti poenhez hasonloan, a legeslegutolso szoban csattan):
„Is it true, that on the streets of Moscow nuns in white robes are playing the lute? – It’s true, but not in Moscow, but in Leningrad, not nuns in white robes, but soldiers in army fatigues, and they are not playing the lute – they are looting”.
(Ha nem tud angolul, elnezest.)
Vagy itt ez a halhatatlan giccs, a „Gyere Bodri kutyam”. Ha angolra forditja, ereztetni kell, milyen butuska kozegbol jon. Minimum egy szoval raereztetni az olvasot. Adott esetben egy leiterjakabbal (szedd a satorfadat -> pick up your tent-wood). A figyelmes, erzekeny olvaso ebbol tudja, merre hany ora.
„Gyere Bodri kutyam, szedd a satorfadat,
Megcsaltak bennunket, teged es gazdadat,
Teged bottal vertek, engem kacagassal
Gyere Bodri kutyam, megleszunk egymassal.”
„Come on my dog Bodri, pick up now your tent-wood,
She treated us badly, worse than any man could.
You were beaten with stick, she mocked me with laughter
Come on my dog Bodri, my sole friend hereafter.”
(Es hala a rimeknek es ritmusnak, tokeletesen enekelheto az eredetire.)
Ch d V
csakafidesz
2021-03-30 @ 01:39
Vörösfül. A műfordítás lényege a ferdítés. Sehogy sem lehet lefordítani a verseket, különösen a magyar verseket.
Lírai ez a két József Attila sor:
„Lehunyja kék szemét az ég, lehunyja sok szemét a ház” A kék szemre még van szó, de az ablakot más nyelveken nem tekintik a ház szemének.
vorosful
2021-03-30 @ 05:45
csakafidesz,
„A műfordítás lényege a ferdítés.”
Igy is lehet mondani. A „guzsba kotve tancolni” nekem kicsit empatikusabban hangzik. (Persze ha valaki azt akarja, lehet a ru’zsba ko:pve vihancolni is rajta.)
Ha tenyleg erdekli, ajanlom figyelmebe az „In Quest of the Miracle Stag” cimu, Magyarorszagon is megjelent es hozzaferheto kotetet. Magyar versek angol forditasai, Ady, Arany, Berzsenyi, Faludi, Tompa, Kosztolanyi, Tinodi… igen szeles a skala. Es van koztuk sok, ami tobb, mint joravalo, tiszteletremelto probalkozas.
Nem fogja megbanni. (Disclaimer: sajnos a csupa feher kolto verseit csupa feher ember forditotta, de nem lehet minden tokeletes.)
Ch d V
Namond
2021-03-30 @ 10:58
Igyekezzünk pontosan fogalmazni.
„A kék szemre még van szó, de az ablakot más nyelveken nem tekintik a ház szemének.”
Nyelvekben?
Nem más kultúrákban?
Nem a kultúra tükrözi a világlátást? A tárgyak és események humanizálását és a személyek dehumanizálását, a közösségi célokat?
vorosful
2021-03-30 @ 13:47
Uzlettars,
rendben, Onnek is jar egy „I stand corrected” 🙂
Persze normalis korulmenyek kozott a ketto osszefugg: a nyelv a kultura tukre (is) es kicsit talan meg forditva is igaz.
De termeszetesen fontos dologra mutatott ra.
Ch d V
khm
2021-03-30 @ 18:49
Tisztelt Vörösfül!
Ha jól emlékszem Karinthy fordította le Ady egyik versét németre,azután pedig vissza magyarra. Katasztrofális végeredménnyel. 🙂
vorosful
2021-03-30 @ 23:54
khm,
„Ha jól emlékszem Karinthy fordította le Ady egyik versét németre,azután pedig vissza magyarra. Katasztrofális végeredménnyel.”
Ott persze kodolva volt a katasztrofalis vegeredmeny, hiszen parodianak irta, a muforditas parodiajanak. Felejthetetlen, annyira, hogy juszt se nezek utana, emlekezetbol irom az eredetit es a vegeredmenyt:
Ady:
„Jottem a Gangesz partjan
Hol almodoztam a deli veron
A szivem egy nagy harangvirag
S finom remegesek, az erom.”
Es a ketszeri ide-ode forditas utan a (nemetre, magyarra, ujra nemetre, ismet magyarra) a diadalmas vegeredmeny:
„A Herz-fele szalamiban
sokkal surubb a so
mint mas hasonlo termekekben
hidd el, o nyajas olvaso.”
🙂
Ch d V
Namond
2021-03-31 @ 02:33
vorosful 2021-03-30 @ 13:47
Chevalier,
Egy huszár azért hord mentét és szablyát, mert az huszársága önkifejezésének elengedhetetlen eszköze.
De igaza van, ha egy gyermeket rendszeresen huszárnak öltöztetnek, ha vágyik rá, huszárrá válhat.
Persze a huszárkapitánynak öltözött sipista, csak a párbajt akarja elkerülni.
csakafidesz
2021-03-31 @ 02:46
Rohadtul utálom a Namond nevű kétszínű rágcsálót, de a nyelv tulajdonkép fogalmakat tükröz. A szemantika (=jelentéstan) foglalkozik a fogalmakkal és a fogalmak terjedelmével. Ez pedig a fogalmi gondolkodásunk szerinti szóalkotást jelenti és nem minden kultúrában azonosak a fogalmak egy-egy tárgyra vonatkozóan. Az ablak azért „szeme” a háznak, mert kilátunk rajta, bár ezt nem minden kultúrában gondolják így.
Namond
2021-04-01 @ 00:43
?
?,?
?
Pilotlight
2021-04-01 @ 22:48
Kínában, Hohhotban található a Hun kultúra múzeuma ahol látni lehet az ősi (időszámításunk előtti) Hun koronázási ékszereket. A Hun korona tetején bizony egy Turul madár van. Továbbá a csodaszarvashoz kisértetiesen hasonlító faragványokat is lehet ott találni.
Azt, hogy a kengyelt a mi őseink találták fel nem én mondom hanem a kínaiak.
Namond
2021-04-02 @ 06:03
Pilotlight 2021-04-01 @ 22:48
Kérdéses is, hogy a Szent Korona keresztje helyén mi volt eredetileg.
Minthogy a koronánk elemei anyagvizsgálatáról és anyagának származási helyéről sem igen olvastam és hallottam.
A kengyel;
kínaiul, dèng
mongolul, дөрөө (döröö)
baskírul, өҙәңге (öðäñge)
azeriül, üzəngi
kazahul, үзеңгі (üzeñgi)
kirgizül, үзөңгү (üzöñgü)
tatár: өзәңге (özäñge)
albánul, yzengji
törökül, üzengi
ujgurul, üzengge
Viszont,
csehül, třmen
litvánul, kilpa
lengyelül, pocięgiel és lettül, pacēlājs (emelő, tartó)
katalánul, estrep
spanyolul, estribo
angolul, stirrup
Oroszul, belaruszul, bolgárul sztrema, sztrémja
szlovákul, szlovénül, szerbül strmen, sztreme, sztremen
perzsául, rakab
tádzsikul, рикоб (rikob)
arabul, رِكَاب hn (rikāb)
grúzul, avzanda
és láss csodát,
kurd nyelven çengel.
Megjegyzem, nem Ön, a kínaiak talán tévednek.
Indiából ie. 200 körülről ismeretes lovasábrázolás, szíj kengyellel.
csakafidesz
2021-04-02 @ 13:51
Namond rágcsáló választ talál a Wikin. https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Korona
Abban mindenki egyetért, hogy a korona két részből lett összerakva és a kereszt csak később került rá.
Egyes források szerint Örményországban készült és nem koronának, hanem szentségtartónak. Később erőszakolták meg alsó résszel és kereszttel.
Namond
2021-04-02 @ 16:53
csakafidesz 2021-04-02 @ 13:51
Kutyuka,
Nem volt kérdésem. Tehát nem keresek választ.
De neked, mint ELTE végzett filosznak és bölcsesség ellen védett munkásőrnek tudnod kéne;
Koronát az ázsiai szkíta kultúra örökösei hordtak, míg Európában és Kis Ázsiában a görög-római kultúra uralkodói diadémot (főkötőt) hordtak, mint a keleti nők.
Na és persze talán érdemes lenne ezt fejtegetned filoszként, már ha ismereteid és képességeid lehetővé teszik.
Talán, mint technika történésznek, meg kellene maradnod a római cement talányánál.
Mi az, hogy „Egyes források”?
Jól vagy Öregem? Nem innál valami bátorítót?
Te szép eszű!
Mi következik abból amit írtam, ha összetesszük azzal az „Egyes források”-al?
Nem az, hogy a Szent Korona egyes részei különböző helyeken és időben készültek?
csakafidesz
2021-04-02 @ 22:04
Te patkány! A Bölcsészkaron nem voltak munkásőrök Ott még a professzorok közt sem volt olyan aki a katonaságnál alkalmas minősítést kapott volna. Főkép lányok voltak, vannak, és hála a Teremtőnek kb. 60% lány jár, járt oda, csak 40% fiú. Van tehát választék.
🙂
Ez a legjobb dolog a bölcsészkaron..
Theo
2021-04-03 @ 00:23
Nem csoda, a kurdok rokonaink (voltak).
Namond
2021-04-03 @ 02:48
csakafidesz 2021-04-02 @ 22:04
Történelmileg megvilágosodtam.
Idáig azt hittem a munkásőrséghez, afféle segédszolgálathoz, csak a megbízhatóságot igazoló párttagsági könyv kellett, nem gondoltam katonai alkalmasságra.
Nem jártál hiába a filoszképzőbe, igaz bölcs nem lettél, de a lányok körüli szimatolást jól kitanultad.
Namond
2021-04-03 @ 03:44
Theo 2021-04-03 @ 00:23
Az őseik egy része, az őseink egy részének.
Érdekességül a perzsa gurd szó, hőst jelent., míg az oszét kuyrd szó, vassal foglalkozó kovácsot.
Namond
2021-04-25 @ 18:04
Kengyel kiegészítés
Hindi
कुंडा /kunda/ – kötélvéghorog
अनुवाद /anuvád/ – átfordító
रकाब /rakáb/
Perzsául
fellépő /rekáb/ رکاب
vorosful
2021-03-28 @ 15:54
Ha mar nyelv, erdemes ranezni a Mandin Csernai Mihaly veretes nyilatkozatara:
https://mandiner.hu/cikk/20210327_szfe_egyetemfoglalas_gulyas_marton_csernai_mihaly_partizan
A tartalom se kutya (ha jol ertem, abbol van a kalamajka, hogy az egyetemfoglalast elore eltervezo kolomposok elfelejtettek tajekoztatni a tobbi diakot, min es hogyan fognak teljesen spontanul felhaborodni egy honap mulva), de engem leginkabb Csernai, „a kultura napszamosa” ekes magyarsaga buvolt el. A szoveg tele van tuzdelve nyelvi szepsegekkel, de a palma ketsegkivul eze:
„Úgy érzem, mint az ügy érintettje, muszáj vagyok reagálni a Freeszfe és a Partizán közössége között a napokban kialakult konfliktusra.”
„muszaj vagyok reagalni” (legalabb nem „muszaly”, ez is valami, aki a kicsit nem becsuli…) – na, szoval ez kulturank leendo letetemenyesetol nem semmi. De nem lep meg: nyilvan az a Honnanszalasztottak Fullajtar Andrea a tanara, akinek olyan felemelo patosszal sikerult kibetuznie egy tabletrol a Nemzeti Dalt.
Rohadt Covid, hogy nem utazhatok nyugodtan haza – eskuszom, minden estemet libsi-vezette szinhazakban toltenem, ugy ki vagyok ehezve egy kis valodi kulturara.
De igy csak a meszet nyalom.
Ch d V
khm
2021-03-28 @ 19:54
Hosszú fülem,rövid farkam
Szaladj gyorsan szőrös talpam… Ne nyúl,ne!
(légvédelmi „tüzsérek”) hozzászólásai a cinege ebtárs kölkének a kantinbeli „kiképzéséről”
khm
2021-03-28 @ 20:04
Hosszú fülem,rövid farkam
Veri kommanyndós duma tengerész gyalogságnál.
Klárika
2021-03-28 @ 17:30
„Friss Kritika Nagy Gyerekirodalom” nevü oldalon találtam fel e szerzemény magyar fordítását. Frissen le is adom, mit értettem meg belöle.
Hát igen, változnak az idök, mindigis változtak,
Fekete és Zöld vékony gyereklányok kertészkednek
E Föld szellemi sivatagában. Benne, ott, a homokban követelnek.
Ne kaktusz nöjön, nöjön a demokrácia.
meg az édes szölö és a fügefa! Azokból épüljenek a hidak, nem kellenek a Fügefafegyverek.
A füge kell az éhezöknek, attól ébred az igazság, ez az ösvény a hegyen. Fel.
A sok cukortól gyengül ám a látás, a bélflóra elvetemül, de nem ijedünk meg, sz.runk a régire, jöjjön az amerikai ádáz jóindulat!
E lányok félnek a fogantatástól, ha abból nem demokrácia szület vagy amerikai történelem. Melynek jóindulatúan ádáznak kell lennie! Az is vala, de katasztrófa lett belöle.
Nem kell a katasztrófa sem, süvöltik fekete és zöld, vékony lányok!
Nix megfutamodás, megfélemlítés, megállítás, tétlenség de bénultság sem. A jövö kell! Ádázul.
Mely nem jön el Zöld+Fekete vékony lányok hozzáértése nélkül. Kegyelem, erö és jog, abból készül a szeretet. Ízletesebb feltét az igazi demokrácia pizzájára. Új idök parancsa új idök kontárjainak.
Halljátok, bronz mellkasú vezetöi az arany Nyugatnak! Következzenek a bronz mellkasú Fekete Zöld vékony lányok, ök szülik a demokráciát, valszeg szüzmegtermékenyítés után.
Azután felkelnek, meggyógyulnak de kinek fognak kelleni? hacsak nem a bronzzá lett Demokráciának.
Ne feledjük, „nagy kiáltást” engedett ki a jövöbe látó, vakító díszítésü, vörös-sárga-fekete bábú a bronzmelléböl. Totth Benedek emberfeletti igyekezetének és a magyar nyelv sajátságainak köszönhetöen csinált mesteri halandzsát egy választási humbugbeszédböl.
Gorman kisasszony tehát nem állt ott megfürödve. Idézem: „The Hill We Climb címü vers amitöl kis túlzással felrobbant az internet.” Nem is lenne csoda, ha az irodalomtörténet is felrobbanna e versnek nevezett, bronzmellböl származó teljesítménytöl. Még prózának is csapnivaló.
Íme, Amanda Gorman kisasszony a legfiatalabb amelnöki költö, a legrövidebb kotlás után, régebbröl származó kotlósabb tojásokból.
csakafidesz
2021-03-28 @ 20:02
Éljen ez a dollárt költő, legyen tele a zsebe! Az elnöknek oly kedves ő, neki dollár esik le.. Seggem versével törlöm, de utol mégsem érhetem. Minden fehér térdeljen le, éljen aki fekete.
Naprózsa
2021-03-29 @ 01:09
Ez már egy sokkal értelmesebb vers, kedves Csakafidesz. Van ritmusa, rímje is és értelme, szellemes. Tetszett.
Persze a fehér költészet nem költészet manapság, ahogy a matematika sem tudomány. Tudomány viszont, hogyan raboljunk ki üzleteket, vagy térdeltessünk fehér focistákat és forma 1-es pilótákat…
csakafidesz
2021-03-29 @ 03:36
Egy Arany János verssor zsongott a fejemben:
„Légy, ha birsz, te „világ-költő!”
Rázd fel a rest nyugatot:
Nekem áldott az a bölcső,
Mely magyarrá ringatott;
Onnan kezdve, ezer szállal
Köt hazámhoz tartalék:
Puszta elvont ideállal
Inkább nem is dallanék.”
sunga
2021-03-28 @ 22:58
Miután már elég késő van, előjöhet a 18-as karikás téma is (na nem a direkt szex…).
A Clara által (is) említett Könyvesmagazin site-on az alábbi izgalmas, ill. a jövőt tekintve eléggé borúlátó friss cikket (is) olvashatjuk:
Húsz éven belül a férfiak többsége meddő lesz?
https://konyvesmagazin.hu/friss/meddoseg_ferfiak.html
„Egy kutatás szerint 2045-re a férfiak többségének örökítőanyaga már nem lesz alkalmas arra, hogy abból utódok szülessenek.
Egy New York-i professzor arra jutott, hogy az elmúlt 40 évben NYUGATON a férfiak spermiumszáma a felére csökkent. Az endokrin rendszer hormontemelő képességét ugyanis csökkenthetik a levegőben lévő ftalátok, amelyek mindenütt, a csomagolóanyagoktól kezdve az élelmiszereken, ruhákon át a műszaki cikkekig megtalálhatók, és lassú párolgással szabadulnak fel. Mértéke a professzor kutatásai alapján összefüggést mutat az újszülött fiúk péniszének méretével is.”
[A cikk folytatódik az említett linken.]
Lehet, hogy (ha a cikkben említett vészjóslás egy kicsit is igaz lesz), 20-25 év múlva ez az egész néger-nemnéger vita teljesen értelmetlenné válik, mert – mondjuk – azt fogják vadászni a nők (vagy az egészségügy?, vagy a hatóság?), hogy ki alkalmas még egy kiadós kis… „szaporításra”?!
☼
Medvefütty
2021-03-28 @ 23:02
Artistó, majd arról is rittyents valamit, hogy a főni haverja, a szultán kilépett az isztambuli egyezményből!
csakafidesz
2021-03-29 @ 01:15
Takarodjál az oldalunkról a 444-re!
csakafidesz
2021-03-29 @ 01:12
„Aztán egy Victor Obiols nevezetű ember következett, aki feltehetően katalánra akarta lefordítani a jeles alkotást. Aztán ő is ment a levesbe ugyanazzal az indokkal: nem eléggé néger. Mondjuk ő azért hozzátette, hogy akkor nem fordíthatná a Homéroszt sem, mert például nem is görög, Shakespeare-t sem, mert nem angol.”
——————————————————————————————————
Ki is írta a Tamás bátya kunyhóját?
Ja, igen. Harriet Elizabeth Beecher Stowe írónő. Milyen volt a bőrszíne. Fehér volt. Hát, hát. Hogyan is írhat ilyesmit egy fehér ember lánya?
Klárika
2021-03-29 @ 01:29
Apropo, „Minden fehér térdeljen le,”.
Ezen már rég túl vannak a németországi színes kisebbségek, mint a muszlimok is. Nagyvonalúbbak. A Junge Freiheit lap on-line kiadásában olvasom, hogy Berlinben (hozzánk közelebb van…) összehívták az „Expert*innenkommission zu antimuslimischem Rassismus“ nevü bizottságot.
[E bizottságnak egyik oszlopos tagja a Mohamad Hajjaj névre hallgat.]
Mindenikük muszlim eredetü is. Tehát garantáltan a teljes tárgyilagosság (és jogállamiság) elvárható az eljárásaik tekintetében.
Magas nívón megbeszélték Németo.-ban „Az Integráció Nemzeti Terve” címü gyöngyszemtervezetet is. (ilyenkor, persze, van nemzet és nemzeti). Szerzöje Alice Hasters, valószínü szinesbörü is az egyetlen leközölt fénykép után. Német apa s amerikai mama gyereke, aki szerint csakis a belhoni német lakósságnak kell integrálódnia, hiszen minden fehér ember „per se” rasszista.
Arról is értesít ez a rasszistakért aggódó „fehér cikk”, hogy a „Critical Race Theory“ nevü muszlim szervezet (amelynek több tagja máris politikai kulcspozíciókat foglal el) tagjai hallani sem akarnak valamelyes integrációjukról, az szemét dolog lenne, jelentette ki a tv-ben egy másik Mohamed (: „„Integration ist Müll“,). Integrálódjanak a hazai németek! Hiszen minden fehér ember „per se” rasszista, valamint teljesen erkölcstelen újszülöttként jön a világra. (erkölcstelen fehér újszülöttek!! talán érdemes lenne megjegyezni a rasszizmus elleniek fejlödöben levö kánonját, mielött még a hazai momentum, a gyerekügyi specialista, tovább fejlesztené.).
Az öszi választások után egy rasszizmus elleni minisztérium létrehozásában reménykednek, amely megszervezné és végrehajtaná a német lakósság kigyógyítását az antimuszlimságból. A bennszülött németek integrálását az ovódák, iskolák, a rendörség, a hadsereg s a bíróságok kereteiben képzelik el.
Továbbá kvóták által a szolgálatoknál és a gazdaságban. Aki pedig az államnál vagy nagyobb vállalatnál vállal állást azt kötelezni lehetne a „„Diversity“-Trainings” (?) elvégzésére amint az a Jusában példaértékü gyakorlat.
A mérgezö „férfiasság” vagy férfilét (Männlichkeit”) borzalmasságáról sem szabad mindeközben megfeledkezni, izgulnak a feministák! Hiszen a konzervativjaik ( a konz. férfiak) mind „Anarch”-okká (?) mutálnak, az mi a munkahelyeken csakis egy tragikomikus szerepet, állapotot(?) eredményezhet (szószerinti fordítás). Tehát párhuzamos idöben velük is el kell bánni. Öket a munkáért jelentkezéskor, meg a média segítségével engedelmes alázkodókká kell átnevelni; valamint az Az Integráció Nemzeti Tervében és az ENSZ migrácios paktusában is elöirányzott, a bevándorlást kizárólag elönyös folyamatnak KELL taksálni.
Szomorúan sorolja fel ez a „síránkozó fehér” cikk hogy mi a való helyzet: hogy a rendörségi kimutatások szerint a bünözö „külföldiek” háromszorosan tesznek túl a hazaiakon, a menedékkérök ötszörösen, az említésre sem méltó. Hogy városrészeket uralnak a bünözö klánjaik, széljegyzetre sem érdemes. Kit érdekel hogy a bevándorlók majdnem fele, hivatalos jelentés szerint, nem képes az ország nyelvét megtanulni!
Oda se neki! Hiszen a lényeg, az ország valós rákfenéje, Alice Hasters szerint abban áll, hogy a rasszizmus dühöng !!
csakafidesz
2021-03-29 @ 03:27
Nyilvánvaló dolog, hogy a fehér ember eleve rasszista, már úgy születik. Sajnálatosan én magam is fehér vagyok és kékszemű, de ezért nem fogok kútba ugrani. Ellenkezőleg. Büszkén hirdetem, hogy a az európai fehér faj teremtette meg a legmagasabb civilizációt a Földön.
Klárika
2021-03-29 @ 20:00
Teljesen mindegy, hogy mit mondunk vagy hirdetünk az iszlám képviselöinek. Allah a teremtö, mindenek ura, és ö az aki megengedte a fehér fajnak a civillizáció létrehozását. Meg ö az aki rábírja a honosokat, hogy eltartsák a bevándorlókat: ezért nem tartoznak a hazaiaknak semmiféle köszönettel. Velük szemben nincs érvelés, mindenkit és mindent Allah teremtett vagy engedett meg vagy segített hozzá. Ö a kezdet és a vég és az is ami a kettö között van. Az ö híveinek kell a világ urává lenniük, hogy méltóképp képviseltessék e földön, ami szintén az övé. Mi is itt csak az ö irgalmából létezünk és lakhatunk, a ránk jellemzö szégyentelen hálátlanság közepette, erkölcstelennek születve.
Csakafidesznek nem kell a kútba ugrania, dehogyis, csak az igazi teremtöt szolgálnia. Avagy a kútbaugrás felöl is A. határoz, amikor annak eljön az ideje.
Emiatt is szükséges az európaiak integrációja, semmi esetre sem fordítva. Miért dönthetnének afelöl amihez A. jóvoltából jutottak hozzá?, megkerülve az ö igazi híveit?
Ez a felfogás aminek a szellemiségében felnönek és ez az erö ami összetartja öket. Hasonlóan a másik egyistenhívö népességhez.
A keresztyének lemondtak erröl az eröröl, eltávolították a világukból, abban a hitben, hogy Istenhez hasonlóak és ök teremthetik, vagy alakíthatják a világot. Meg is van az eredménye, a repülök mellé vírusokat is „tudnak”, meg oltásokat is; se eleje se hossza a kreativitásuknak. De majd vége, talán, ha arról maguk gondoskodnak.
csakafidesz
2021-03-31 @ 02:56
Allah-ot és híveit a Szet Kába kővel együtt egy Mekkát elsöprő atombomba eltüntetné, de a fehér ember nem olyan agresszív, mint a muszlimállat aki a gyerek fejét is levágja, ha a szülője kafír. Moszkvában rábíztak egy muszlim nőre, egy bébiszitterre egy kisgyereket. A gyerek mondott valami „illetlent” a bébiszitter levágta a fejét és sétált vele az utcán.
https://index.hu/kulfold/2016/02/29/levagott_gyerekfejjel_rohan_egy_no_moszkva_utcain/
vorosful
2021-03-29 @ 14:26
„Ha faj, ugymond, hadd legyen faj.”
Fajzzunk tehat el kicsit messzebbre, tul a feketeken. Olvasom a Demorataban, hogy aszongya:
„Bizonyára egy közvetítő faj révén terjedt át a vírus denevérről az emberre
Egy közvetítő faj feltehető szerepét hangsúlyozza az Egészségügyi
Világszervezet (WHO) és Kína közös jelentése az új koronavírus (SARS-CoV-2)
emberre való átterjedéséről, amelyből az AP hírügynökség előzetesen
részleteket tett közzé hétfőn.”
Stb.
Volt par szabad percem, ugy gondoltam, segitek a WHO-nak
a kozvetito faj mibenletenek kideriteseben.
A faj egyedei tipikusan alacsonyak, dongalabuak, fejukon a szorzet sima es hollofekete, szemuk sotet es ferden metszett, pofacsontjuk kiugro es kedvenc elohelyuk a Wuhani Virologiai Intezet negyedfoku veszelyessegi szintu laborja.
Remelem, segitettem. Szivesen.
Ch d V
Naprózsa
2021-03-29 @ 15:38
Nem teljes a lista, kedves Vorosful. Én Önnel párhuzamosan a PS hasonló témájú cikkénél épp írtam, hogy igen, tudjuk egy hüllőfaj az az ismeretlen közvetítő, amely milliárdos, időnként összeröffen a föld egyes szuperhoteles vidékén és filantróp védőoltásost játszik.
S most vajon a denevértobzoskacibetcica helyett milyen más állatfajt akarják ezek a ferdeszemű és nem ferdeszemű hüllők bűnbakként kiirtatni?
csakafidesz
2021-03-29 @ 17:02
Elegendő állatfaj él a Földön. Fogjuk rá a szúnyogokra.. Amúgy mindegy, a módszer bevált, most már csak a mutánsokat kell menetrend szerint terjeszteni. Főkép a védőoltás-biznisz szempontjai szerint.. Tessék, hogy mennyien halnak meg? Lényegtelen. A Kalasnyikov gyárat se érdekli hány embert lőnek agyon a géppisztollyal.
vorosful
2021-03-29 @ 15:52
Naprozsa,
szep amerikai kifejezessel:
„I stand corrected.”
🙂
Ch d V
csakafidesz
2021-03-29 @ 16:58
Szerintem a vírust tényleg kínaiak adták át a kínaiaknak, onnan tovább: de a kínai kultúra mégis 5000 éves és számos találmány (lőpor, iránytű, stb.) fűződik hozzájuk.
Namond
2021-03-30 @ 01:05
Keresd a pénz útját, jelesül, $-t. Kitől, kihez kerül?
csakafidesz
2021-03-30 @ 13:15
Eszembe jutott halhatatlan költőnők Tereskova néven író Nagy Kriszta akinek felejthetetlen verse: Illatos a p^nám (értsd: büdös..) c. verséből dal született, és a szerző maga énekeli. https://www.youtube.com/watch?v=QZC1VZPBybo
Nos ezt a fantasztikus költői színvonalat kellene elénekelni az elnöknek, hozzátéve, hogy: b^sszál meg babám..
(Tereskova csinált egy szelfit is az említett testrészéről.)
csakafidesz
2021-03-30 @ 13:18
Amúgy Terskovával volt egy riport is ahol elmondja, hogy ő nagyon szívesen csinálja a dolgot, szereti, ha az illatosa be van dugaszolva. Ilyen költőnőnk is van, ráadásul fehérbőrű..
khm
2021-03-30 @ 18:58
És milyen csúnyán néztek ránk billiárdozás közepette a helyiek,hogy ezt a „nótát” Mi kértük ki 115 szörre,ugyanis a 10 év körüli ííííííííííííííííífjú dzsermeik dobálták az automatába számolatlanul. De legalább megismertem ezt a vicces kis zenét.
Amúgy ennek a izének alighanem Orbán fóbiája van,hiszen,csinált már ilyen kiállítást is,csupa Orbán képekből!
Theo
2021-03-31 @ 14:04
Bucsuzoul szogezzuk le, hogy a magyaroknak nem volt ellenerzesuk a negerekkel szemben es ez az elnevezes sem serto rajuk nezve, meg most sem.
50 even keresztul a negerekrol csak jot hallottunk, se szeri, se szama nincs a kulonbozo negerbarat gyermekirodalomnak, filmeknek, amin itt mindenki felnott. ( igazit meg nem is lattunk)
A mai NGO-ok „aldasos” felforgato tevekenysege miatt viszont hamarosan elerik, hogy az emberek megutaljak oket.
Gratulalok, ha ez volt az igazi cel. (gondolom igen)
csakafidesz
2021-03-31 @ 20:29
A buzikat is azóta utáljuk, de nagyon amióta pride-t kell minden évben tartani.
Naprózsa
2021-03-31 @ 14:34
Van egy nagyon régi sztorim, még az átkosból:
A nagybátyám már diagnosztizált rákkal afféle utolsó élményként a feleségével elmentek egy india-thaiföldi szervezett IBUSZ turistakörútra, ami akkor még vagyonokba került.
Ott megláttak egy vándorlónak tűnő helybeli nagyobb csoportot, akik sötét bőrűek és teljesen cigányosnak tűntek. S valamelyikük megjegyezte, hogy né, már itt is vannak ilyen cigányok!
Meghallották a helyiek és majdnem nekik mentek, élesen kikérték maguknak, hogy ők nem cigányok, ők indiaiak.
Tehát még az őshazájukba sem voltak hajlandók beilleszkedni, még ott is utálták őket, nyilván ezért is keltek szanaszét vándorútra szerte a világban, és mindenhol kivívva a helyiek ellenérzését. Az USA-ba, korábban Angliába nem is engedték a cigányokat letelepedni, sőt az országba se vándorolni. (lásd: Csokoládé c. film).
Azért van valami oka az idegentől való félelmen felül is, hogy nagyjából két nép mindenhol ki tudja vívni az őslakosok haragját. Akkor pedig ne bennünk, a föld többi népiben keressék a hibát!
S úgy fest, most a négerek kezdenek felzárkózni ehhez a két emberfajtához harmadiknak.
A mi hazánk a pozitív példa. Jó kis kevert, vendégszerető, türelmes, szorgalmas társaság vagyunk, így az ide munkát, boldogulást kereső céllal beutazó más népek második, harmadik nemzedéke már zömmel igazi magyarrá vált Petőfitől az én bajor-porosz iparos őseimig bezárólag.
S vannak olyanok, akiknek ez 500 év alatt se sikerült, és nem a bőrszínük miatt.
Akkor pedig már nehogy mi legyünk a bűnbakok és térdeljünk e két csoport + négerek előtt!!!
Namond
2021-03-31 @ 23:19
???
Naprózsa
2021-03-31 @ 23:52
Köszi, kedves Namond. Amúgy volna mégegy észrevételem: Úgy két napja a PS-en is hír volt, hogy egy „külföldi” lerángatott egy buszról egy nőt és ott az utcán kora reggel a munkába indulók szeme láttára meg akarta erőszakolni. A nő kiáltozására végül is a járókelők lecibálták ezt a szörnyet a honfitársnőnkről, de nagyon furcsa volt, hogy nyugati libsi módszerével ennek se volt keresztneve, se országa a hírben pedig már letartóztatták.
Most mindent elolvastam már nálunk, ezért átkeveredtem a Kurucra, és ott olvasom, hogy naná egy söpredék jemeni, akkor nyilván muzulmán volt a „külföldi” névtelen.
Pedig látatlanban is előre lefogadtuk, hogy muzulmán, hisz azok kezelik tárgyként az európai nőket, már csak azért is tehetik, mert nyugaton kapnak két ejnye-bejnyét, mert ugye eltérő kultúra.
Kérjük ezentúl, hogy ne kelljen találgatnunk, egy hírnél tessék közölni a keresztnevet és az itt tartózkodás jogcímét, de persze tegyék hozzá, hogy a cikkben említett szabályos tartózkodás annak köszönhető, hogy vendégdiák, vagy nyugatról „törvényesen” ideszivárgó álmenekült, vagy már állampolgárrá avanzsált hódító.
Ez a mismásolás nem fog jóra vezetni, hisz ez az elképesztő primitív állat alatti brutalitás már első perctől jelezte, hogy a dög vagy néger vagy arab és gátlástalan muzulmán. Egy cigány vagy bármilyen külföldi náció nem támadott volna szemtanúk előtt itt nálunk nappal, nyílt utcán nőre. Akkor meg ne falazzunk ilyeneknek.
Namond
2021-04-01 @ 00:34
Az origó már 29.-én megírta, hogy migráns és jemeni (hivatkozott egy másik, orvosi rendelőben történt esetre is).
Vélhetőleg oltalmazotti státuszban van/volt.
A kéréséhez lelkesen csatlakozom, sőt fotót is szeretnék a sumák média ne a csenyétei mentősök rabosítási fotóit hozzák le, hanem a bűnözőkét, pl a hamis feljelentést tevő csenyétei polgármesterét.
Én is szeretném tudni, hogy kik és hová valósiak a bűnelkövetők, valamint külföldiek esetében mi az itt tartózkodásuk jogcíme.
Theo
2021-04-01 @ 11:05
Igy van. Egy hir csak igy hir.
Egyebkent mostanaban tobben tamadnak kora reggel, munkaba meno nokre. Ezt aljasabb es a tarsadalomra veszelyesebbnek tartom, mint a keso esti tamadast. Lehet, hogy ez sem veletlen.
Theo
2021-04-01 @ 11:18
Van egy fontos kulonbseg: a negereknek lehet olyan borszinuk, ami hetediziglen sem tunik el es messzirol virit. Az emlitett masik ket nepcsoportnak nincs ilyen feltunien eltero kulseje, tehat ha be akarnak illeszkedni egy feher tarsadalomba azt minden tovabbi nelkul megtehetik, csak a helyi normakat kell felvenni. A ciganyok kozul is mar csak azokat ismerjuk fel pl, akik tovabbra is antiszocialisak. Ezt nem szeretik a jogvedok hallani, sajnos igenis a viselkedes szamit, a magyarok nem eloiteletesek, tapasztalatuk van. Az itt elo kinaiakkal pl. semmi ellensegeskedes nincs, mert a kinai DOLGOS. Ez ilyen egyszeru.
Pilotlight
2021-04-01 @ 22:45
@namond a magyarság története nem Árpáddal kezdődött.
Namond
2021-04-02 @ 02:08
Dehogynem.
Pilotlight
2021-04-02 @ 09:22
A kínaiak szerint az ősi Hunok pedig már az időszámításunk előtti 5.- 4. századtól kezdve használták a kengyelt. Ha Indiában találtak az i.e. 2. században az is a mi őseink által került oda. Árpád apja ezek szerint nem volt magyar? Vagy az elnevezésen rugózol?
csakafidesz
2021-04-02 @ 13:58
Hagyd. Namond patkány egy nyitott pálinkásüveget feldöntött, a kifolyt nedűt felnyalta, ezért szerinte a magyarság Árpáddal kezdődött..
Az viszont igaz, hogy egyre több nálunk a magyarul beszélő, de mégsem magyar ember.
Namond
2021-04-02 @ 15:57
csakafidesz 2021-04-02 @ 13:58
Ugyan kutyám, Szimat, vérben forog a szemed és tisztánlátásod zavarja.
Hány nemzethez tartozott Árpád népének nyolc és a kettő fél, a Kürt és Gyarmat törzse?
A magyarság ha tetszik, ha nem, itt a Kárpát medencében alakult ki.
A helyben talált – a környező szervezett népeknek kiszolgáltatott politikai és hatalmi vákumban élő – különböző nyelvű és különböző vallású népekből és Árpád népei által képviselt politikai centrumból. Bizánc, Róma, Aachen, Regensburg és később Kijev ellenére.
Elég stupid vagy, ha nem látod, hogy Árpád népei NEM harcban, hanem védelmi szerződések kötésével költözött a Kárpát medencébe. Látható a törzsek megtelepedéséből a terület népei védelmére törekvés.
Sőt a későbbiekben sem viseltek támadó háborút, csak mások támadásait torolták meg, illetve vették elejét támadásoknak.
A kalandozások a kor marketingje szerinti erőfitogtatások voltak, a BELSŐ BÉKE megőrzése, támadások megelőzése érdekében.
No persze most mondhatjuk, hogy jobb lett volna a frank példát követve magyarrá tenni a környező népeket, Nándorfehérvár 1071-es elfoglalása lehetővé tette volna a balkáni bizánci befolyás megsemmisítését.
A támadás elmaradt, így az ostrom századokon át, oda-vissza, különböző népek ill. hatalmak ellenünk, megismétlődött.
A 907-es Pozsonyi csata lehetővé tette volna – a határok Enns folyóig terjesztésén túl – a bajor (sváb-avar) hercegség felszámolását és a szász területek elfoglalását is.
Ez a támadás elmaradt és a mi megtámadásunk, ez úton többször is megismétlődött.
Namond
2021-04-02 @ 16:22
Szimat,
Tanultál te valamit az ELTE-n? A csajozáson kívül?
A műszaki dolgokhoz és azok fejlődésének társadalmi igényeihez nem igazán értesz, az összefüggéseket nem látod, kenyérkereső foglalkozásod ellenére.
Kétségtelen memóriád jó, lexikális ismereteid és főként barátnőid bevillannak, de ez elég kevés.
A kopizás és TEKINTÉLYEK ismétlése, sajna kutyu nem többé, hanem kevesebbé tesz, még akkor is ha van elég hús a csonton.
Namond
2021-04-02 @ 14:57
Pilotlight 2021-04-02 @ 09:22
A vágyak nem tények. Az Indiában talált ábrázolást az i.e. 5.- 2. század közé datálják.
A legrégibb fémkengyel-töredék, az i. sz. 2. sz.-ból származik és Dulga-Ul-ban, K-Mongóliában került elő.
Sajnos elég kevés európai hun kengyel leletet ismerek, pontosan egyet sem, ami ugye nagyon kevés.
A kengyel európai elterjedése az avarok Kárpát medencei megtelepedését követte.
Ha már ezen rugózik;
Miért Árpád apja és nem az anyja magyarságát veti fel?
Egyébként meg, ha Megyer törzs tagja volt, akkor nyilván magyar volt.
Pilotlight
2021-04-02 @ 22:53
Először: „Indiából ie. 200 körülről ismeretes lovasábrázolás, szíj kengyellel.”
Utána meg: „Az Indiában talált ábrázolást az i.e. 5.- 2. század közé datálják.”
Saját magad cáfolod meg tisztelt Namond.
Továbbá nem azt mondom, hogy a nagy faltól északra ősi Magyarország volt, hanem a kínaiak állítják, hogy ott ősi Hun lovas népek éltek akik be-be törtek a birodalom területére, ezért kezdték a falat építeni az i.e. lll. században. Sőt azt is állítják, hogy a Hunoknak jellegzetes taktikájuk volt. Támadtak, majd visszavonulást színleletek, és amikor a kínaiak ősei üldozőbe vették őket egy másik sereg megjelent, és oldalba kapta az üldözőket. Ismerős? A kínaiaknak nem áll érdekükben minket egy több ezer èves nép leszármazottainak beállítani minket, neked viszont érdekedben áll bizonygatnod a tévedéseidet, hogy ne égj be.
Pilotlight
2021-04-02 @ 23:01
Az meg, hogy az Attila korabeli Hunok nem használtak kengyelt? A 4. században? Tényleg? Addigra már mindenhol elterjedt. Az, hogy te mit ismersz az irreleváns.
Pilotlight
2021-04-02 @ 23:19
Csak a te kedvedért utána néztem. Az indiai érme ami lovast ábrázol kengyellel, az időszámításunk előtti 1 századból való. „The Invention of the Saddle Stirrup
A Highly Controversial Topic Among Scholars of Horsemanship.”
Namond
2021-04-03 @ 02:34
Pilotlight 2021-04-02 @ 23:19
Kösz.
“The Invention of the Saddle Stirrup
A Highly Controversial Topic Among Scholars of Horsemanship.”
„Ancient Chinese Emperor Qin Shi Huangdi’s terracotta army (c. 210 BCE) includes a number of horses, but their saddles do not have stirrups. In sculptures from ancient India, c. 200 BCE, bare-footed riders use big-toe stirrups.”
Stirrup – Wikipedia
„The earliest manifestation of the stirrup was a toe loop that held the big toe and was used in India late in the second century BC,[10][11] though may have appeared as early as 500 BC.[12] This ancient foot support consisted of a looped rope for the big toe which was at the bottom of a saddle made of fibre or leather.”
10 Saddles, Author Russel H. Beatie, Publisher University of Oklahoma Press, 1981, ISBN 080611584X, 9780806115849 P.28
11 White, Lynn Townsend. Medieval Technology and Social Change, Publisher Oxford University Press, 1964, ISBN 0195002660, 9780195002669 P.14
12 Chamberlin (2007), page 80
Pilotlight 2021-04-02 @ 23:01
Kétségtelen, hogy lóhátról nyilazásnál előnyös a kengyel.
Lássunk régészeti leletre hivatkozást. Ha én nem is ismerek ilyet Te Tete bizonyára.
Pilotlight 2021-04-02 @ 22:53
Meg cáfolnám magam, ugyan!
Lásd, fenn az idézeteket.
Ismerős harci taktika?
Hát persze, hogy az, minden íjfeszítő sztyeppei nép gyakorolta a szkítáktól a mandzsukig. Sőt már a harci szekerek korában is gyakorolták.
csakafidesz
2021-04-02 @ 21:56
Ennek a Namond-nak kevesebbet kellene inni.
Namond
2021-04-03 @ 00:43
Én is szeretlek, kis csahos. Meg is vakargattam a buksidat.
De nem értem, hogy miért mindig női testrészek és az ivás jut felszínre kommunikációs törekvéseidben.
Pilotlight
2021-04-03 @ 13:13
Ancient Chinese Emperor Qin Shi Huangdi’s terracotta army (c. 210 BCE) includes a number of horses, but their saddles do not have stirrups. In sculptures from ancient India, c. 200 BCE, bare-footed riders use big-toe stirrups.”
Tehát a kínaiak ekkor még nem használták a kengyelt. A mi őseink viszont igen a kínaiak szerint, ezért kezdték el a falat építeni, mert ők ekkoriban a lovakat csak harci szekerek vontatására használták, amivel szemben a kengyeles lovasság előnyt élvezett.
„The earliest manifestation of the stirrup was a toe loop that held the big toe and was used in India late in the second century BC,[10][11] though may have appeared as early as 500 BC.[12] This ancient foot support consisted of a looped rope for the big toe which was at the bottom of a saddle made of fibre or leather.”
Tehát az indiaiak az ie kései második században használták ami időszámításunk előtti 100 körül plusz mínusz húsz év.
A nagy falat viszont az ie 3. században kezdték építeni cca -232 körül válaszul a Hunok inváziójára.
Az, hogy lelet nem maradt fenn az egyszerüen megmagyarázható, mivel a kengyel lóbőrből volt, lévén nem voltunk a bányásznép és a fémmegmunkálás sem volt erőssége az őseinknek. Mégegyszer, mondják mindezt a kínaiak, és ha ellétogatsz Hohhotba még magyarul is kérhetsz egy kiselőadást. Az Attilás öngólt pedig nagyvonalúan kikerülted pedig időszámításunk szerint az V. századálból sem maradt fenn kegyel, ami ha igaz is ugyancsak a fenti okokra vezethető vissza. De azt épeszű ember nem gondolhatja komolyan, hogy Attila népe 440 körül nem használt kengyelt.
Namond
2021-04-03 @ 16:05
Pilotlight 2021-04-03 @ 13:13
0. „ők ekkoriban a lovakat csak harci szekerek vontatására használták, amivel szemben a kengyeles lovasság előnyt élvezett”
Mennyiben élvezett előnyt?
Az akkori kínai harci szekerek négy lovasak voltak, kettő embert szállítottak. Négy ló pedig gyorsabb és kitartóbb, mint egy.
1. „Tehát az indiaiak az ie kései második században használták ami időszámításunk előtti 100 körül plusz mínusz húsz év.”
Idézek az Ön idézetéből, íme; „though may have appeared as early as 500 BC”
Amúgy a mínusz miért ? Jobban tetszene mint a plusz?
2. „Az, hogy lelet nem maradt fenn az egyszerüen megmagyarázható,”
A Kárpát-medencében igen, itt a talaj nem kedvez a szerves anyagok megmaradásának. De Kínában?
A Tarim medencében, Góbi sivatagban, Dzsungáriában, az alföldi löszös talajban, Tibeti felföldön?
3. Hiszen az Ön által x-szer hivatkozott Hohhot, a Hun, Belső mongóliai és Zhaojun múzeumok, emlékhelye, ahol nem kevés ősi fa, bőr és textil tárgyat mutatnak be és még több van folyamatos állagmegóvás alatt. (Psz: még épp visszacsapó íjat is találtak, talán valami tokhar temetkezésből!)
Amúgy meg vagyok döbbenve az Ön merész állításain:
1. „a kengyel lóbőrből volt”
Míg a többi lószerszám marha és bivalybőrből, hm.
2. „nem voltunk a bányásznép”
Ugyan már. A bányajáratok (tárnák) alja és teteje magyar neve fedü és fekü. Ön azt gondolja ez véletlen?
3. „a fémmegmunkálás sem volt erőssége az őseinknek.”
Ne viccelődjön.
Az avarok fegyvereinek minősége magasan meghaladta a frankokét, a honfoglaló törzseké pedig a helyben talált avar származékokét.
Egyszerű eldönteni, a jobb munka kevésbé korrodálódik azonos földben.
Ki emlegette Attilát? Én nem.
Így nem is fociztam vele és gólt sem rúghattam és nem is kaphattam.
„De azt épeszű ember nem gondolhatja komolyan, hogy Attila népe 440 körül nem használt kengyelt.”
Való igaz, de:
1. A szövetséges és ellenséges germánok, alánok, vandálok, szlávok és rómaiak miért is nem tanulták el tőlük?
2. A hun nevelésű Flavius Aetius magister equitum – Ló(vasság)mester – lett Rómában, vélhetőleg ismeretei okán, nem véletlenül.
Aetius, miért is nem vezette be, ha nem is a hun nyerget, zablát, de legalább a kengyelt, hiszen Ő volt a főnökök főnöke?
Érdekességként:
https://julianusbaratai.blog.hu/2017/03/16/a_rejtelyes_hukszoszok
Pilotlight
2021-04-03 @ 17:15
Az akkori kínai harci szekerek négy lovasak voltak, kettő embert szállítottak. Négy ló pedig gyorsabb és kitartóbb, mint egy.
Egyrészt nem gyorsabb, 😀 másrészt a mobilitásban, manőverezésben nem is egy kategória.
„though may have appeared” = feltűnhetett. Feltèteles mód = feltételezés, és a szövegkörnyezetből nem derül ki, hogy indiában tűnhetett fel, vagy máshol.
„Az avarok fegyvereinek minősége magasan meghaladta a frankokét, a honfoglaló törzseké pedig a helyben talált avar származékokét.”
Az lehet, de az az ősi Hunok és az Avarok közt eltelt minimum 800 év. És én az ősi Hunokról beszéltem akik nomád állattenyésztő népek voltak.
„Ki emlegette Attilát? Én nem.” -> „Sajnos elég kevés európai hun kengyel leletet ismerek, pontosan egyet sem, ami ugye nagyon kevés.”
Az európai Hunok alatt gondolom Attila népét értjük. Tehát ha egyetértünk abban, hogy Attila korából nem maradtak fenn kengyel leletek a 400-as évekből, akkor miért döbbenünk meg azon, hogy 600+ évvel korábbról sem maradtak fenn legyen bármilyen is a klíma.
„A kengyel európai elterjedése az avarok Kárpát medencei megtelepedését követte.”
Ez megint tévedés mert Attila Hunjai 100 + évvel megelőzték az Avar birodalmat, és volt már nekik kengyeljük.
„A szövetséges és ellenséges germánok, alánok, vandálok, szlávok és rómaiak miért is nem tanulták el tőlük?
2. A hun nevelésű Flavius Aetius magister equitum – Ló(vasság)mester – lett Rómában, vélhetőleg ismeretei okán, nem véletlenül.
Aetius, miért is nem vezette be, ha nem is a hun nyerget, zablát, de legalább a kengyelt, hiszen Ő volt a főnökök főnöke?” Itt a bizonyítás terhe nem az én vállaimon nyugszik.
Namond
2021-04-03 @ 19:54
Pilotlight 2021-04-03 @ 17:15
„”Az akkori kínai harci szekerek négy lovasak voltak””
„Egyrészt nem gyorsabb,”
OK nem gyorsabb, mint a négy ló közül a leglassúbb, de jobban gyorsul és kitartóbb.
Megjegyzem: a szekerészet ellen és lovasság mellett, az Ön által felsoroltaknál jobb érvek támasztják alá az „Érdekességként” idézett poszton.
“though may have appeared”
Kis stílű a mosakodás. Nincs szerkesztett szöveg és annak környezete?
„Az lehet, de az az ősi Hunok és az Avarok közt eltelt minimum 800 év. És én az ősi Hunokról beszéltem akik nomád állattenyésztő népek voltak.”
Óóó há, Ön az Orkhon, majd elűzésük után a Szelengánál 2000 -2100 éve városokat építő kereskedő földet művelő „ősi Hunok”, városias sarja?
Kedves légi fényképező Pilotlight, Önnek fogalma nincs a sztyeppei nagyállattartó népek életviteléről, társadalmi berendezkedéséről és főként nincs a hatalomkoncentráció gyakorlásáról, felépítéséről és megszűnésének demokratikus formájáról.
Európai Hunok alatt Ruga Nagykirály által összekovácsolt hatalmi centrumot értjük; gótostól, alánostól, vandálostól, gepidástól, herulostól és szlávostól, hogy a magukat EZ IDŐBEN HUNNAK NEVEZŐ, íjfeszítő népeket ne részletezzem.
„“A kengyel európai elterjedése az avarok Kárpát medencei megtelepedését követte.””
Ez megint tévedés mert Attila Hunjai 100 + évvel megelőzték az Avar birodalmat, és volt már nekik kengyeljük. ”
Ön kicsit makacs, ismét kérem;
Mutassa hát meg a hunok kengyelét, egy-csak egy lelet fotóját!
„”Aetius, miért is nem vezette be, ha nem is a hun nyerget, zablát, de legalább a kengyelt, hiszen Ő volt a főnökök főnöke?” ”
„Itt a bizonyítás terhe nem az én vállaimon nyugszik.”
Pedig igen, csakis az Ön vállán nyugszik.
Állított valamit bizonyítsa.
Vagy tekintsem úgy, hogy a törülközőjét bedobta?
Pilotlight
2021-04-03 @ 21:37
„OK nem gyorsabb, mint a négy ló közül a leglassúbb, de jobban gyorsul és kitartóbb.”
Tehát nem gyorsabb. Egyenesben sem, nemhogy manőverezés közben. A kitartás nem tényező ha a csatának pár órán belül vége.
“though may have appeared”
Kis stílű a mosakodás. Nincs szerkesztett szöveg és annak környezete?”
„The earliest manifestation of the stirrup was a toe loop that held the big toe and was used in India late in the second century BC,[10][11] though may have appeared as early as 500 BC.[” A
„Legkorábbi talált lelet az ie kései első században…. (-110körül, ami egyébként fából volt ezért is maradhatott fent)
…feltünhetett ie 500 ban is.” továbbra is feltételes módban.
Óóó há, Ön az Orkhon, majd elűzésük után a Szelengánál 2000 -2100 éve városokat építő kereskedő földet művelő “ősi Hunok”, városias sarja?….
Ezt már csak személyeskedés, de a kínaiak szerint igen.?
Ön kicsit makacs, ismét kérem;
„Mutassa hát meg a hunok kengyelét, egy-csak egy lelet fotóját!”
A bizonyíték hiánya nem egyenlő a hiány bizonyítékával. Ha a kengyelt az „indiaiak” már 600 évvel Attila előtt feltalálták akkor ebből logikusan következik hogy azt a Hunok is használták lévén korának legsikeresebb lovasnépe volt és a rómaiak sem álltak nekik ellen.
„Pedig igen, csakis az Ön vállán nyugszik.
Állított valamit bizonyítsa.
Vagy tekintsem úgy, hogy a törülközőjét bedobta?”
Pedig nem. Azt ön feltételezi, hogy a rómaiaknak azt át kellett venni ami csak mai ésszel tűnik logikusnak, ahogy a kínaiak sem vették át – amint azt a a terrakotta lovasság is bizonyítja (-210 körül) hanem inkább falat építettek, ami sikeresnek bizonyult. Ahány ház annyi szokás. Ezután a Hunok többé nem tudtak többé betörni az akkor már császársággá váló Kínába hanem megindultak nyugatra. És továbbra sem világos, hogy a kínai történészeknek mi előnyük származik a történelemnek ilyetén való megmagyarázásából. Továbbá miért van Hohhotban turul madaras koronázási ékszer és csodaszarvas faragványok.
Namond
2021-04-03 @ 22:00
Pilotlight 2021-04-03 @ 21:37
Uff
Nem rágom tovább a gittjét.
Off
Pilotlight
2021-04-03 @ 22:06
https://youtu.be/tu-BzRjo4aM
Na végre megtaláltam. Ha nem is emlékeztem mindenre tisztán, azért na…
Pilotlight
2021-04-03 @ 22:07
Remélem egy döntetlenre jó vagyok mester.
Namond
2021-04-04 @ 08:05
A mester, Aristo.
Jó-e döntetlenre? Versenyeztünk?
Nem a kengyel eredetéről és európai elterjedése előzményeiről vitatkoztunk? Na meg érintőlegesen a magyarság származásáról?
(E közben használt pontozó lapot szubjektíve?)
Tudja mit; aki elolvassa a kommentjeinket, majd eldönti mely állítások az elfogadhatóbbak.
Akár személyes érzelmei, romantikus vágyai, akár a logikus és észszerű, tényekkel igazolható állítások szerint.
Pilotlight
2021-04-04 @ 10:32
„Nem a kengyel eredetéről és európai elterjedése előzményeiről vitatkoztunk?”
De bizony. És logikusan következik a fentiekből, hogy a mi őseink?
„Na meg érintőlegesen a magyarság származásáról?”
„@namond a magyarság története nem Árpáddal kezdődött.
VÁLASzNamond
2021-04-02 @ 02:08Dehogynem.”
Dehogyis.
„Akár személyes érzelmei, romantikus vágyai, akár a logikus és észszerű, tényekkel igazolható állítások szerint.”
Felaljánlom nagyvonalúan a döntetlent, te meg még mindig kakaskodsz.
A fenti videóban kínai történészek állásfoglalását hallhatod, amit én visszhangoztam. Én nem vagyok történész, soha nem is állítottam, ahogy te sem vagy az.
Játszunk el a logikus gondolatmeneteddel.
A kengyelt az indiaiak találták fel. Attila népe sosem használta. Kengyel nélkül és alacsonyabb minőségű fegyverek ellenére felépítette az addigi legnagyobb nomád birodalmat, legyőzve a kor akkori legjelentősebb nyugati birodalmát, amelynek a serege zömmel gyalogsági légiókra támaszkodott. 100 évvel később jönnek az avarok -szerinted a semmiből- kengyelt használva, továbbá „az avarok fegyvereinek minősége magasan meghaladta a frankokét,” fele akkora birodalmat sem képesek építeni, és a frankok, amely akkoriban a legjelentősebb birodalom volt – de Rómához mégsem mérhető – legyőzik őket. Nekem ez nem tűnik logikusnak. Felmerül továbbá a kérdés, hogy ha bizonyos történészek szerint a pártusok már ie 53- ban, a Carrhaei csatában is kengyel segítségével győzték le a rómaiakat, miért nem vették át ezt a technológiát, továbbá Attila hunjai hogy maradtak ki ebből a felfedezésből. Nyilvàn mert alacsonyrendű barbárok voltak és semmit nem adtak a világnak.
Namond
2021-04-04 @ 10:37
Pilotlight 2021-04-04 @ 10:32
Ne adjon a számba olyan állításokat, amiket sosem tettem, mint ahogy sosem versenyeztem Önnel.
Pilotlight
2021-04-04 @ 13:55
Namond
2021-04-03 @ 19:54
„Vagy tekintsem úgy, hogy a törülközőjét bedobta?”
Namond
2021-04-04 @ 16:15
Pilotlight 2021-04-04 @ 13:55
Ez az összes?
Előzmény nélkül, szövegkörnyezetből kiragadva?
Klárika
2021-04-03 @ 02:53
Amint utánnajártam, kiderült, hogy az iszlám nemcsak az európai nöket tekinti tárgyaknak, hanem a sajátjaikat is. Azokat mégsem eröszakolják nyakra-före, hiszen azok döntö nagyrésze valamely dicsö férfiú TULAJDONÁBAN VAN. A tulajdon károsítása náluk is büntett, az illetö nö büntetésével vagy a családtagok bosszújával rendezödik. Az illetö nö pl. nem viselte tulajdon létének minden jelét: egyedül ment ki a házból vagy a ruházata nem volt a helyi szokásoknak megfelelöen tökéletes. Márpedig ezek kihívásoknak számítanak. Sok németországi megeröszakoló állította, hogy a megeröszakolt német nö ruházata nála önkéntes felajánlást jelentett, magyarul k.rvát. Aki nem visel burkát, stb. az senkinek a tulajdona, érette nem áll ki senki, tehát szabad vad. Hülye lett volna, ha nem vadássza le (ezt így nem mondották a megeröszakolók, a hülyelétet, az én kommentem).
A szabályok ellen vétö nö -ha szóbaáll nem muszlimmal- vét az erkölcs ellen és meggyalázza a házi becsületet. Ennek büntetése a halál. A gyilkolászás dolga a családföé, nagybátyáké; azonban miután rájöttek, hogy Németo.-ban a gyilkosságért sokévi tömlöc jár, a fiatalokat meg csak javító intézetre ítélhetik, áttértek a halálbüntetésnek fiútestvérek, unokatestvérek általi kivitelezésére. És azok is voltak képesek a büntetés kivitelezésére! Hiszen az asszonyi állat nemcsak az apja tulajdona, hanem az elsöfokú, férfinemü rokonaié is!
Következik a libsi humánus vívmány: az összes, minden bünözönek az identitását demokratikus értékként kötelezöen nem nyilvánosságra hozhatni!
Hiszen minden nem libsi ember elöítéletektöl szenved, azoknak meg nem humánus reakciójával lehet számolni, ha ismerhetnék a bünözö kilétét. Ezen elöítéletek feltételezhetö és tényleges következményeitöl kell megóvni a bünözö „emberi méltóságát” mint ballibsi humánus értékérvényesítést. Egyben a több nemzetközi egyesület által kívánatos-/kötelezönek kikiáltott bevándoroltatási folyamatot sem vitathatóvá tenni! A bünözöt csakis a kötelezöen érzékenyített rendörségre, bíróságra lehet rábízni!! Hiszen a bünözönél csakis sajnálatra méltó eltévelyedésröl lehet szó, amelyet nem a személyiségét károsító megérdemelt büntetéssel KELL és SZABAD viszonozni, hanem csakis napsütötte cellában megvilágított, ruganyos heverön elfogyasztott, frissen készült kávé felébresztö hatásának köszönhetöen, magamagát átnevelö lehetöséghez juttatni! Még idejében szabadlábra helyezni, nem megvonni töle az újra bünbeesés elkerülésének az esélyét. Ha pedig az ismétlést választja, az a reakciós, konzervativ társadalom hibája. Punktum.
Egy valóban libsi értéktisztelö, libsi társadalomban nincs semmi különbség az emberek között; a tehát-ot, a mind milyen potenciállal rendelkezökre vonatkozó következtetést nem itt vonom le,… habár már tudni véljük, miért nem kell a ballibsi életszemlélet ideológiája. Már aki. A libsiknek szerinte nem érvényes semmiféle tapasztalat, az mind elöítélet.
Hihetö e, hogy a nagybecsü uniós bevándoroltatók nem ismernék az iszlámot?
Amely nem vallás hanem életforma!
Hogy annak ismerete összeesküvési elmélet lenne? Amely szerint minden uniós érték halálos bün? A demokráciával az élen, amely gyarló emberek kezébe adja a világ irányítását, A. prófétái s földi képviselöi, közvetítöi helyett? Világi „jogállamiság” a saria helyett!
Igazán nem kívántam volna semmiféle megeröszakolási kísérletet annak a szegény asszonynak. De ha nappal s mások elött történt az a jobb változat, mint este, hiszen így meg lehetett akadályozni, miközben elég sokan látták a történést ahhoz, hogy ne lehessen letagadni vagy átmesélni. Nagyon is csodálkozom, hogy nem verték puhára a fickót, ott helyben, hogy mégiscsak legyen része valamelyes, jóttevö élményben.
Naprózsa
2021-04-03 @ 07:54
Igen, így van, kedves Klárika, s ezen esetben az a nagyon riasztó jelenség, hogy még a legprimitívebb muzulmán sem merne sem itt, sem otthon fényes nappal szemtanúk előtt nőre támadni azon egyszerű okból, hogy az iszlámban ilyen esetben van egy kitétel:
Ha a megtámadott nőt négy férfitanú igazolja, hogy megerőszakolták, akkor azért az elkövető nem ússza meg ejnye-ejnyével még őkelméknél sem. Tehát ott se lehet népszerű szokás fényes nappal látványosan, tanúk közelében üzekedni, akármit is visel a nő.
Ez a dög azért annyit biztosan tudott, vélelmezhetett, hogy itt se fogja megúszni, mert itt nem muzulmán a bíróság, tehát az, hogy egy kafír „Allahtól jobbkézről vett rabszolgáitok néktek, akivel azt tesztek amit akartok” nem lesz a mi szemünkben mentő körülmény.
Őkelmék ezt pontosan tudják, egy másodpercig sem igaz, amit e takijázó gyáva férgek nyifognak egy igazi európai bíró előtt, mármint hogy nem tudták, hogy itt nem lehet.
Tehát ez a nappali támadás annak az ijesztő előjele, hogy már Európa urainak érzik magukat, ahol azért szabad bármit megtenniük, mert félünk tőlük, nem merjük védelmezni a nőinket, és itt nem is csak muzulmán shariának kell megfelelniük, hanem ők már háborús katonák, ahol a tömeges, nyílt nemi erőszak alapból büntetlenül maradó cselekmény.
Ez a rohadék ugyanis már a mi korlátlan urunknak képzelte magát!!!
Theo
2021-04-03 @ 23:52
Ezt ertem, de mire gondol a fuggetlen nyugat-europai birono mikor nem iteli el?
Szornyu gyanum, hogy mar nincs is lefizetve, egyszeruen csak mar tudja, hogy ki ott az ur.
Naprózsa
2021-04-04 @ 00:50
Én is ezt érzem, kedves Theo és ezért lovagolok ezen a témán. Mert ha egy ilyen muzulmán féreg már itt középkeleti európai országban is rá mer támadni a busz utasai, majd a járókelők jelenlétében reggel és nem sötét melléksikátorban éjjel, az azt jelzi, hogy nyugaton ez már nem is ritka cselekmény és ott már nem is védik meg a járókelők vagy utastársak a megtámadottat, mert félnek a támadó dög kiscsaládja + a libsik + a bírók összeszokott fenyegető hármasától.
Nagyon sok ilyen rejtett bűncselekmény lehet már bezzegnyugaton. Egy ideje ugyanis nincsenek felháborodott hírek egy-egy megerőszakolt nő, kisfiú, póniló, temetőben síró idős asszony esetéről, márpedig egy másodpercig sem hiszem el, hogy a muzulmánok megjavultak volna.
Akkor pedig nyugaton egy ilyen esetnél az utasok, és járókelők félrenéznek, a meggyalázott nő pedig felkel, leporolja a szoknyáját és tudomásul veszi, hogy legközelebb már le is kell térdelnie nemcsak a volt rabszolga néger előtt, hanem az új muzulmán úri osztály előtt is, mikor arra épp rátör a gerjedelem bárhol az ő egykori (német, svéd, angol, stb.) hazájában.
Namond
2021-04-04 @ 08:30
A veszély valós.
A jövőkép reális és egyre sötétebb lesz, ha a hatalom nem a provokációk, az azokat szervező terror csoportok és finanszírozóik, hanem az ezek miatt tiltakozó polgárok ellen lép fel.
Például,
– a nálunk hagyománytalan, előzményi ok nélküli Pride szervezők bármi nemzetelleneset megtehetnek,
– a Ferencvárosban hatósági támogatással keresztény és nemzeti érték ellenes emlékhelyet létesíthetnek, bevallottan – médiában megjelent – provokációs céllal.
Az állami szervek nem tesznek ellene semmit, sőt biztosítják a provokációkat és eljárást indítanak a tiltakozók ellen.
Orbán míg külföldön hősiesen partra száll harcol, szavai szerint állandóan győz (akkor is ha veszít).
Közben stílusának, modorának hála újabb és újabb ellenségeket szerez a nemzeti botránykő.
Hazánkban pedig keresztényi türelmet és megértést prédikál e provokátor terror csoportok elleni fellépés helyett.
Hát ez egy botrányosan kiforgatott értékrend.
Vagy olyan sok a FIDESZ belsőkörében és családjaikban a nonheteró, nem keresztény személy, hogy nem lehet a provokátorok ellen semmit tenni, azt is félszívvel?
csakafidesz
2021-04-04 @ 10:02
Namond te kétszínű patkány! Kussolj és Orbán Viktor nevét a szádra ne vedd, mert ő annyival különb nálad, hogy parányi kis eszeddel fel nem érheted. Pofa be, érted?! Ha nem fogd be, én teszem meg helyetted, de az fájni fog! Érted, te rohadt dög?!
Namond
2021-04-04 @ 10:33
csakafidesz 2021-04-04 @ 10:02
Én jól vagyok.
De aggódok érted, egyre rosszabb a mentális állapotod.
A nők, a pia emlegetése mellett egyre inkább Bangóné Borbély Ildikósak a kommentjeid.
Tetszik az olykor vöröshajú nő, hogy a nyomába eredtél?
Vagy az esze fogott meg?
csakafidesz
2021-04-04 @ 14:25
Naprózsa!
Az Origoban jelent meg ez a cikk.
https://www.origo.hu/nagyvilag/20210401-tizenegy-eve-olte-meg-unokahugat-john-maden-azt-mondta-azert-mert-ehhez-volt-kedve.html
Ez is mutatja, hogy a négerek szeretnek erőszakolni és embert ölni. Ezeket legkevesebb tízszer olyan gyakran követik el, mint a fehérek.
Le kell térdelnünk előttük?
Theo
2021-04-05 @ 00:05
Sztem az az angliai neger egyuttal muzulman is. De eloszor az az angol no rohadjon meg, aki hozzament felesegul.
Geszler Teodóra
2021-04-06 @ 13:41
A tehetséges és vonzó Amanda Gorman nevét világszerte ismerik, nagy jövő áll előtte. Akik itt a kommentekben firkálják a nőt, vajon milyen teljesítménnyel járultak hozzá az emberi viszonyok jobbá válásához?
Namond
2021-05-07 @ 03:04
From a speck we were born,
and we thought as one.
Our first memory was of a shining star,
our last of none.
O! Maker!
Then we consumed a world,
and they were undone.
Behold your only child!
For we both are One.